Uniós kormányzati figyelmeztések a médiatörvény miatt - MR1-Kossuth Rádió

 Kommentár nélkül '


Martonyi János magyar és Guido Westerwelle német külügyminiszter a médiatörvény megváltoztatásának lehetőségéről tárgyalt. Martonyi szerint Magyarország elkötelezett a jogállamiság és az európai értékrend mellett. Orbán Viktor közölte, a magyar döntéshozók nem fognak változtatni a médiatörvényen. Közben a brit és a cseh kormányzat is megszólalt a magyar jogszabály ügyében.

A német külügyminiszter telefonon tárgyalt magyar kollégájával a médiatörvény esetleges megváltoztatásáról - közölte a német külügyminisztérium. Guido Westerwelle és Martonyi János a berlini tárca szóvivője szerint "barátságos légkörben a médiatörvény megváltoztatásának lehetőségéről beszéltek". A beszélgetésről a magyar külügyminisztérium is tájékoztatta az MTI-t. Eszerint Martonyi közölte, hogy "Magyarország teljes mértékben elkötelezett a jogállamiság és az európai értékrend képviselete mellett".

A német külügyminisztérium államminisztere szerint a médiatörvény "nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre" - derül ki a berlini külügyi tárca sajtóközleményéből. Werner Hoyer Berlinben kijelentette: "ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit."
Orbán: nem módosul az új médiatörvény

"Eszünk ágában sincs" - így válaszolt Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e változtatni a médiatörvényen, illetve a bírálatok után fontolgatják-e annak módosítását. A miniszterelnök csütörtökön a Hír TV Rájátszás című műsorában megismételte: nincs olyan passzusa a magyar médiatörvénynek, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne. Ez egy európai törvény - mondta a magyar miniszterelnök.
A médiatörvényt ért külföldi bírálatokkal kapcsolatban Orbán Viktor felidézte, a luxemburgi külügyminiszter (Jean Asselborn) - aki élesen kritizálta a jogszabályt - nem a luxemburgi kormány álláspontját képviselte. "Ami pedig a szegény német kancellárasszonyt (Angela Merkel) illeti, őt kabátlopási ügybe keverték. Nem mondott szegény semmit. A német kormány helyettes szóvivője mondta azt, hogy egyébként természetesen egy európai uniós tagállam be kell, hogy tartsa az európai uniós normákat, és nagyon remélik, hogy Magyarország is így tesz majd" - fejtette ki, megjegyezve: "ördöge van, valóban, Magyarország is így tesz".

Mindezek alapján Orbán Viktor kiemelte, a maga részéről a külföldi véleményeknek egyelőre csak nagyon mérsékelt jelentőséget tulajdonít. Néhány vagy akár jó néhány nyugat-európai, vagy távolabbról jövő kritikától megijedni, amiatt törvényeket módosítani, egy önbizalomhiányos országra lenne jellemző; de "mi azok nem vagyunk"."Nem vagyok hajlandó rezgő lábszárral viszonyulni a parlamenti vitákhoz vagy a nyugati visszhanghoz" - mondta. Orbán Viktor hozzátette, a nemzetközi sajtó reakcióiból nem derül ki, mi a baj. Megjegyezte azt is, amit most tapasztal, egy leányregény ahhoz képest, amit átélt az első médiatörvény megalkotásánál.
Szijjártó: eddig csak általános, politikai-ideológiai támadások jöttek
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője korábban azt közölte: "Megújítjuk Magyarországot, egy elkötelezett európai demokráciát építünk, melynek célja, hogy ne csak az európai országokkal legyünk versenyképesek, hanem a feltörekvő új hatalmakkal is" - olvasható a közleményben. Ennek érdekében strukturális reformokat hajtanak végre a gazdaságban, az adórendszerben, a közigazgatásban, ennek érdekében alkotjuk meg a végleges alkotmányt és alakítjuk át a médiarendszert."
Kifejtette: az 1990-es évek elején egy olyan demokratikus, kompromisszumokra épülő törvényt alkotott a parlament, melynek céljait ugyan senki nem vitatta, mégis komoly támadások kereszttüzébe került. Szijjártó Péter szerint a médiatörvény elfogadása előtti és utáni össztűz "kísértetiesen emlékeztet" az 1990-es évek eleji médiatörvény-viták történéseire. Ennek kapcsán hangsúlyozta: "készen állunk az értelmes, konkrétumokat illető vitára, eszmecserékre, de eddig csak általános, politikai-ideológiai támadásokkal szembesültünk".
Közleményében felhívta a figyelmet, hogy egyesek kritikával illették a különböző médiatípusok egységes szabályozását, pedig többek között Olaszország, Franciaország és Svédország hatóságai is komplex módon szabályozzák az egyes médiaterületek működését. A sorozatos jogsértések miatt kiszabható rendkívül súlyos büntetések - több százezer eurós bírságok és működési engedély-visszavonások - lehetőségét Németország, Finnország és Lengyelország médiatörvényei is tartalmazzák. Az új magyar szabályozás ezen felül biztosítja és egyúttal halasztó hatályúvá teszi a bírósághoz való fordulás lehetőségét is - emelte ki a miniszterelnök szóvivője.
A magyar médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogához pedig a német médiahatóság irányelv-kiadási gyakorlata adta a mintát – tette hozzá Szijjártó Péter. Az új törvény az újságírói szabadság garantálása érdekében minden eddiginél nagyobb biztonságot nyújt az informátoroknak – írta a kormányfő szóvivője, ismertetve, hogy az újságírók kizárólag a bíróság döntése alapján, a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében kötelesek felfedni forrásaikat.
Brit és cseh kormányzati figyelmeztetések
Az Európai Unió demokratikus alapelveivel "összeegyeztethetetlennek" tartja az új magyar médiatörvényt Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter a dpa német hírügynökségnek csütörtökön adott interjújában. A hírügynökség szerint Schwarzenberg a törvényt jelenlegi formájában "veszélyesnek" nevezte, és úgy vélekedett: "Ha a törvény cikkelyeit megfelelően értelmezzük, akkor az a média teljes elhallgattatásához vezethet."

