2012. június 23., szombat

A Lehel téren Prohászka Ottokár szobrát fogják felállítani '

Fontos döntést hozott a fővárosi közgyűlés.A Lehel téren fogják felállítani Prohászka Ottokár szobrát.Tarlós István is támogatja ezt a határozatot.Érdekes,hogy a szobrokra van pénz.Csak javasolni kell .A budapestiek majd fizetik,mert nagyon szeretik a szobrokat.Miért nem került be Prohászka a Nemzeti tantervbe,mint Nyírő és Wass?Hogyan tudta ennyire gyűlölni a zsidókat,mint püspök?Isten Szavát tartotta a kezében 'Én ezt nem értem.A budapestiek büszkék lesznek erre a szoborra ? Ismerik ki volt Prohászka Ottokár?

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10.Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, székesfehérvári püspök, a magyar keresztényszocializmus képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Prohászka Ottokár

Teológiai tanulmányait Rómában végezte. Hazatérte után több papi tisztséget is betöltött. 1904-ben a teológia egyetemi tanárává nevezték ki. 1905-től haláláig székesfehérvári püspök. 1909-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1920-tól rendes tagja . 1926-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé lépett. A Katolikus Néppárt egyik alapítója, a magyar keresztény-szocialista mozgalom vezéregyénisége. 1919-ben a proletárdiktatúra megdöntésére szervezkedő székesfehérvári ellenforradalmárok vezetője. 1920-1922-ben parlamenti képviselő, és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke. A Magyar Sion társszerkesztője (1887-1904), az Esztergom című politikai lap szerkesztője (1895-1904).

Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök politikailag is képviselt modern antiszemitizmusa a két világháború közötti Magyarország középosztályának gondolkodására alapvető hatással volt. Prohászka politikai nézete és egyesek szerinti antiszemitizmusa elsősorban abból a feltevésből táplálkozott, amely szerint modernitás, kapitalizmus és zsidóság összefüggő fogalmak. „Mi az antiszemitizmust nem faji, vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk fel” – írta már 1893-ban, majd hozzátette: – „A zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet.” Nézetei később sem változtak. A zsidóság „sakterkezek alatt vérbe akarta fojtani a magyarságot” – fogalmazott 1923-ban, ezért nemzeti önvédelemnek tartotta a „pozitív”, azaz a keresztényeket előnybe helyező antiszemitizmust, és a liberalizmus mételyével az általa megalkotott fogalmat, a „hungarizmust” állította szembe.
Prohászka már 1918 óta követelte a numerus clausust. 1944-ben aztán a magyar antiszemitizmus klasszikusai közül Prohászka vált az egyik leggyakrabban idézett hivatkozási alappá. Sokan tévesnek nevezik Prohászka antiszemitizmusának egyes későbbi értelmezéseit, mondván, ő a „jó zsidók – rossz zsidók” ellentétpárjában gondolkodott. Tény azonban az is, hogy a főpap általánosságban említi a magyar zsidókat: „Teljesen igaz, hogy vannak derék zsidók, de a zsidóság idegen, kereszténységet leszorító, honfoglaló, minket kisajátító, idegen hatalom. (…) Itt egy rafinált, romlott, hitetlen és erkölcstelen faj garázdálkodásáról van szó, poloskainvázióról, patkányhadjáratról. Egy kérdés van: hogyan védekezzünk?” Bangha Béla páterrel szemben Prohászka mindig tiltakozott az antiszemitizmus vádja ellen. A későbbi tragikus események ismerete nélkül azonban, mint Gyurgyák János történész írta, Banghával és sok más vezető értelmiségivel együtt hozzájárult a szocialista és radikális értelmiség és a katolikus elit, a „baloldali és zsidó Magyarország” és a „keresztény Magyarország” közti szakadék mélyüléséhez
Egyes mai vélemények szerint Prohászka életművének nem lényeges része az antiszemitizmus, más vélemények szerint azonban az életmű legfontosabb és leginkább időtálló része épp a modernitással kapcsolatos, és ettől antiszemitizmusa elválaszthatatlan.
További információ : hu.wikipedia.org 

A XX. század eleji magyar katolikus reneszánsz legfőbb kezdeményezője, mozgatója és emblematikus alakja Prohászka Ottokár (1858–1927). Amennyire közismert és gondolatébresztő alakja volt a válságba jutott dualizmusnak, meghatározó szereplője a húszas éveknek, annyira sokan és sokszor értelmezték félre, forgatták ki tanítását, gondolatait a halála után.
Ady Endre egykori – becsült! – ellenfeléből, a Monarchia késő feudális vonásainak bírálójából, a világháború kérlelhetetlen kritikusából, a keresztény nemzeti eszme apostolából halála után egyesek a maguk szellemi elődjét, mások a fő szellemi ellenségüket alkották meg – utólag, a valódi Prohászka ismerete nélkül.
A katolikus hitszónok és közéleti gondolkodó, a székesfehérvári püspök írott életművét itt elérheti és újragondolhatja a nyájas Olvasó.
(A dokumentumok olvasásához az Adobe Reader programra lesz szüksége, ha nincs a gépén telepítve, innen letöltheti ingyenesen.)
Kötetek:

  1. Forrás : gondola.hu 
     
    Antiszemitizmusáról  uni-miskolc.hu 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése