Nagyon komoly kockázata van az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának, ebben a helyzetben alapvető fontosságú lenne az ország iránti bizalom, de éppen ebben állunk a legrosszabbul. A Hírszerző annak próbált utánajárni, ilyen környezetben milyen mozgástere van a kormánynak, mekkora az esély arra, hogy kilábal a kátyúból a magyar gazdaság szekere.
Egy lapra tett fel mindent az Orbán-kormány - erről cikkeztek a külföldi lapok az elmúlt hetekben. A befektetők ugyanis most árgus szemekkel nézik, hogy a szokatlan gazdaságpolitika bejön-e Magyarországon: ha igen, akkor Orbán Viktor több ciklust is megérhet a miniszterelnöki bársonyszékben, ha nem, akkor elbukhat az egész ország.Taktikájának lényege az eddigi intézkedések alapján, hogy rövid távú intézkedésekkel megpróbálja beindítani a gazdaságot, abban bízva, hogy az így elinduló növekedés majd hosszabb távon kiemeli az országot az adósságcsapdából. Kérdés azonban az, mekkora esélye van a hazardírozásnak.
Orbán: „Ennél többet én nem tehetek”
Öt komoly reform folyik ebben a pillanatban Magyarországon: az egyik a politikai rendszer reformja, a másik a közigazgatás reformja, a harmadik a szakképzés reformja, emellett folyik az adórendszer reformja és a nyugdíjrendszer reformja is - mondta a miniszterelnök Pozsonyban tartott keddi sajtótájékoztatóján. Kiemelte azt is, hogy a magyar államadósság a nemzeti össztermék 80 százaléka, és ez kis híján megfojt bennünket, ezért a reformoknak az a célja, hogy az államadósságot érzékelhetően és gyorsan csökkentse a kormány. „2011 első félévében már jelentősen csökkenteni fogjuk az államadósságot, közben a deficitet lehozzuk 3 százalék alá és akkor ülünk és várjuk a jó felminősítő híreket Londonból. Ennél többet a felminősítésért én nem tehetek” - mondta Orbán Viktor.Ez azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint kevés lesz Magyarország boldogulásához. A szakértők és piaci szereplők egybehangzó véleménye szerint ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedésnek induljon, egyensúlyban maradjon a költségvetés és csökkenjen az államadósság, olyan átfogó szerkezeti átalakításokra van szükség, amelyek hosszú távon csökkentik a túlméretezett magyar állam kiadásait. A kormánynak például csökkentenie kellene a bürokráciát, gazdaságossá kellene tennie a állami vállalatok működését, mert sokat és rosszul költünk rá, az egészségügynek és az oktatásnak viszont több forrásra lenne szüksége. Emellett szűkíthetné a szociális kiadásokat oly módon, hogy a rendszer munkára ösztönözzön, de átalakításra szorul a túlaprózott és költségesen működő önkormányzati rendszer is.
Le lehet hülyézni a piacokat, de...
Magyarország szempontjából a legfontosabb, hogy mit gondolnak a pénzpiacok, és mit gondol az IMF, amelyik egyre fontosabb szereplővé válik a sorra megroggyanó európai államok finanszírozásában. Mivel Magyarország folyamatosan külső finanszírozásra szorul, nagyon fontos a megítélésünk. Mondhatjuk ugyan azt, hogy hülyék a nemzetközi hitelminősítők, meg a piacok, de elég például megnézni, hogy a Bloomberg ’Crisis’ menüpontja alatt hét országot sorolnak fel, a referenciapontnak tűnő Németország mellett. Ezek: Magyarország, Portugália, Olaszország, Írország, Spanyolország, Görögország, Nagy-Britannia. Amíg így tekintenek ránk, nagyon kell vigyázni, hogy a magyar kormány mit mond, vagy mit tesz – mondta a Hírszerzőnek Duronelly Péter.A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint „ha az EU következetes akar lenni magához”, akkor egy szó nélkül elkönyveli bevételként az államosított nyugdíjbevételeket, nyugdíj-ügyekben egyébként is „óriási változások” várhatók Duronelly szerint, hiszen az EU „előbb-utóbb kénytelen lesz felismerni, hogy a nyugdíjrendszerekkel kezdeni kell valamit, mert hosszú távon fenntarthatatlanok”, igaz, azt még nem látni, hogy merre indul majd el az unió.