A cseh külügyminiszter annak a nézetnek adott hangot, hogy az Európai Uniónak rögtön a magyar uniós elnökség január elsejei kezdetekor egyértelművé kell tennie a törvénnyel kapcsolatos álláspontját. Schwarzenberg szerint a legközelebbi lehetőséggel élve európai keretekben kellene rögzíteni, hogy a szóban forgó törvény ellentmond az Európai Unió alapelveinek." "Mindezt rögtön az uniós elnökség kezdetekor teljes egyértelműséggel kell kimondani" - fogalmazott a miniszter, aki a dpa szerint hozzátette: "Szeretjük a magyarokat, de ezzel ők valóban rögtön az elején eljátszották hírnevüket."
Schwarzenberg ugyanakkor a hírügynökség által ismertetett interjúban óvta az uniót attól, hogy a Lisszaboni Szerződés alapján azonnal szankciókkal fenyegesse meg Magyarországot. Az EU-nak nem kellene rögtön ágyúval lőnie - hangoztatta a cseh külügyminiszter, aki a dpa szerint reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök "meggondolja magát és módosítja a törvényt".
A brit külügyminisztérium is megszólalt a magyarországi média helyzetével kapcsolatban. A Foreign Office honlapján megjelent hivatalos szóvivői közlemény szerint a sajtószabadság a szabad társadalom központi eleme. "Reméljük, hogy a magyar kormány hamarosan kielégítő módon megoldja ezt a kérdést, és azt is, hogy (az ügy) nem gyakorol kedvezőtlen hatást a magyar EU-elnökség sikeres lebonyolítására" - áll a brit külügyminisztérium csütörtök este közzétett rövid állásfoglalásában.
Liberális és szocialista bírálatok Brüsszelből
Magyarországon fenn kell tartani a sajtószabadságot - emelte ki a héten elfogadott magyar médiatörvénnyel kapcsolatban csütörtökön Brüsszelben kiadott közleményében Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője. Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke a Deutschlandradio Kulturnak adott interjúban úgy vélte: Magyarország arra készül, hogy lerombolja az Európai Unió alapvető értékeit. Felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen szerződésszegési eljárást. Azt is hozzátette, hogy sajnálatos módon más uniós államok is Magyarországéhoz hasonló úton járnak a kényelmetlen médiumok fölötti ellenőrzés terén.
A Die Welt arról számolt be, hogy az Európai Parlament liberális frakciójának német képviselői felszólították pártjuk, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét, Guido Westerwellét, egyben német külügyminisztert: tegyen lépéseket Magyarország elleni szankciók elrendelése érdekében. A berlini Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője a liberális Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy éber figyelemmel kell kísérni a magyarországi fejleményeket, ám "korai volna még riadót fújni".
Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek egyik vezetője a Deutschlandfunk német rádióállomásnak nyilatkozva annak a nézetnek adott hangot: "Európa számára nehezen lesz megemészthető" , hogy az Európai Unió soron következő elnöke egy, a médiát felügyelő hatóságot hoz létre. Cohn-Bendit szerint Magyarország "kellemetlen viták" előtt áll. Az európai zöldek képviselője a csütörtöki interjúban annak a nézetnek adott hangot: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben "viharos" ülésre számíthat, amikor januárban előterjeszti majd országa európai uniós elnökségi programját.
Vegyes lapkommentárok külföldön
Az Európai Hírügynökségek Szövetsége (EANA) a magyar kormányhoz és parlamenthez írt levelében aggodalmát fejezte a médiatörvény miatt. "A magyar miniszterelnök a legrosszabb karácsonyi ajándékot kapta. Megérdemelten. Előbb a luxemburgi külügyek irányítója hasonlította őt Alexandr Lukasenkához, az utolsó európai diktátorhoz, majd néhány órával később a német kancellár üzente meg neki, hogy ne hozzon szégyent Európára. A diplomácia nyelvéből lefordítva politikai csirkefogónak nevezte" - írja a Pravda című független szlovák napilap. Miroslav Caplovic szerint az Európai Unió történetében még soha nem történt meg, hogy egy ország megkérdőjelezett volna egy másik országot, hogy megérdemli a féléves uniós elnökség átvételét.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung bírálóan jegyzi meg: még mielőtt egyetlen egyszer is alkalmazták volna az új jogszabályt, a nyugati figyelmeztetők egyetértenek abban, hogy az felszámolja a sajtószabadságot. Holott egyikük sem ismeri a magyar sajtótermékeket, beleértve az internetet, és azok antiszemitizmustól pornográfiáig terjedő rettenetes skáláját. "Orbán kormányfőnek elment volna az esze, ha a komoly rádióadókon és újságokon akarna hatalmával példát statuálni ahelyett, hogy ott avatkozna be, ahová remélhetőleg még soha nem esett Asselborn (luxemburgi külügyminiszter) és Merkel asszony pillantása" - hangsúlyozta Georg Paul Hefty. Emlékeztet arra, hogy az alkotmánybíróság döntései alapján Magyarországon nagyobb becsben áll a véleménynyilvánítás szabadsága, mint általában Nyugaton. Sok habókos és ügyeskedő ezt szándékosan és gátlástalanul félreértette. Éveken át panaszkodtak magyar értelmiségiek arra, micsoda förmedvények láthatnak napvilágot Magyarországon. Most pedig elvetendő volna az ezek elleni törvényi fellépés?

A liberális Süddeutsche Zeitung úgy látja: Európa egy központi fekvésű állama arra készül, hogy ledöntse a demokrácia tartóoszlopait, miközben az EU-ban ez hosszú ideje senkit sem zavar. A kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz "következetesen azon munkálkodik, hogy e párt és Orbán Viktor miniszterelnök egyeduralma tartós berendezkedéssé váljon..." - írta a müncheni újság. Lehet-e, kell-e Európának rezzenéstelenül szemlélnie a magyarországi fejleményeket? - tette föl a kérdést a Der Tagesspiegel kommentátora. A folyamat szerinte olyan súlyos, hogy az Európai Parlament fellépését kívánja. A testületnek el kell érnie, hogy Orbán Viktor állást foglaljon a kérdésben. Ha Európa értékközösséget jelent, amint azt mindenki újra meg újra hangsúlyozza, akkor Orbánnak magyarázatot kell adnia arra, hogyan egyeztethető össze az új médiatörvény a véleménynyilvánítás szabadságával - írta a Der Tagesspiegel.

A magyar parlament által e héten elfogadott törvény alapján minden újság, folyóirat, műsorszóró és honlap állami cenzúrának lesz kitéve - írta a londoni The Times. A lap szerint a médiára kirótt korlátozások nyomán az ország most már aggasztóan közel került egy olyan egypárti államrendszerhez, amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, de büntetik is. Denis MacShane, az előző, munkáspárti brit kormány volt EU-ügyi államtitkára azt mondta a The Timesnak, hogy "most reflektorfénybe kerül Magyarország, és politikai uralkodó osztályának nagyon nem európai hozzáállása a média, valamint az igazságszolgáltatás szabadságához és függetlenségéhez". A The Times internetes kiadásának egy másik írása azonban úgy fogalmaz, hogy a médiatörvényre adott egyes nyugati reakciók eltúlzottak.
CDU/CSU: abszurd a magyar uniós elnökség megkérdőjelezése
Teljes képtelenségnek nevezte a német parlament egyik magas rangú képviselője, hogy az új magyar médiatörvény elfogadása kapcsán megkérdőjelezzék a magyar kormány Európa iránti hűségét, vagy akár a magyar európai uniós elnökség jogosságát. Manfred Grund, a német kereszténypártok, a CDU és a CDU parlamenti frakciójának igazgatója az MTI-hez eljuttatott csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ezek a vélemények felületes pártpolitikai álláspontot tükröznek. Mindezt Európa érdekében is be kell szüntetni - mutatott rá a képviselő, ismételten utalva arra, hogy különösen abszurd a magyar uniós elnökség megkérdőjelezése.

"Ha indokolt a magyar médiatörvény bírálata, akkor a törvényt és annak tartalmát különleges alapossággal kell kivizsgálni, mert a média szabadsága és sokszínűsége egy demokráciában magától értetődően fontos érték" - tette hozzá Manfred Grund, a CDU/CSU parlamenti frakciójának igazgatója.
Uniós kormányzati figyelmeztések a médiatörvény miatt - MR1-Kossuth Rádió