Két-három hónapja az egyedül élő, Kelemen Károlyt, aki a 7. kerületben lakott, amíg betegeskedett - azaz amputálták a lábát, rehabilizáción átesett, aztán a stressztől infarktust kapott - a féléves kórházi tartózkodása idején, amíg a rokkantosítását sem hagyták jóvá - a feje fölül elárverezték az önkormányzattól megvett egyszobás lakását. (elgondolkodtató, hogy a bankból és az önkormányzattól azonnal kaptak fülest a lakásmaffiózók) Amikor kikerült a kórházból és visszamenőleg megkapta a rokkantnyugdíját szerette volna visszamenőleg az összes tartozását kiegyenlíteni, de a 7. kerületi polgármester - mivel közismert, hogy Karcsi nem fideszes és baloldali emberek próbáltak segíteni neki - bosszúból válaszra sem méltatta és elzárkózott attól, hogy bármilyen megoldást találjon neki. Egy évig harcoltak baloldali személyek, aktívisták és szervezetek azért, hogy megakadályozzák Karcsi kilakoltatását, de mindhiába. A kilakoltatása napján szerzett tudomást az esetről a 13. kerületi szocialista polgármester, Tóth József, aki azonnal kiutalt neki egy szükséglakást és oda is költöztesse
Forrás: facebook.com/TTTTK/Kihez menjen panaszkodni Nagy Lajosné?Az Alkotmánybírósághoz? Strasbourgba? Orbán Viktorhoz?Ki viszi el? Vajon a Fidesz frakció nem tudna segíteni ennek a beteg nőnek? Mi történt Nagy Lajosné kilakoltatásakor? Az Otthonvédők beszámolója szerint ez történt :
Részlet:
A kilakoltatás 9 óra 30 percre volt
meghirdetve, – akkor jött is egy rendőr főhadnagy, (az őt utasító
feltesszük civil ruhás helyszínparancsnok diszkréten a háttérben
maradt), – és tárgyalni próbált a kilakoltatandó asszonnyal és az
otthonát védőkkel. Ám ez nem vezetett eredményre.
Ezután egy órán keresztül nem történt
semmi, – majd 10.30.-kor megkezdődött az akció. Először a költöztető
teherautó próbált beállni a ház kapuja elé, de az otthonvédők útját
állták. (Lásd a képgalériát). A teherautó többször gázt adott,
elgázolással fenyegetvén őket, ám ez csak olaj volt a tűzre, még több
önkéntes csatlakozott a testekből felállt barikádhoz.
A teherautó hátrálni kezdett, az otthonvédők elhagyták az úttestet, majd előre ment és néhány méterrel odébb parkolt le.
Ekkor az eddig távolabb várakozó
kilakoltató csapat elindult. Elől a rendőrtiszt, mögötte a végrehajtó,
hátrébb pedig a Budapesti Rendőr-Főkapitányság egysége, a Készenléti
Rendőrség tagjaival kiegészítve. A civil ruhás helyszínparancsnok
próbált ismét a háttérben maradni, ám mivel az események a hatalom
számára kezdtek kellemetlenül alakulni, ezt a későbbiekben már nem tudta
megoldani.
Benyomultak az egyszerű munkáslakásokkal
teli, ám mégis gondozott udvarba, s elkezdték – volna – a kilakoltatást.
De az otthonvédők a lakás ajtaja elé, egy vasketrecet emeltek, (lásd a
képgalériát), – amihez többen oda is láncolták magukat.
A végrehajtó asszony a rendőrök
gyűrűjében a ketrechez nyomult, és utasította a rendőröket, hogy tegyék
számára szabaddá az utat. Erre a rendőrtiszt felszólította Nagy
Lajosnét, hogy magától jöjjön ki, – mire bentről többen azt válaszolták,
hogy ezt ő nem tudja megtenni, mert nincs lába.
Nagy Lajosné bentről később kikiabált, hogy a lakást önszántából nem hagyja el, mert az számára a véget jelenti.
Ekkor a rendőrök megkezdték az akciót.
Egyre többen nyomultak be a lakás előtti teraszra, – közben a lakatos
közölte, hogy ilyen akadályokra nem készült fel. Erre a rendőrtiszt egy
nagy hidegvágóval kezdett tüsténkedni, lánclevágás céljából. A
vasketrechez kivülről és belülről legalább 8-an láncolták oda magukat,
akiket a rendőrök erőszakkal próbáltak a ketrecről lefejteni.
Kezdődött a huzavona, a rendőrök a
hatóság elleni erőszakot emlegették, mire az otthonvédők felháborodtak,
mondván, az összekapaszkodás nem erőszak, ők csak egymás kezét, és
karját fogják, meg a rácsot, s el nem engedik.
(Előzőleg a Koppány csoport vezetője,
Balogh Béla felhívta minden az akcióban résztvevő önkéntes figyelmét,
hogy a rendőrséggel szemben még verbális agressziót se alkalmazzanak,
vagyis ne kiabáljanak, ne szidalmazzák őket. A hatósággal szemben ne
mutassanak semmiféle erőszakot, szigorúan maradjanak meg a polgári
engedetlenség keretei között).
A láncokat elkezdték levagdosni,
folytatódott a huzavona, a rácsról lefejtett embereket elvezették.
Munkatársunk, a kattogó kamerájával kezében, folyamatosan bent volt az
események sűrűjében, ám ez a jelek szerint kezdett a hatalom számára
kellemetlenné válni, s (a jelenlévő civil ruhás, feltesszük
helyszínparancsnok utasítására), – két készenléti rendőr intézkedés alá
vonta a riportert. Munkatársunk hivatkozott a tájékoztatás szabadságára,
ám a rendőrök arra hivatkozván, hogy ez önkormányzati magán terület,
ahol az önkormányzat megtiltotta a fotózást (szóval nekik volt igazán
kellemetlen), – erre hivatkozva, kivezették kollégánkat a házból a kapu
elé, ahol némi elhanyagolható rendőri vegzálás, igazoltatás, anyja neve,
születési év, stb. után immáron már az utcán folytathatta tovább
munkáját.
Ott is volt mit fotózni. Folyamatosan
vezették ki az otthonvédőket, s akiket elő kívántak állítani külön sorba
állították. Egyiküket bilincsbe is verték. (Lásd a képgalériát). Ő
mondta, hogy nem alkalmazott erőszakot a hatósággal szemben, ám ez
senkit nem érdekelt.
Egyre másra vezették ki a sajtó többi
munkatársát is, legutoljára a HírTv stábját, akiket szintén
igazoltattak, majd adataikat le is kérték a nyilvántartóból.
Az eseményről élőben közvetítő Kiss Endre
Farkas (SoDI) laptopját, kameráját, pendrive-ját a rendőrtiszt az
aszfalton szétszedette, azonosító számait felírta.
Mindeközben pokoli meleg volt, otthonvédő és rendőr folyamatosan hűtötte magát. Rengeteg víz fogyott.
A számukra kellemetlen kamerákat
eltávolítván a hatóság elvégezhette a 100%-os rokkant idős asszony
kilakoltatását. A Készenléti Rendőrség által őrzött teherautóra pakolták
ingóságait, fél kettő előtt pedig tolókocsijában kitolták a
kétségbeesett asszonyt az utcára, (lásd a képgaléria végét), és az
önkormányzat Egyesített Szociális Intézménye autóján elszállították.
Forrás : szabadriport.wordpress.com
Képgaléria >>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése