De már nem püspök.Csak megtürt lakója a nagyváradi püspökségnek és csak egy református lelkész az egyik nagyváradi református gyülekezetben.De csak ritkán tud jelen lenni a gyülekezetben,mert az Európai Parlament alelnöke és az EMN - Erdélyi Magyar Néppárt- alapitója.Az elmúlt hónapokban a neve szerepelt az újságok cimlapján,mert a felesége válik.Az ok : erkölcstelenség.
Nagyon jó ha megnézzük az életrajzát Tőkés Lászlónak.Igen ,ő egy ünnepelt magyar személyiség volt. De felnőtt egy új nemzedék,akik kevésbbé ismerhetik Tőkés László életét.
Tőkés László kiemelkedő szerepe az 1989-es romániai forradalomba elvitathatatlan. Számomra volt néhány kérdés Tőkés Lászlóval kapcsolatban.Csak részleges válaszokat kaptam.Tiszteletbe tartva a személyes jogokat ,nem is irom le az összes kérdést, csak néhányat , de moderálva :
Hogyan tudott Tőkés László nyilatkozni a Panorámának rendszeresen ,mikor a Szekú- Securitate- mindenkit megfigyelt aki a határon belépett az országba ?
Választ az egyik volt vámostól kaptam : A Panorámának diplomata útlevele volt.Igy nem lehetett ellenőrizni a határon ' Én csak mosolygtam a válaszon ,mert hány diplomatát utasitottak ki Romániából 1989 előtt ' Sokat ' Igaz,hogy 1989 december előtt a Panoráma Persona non grata lett,vagyis nem kivánt személy. Az egyik kollégám elkezdte szidni a kommunistákat, 10 perc múlva megjelent a Szekú és elvitte.Néhány hónapig nem tudott dolgozni.De megjegyzem,hogy Tőkés barátját az egyik erdőben találták meg felakasztva.Az ok : öngyilkosság.Mások mást mondtak akkor.
A Szekú miért hagyta Temesváron az embereket ősszegyülni Tőkés háza előtt ? A Szekú kiméletlenül felszámolta azokat a csoportokat aki lázitani akartak.Megjegyzem : A Zsil völgyi demonstrálókat , valamint a brassói demonstrálókat hosszú évekre bezárták és megnyomoritották.
Válasz : Az egyik román csatorna B1 Nașul - Keresztapa- adásaiban kaptam meg,melyben be lett bizonyitva,hogy 1989 decemberében szovjet- orosz- kémek tartózkodtak Románia területén.Számuk bizonytalan: több ezertől ,több tizezerig terjedt.Először Iași-ban próbálkoztak megdönteni a Ceaușescu rezsimet ,de nem sikerült.Majd Szatmáron próbálkoztak,de ott sem sikerült.De közbejött a temesvári események és oda összpontositották az erőiket. A Tőkést körül vevő tömegben ők is ott voltak.Ezért a Szekú nem mert oda menni,mert tudták,hogy komolyabb ellenálásba ütköznek.Sok volt az ismeretlen holttest,melyeket gyorsan Bukarestbe vittek és elégeték őket.Kik voltak ezek ? A mai napig senki nem kereste őket '
Van több kérdésem ,de nem folytatom,inkább olvassák el az életrajzát és egyébb hasznos információkat Tőkés Lászlóról.De Tőkés László megmaradt a forradalom hősének.Ezt nem veheti el senki tőle ' A Forrás anyagot is elolvashatják '
| Tőkés László | |
 | |
| Született | Kolozsvár, Románia 1952. április 1. (58 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | politikus, lelkész |
| Tőkés László hivatalos oldala | |
Tőkés László (Kolozsvár, 1952. április 1. – ) református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, 2007-től európai parlamenti (EP) képviselő, 2010-től az EP egyik alelnöke.
Életpályája
Szülei Tőkés István és Vass Erzsébet. Nős, felesége Joó Edit. Két fiuk (Máté és Márton) és egy lányuk (Ilona) van.Tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 1971–1975 között. Ezután 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárták a papság köréből. 1984–1986 között 25 hónapig munkanélküli volt.
1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988–1989 között az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágysági Menyő községbe száműzték. Az eseményről tudósított a Magyar Televízió Panoráma című műsora, ezáltal a temesvári magyarság, amely tudta fogni az MTV-t, értesült a döntésről. Ez később kulcsfontosságúnak bizonyult, mivel az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantotta ki a romániai forradalmat. 1990-ben, a forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front tagja volt. A tagságról később lemondott, többek között a marosvásárhelyi fekete március következtében is.
Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé, valamint a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. 1990–2004-ig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt; 1996-ban a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották.
1999-ben megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amelynek elnöki tisztét töltötte be. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Szerepe az 1989-es romániai forradalomban
A temesvári református templom falán két tábla található, melyeken két módon írva egyazon dátum szerepel: „1989 XII 15” és „15 XII 1989”. E két tábla együtt négy nyelven adja hírül a világnak a hely s a nap történelmi jelentését. A négy szövegből a magyar nyelvű a következő: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom.” Tőkés László lelkész és a temesvári ökumenikus Gyülekezet fejében és szívében kezdődött e forradalom.1989. december 16-án a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba deportálják, de egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, majd kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a deportálás elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé. A helyi pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és átálltak a tömeg oldalára. Ezzel megkezdődött a kommunista vezetés eltávolítása, egyben az 1989-es romániai forradalom is, amely egy héten belül győzedelmeskedett, és a Ceauşescu-házaspár rögtönítélő bíróság elé állításával és kivégzésével ért véget.
Politikai szerepvállalása
Tőkést az 1989-ben megalakult RMDSZ tiszteletbeli elnökének választották a forradalmat követően.
Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett lejáratására, népszerűségének letörésére.
Az 1990-es évek elején az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen titkos találkozót szervezett a romániai magyarság és a román hatalom képviselői között. Az RMDSZ részéről Borbély László, Frunda György és Tokay György jelentek meg, felhatalmazás nélkül, és tárgyaltak, majd titkos megállapodást kötöttek.[forrás?] Tőkés László ez ellen tiltakozott.
A 1990-es években sokszor felemelte a hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely akkoriban az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény volt Erdélyben (s amely nemcsak vallásoktatókat, hanem közgazdászokat, nyelvtanárokat is képez). 1996-ban felemelte a hangját az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-es romániai parlamenti választások előtt arra szólította fel a magyarságot, hogy ne szavazzanak az RMDSZ-re.
2002-ben beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva, elszabotálta a(z erdélyi magyar) belső választások kiírását.[forrás?]
2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött a szövetség. Ezután megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), amely a különböző autonómia formák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában.
Később a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében is részt vett.
2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb 6 évre. 2004 őszén, mint az EMNT elnöke közvetíteni próbált az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség között, a parlamenti választás előtti kiegyezés érdekében.
2007-ben a romániai EP-választások során a szavazatok 3,44%-át szerezte meg, ezzel bejutott az Európai Parlamentbe. Az Európai Néppárthoz való csatlakozását a szintén néppárti PD-L-es román és az RMDSZ-es képviselők azonban megakadályozták, így végül az Európai Zöldekkel együttműködő Európai Szabad Szövetség (EFA) nevű csoportba lépett be és az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett.
2008-ban szintén megpróbál közvetíteni a Magyar Polgári Szövetség mellett közben megalakult Magyar Polgári Párt és RMDSZ között, hogy a magyarságnak egységes, erős képviselete lehessen a román parlamentben, ismét sikertelenül.
A 2009-es romániai EP-választásokon megint mandátumot szerzett, ezúttal mint az EMNT és az RMDSZ közös jelöltje. Ezután az Európai Néppárt frakciójának tagja lett. 2010 júniusában az EP-alelnöki posztjáról leköszönő Schmitt Pál utódjául jelölte a Fidesz, majd az Európai Néppárt frakciója meg is választotta.
2010 októberében egy új romániai magyar párt megalapításának ötletét vetette fel.
Egyéb
Tőkés László nevét viseli a Tőkés László Alapítvány, amely a Tőkés László-díjat ítéli oda.2010 március végén felesége, Tőkésné Joó Edit a nagyváradi bíróságra benyújtotta a válókeresetet hűtlenségre hivatkozva.
2010 októberében kiderült, hogy EP-alelnökként többször közbenjárt egyik fia érdekében.
Díjai, tagságai
- Berzsenyi-díj (Magyarország, 1989)
- Bethlen Gábor-díj (Magyarország, 1990)
- Nobel-díj – jelölés (1990)
- Roosevelt-díj (Hollandia, 1990)
- a Regent University díszdoktora (Virginia Beach, Amerikai Egyesült Államok, 1991)
- a debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1990)
- a Hope College díszdoktora (Holland, Michigan, USA, 1991)
- Geuzenpenning-díj (Hollandia, 1991)
- az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja (1992)
- a Johannita Lovagrend tagja (1993)
- Pro Fide-díj (Finnország, 1993)
- Bocskay-díj (Magyarország, 1995)
- Magyar Örökség kitüntetés (Magyarország, 1996)
- a katalóniai CIEMEN-központ kisebbségi díja (Barcelona, Spanyolország, 1996)
- Leopold Kunschak-nagydíj Ausztria, 1998)
- Hűség-díj (Magyarország, 1999)
- a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (Magyarország, 1999)
- Sárospatak, Székelyudvarhely, Budapest V. kerülete, Budapest XI. kerülete, Szék díszpolgára
- Truman–Reagan-szabadságérem (Washington, Amerikai Egyesült Államok, 2009)
- Petőfi-díj (Magyaroszág, 2009)
- Bocskai István-díj (Debrecen, Magyarország, 2009)
- Robert Schuman-díj – Európai Néppárt (Strasbourg, 2009)
- Románia Csillaga, lovagi fokozat (Románia, 2009)
Művei
- „Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság”. Válogatás Tőkés László igehirdetéseiből 1986–1990 (Református Kálvin Kiadó, 1991)
- „Ideje van a szólásnak”. (Püski Kiadó, 1993)
- Remény és valóság. Összegyűjtött írások (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2006)
Jegyzetek
- ↑ Tőkés László: Temesvár ostroma 1989. Budapest, 1990. IV. képtábla.
- ↑ Mandics György: Temesvári Golgota. Budapest, 1991.; Második, átdolgozott kiadás: A manipulált forradalom. Arad, 2009. pp. 13-45.
- ↑ Tőkés László az Európai Parlament új alelnöke – Fn.hu, 2010. június 15.
- ↑ Új hazai magyar párt alakulhat (Tőkés László alternatívát javasol) – Háromszék.ro, 2010. október 4.
- ↑ Hűtlenség miatt válna Tőkés László felesége – Origo, 2010. március 29.
- ↑ Igen kínos – Tőkés László különös közbenjárásai – Népszabadság, 2010. október 24.
- ↑
Külső hivatkozások
- Tőkés László honlapja
- Kitekintő.hu: Tőkés László portréja
- A kilakoltatás előtti események a román kultuszminisztérium vezetője szerint (románul)
Kategóriák: Erdélyi magyar történelmi személyek | Kolozsváriak | Romániai magyar egyházi személyek | Magyar református egyházi személyek | Romániai magyar politikusok | Az RMDSZ korábbi tagjai | Magyar európai parlamenti képviselők 2009–2014 | Romániai európai parlamenti képviselők | Magyar európai parlamenti képviselők 2004–2009
Tőkés László a politikában.
Polgárok Brüsszelben
Európában nem földrajzi kiterjedésükkel mérik az egyes országokat. Íme, Luxemburg is milyen „liliputi" ország – mégis, a kezdetek óta, mint az Európai Közösség egyik alapító állama, milyen fontos szerepet tölt be az Unió életében.
Tőkés László szerint ennek kapcsán gondoljunk Erdélyre, melynek nagysága sokszorosa Luxemburgnak, közelebbről erdélyi magyarságunkra, mely szintén többszöröse Luxemburg lakosságának, s ebből erőt meríthetünk jövőnkre nézve, az egyesült Európában.
Amiként Umberto Eco írja: „Európa nyelve a fordítás" ("The language of Europe is translation"). A fordítás egyrészről egymás nyelveinek „lefordítását" jelenti, másrészről pedig ezen folyamat hasznos eredménye kultúráink, problémáink kölcsönös megismerése, megértése.Az Európai Parlamenti képviselőknek biztosított lehetőségével élve Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője szeptember 22–24. között 45 fős látogatócsoportot hívott Brüsszelbe. (Egyébként ez év elején a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem vezetői és tanárai jártak Strasbourgban, szintén Tőkés László meghívására.) A mostani utazócsoportban olyan közéleti szerepet vállaló erdélyi személyiségek és közéleti emberek vettek részt, akik az erdélyi polgári-nemzeti oldalon fejtik ki tevékenységüket, s az őszi EP- választásokon is aktív szerepet vállaltak a kampánymunka során. Erdély minden kisrégiója, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács és az „Unió, Erdéllyel!"-kampány területi vezetői kaptak helyet csoportban. A népes küldöttség tagjai betekintést nyertek az Európai Parlament munkájába, részt vettek az EP plenáris ülésén, és meglátogatták az Európai Parlament brüsszeli és luxemburgi központját. Erdélyi képviselőnk brüsszeli irodája több találkozót szervezett a látogatócsoportnak. A magyar néppárti delegáció részéről alkalmuk nyílt találkozni Schmitt Pál, Gál Kinga és Schöpflin György képviselőkkel. Szintén találkoztak Erna Hennicot-Schoepges luxemburgi képviselőasszonnyal, aki nemrég Nagyváradon tartott nagysikerű előadást Ionel Pantea társaságában. Képviselőnk frakciótársaival, Mikel Irujo Amezagaval, Baszkföld képviselőjével és Ian Hudghtonnal, a Skót Nemzeti Párt vezetőjével az önrendelkezési jog kérdéseiről beszélgethettek.
Erna Hennicot Schoepges néppárti képviselőasszony az erdélyi és a luxemburgi nép közös történelmi múltjára mutatott rá. A XII. században ugyanis Luxemburgból sokan vándoroltak át Erdélybe, és nyelvjárásukat egészen az utóbbi időkig beszélték Szászföldön.
A képviselőasszony kiemelten fontosnak tartja az Európai Emberjogi Charta irányelvét, miszerint minden népcsoportnak jogában áll anyanyelvét gyakorolni, identitását megtartani, és ha hátrányos megkülönböztetésben lenne részük, akkor joguk van tiltakozni. Kitért többek között arra is, hogy a romániai Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak sok, a romániai kisebbségekkel kapcsolatos kérdést tettek fel, melyekre a képviselő mindig „korrekt" választ adott, azonban a konkrétan felvetődő – erdélyi – kérdésekben kerülte az állásfoglalást, arra hivatkozva, hogy ő mint az Európai Unió biztosa az egész Unió érdekeit hivatott szem előtt tartani, így hát országa ügyeibe nem avatkozhat bele.
Hennicot asszony arról is megemlékezett, hogy Luxemburg náci megszállása idején nyelvük használata be volt tiltva, és csupán 1984-ben vált a luxemburgi a nemzet hivatalos nyelvévé.
A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejét tatjuk idén, melynek legfőbb célja hogy, egymás kultúráit minél jobban megismerjük – tette hozzá a képviselőasszony.
Schmitt Pál, az Európai Néppárt Magyarországi Küldöttségének elnöke humoros hangvételű beszédében nagy elismeréssel szólt Tőkés László püspökről. Nagy örömmel jegyezte meg, hogy erdélyi képviselőnk igen gyorsan be tudta „lakni" a parlamentet, és töretlen lendülettel, nagy hatásfokkal folytatja már régóta megkezdett munkáját. Az országhatárok eltűnése új lehetőségekkel kecsegtet bennünket, rajtunk, magyarokon múlik, hogy élünk-e velük.
Sport és oktatás – egyebek mellett – ezek szükségeltetnek egy egészségesen működő társadalom kialakításához, továbbá ezek integráló szerepe is jelentős – mondta Schmitt Pál.
Az erdélyi származású Gál Kinga Néppárti képviselőasszony gratulált az erdélyi csoport áldozatos kampánymunkájához. A jelenlegi kisebbségi problémák megoldásának útját a világos és egyszerű kommunikációjában látja. Az autonómia ugyanis nem egy „ördögtől való dolog". Mind Romániában, mind az Európai Unióban logikus, tiszta beszédre lenne szükség. Le kell bontani az autonómia kifejezést elemi egységeire, hiszen akkor mindenki számára világossá válik az, hogy az önrendelkezés útja a lehető legjobb és legjárhatóbb út a kisebbségi közösségek helyzetének rendezésére.
A felszólalók sorát Schöpflin György Néppárti képviselő zárta. A magyar kultúra egy, még akkor is, ha erről kevéssé akarunk tudomást venni. Bizony a nemzeten belül is nagy a megosztottság, de az együvétartozás pecsétjét senki sem tudja lemosni magáról. Jobb tehát, ha tudomásul vesszük ezt, és egymást támogatva próbáljuk megvalósítani elképzeléseinket. Megjegyezte továbbá, hogy a magyarok jelenléte – valamilyen okból kifolyólag – Európában nem egy esetben ellenérzéseket ébreszt, holott csak Csehországban 15.000 magyar él és akkor az anyaországban valamint a leszakított területeken élőkről, és a kivándorlókról még nem is beszéltünk. Viccesen hozzátette, hogy „titkos nyelvnek" – ha esetleg arra kerülne a sor – ne a magyart válasszuk, mert azt sokan beszélik. Jobban járnánk hát, ha a walesi nyelvet választanánk fontos mondanivalónk kódolásához. Továbbgondolásra érdemes a professzor úr ötlete egy általános magyar beszélgető fórum megalkotásáról, mely technikailag fejlett világunknak köszönhetően könnyen kivitelezhető lenne.
Délután Mikel Irujo Amezaga, az EFA (European Free Alliance) képviselője és Ian Hudghton, a Zöldek/EFA farakció alelnöke tisztelték meg jelenlétükkel az egybegyűlteket.
Mikel Irujo Amezaga a baszk autonómia pozitív hatásaira hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint húsz évvel ezelőtt a baszkul beszélő emberek száma Spanyolország szerte 20% alatt volt, mára viszont ez az arányszám már 30% fölé emelkedett. Türelemre és optimizmusra van szükség az autonómia vonatkozásában. A képviselő szerint az autonómia főbb összetevői a következők: erőszakmentesség; közös, tettekben is megnyílvánuló akarat; nemzetközi támogatás; egyéni autonómia modell alkotása.
Ian Hudghton a Skót Nemzeti Párt elnöke büszke arra, hogy kormánya, mely Skóciát vezeti, kisebbségben is eredményesen tud kormányozni. A teljes gazdasági függetlenséget még nem sikerült ugyan elérniük, hiszen adóik egy részét még mindig Angliának fizetik. Ennek ellenére viszont tovább küzdenek a teljes függetlenségért, hogy érdekeiket minden területen maguk képviselhessék.
A formális találkozókat késő délután egy kellemes, felszabadult hangulatú sörözés követte az Európai Parlament közelében lévő Luxemburg tér egyik éttermében. A látogatócsoport hazafelé menet meglátogatta a Luxemburgi Európai Parlamentet és Strasbourg városát is megtekintették.
Reméljük, hogy a brüsszeli út eredményesen telt és legközelebb is nagy örömmel várjuk őket vissza, ide Brüsszelbe!
Brüsszel, 2008. szeptember 26.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Forrás : http://www.politaktika.hu/hirek/polgarok_brusszelben
Tőkés László személyes önéletrajza.
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése