Elfogadta a parlament az alaptörvény-módosítást az EU kérés ellenére

Történelmi pillanat tanúi voltunk amikor a parlament elfogadta az alaptörvény-módosítást március 11-én.Az EU kérte a szavazás elhalasztását,de Orbán Viktor és a kormány nem várt egy pillanatot sem.Mi lesz a következménye? A magyarok kitartanak Orbán Viktor mellett?A jelenlegi helyzet azt mutatja, igen.Bármi történjen Orbán Viktor szabadságharcát a magyarok többsége támogatja vagy helyesli.Az első félidő eredmény : Orbán - EU 1:0.A kormány esküdt ellensége a Jobbik három képviselője igennel szavazott, a többiek tartózkodtak.Az ellenzék többi tagja vagy nem volt jelen vagy tiltakozott,de hiába,mert a kétharmados többség igennel szavazott.Az EU törheti a fejét a következő lépésen.Ez lesz a végső harc? A forint ismét 300 felett van,de ez sem számít.Orbán Viktor megmutatja a világnak, hogy erősebb a magyar nemzet az EU-nál.Győzelemre vezeti a magyarokat Orbán Viktor? Lehet,mert Magyarország egy sikertörténet.Ne feledjük azt sem,hogy Orbán Viktor "keleti nyitás" politikája által kínai és orosz segítség is jöhet.Még mielőtt nemzeti hős lesz Orbán Viktorból,meg kell nyerni a második félidőt is.Most kezdődik a neheze,de a magyarok többsége ha vállalja a harcot hát akkor legyen harc'

Teljes cikk : fidesz.hu

Kitűzték a székelyzászlót a Parlamentre - nőtt a rendelés '

A székelyzászlót kitűzték a Parlamentre Kövér László és Semjén Zsolt jelenlétében.A román médiában élesen elítélték ezt az eseményt.Vajon a két ország viszonya rosszabb lesz?Fidesz készül a választásokra?Mi lesz a romániai magyarok válasza?Egy biztos : a székelyzászlók iránti kereslet megnőtt.

 

Székely zászlót tűztek ki a Parlament Kossuth téri homlokzatára 2013. február 15-én. A zászló kitűzését a házelnök rendelte el, mivel éppen most zajlik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris munkaülése. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A "nemzeti szolidaritás jelképeként" a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László Házelnök kezdeményezésére pénteken az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székelyzászlót a Parlament Kossuth téri homlokzatára - tájékoztatta az Országgyűlés sajtóirodája pénteken az MTI-t.
    Az Országgyűlés épületében pénteken zajló KMKF plenáris ülésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken úgy fogalmazott: alapvető emberi jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata.
    A kereszténydemokrata politikus köszönetet mondott azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek "erdélyi barátaink melletti szolidaritásuk jeleként" kiteszik a székely zászlót.
    Semjén Zsolt a székely zászlók nyilvános használatával kapcsolatban Románia és Magyarország között az utóbbi hetekben kialakult helyzetre utalva azt mondta: nem szándékunk "bármiféle feszültség erősítése Romániával".
    Németh Zsolt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára múlt héten beszélt arról, hogy "zászlóháború dúl" a Székelyföldön, azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi". Németh Zsolt felidézte a román honvédelmi miniszter korábbi szavait, amelyek szerint a székely zászló támadás a román nemzeti jelképek ellen, valamint azt is, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja megtiltotta a székely zászló kitűzését a hivatali épületekre.
    Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót.
    Eddig a főváros több kerületében, valamint az ország számos településén tűzték ki a székely zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére.

Forrás : MTI

 

Székely zászlót tűztek ki a Parlament Kossuth téri homlokzatára 2013. február 15-én. A zászló kitűzését a házelnök rendelte el, mivel éppen most zajlik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris munkaülése. MTI Fotó: Máthé Zoltán 

A zászlóbotrány kirobbanásának pozitív hozadéka, hogy jelentősen megnövekedett a székely lobogók iránti kereslet a székelyföldi megyékben. Mint kiderült, a zászlókat most már a magyar pártokon kívül több civil szervezet székhelyén vagy magánszemélyektől is be lehet szerezni megrendelésre. Egy standard méretű székely lobogóért 35-50 lej közötti összeget kérnek.Teljes cikk : kronika.ro 

Műhelymunka. A Hargita megyében kitűzött lobogók a Csibész Alapítvány varrodájából kerülnek ki

Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Orbán Viktor győzelmi beszéde a parlament tavaszi ülésszakán

Európa következő hét évét is meghatározó döntések dőltek el - jelentette ki Orbán Viktor az Európai Tanács üléséről szólva. A kormányfő úgy fogalmazott, hazánk legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az unió politikai és gazdasági sakktábláján. A világ is kezdi már megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie – hangsúlyozta.
 

Fotó: fidesz.hu 

Teljes cikk : fidesz.hu és hirado.hu

Miért nem kapta meg az MLRE a jóváhagyást? "Uraim! Egy Isten van!"

Nem lett jóváhagyva a  Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület (MLRE) egyházi elismerése a Parlamentben? A jegyzőkönyv szerint ez hangzott el :

Idézetek a vallásügyi bizottság jegyzőkönyvéből (2012.11.27.)

Lukács Tamás (KDNP): "Azt gondolom, hogy nagy világvallás autentikus hazai képviselőinek sem tekinthetők, de ha igen, akkor cáfoljanak meg, tudniillik ezzel a számmal, ezzel a 15 ezerrel nem gondolom, hogy egyetlen vallásszociológus vagy vallástörténész nagy világvallásnak tekintené az Önök egyházát".

Wittner Mária (Fidesz): "Valamikor pogány hitűnek mondtak minket, nem voltunk pogány hitűek, egyistenhívők voltunk. Aztán jött a reformáció, a Református Egyházzal, aztán az evangélikus, és osztódunk, mint az amőba, holott csak egy Isten van. Na most, nem hiszem, hogy túlzottan teret nyerne ez az egyesület Magyarországon, de mindenesetre én azt mondom, hogy nem kellene talán egyházként beállítani a szektákat. Nem tudom, hogy milyen céllal és milyen világbirodalmi céllal csinálják ezt, hogy most már az egyháznál is az van, hogy oszd meg, és uralkodj! Van itt kereszténység, van itt a Katolikus Egyház, ami több mint kétezer éves, és Magyarországon is ezer éve van, van a reformációból eredő Református Egyház, de számomra az volt a megdöbbentő, hogy '90 óta bejegyeztek ebben az országban a bíróságokon 187 egyházat. Uraim! Egy Isten van! Egy Isten van!"

Varga László (KDNP): "...végül is a keresztyénséghez vagy a buddhizmushoz áll közelebb az, amit Önök tanítanak, mert mind a kettő benne van abban, amit leírtak (...) Ha valami méltatlan ezen a mai beszélgetésen, az, hogy azt a törvényt bíráljuk, amit az Országgyűlés többségével elfogadott, és jogérvényes. Nem az a dolgunk ma, hogy azt bíráljuk, hanem azt döntsük el, hogy ez az x nevű, mert nem tudom kimondani a nevüket, ez az x nevű egyesület alkalmas egyházzá válni vagy nem. Kész!"

Zagyva György Gyula (Jobbik): "Fűtik-e még a tulipánokat alulról Hollandiában, amik emiatt soha nem hervadnak el, és azt mondják, hogy ez azért van, mert besugározzák ezt a szemük fényével?"

További információ : nepszava.hu

Lesz hallgatói tiltakozás és sztrájk

Nem marad el a hallgatói tiltakozás és sztrájk.A hallgatók visszautasítják Balog Zoltán és Kósa Lajos nyilatkozatát.

A Hallgatói Hálózat szerint nem igaz, hogy a tiltakozások okafogyottá váltak volna, mivel a diákok követelései egy pont kivételével teljesültek.- írja az MTI

A hallgatók nem mondták le a tiltakozást és a sztrájkot.Ez olvasható a Facebook-on :

Az elmúlt másfél hét történelmi pillanatai nem értek véget: az országos diáktiltakozásoktól megrettent kormány kommunikációs trükkökkel próbálkozik, és egyik ötletet a másikra halmozva próbálja menteni a menthetetlent. A hétfői többezres budapesti és folyamatos vidéki tiltakozások után a diákok a felsőoktatás szétrombolása elleni tiltakozásul december 19-én szerdára sztrájkba hívnak minden oktatásban érintettet és szimpatizánst!

Mit követelnek?A kormány enged? Nem az látszik.

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
2. Követeljük, hogy legalább 44.000-en kezdhessék meg állami ösztöndíjas formában felsőfokú tanulmányaikat!
3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
4. Töröljék el a hallgatói szerződést!
5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba!

Érdemes figyelemmel kísérni az eseményeket.A HÖOK elnöke Nagy Dávid ülősztrájkba kezdett a Parlament előtt.Csak reménykedni lehet abban hogy békés és erőszakmentes lesz ez a nap.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke ülősztrájkot folytat a Parlament előtt 2012. december 19-én, a kormányüléssel egy időben. Nagy Dávid addig kíván így sztrájkolni, amíg nem kap tájékoztatást a kormányülésen a felsőoktatás témájában elhangzottakról. MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

 

Miért nem szólal fel Orbán Viktor a Parlamentben hétfőn?

Egy újabb rejtélyt kellene megoldani. Havasi Bertalan bejelentette,hogy Orbán Viktor nem fog felszólalni hétfőn a Parlamentben :

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn nem szólal fel napirend előtt a parlamentben - értesítette az MTI-t az Országgyűlés.
    Ezzel összefüggésben a kormányfő sajtófőnöke azt közölte az MTI-vel, hogy az uniós csúcstalálkozók kapcsán minden esetben előre jelzik a kormányfő napirend előtti felszólalási szándékát. Ezúttal viszont nem történtek olyan dolgok az Európai Tanács ülésén, melyek külön miniszterelnöki felszólalást igényelnének a magyar Országgyűlésben, így Orbán Viktor most nem él ezzel a lehetőséggel - tudatta Havasi Bertalan.

Forrás : MTI

Elindult a találgatás az okról amiért nem szólal fel Orbán Viktor a Parlamentben. Mi lehet?

1. A hivatalos ok : nem történtek olyan dolgok az Európai Tanács ülésén, melyek külön miniszterelnöki felszólalást igényelnének a magyar Országgyűlésben- MTI
2. Orbán Viktornak fogműtétje van és nem szabad beszélni  - saját forrás
3. Orbán Viktor hangja elment a járási vezetők kinevezésekor mondott beszéd után .Az MTI irja:"A járási hivatalok vezetőinek a polgárok államát kell megtestesíteniük, ők lesznek "az állam emberei" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalvezetők hétfői kinevezési ünnepségén, Budapesten." 
4. Orbán Viktor nem akar válaszolni,mert provokálni akarják - saját 
5. Minek folytassam? Orbán Viktor nem fog felszólalni,mert ő miniszterelnök .

Hogyan rohamozták meg a Parlamentet a diákok ?

A tandíj széles körűvé tétele ellen tiltakozó diákok szerdán a Műegyetemen kezdték demonstrációjukat, majd végigvonulva a városon a Parlamentnél kötöttek ki, ahol előbb behatoltak a kordonon belülre, majd a velük szemben felsorakozó rendőrök előtt skandálva Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondását követelték.
Videó a hvg.hu- n ' 

Gyöngyösi beszéde miatt fog viselni Schmuck Andor viselni sárga csillagot ?

A magyar parlamentben Gyöngyösi Márton mondott egy emlékezetes beszédet .Kérdést intézett a külügyminiszterhez,melyre Németh Zsolt válaszolt.Már megszokhattuk a Jobbiktól hogy oda mond a kormánynak és mindenkinek.Még a Holokauszt tényét is tagadták a parlamentben következmény nélkül.November 26-a emlékezetes időpont lesz,mert Gyöngyösi Márton Jobbikos képviselő tolmácsolta Jobbik véleményét palesztin kérdésben.Ismét zsidó ellenes  véleménnyel rukkolt elő a Jobbik. 

Schmuck Andor nem tréfál: kitűzi a sárga csillagot.Nem fél a Gárdától sem és senkitől.Vajon mások is követik a példáját?Milyen lesz Gyöngyösi beszédének hatása Magyarországra?Hol lesz a határ?Mit mond erre Orbán Viktor?El van foglalva,mert Albániába látogat.A magyaroknak tetszett Gyöngyösi beszéde?Horthy szelleme meddig él?A legújabb hírek szerint a világ zsidósága nagy tiltakozási akcióba kezdett.Ez nem jó országimázs.Megéri a kormánynak védeni a Jobbikot?Több kérdést tettem fel,melyre hamarosan megkapjuk a választ.

Drámai választás a parlamentben ' Családtagjaik fizetését is emelhetnék vagy vegyenek fel mást a politikusok?

K.O. a politikusoknak ' Emeljék a családtagjaik fizetését  vagy vegyenek fel mást? Micsoda drámai helyzet a parlamentben ' Melyik döntést hozzák meg?Vajon nem mennek tönkre a képviselők? Gondoljunk bele,hogy nem lesz több pénz a családi kasszába és állandóan emelkednek az árak' A törvény értelmében csak 358 ezer forintból kell kifizetni az alkalmazottakat.A statisztika szerint mintegy húsz képviselő alkalmaz családtagokat.Ez nem sok. Van olyan helyzet is amikor kölcsönösen alkalmazzák egymás családtagjait. Nemsoká ennek is vége lesz.A részleteket a Blikkben olvashatják' Vannak akiknek nem tetszik az emelés '

– A törvénymódosítás azért is nehezen elfogadható, mert a választók azt látják: a képviselők gyakran „szavazógépként" működnek – vélekedett Juhász Attila, a Political Capital elemzője. – A mostani gazdasági helyzetben nem szerencsés ilyen mértékű pluszforrást biztosítani, s inkább várni kellett volna a következő ciklusig. Akkor a kisebb létszámú parlament miatt valóban szükség lehetne újabb szakértőkre.

Elkeseredett rokkantnyugdíjasok:"A Parlament előtt leszünk öngyilkosok"- Mért nem dolgoznak?

A rokkantnyugdíjasok elkeserítő helyzetben vannak.A kormány mindenkit aki alkalmas ,a munka mezejére akar vezényelni.Orbán Viktor terve 5,5 millió magyarnak kell dolgozni.Ebbe a kategóriába tartoznak a rokkantnyugdíjasok is.Az új szabályok szerint a kevésbé rokkant is dolgozhat.A kormány szándéka érthető: sok magyar elkényelmeskedett és nem akar dolgozni.Az is látható a statisztikából,hogy sok a rokkant Magyarországon.Miért?Talán sokan csalással lettek rokkantak?A kormány intézkedett és spártai módszerrel sok magyart a munka mezejére vezényel.Teheti,mert a kormányé a hatalom.Hova vezényli a kormány ezt a tömeget? Ez egy kényes kérdés,mert kevés az új munkahely.Az egyik megoldás a közmunka' A rokkantakat hova vezényeli a kormány?A jövő évi költségvetés megoldja a helyzetet,de addig is kellene élni valamiből.A rokkantnyugdíjasok nehéz helyzetét meg kellene oldani.Tüntettek,de nem sok eredménnyel.Ismét a Parlament előtt akarnak tüntetni.Az öngyilkosság megoldás?Nagy volt a tiltakozás Korózs Lajos kijelentése miatt.Mi a megoldás rokkant-ügyben?

Mélyen együttérzek a rokkant emberekkel,mert köztük dolgoztam több évtizedig.Lehet egy kicsit elfogult vagyok,de nem tudom megérteni a kormány álláspontját.Az orvosok azt teszik amit tenni kell,mert a kormány fizeti őket.A rokkantak nagy tömegének el kell tűnni?Ez a cél?23 ezer forintból hogyan éljenek meg? Az ő érdeküket ki képviseli?A kormány?A szakszervezet? Az ellenzék? Őket ki hallgatja meg? Az alábbiakban olvashatnak egy interjút az egyik képviselőjükkel.

Két héttel ezelőtt jelent meg interjúnk Székely Ildikóval, az egykori rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát végző Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Orvosi Módszertani Ellenőrzési Igazgatóságának vezetőjével. Székely Ildikó elmondta, a rokkantsági felülvizsgálatok a szabályoknak megfelelően zajlanak, nem az orvosokkal, hanem a rehabilitálható emberek hozzáállásával van gond, és azért panaszkodnak, mert - teljesen jogszerűen - elvették tőlük az ellátást. Az interjú után a Harc - Az életünkért nevű Facebook-csoport vezetője, Ondreákné Illés Piroska arra kért, hadd mondják el az egykori rokkantnyugdíjasok is a véleményüket. Interjú.

Ondreákné Illés Piroska

Ondreákné Illés Piroska

Nem azért nem dolgozunk, mert nem akarunk, hanem azért, mert nincs az állapotunknak megfelelő munka

- Székely Ildikó, ha nem is ennyire nyersen, de tulajdonképpen azt mondta önökről, hogy nem azért nem dolgoznak, mert az egészségük ezt nem engedné, inkább a hozzáállásukkal van baj. Mit szólnak ehhez?

- Székely Ildikó valótlant állít. Nem azért nem dolgozunk, mert nem akarunk, hanem azért, mert nincs az állapotunknak megfelelő munka. A kormány és a hatóságok folyamatosan azt kommunikálják, hogy a rehabilitálható embereket kész munkahelyek várják a folyamat végén. Ez nem igaz.

Kezdjük azzal, hogy gyakran a rehabilitáció is annyiból áll, hogy az illető jelentkezik a munkaügyi központban, ahol kap egy könyvet, és ahová három hónap múlva újra el kell látogatnia. Mást nem is tudnak tenni, munka nincs, vagy ha van, akkor arról meg kiderül, hogy csak a nevében rehabilitációs munkahely: ugyanazt követelik meg a betegektől, mint a teljesen egészségesektől, ami azért probléma, mert ha a beteg megpróbálja ezt az elvárást huzamosabb ideig teljesíteni, akkor állapotromlás következik be.

- Az is egy érv szokott lenni, hogy önök a munkanélküliség elől menekültek tömegesen a rokkantnyugdíjba, a szigorra pedig azért van szükség, hogy a csalókat kiszűrjék, és ne költsék rájuk fölöslegesen az adófizetők pénzét.

- Lehet, hogy voltak, akik valóban így tettek, de mikor? 20 éve? Rengeteg idő eltelt azóta, és épp ezért ezek az emberek már ténylegesen nyugdíjba is vonultak. A gond, hogy minket is erre hivatkozva neveznek csalónak. Azt kell mindenkinek megérteni, hogy mi nem menekülünk semmi elől, de tisztességes bánásmódot követelünk. Volt, aki betegsége előtt 34 évig dolgozott egyhuzamban, és most a nyomorba taszítják.

Székely Ildikó azt is mondta, hogy ezek az emberek, tehát mi, megszoktuk, hogy valami jár, pedig nem jár. Rossz hírem van Székely Ildikónak, mert ez igenis jár. Mi is ugyanúgy fizettük a nyugdíjjárulékokat, a mi munkabérükből is levonták.

Nekem például több évtizedes munkaviszonyom van, mi az, hogy nekem nem jár? Akkor kérem vissza, amit az évtizedek alatt elvett az állam. Higgye el, mi lennénk a legboldogabbak, ha azt mondanák, hogy akkor innentől semmit nem kapunk, cserébe viszont visszaadják azt a pénzt, amit járulékok formájában befizettünk a közös kasszába.

- Orvosilag nem szempont, hogy ki mennyit dolgozott, a doktorok az egészségügyi állapotot vizsgálják, az NRSZH állítása szerint egy konszenzusos szempontrendszer alapján, ami ráadásul még nemzetközi összehasonlításban is a kevésbé szigorúbbak közé tartozik.

- A kevésbé szigorúról csak annyit: itthon ahhoz, hogy ne válj rehabilitálhatóvá, az össz-szervezeti egészségkárosodásnak el kell érni a 80%-ot. Svédországban már 25%-kal rokkantnyugdíjassá minősítik át a beteget, és havi 300 ezer forintos ellátást kap 18 évnyi munkaviszony után.

Ha valaki fellebbez, nem kap ellátást

- Még ha az orvos téved is, ott a lehetőség a fellebbezésre. Úgy tudom, önt is rehabilitálhatóvá minősítették. Fellebbezett?

- Igen, és három évembe telt, amíg kiharcoltam az igazam. A csavar ebben, hogy a fellebbezés idejére nem jár semmilyen rokkantsági ellátás, és a határidőket is kitolták. Ez annyit jelent, hogy csak az, hogy eljuss az elsőfokú döntésig, három hónap. A másodfok újabb három hónap, ennyi ideig nem jár neked semmi. Ha elhúzódik három évig, mint az én ügyem, akkor három évig nem kapsz semmit.

A rokkantsági ellátás jelenleg sokaknak mindösszesen nettó 23 ezer forint, és sajnos többünket nem tud a család támogatni. Ha egyedül élnek, akkor ez a pénz szó szerint a túlélést jelenti nekik. Ha fellebbeznek, nem lesz pénzük ennivalóra. Ez egy ördögi kör, ahol mi csak vesztesek lehetünk.

- Rokkantsági ellátásként többféle összeg kapható, a legalacsonyabb valóban bruttó 28 ezer forint - ami nettó 23 ezer forintot jelent -, a legmagasabb viszont a kormány tájékoztatása alapján bruttó 140 ezer forint.

- A bruttó 140 ezer forint azoknak járhat, akik nem rehabilitálhatók, például, akik nem, vagy csak segítséggel képesek ellátni magukat. A rehabilitálható és az öregségi nyugdíjkorhatártól még messze járó betegeknek maximum 40-60 ezer forint jár, de jellemzőbb a nettó 23 ezer forint. A vicc az, hogy a köztörvényes bűnözők ellátására többet fordítanak, mint amennyi pénzt nekünk adnak. A korábbi rendszer igazságosabb volt, az összeg a munkával eltöltött évekkel és fizetéssel volt arányos.

Tudatos népirtás zajlik

- Hogy lehet nettó 23 ezer forintból megélni?

- Sehogy. Erre mondtuk mi, hogy tudatos népirtás zajlik. Nem Korózs Lajos mondta ki először azt, hogy rokkantholokauszt folyik.

- Ez egy nagyon erős vád, mire alapozzák? Illetve még mindig kérdés, hogy hogyan tudnak 23 ezer forintból megélni?

- A kettő összefügg: azért mondunk ilyeneket, mert több olyan esetről is tudunk, amikor a beteg öngyilkos lett, mert nem akart éhen halni.

- Erre mondta Székely Ildikó, hogy ezekből a történetekből mindig kihagyják, hogy az öngyilkosságot elkövetőnek egyéb problémái is voltak, például alkoholista volt.

- Lehetséges, hogy voltak a betegnek más problémái is, de a hab a tortán az volt, hogy gyakorlatilag ellátatlanná vált. Engem jelenleg a férjem tart el, de mivel ő sem keres sokat, most feléljük azt, ami még megmaradt. Eladjuk azokat a dolgokat, amiket a gyermekeinknek tettünk félre arra az esetre, ha megházasodnak. Nagy kérdés, hogy mi lesz, ha a férjemmel történik valami...

Az a legrosszabb, hogy én még így is a szerencsésebbek közé tartozom. Képzelje csak el, mi van azokkal, akiket senki nem tud támogatni anyagilag. Elmondom: mivel nem tudja fizetni a számláit, elúszik az otthona, hajléktalanná válik, majd egy hidegebb téli éjszakán meghal az utcán. A Taigetoszt építik téglánként, ez népirtás, aki mást mond, az hazudik.

- Az orvosok ezért nem hibáztathatók, ők nem azt határozzák meg, hogy mennyi pénzt kapjanak, hanem a munkaképesség mértékéről hoznak döntést.

- Ez nem teljesen igaz. Amellett, hogy a felülvizsgáló doktorok többségének a stílusa tényleg bicskanyitogató, sokkal nagyobb gond az, hogy hajlamosak bizonyos vizsgálati eredményeket lefelejteni az értékelésről. Pontosabban éppen annyi információt hagynak ki, hogy az illető jogszerűen rehabilitálható legyen. (Erről egyébként az interjútól teljesen függetlenül több olvasónk is beszámolt - a szerk.). És mi vagyunk lecsalózva...

A munkaügyi peremben, amikor kiderült, hogy az értékelésnél tényleg nem tüntetett fel az orvos lényeges vizsgálati eredményeket, arra a kérdésre, hogy hogy fordulhatott ez elő, azt volt a válasz, hogy lefelejtette.

Ez az egész nem arról szól, hogy ki beteg, és ki nem, hanem arról, hogy hány milliárd forintot kell megtakarítani. Ez a mozgatórugó, és ennek megfelelően hozták a szankciókat. Ez egy orvosi ügy volt, amiből nemzetgazdasági kérdést csináltak.

Az MSZP és a Fidesz egyaránt hibás

A kialakult helyzetért az MSZP és a Fidesz egyaránt hibás. 2008-ban a szocialista kormány átgondolatlan, szakmaiatlan döntést hozott, a Fidesz meg folytatta, ahol az MSZP abbahagyta, még kíméletlenebbül! Velünk se jobbról, se balról nem foglalkoznak. Azt egyébként cáfolnám, hogy a Fidesz kormányra kerülése után durvult volna el a helyzet a felülvizsgálatokon. A kezdetektől fogva voltak problémák, 2008-ban és azelőtt is.

- Miért nem tesznek panaszt az orvos ellen a vizsgálat után, úgy tudom, erre lehetőségük lenne.

- Próbáltunk. Nem vettek fel jegyzőkönyvet, mondván, erre az orvosra még senkinek nem volt panasza.

- Az is egy vád szokott lenni, hogy csak a munkahelyi munka nem megy önöknek, a kertben viszont tudnak kapálni.

- Igen, kapálunk. Van egy kis kertünk, csináljuk tíz percig. Aztán nem bírjuk tovább, jajgatunk, pihenünk, majd ha jobban vagyunk, folytatjuk tovább -  átlagban napi egy-két órában maximum. A munkahelyen ezt nem tudjuk megtenni.

Egyébként pedig aki egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy mi mind csak csalunk és hisztériázunk, az azért gondoljon bele, hogy ő is bármikor ezen az oldalon találhatja magát, elég csak egy hirtelen baleset. Mi nemcsak magunk miatt harcolunk most, azok miatt is, akik még nem betegek, de egyszer lehet, hogy azok lesznek. És akkor majd nekik is 23 ezer forintból kell megélniük.

- Ami egyértelműen látszik, hogy az orvosok és önök között finoman szólva is elmérgesedett a viszony. Mind az NRSZH, mind az önök részéről hallottam hajmeresztő vádakat, és nem érzem azt, hogy ez a probléma egyik napról a másikra megoldódna. Önök szerint mi lehet a megoldás?

- A történethez az is hozzátartozik, hogy mi próbáltunk párbeszédet kezdeményezni, hiába, nem álltak szóba velünk.
 A július 1-jén kezdődött és öt napon át tartott demonstrációnkra meghívtuk az NRSZH vezetőit is, de válaszra sem méltattak bennünket.
 A külső szemlélő csak azt látta, hogy nem vagyunk sokan a Hősök terén, de mivel mi, beteg emberek csak kevés időt tudunk folyamatosan eltölteni ilyen körülmények között, nagyon sokan voltunk ott, egymást váltva, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a minket ért megaláztatásokra, és hogy lehetőséget adjunk a kormány tagjainak és az NRSZH vezetőinek egy párbeszédre velünk, érintettekkel. 
Sajnáljuk, hogy nem éltek a lehetőséggel, de ezzel azt is bizonyították számunkra, hogy nem tekintenek bennünket embernek, csak megoldandó feladatnak.


Jó lenne, ha tényleg lenne munka

Az orvosoktól mi csak annyit kérnénk, hogy tisztességesen, a szabályokat betartva határozzák meg, hogy ki mennyire munkaképes. Ha ez megtörténik, akkor jöhet a másik két szakember, akiknek viszont ne az legyen a dolga, hogy közölje: majd valamikor lesz munkahely.

Jó lenne, ha az eljárás végén konkrét munkát biztosítanának! Most is mit mondtak, hogy január 1-jétől minden más lesz? Fél év alatt lesz több százezer rehabilitációs munkahely? Milyen pénzből? És addig? Adjunk el mindent, ami mozdítható, hogy ne haljunk éhen? Már van, aki meg is tette! Tízezrektől vették el a korábbi ellátást. Miért nem csak akkor kezdték meg a felülvizsgálatokat, amikor már biztosak voltak abban, hogy a rehabilitálható embereket el is tudják helyezni?

- Javulna a helyzet, ha mindenkinek tudnának munkahelyet biztosítani?

- Igen, ha tudnának az állapotának megfelelőt, és itt az állapotának megfelelőn van a hangsúly. A tisztességes bér se lenne mellékes szempont. Említésre vár még pár fontos tényező: a rehabilitációs járadék arra lenne hivatva, hogy munkaképessé váljunk, ehhez szükséges lenne kezelésekre és munkaügyben interjúkra járni. Az utazási támogatást elvették, a közgyógyellátást is, így teljességgel lehetetlen ennek a gyakorlati kivitelezése.

Sok beteg szigorú diétára van utalva, és mint tudjuk, ezek az élelmiszerek a drágább kategóriába sorolandók, erre szintén nem elég a pénz, azt eszik a beteg, amire telik. Jön viszont az újabb szankció: mondván, hogy nem működik együtt a kezelőorvosával, kikerülhet az ellátási rendszerből!

- Mi lesz, ha minden úgy marad, ahogy most van?

- Akkor kisétálunk a Duna-partra vagy a Parlament elé, és megkérjük őket, hogy lőjenek le, mert még az is humánusabb. Vagy égő fáklyák leszünk. És most nem túlzok, nagyjából itt tartunk most.

Forrás: femina.hu

 

Beszólások a Parlamentben

A parlamentben gyakori a beszólások vagy a bekiabálások.A HVG összegyűjtött néhányat.Ha van ideje olvassa el a cikket'

Amikor Lázár János Fidesz-frakcióvezető idén február 27-én a kohéziós alapok kifizetését átmenetileg felfüggesztő – azóta visszavont – EU-döntésről beszélt napirend előtt az Országgyűlésben, a gyorsírók ezt rögzítették: „Meggyőződésem szerint részérdekeket szolgál, meggyőződésem szerint az Európai Unió döntése nyomásgyakorlás. … Az a meggyőződésünk, hogy a brüsszeli Bizottságnak Magyarország érdekeit is kell szolgálnia, és minden magyar választópolgár érdekeit is kell szolgálnia. (Dr. Józsa István: Orbán ezt kérte!) Ami pedig a valóságot illeti, szocialista képviselőtársaim számára különösen érdekes lehet az, hogy a bűn kié, ami miatt ez a helyzet előállt. Elsősorban a 2004-2010 közötti kormányé a bűn, a büntetés pedig minden magyar honfitársunké. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból. - Taps, közbeszólások a kormánypártok soraiban: Így van!) Az a meggyőződésünk, tisztelt képviselőtársaink, hogy az Európai Unió súlyos hibát követ el (Simon Gábor: Nagyon nagy a baj!), amikor a magyar honfitársaink, a magyar adófizetők áldozatvállalását nem akceptálja. … Honnan indultunk, képviselőtársaim?! 2006-ban a szocialisták meghamisították a hiányt, és Brüsszel buktatta le őket, hiszen lejelentették az alacsony hiányt, amely 7-10 százalék között volt. (Tóbiás József: Bíróság mondta ki. - Dr. Józsa István: Bíróság mondta ki, hogy nem így volt.) Önök becsapták Brüsszelt, önök hazudtak Brüsszelnek, ugyanakkor 2004 óta a szocialistáktól Brüsszel azt látta, hogy Magyarországnak puhány vezetői vannak, egy puha Magyarországgal kell tárgyalniuk. Önök eljátszották Magyarország hitelét, és a nemzeti érdekeket puhán képviselték. (Dr. Simon Gábor: Végre egy kemény hang!) Ezért jutottunk oda, hogy Brüsszel bármit megtehet velünk, azt képzelik, hogy fölmoshatják velünk a padlót; ez a szocialisták bűne. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a kormányzó pártok soraiban.)”
Vajon az ilyen bekiabálások a képviselők „neveletlenségét” jelzik, rendetlenségről, zűrzavarról beszélhetünk, vagy egy vita természetes velejárója az, hogy a képviselők közbeszólnak egymásnak, reagálnak a hallottakra? A kérdést Kövér László házelnök nemrég egy tévéinterjúban úgy válaszolta meg, hogy a bekiabálás megengedhetetlen, és ő – bár nem érzi magát elfogultnak – úgy látja, hogy főleg az MSZP képviselőit kell megfegyelmezni. Kérdés, hogy jogosan helyteleníti-e az Országgyűlés elnöke a képviselők magatartását.
"Ne hazudj!"
Először maradjunk még a mostani parlamentnél. 2012. február 20-án szintén Lázár János beszélt a kampányfinanszírozás ügyében összehívott ötpárti egyeztetésről:
„Nagyon remélem, hogy a saját javaslataikról történő egyeztetéstől nem fognak elzárkózni, hiszen az a meggyőződésünk, hogy akár a Karácsony-féle, akár a Tóbiás-Puch-Mesterházy-féle javaslat vonalán a kampány- és pártfinanszírozás kérdése Magyarországon újraszabályozható. Meggyőződésünk, hogy jó néhány alapkérdésben, amely a kampányfinanszírozásra vonatkozik... (Nyakó István: Beszéljünk a közfoglalkoztatásról is majd! - Lukács Zoltán: Munka törvénykönyve! - Nyakó István: Bizony!) - ha megengedi, képviselő úr, befejezem, hiszen az önök javaslatáról van épp szó -, azt gondoljuk, hogy a kampányfinanszírozás tekintetében és a pártok finanszírozása tekintetében álláspontjaink sokkal közelebb állnak ahhoz, mint azt korábban feltételezték, ezért érdemes egy egyeztetés.”
Ugyancsak Lázár János 2011. szeptember 26-án az LMP-frakció ellenkezését váltotta ki: „Megdöbbentő, hogy az LMP nem kíván változtatni a régi stikliken, egy régi rendszernek az új szóvivői önök. (Felzúdulás az LMP soraiban.) Belevénültek a saját szerepükbe, mert nem merik megváltoztatni a parlamenti képviselők fizetési rendszerét (Ertsey Katalin: Ne hazudj!), amiről mi úgy gondoljuk, hogy morális és erkölcsi értelemben az Országgyűlés megújulásának és a tekintély visszaállításának az alapja.”
Szintén Lázár János 2010. október 25-én a magánnyugdíjpénztárakról: „Én azt gondolom, a legfontosabb, hogy Magyarországon az emberek a saját pénzükről saját maguk döntsenek. (Nyakó István: Akkor ne vegyétek el!) - ezt egyébként népszavazás sem pótolhatja, mert a saját pénzéről mindenkinek saját magának kell döntenie.”
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszolt neki: „Amit befizetnek egyik oldalon, az hiányzik a másik oldalon, az államnál, a közösségnél, a nemzetnél és az állami költségvetésnél. (Nyakó István: Ellopjátok a pénzt. - Dr. Vadai Ágnes: Sikkasztás.)”
Kormányfői beszédre reagált Lázár János 2011. december 12-én, az MSZP-nek címezve szavait: „…önök 2008-ban csődbe vitték ezt az országot, lefektették teljes egészében a földre ezt az országot (Dr. Józsa István: Rosszul tudod!), másrészről pedig 2010-ben lényegében csődben adták át ezt az országot. (Dr. Józsa István: Ez sem így van!) Ezek után sokkal nagyobb szerénységgel kellene napirend előtti felszólalást tartania, képviselőtársam (Taps a kormánypártok padsoraiban.)”
Együtt nevet a Fidesz-Jobbik-LMP
Korábban, 2010. október 18-án szintén a kormányfő napirend előtti felszólalására válaszoltak a frakcióvezetők, és a szocialista Mesterházy Attilát éppen vezető Fideszesek szakították félbe, köztük még a miniszterelnök is: „Itt nem csak tőlem kérnek mint fiatal munkavállalótól áldozatot (Derültség a kormánypártok, a Jobbik és az LMP soraiban.), hogy az általam megtakarított megtakarításomat adjam oda az államnak... (Nagy zaj.) És lehet nevetni, tisztelt képviselő urak és hölgyek, de az az igazság, hogy majdnem 3 millióan vagyunk így, hogy nekünk kötelező volt magánnyugdíjpénztárba befizetni (Dr. Répássy Róbert: Ezt ki akarta? - Lázár János: És ki döntött így?), ezt meg is tettük. Ott a saját számlánkon vezetik ezeket a forrásokat. Ez egyébként az öngondoskodásnak az egyik forrása és formája, hiszen látható módon az állam nem mindig jó társadalombiztosító. (...)  És erre nem elég magyarázat az, hogy Matolcsy úr zavartan egy sajtótájékoztatón, amikor megkérdezik tőle, hogy és mi lesz ezzel a 14 hónapban elvont több száz milliárd forinttal, akkor azt mondja, hogy hát majd ez be lesz tudva valahogy egyébként ezeknek az embereknek. (Dr. Orbán Viktor: Erről van szó.)”

Tóbiás József is szereti hangosan kommentálni a fideszes felszólalásokat Fotó: MTI / Kovács Attila

Lázár János erre mikrofonnal is reagált: „Világosan bebizonyította most is, frakcióvezető úr, mint ahogy a bankadó vitájában is, hogy az emberek nem számíthatnak az MSZP-re (Moraj az MSZP soraiban.), viszont a bankok nyugodtan számíthatnak az MSZP-re (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból. - Mesterházy Attila: Szégyelld magad!), számíthatnak a nagykereskedelmi vállalkozások (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! - Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: CBA!), és természetesen az MSZP-re számíthatnak azok a magán-nyugdíjbiztosítási menedzsmentek is, akik a jövő évi 360 milliárdos befizetésből "csak" 25 milliárdot akarnak működési címszóval lenyúlni; ők is biztos szövetségesre lelnek önökben (Többek az MSZP soraiból: CBA!), csak az emberek nem találnak szövetségest az MSZP-ben.”
Végül még egy részlet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. június 27-i költségvetési előterjesztéséből: „Vannak olyan hangok, amelyek ezt lebecsülik; lebecsülik azt, hogy valaki 47 ezer forintot kaphat egy közmunkahelyen. (Tóbiás József: 60 ezer is lehetett volna!) Lehetett volna 100 ezer is meg 200 ezer is, most ez éppen 47 ezer, és ez éppen hogy lényegesen magasabb, mint ha valaki szociális munkanélküli ellátásban részesül. (...) Szóval a közmunka... (Kiss Péter: Nem lehetséges ennyi embert foglalkoztatni ennyi pénzből!)”
Korábban is így volt
2002 és 2010 között fordítottak voltak a szerepek, de a közbeszólások száma nem volt kisebb. Igaz, az őszödi beszéd 2006 őszi nyilvánosságra kerülése után a Fidesz és a KDNP frakciója Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti beszédeit nem volt hajlandó meghallgatni, így nem is kiabált. (Csak a két frakcióvezető maradt benn válaszolni, de ők megvárták, amíg a kormányfő befejezi.) Korábban azonban nehezen tudta végigmondani, amit akart, például 2006. július 17-én egy interpellációra válaszolva:
„Igen, arról beszéltünk a választási kampányban, amelyről beszélünk ma is, hogy a következő négy év igazi nagy feladata (Közbeszólás a Fidesz soraiból: A kérdésre!), hogy az utolsó száz év egyik legnagyobb fejlesztési lehetőségével Magyarország úgy tudjon élni (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), ahogyan egészen biztosan majd szeretne elszámolni gyerekének, hogy igen, megcsináltuk, megtettük. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)”

Lendvai Ildikót nem kell félteni, ha szócsatára kerül a sor Fotó: MTI / Földi Imre

Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető 2006. november 16-án költségvetési vezérszónokként egyebek közt a földgáz ártámogatásáról beszélt. Ő nem panaszkodott vagy háborgott a közbeszólások miatt, hanem kapásból visszavágott a vele ily módon vitatkozóknak: „Az überelhetetlen legjobbat eddig Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr mondta, aki szerényen, ámde annál poétikusabban úgy jellemezte a saját költségvetését, hogy "ez minden idők legjobb költségvetése".(Dr. Navracsics Tibor: Így is volt!) Így is volt, mondja Navracsics kolléga, eltekintve talán attól az apróságtól, hogy például az infláció a duplája volt a költségvetésben megtervezetteknek, de ez a költészet erejét kétségkívül egy grammnyival sem gyengítette. … Én elismerem, hogy mi túlzott mértékben és gyorsan terveztük az adók csökkentését, a kollégák pedig elismerik, hogy az aztán egy oltári nagy blöff volt, amit adócsökkenés és tehercsökkenés tekintetében korábban ígértek, és ha komolyan is gondolták, most már tudják - ahogy hallottam -, hogy adócsökkentésről a mostani körülmények között nem lehet beszélni. Igen, baj... (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból. - Dr. Veres János: Igen, ezt mondta a bizottságban! - Varga Mihály: Hol van? Keresd már elő! - Az elnök csenget.) Képviselő úr, amíg megbeszéli itt az én szocialista kollégáimmal, hogy maga mit mondott, addig szeretném megnyugtatni, hogy nálam van a jegyzőkönyv, készültem magából, iszom minden szavát, látja? Lehet, hogy ugyanaz van nálam. (Varga Mihály: Olvassa fel!) Ebben az van, hogy "adócsökkentésről most már nem beszélnék". De önnek igaza van, nehogy már mentegetőzzön egy igaz mondat miatt!  … Eddig én személy szerint évi 90 ezer forint támogatást kaptam a költségvetésből, mert viszonylag nagy lakásban, közel 3000 köbmétert fogyasztok, és bizony az én esetemben is az első 1500 és a második 1500 köbméter támogatva volt - pontosan kiszámoltam - évi 90 ezer forintból. (Varga Mihály: Az lehetetlen! Rosszul számolt!) …Hát mondják nekem azt, hogy ezt így kellett hagyni! Jelentkezzen, aki kéri azt a 90 ezer forintot tovább! (Varga Mihály: Önök vezették be, Ildikó! Önök vezették be, ez nem zavarja?)”
Van, akit egy idő után kizökkentenek gondolatmenetéből a közbeszólók, és bosszankodik miattuk. Például Veres János MSZP-frakcióvezetőhelyettesként a költségvetési vitában 2009. október 7-én: „Ha Lázár úr úgy gondolja, hogy aszerint kell differenciálni a piroson áthajtó gépkocsivezetők között, hogy milyen a szociális helyzete, mennyi a jövedelme, akkor lehet ez egy sajátságos vélemény. (Dr. Lázár János: Tudod, hogy részletfizetési lehetőség nincs! - Babák Mihály: Azt sem adnak, részletfizetési kedvezményt!) De bocsásson meg, ha az a véleménye, akkor azt kell mondani, hogy aki Magyarországon elkövet egy ugyanolyan bűnt, az nem ugyanolyan büntetést érdemel attól függően, hogy milyen a társadalmi státusa. Ez lehet egy álláspont, de nehogy félreértés legyen, én ezzel személy szerint nem értek egyet. … (Babák Mihály közbeszólására:) Tekintettel arra, hogy Babák képviselő úr megint olyanról beszél, ami nem tartozik a témához, ezért szeretnék visszatérni az eredeti gondolatmenethez. (Babák Mihály közbeszólására:) Köszönöm szépen.”
Ugyanő egy héttel korábban beszélgetni kezdett a vele ellenkező ellenzékivel: „Egyébként persze politikailag mondhatják azt, hogy a kormány nem jól végzi a feladatát, az európai uniós forrásokból nem eleget használ fel az ország, még akkor is, ha Magyarország e tekintetben dobogós az európai uniós országok közül. Tehát lehet mondani sok mindent, nehogy félreértés legyen. Csak szerintem az az állítása, ahogyan ebben fogalmaz... (Zaj. - Pelczné dr. Gáll Ildikó közbeszól.) Parancsol? (Pelczné dr. Gáll Ildikó: Nem gondolja komolyan, hogy dobogósak vagyunk! Ez erős volt!) Nem, nem, azt gondolom, dokumentált a kérdés, nincs vita közöttünk. Ezt pontosan bebizonyították önnek”.
Vizet Tállainak!
Máskor, pénzügyminiszter korában a 2006. november 17-i költségvetési vitában kijött a sodrából: „Magyarországon 2,3 százalékkal csökkent az átlagos adóterhelés 2001 és 2006 között. (Tállai András: Az adó, az meg nőtt! A terhelés csökkent, az adó, az meg nőtt! - Dr. Veres János az elnök felé:) Vizet legyen szíves és szót küldeni Tállai Andrásnak, ha ennyire kiabál! Köszönöm szépen.”

Tállai András is a beszólogatós képviselők közé tartozik Fotó: MTI / Soós Lajos

Egy hónappal korábban Veres János a zárszámadás kapcsán az uniós számviteli szabályokról vitatkozott: „Node, amikor Magyarország tagja lett az Uniónak, és érvényessé váltak ezek az előírások, azt követően önök meg nem tudnak olyat mondani, hogy ne alkalmaztuk volna ezeket az előírásokat. (Tállai András: De igen.) Nem tudnak olyan mondani, Tállai úr. … a maradványképzési kötelezettség a költségvetési törvény egy paragrafusának előírása alapján képződik. Azt nem a pénzügyminiszter írja elő, még csak nem is a köztársaság kormánya, hanem a köztársaság parlamentje fogadja ezt el. És miért? (Tállai András: Ez sem igaz.) Parancsol? (Tállai András: Nem igaz.) Olvassa el, 57. § (4) bekezdés. (Göndör István: 57. §!) A költségvetési törvény 57. §-a, (4) bekezdés, olvassa el nyugodtan! (Tállai András: De ki rendeli el?)”
Néhány példa következik a 2006-os költségvetés vitájából. 2005. november 2-án Varga Mihály a Fidesz vezérszónokaként szólt Veres János pénzügyminiszterhez: „Pénzügyminiszter úr megjelent a költségvetési bizottság ülésén, korrekt módon elmondta azt, amit most egy kicsit hosszabb változatban is hallhattunk, majd néhány kérdés után sietősen távozott a bizottság üléséről (Dr. Veres János: Két órát ültem ott! Te mikor voltál bizottságban?), olyannyira, hogy még a kérdést feltenni akaró újságírók sem érték utol. (Dr. Veres János: Ez is valótlan, négy újságnak válaszoltam!) Kérdéseink pedig nekünk is lettek volna még, miniszter úr.”
Az akkori vezető kormánypárt, az MSZP vezérszónoka Lendvai Ildikó frakcióvezető volt, akinek a mostani köztársasági elnök is bekiabált: „Növekedtek-e az adó- és járulékterhek ebben a ciklusban? (Dr. Áder János és Varga Mihály: Igen, igen!) Csak számokat mondok, ezek nem olyan nagyon bonyolultak. 2002-ben a jövedelmek 39 százaléka került központosításra, elvonásra; 2006-ban 36 százaléka. Kérdezem: melyik a több? Most nem hallok választ. … Vegyünk egy másik példát (Font Sándor: A regisztrációs adó a duplájára nőtt! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.), például a sokat elsiratott, igen magas adósságállományt! Tényleg jobb volna, ha kevesebb lenne, egyetértünk Varga Mihály kollégámmal. De nézzük meg egy kicsit a számokat! Az adósságállomány az Antall-kormány idején 182 százalékkal, a Horn-kormány idején 60 százalékkal, az Orbán-kormány idején 49 százalékkal, most - 2006-ot is beleértve - 46 százalékkal nőtt. (Dr. Áder János: Hetvennel!) Melyik a több? - kérdezem megint.… kérem szépen itt is, a közös gondban a kritikát óvatosabban megfogalmazni, és inkább a közös megoldásokat keresni (Font Sándor: A Kiskunfélegyháza-Szeged közötti autópálya-építésnél volt közbeszerzés?), ezt a segítséget szívesen vesszük. Igen, van itt, aki a Vegyépszer nevében szól az autópálya-építés régi modellje mellett (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) - tudomásul veszem ezt is. (Font Sándor: Volt-e közbeszerzés Kiskunfélegyháza és Szeged között? - Az elnök ismét csenget.) Nos, nyilván a vitában mód lesz arra, hogy ki-ki megvédje a saját felfogását és a saját adatait.
Szabó Zoltán MSZP-képviselő ugyanakkor: „Csak szeretném felhívni a figyelmet, hogy az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, köznyelven szólva, az óvoda és az általános iskola céljaira 71 százalékkal több pénz áll rendelkezésre, mint a 2002-es költségvetés előirányzata volt (Felzúdulás a Fidesz soraiban. - Dr. Bóka István: Hol? - Dr. Kovács Zoltán: Mutasd meg, légy szíves!)”
Kóka is megjárta
Kóka János (SZDSZ) gazdasági közlekedési miniszterrel a mostani ÁSZ-elnök, akkori Fidesz-képviselő szállt vitába mikrofonon kívül: „A költségvetés hiányában hallunk még minősítéseket is, hol bekapcsolt mikrofonnal, hol kikapcsolt mikrofonnal, mikrofon nélkül, bekiabálások formájában. Az egyik oldalon halljuk, hogy dübörög az ország, dübörög a gazdaság, kirobbanó a siker (Domokos László: Ezt te hirdeted!), a másik oldalon azt halljuk, hogy töpörödünk, nyomorodunk, hogy Magyarország lemarad, Magyarország tehetségtelen. Valljuk be őszintén, ha ezt hallgatják az emberek, nézik a televízión keresztül, akkor nem értik, hogy valóban két ország van-e egymás mellett. (Domokos László: Hát kettő!) … Több autópálya, több ipari park, több logisztikai centrum, többet invesztálunk a képzésbe, hogy Magyarország infrastruktúráját, tudását, szabályozását, gazdasági környezetét tekintve továbbra is élen legyen a régióban. (Márton Attila: Láttad te ezt a költségvetést, amiről most beszélsz?) E tekintetben próbáljuk folyamatosan illeszteni az oktatás- és foglalkoztatáspolitikát a piac új kihívásaihoz, így próbáljuk a munkaerőpiac igényeinek megfelelően képezni a magyar munkaerőt. (Domokos László: Így lesz kártyavár!)… Kérem önöket, kérem a Magyar Országgyűlést, hogy tanúsítsanak önmérsékletet ebben a kérdésben (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), az osztogatási kedvben, mert lehet, hogy a perc politikájában győzelmet aratnak, de hosszabb távon az ország jövője a tét. Magyarország ugyanis sikerre van ítélve (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ha kormányváltás lesz, valóban!), kedvező a fekvésünk, a környezetünk, a magyar tehetség. (Moraj a Fidesz soraiban.) Épül minden Magyarországon, az autópályák, a vasutak (Felzúdulás és derültség a Fidesz padsoraiban: A vasutak?! - Domokos László: Nevetséges! - Közbeszólások a Fidesz soraiból: És a nemzetközi helyzet fokozódik! Szállj már le!), …. Legyünk bátrak józannak lenni (Márton Attila: Te legyél!), és a politikai populizmussal szemben visszatérni ahhoz a világos, őszinte világlátáshoz (Sisák Imre János: Miről beszélsz?), amely a rendszerváltáskor győzedelmeskedett.
Tállai András (Fidesz), korábbi PM- és mostani BM-államtitkár ugyanakkor, ellenzékből, kormánypárti kiabálások közepette: „Amint azt a tegnapi nap folyamán hallhattuk, a 2006. évi költségvetés nem más, mint egy érzéketlen kormány, egy luxusbaloldal (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiban: Végre! - Dr. Géczi József Alajos: Azt hittük már, alszotok!) kártyavár-költségvetése. (Derültség és szórványos taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Legalább ne nevesd el magad! Vedd komolyan!)
Göndör István (MSZP) az egészségügyi hozzájárulásról: „…csökkentjük az egészségügyi fixet. Tisztelt Képviselő Úr! 4500 forintra tetszettek felemelni négy év alatt, most, 1-jétől 1950 forint, mint 1998-ban! (Babák Mihály: Negyedik éve kormányoztok! Csönd!)"
Még egyszer Szabó Zoltán (MSZP) 2005 őszén, arról, hogy az ellenzék egy sor célra fedezetlen kiadásnövelést sürget: „Tisztelt képviselőtársaim, ha erre mind többet költünk, akkor tessenek megmondani, hogy mire költsünk kevesebbet.(Babák Mihály: A saját zsebetekre.) Babák képviselő úr, én megértem, hogy önnek nagyon fáj hallani az igazságot, de van egy ajánlatom: ezentúl ne terjesszenek rólunk több hazugságot, és akkor mi sem fogjuk elmondani önökről az igazat.”
Végül is kik kiabálnak be gyakrabban? Kövér László úgy érzi, nem elfogult, amikor főleg a szocialistákat marasztalja el. Ha viszont nekem kellene megneveznem, személyes emlékeim alapján egy közbeszólóbajnokot, az biztosan Babák Mihály lenne. A fideszes szarvasi polgármester kormánypártiként és ellenzékiként egyaránt képes folyamatosan beszélni a helyén ülve, mialatt elvben másoké a szó. Helyezésre tarthatna számot Varga Mihály, Font Sándor, Ékes József, vagy – hogy szocialistát, illetve DK-st is említsek – Göndör István és Vadai Ágnes. Egy biztos: közbeszólások a Ferenc József- és a Horthy-korszak magyar parlamentjében is voltak, és minden demokratikus parlamentben vannak ma is. Nyilván léteznek stílusbeli határok, amelyeket nem illik túllépni, de aligha ez a mai magyar törvényhozás fő gondja. Megszüntetni az országgyűlés mostani elnöke sem fogja tudni. A felkészült és talpraesett szónok pedig akár még szellemes riposztokra is ki tudja használni a bekiabálásokat.

Forrás: hvg.hu

Harrach megvédte Prohászka Ottokárt a parlamentben '

Nagyon érdekes beszédet mondott Harrach Péter a KDNP politikusa-történésze.megvédte Prohászka Ottokárt az egykori katolikus püspököt.Példának hozta a rasszizmus elleni harcban.Harrach Péter véleményét osztja a többi magyar történész? Nem.Jó volna tisztázni a szerepét.Mit mondott Harrach Péter?

Közölte: a Nyirővel vagy Horthyval kapcsolatos vitába nem akar bekapcsolódni, de szerinte Prohászka Ottokárt mindenképpen meg kell védeni. Kijelentette: a rasszizmus elleni legbiztosabb védelmet a hiteles kereszténység jelenti.

Forrás: MTI Budapest, 2012. július 12., csütörtök

Prohászka személye túlmegy azon a szinten, hogy menthető legyen – mondta az ATV-nek Kovács M. Mária történész júniusban, amikor a püspök szobrának felállítása kapcsán kerekedett vita. - Nem egy konszenzusos személyiség a társadalomban és valószínűleg nem is lesz az – vélekedett Kovács M., Prohászka ugyanis korának jelentős ideológusa, bevallottan antiszemita is volt – tette hozzá. 

A nyilas mozgalom ideológiai alapvetése az ő műve, ő alakította ki a hungarista ideológiát. A közbeszédben egy addig páratlanul brutális nyelvet honosított meg, amelyben a zsidókat férgekhez, görényekhez hasonlította, és azt mondta, hogy ezeket az állatfajtákat ki kell irtani - magyarázta a történész.    

Katolikus püspökként Prohászka megáldotta az utcán grasszáló zsidóverő különítményeket, főpapként legitimálta azt az erőszakot, ami elvezetett a zsidóüldözéshez. Ö harcolta ki a Numerus Clausus zsidó kvótáját, vagyis ő volt a szöveg megírója és ő volt a kormánypárt elnöke, aki a zsidótörvény elfogadásra ajánlotta a képviselőknek, majd a Bethlen-kormánytól számon is kérte annak megvalósítását.

Forrás és videó: atv.hu 

                                              Ki volt Prohászka Ottokár?

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, székesfehérvári püspök, a magyar keresztényszocializmus képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

További információ : hu.wikipedia.org