Ami viszont nagyon komoly figyelmeztetés kellene, hogy legyen a magyar kormány számára az, hogy az eurózóna válsága, az, hogy egyre több állam kerül a csőd szélére, és emiatt újabb, és újabb súlyos mentőcsomagokat kell összeállítani, előbb utóbb olyan helyzetet eredményezhet, hogy az EU vezető tagállamai – ha átmenetileg is – de elvesztik a kontrollt az uniós pénzügyek, pénzpiacok fölött.
Könnyű belátni, hogy egy ilyen hangulatban a magyar hosszú távú államadósság-pálya, a költségvetési hiány és nyugdíjrendszer fenntarthatósága folyamatosan a figyelem középpontjában lesz. Márpedig a strukturális hiányunkból egyelőre semmit nem faragtunk le - vagyis a nyugdíjak államosítása, a bevallottan ideiglenes jellegű különadók nélkül a magyar költségvetés hiánya ma is lényegesen magasabb lenne az euró bevezetésének egyik kritériumaként meghatározott három százaléknál.
| Mi vagyunk a téma Brüsszelben |
| A Hírszerző brüsszeli tapasztalatai szerint kifejezetten idegesek az EU Bizottságának tisztviselői a magyar gazdaságpolitikára, és Matolcsy Györgynek is meglehetősen rossz a megítélése, amire csak rátett egy lapáttal, hogy a magyar gazdasági miniszter azután ment a nyugdíjak ügyében „lobbizni” (értsd: kérni) Olli Rehn pénzügyi biztoshoz, hogy előtte nyilvánosan etikátlannak és inkompetensnek nevezte a Bizottságot, mert kritikus előrejelzést adott az országgal kapcsolatban. Uniós forrásaink szerint egy-egy államtitkári, vagy szakértői értekezleten gyakran téma a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, és a velünk kapcsolatos bizalmatlanság például olyan „hétköznapi” dolgokban is megnyilvánul, hogy a Bizottság vezetői a nagy tagállamok mellett a Magyarországról jövő hírekre a legkíváncsibbak, így a magyar sajtóval foglalkozó munkatársak a legleterheltebbek közé tartoznak. Az már csak „hab a tortán”, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika tökéletesen szembe megy az EU-vezetés által egyelőre rigorózusan követett, szigorú fiskális fegyelmen, kiszámítható gazdaságpolitikán alapuló közgazdaságtani iskolával. Naivitás lenne azt várni, hogy utóbbi fog hamarabb megváltozni. |
Elhibázott a Matolcsy-vízió?
A kormány dupla vagy semmit játszik a magyar gazdasággal és bízik abban, hogy bejönnek a lépései, azonban már most borítékolható a kudarc – mondta Mihályi Péter. Mindenesetre 2011 első félévében már kiderül, hogy működik-e a kormány terve – tette hozzá.A Közép-Európai Egyetem professzora szerint Matolcsy tíz éve különböző tálalásban 5-7 százalékos gazdasági növekedésről beszél. Ezt három kritikus ponton szeretné elérni: a gazdaságpolitika hitelességének javításával, a foglalkoztatás növelésével, valamint a többségükben hazai kis- és középvállalkozások támogatásával (melybe beletartozna néhány stratégiai szektor állami támogatása is). Ezt alapozná meg a személyi jövedelemadó jövő évtől kezdődő csökkentése, ami korábban Matolcsy György számára nem volt annyira kiemelt szempont, de a politika elvitte ebbe az irányba. Mihályi szerint ez a koncepció több pontján elhibázott, azt pedig, ami helyes benne, a kormány intézkedései rontják el.
Mihályi szerint a kormányzati hitelesség javítása az egyik legfontosabb kitörési pont lenne a magyar gazdaság számára, és leegyszerűsítve azt jelentené, hogy a nemzetközi pénzügyi szakemberek és a piac elhinné azt, amit a kormány mond. Jelenleg azonban nincs olyan piaci szereplő vagy nemzetközi szaktekintély, aki ne látná rendkívül kockázatosnak a kormány utóbbi fél évben látott lépéseit.
Matolcsy szerint a növekedés gyorsításában a másik fontos kulcskérdés az egymillió munkahely megteremtése lenne. A foglalkoztatás növelését elsősorban az alulképzettek, a GYES-en és GYED-en lévő anyák és a rokkantnyugdíjasok foglalkoztatásának növelésével érhetné el, ugyanakkor olyan intézkedéseket hoz, amelyek éppen ez ellen hatnak: az adócsökkentés a magasabb jövedelműeknek kedvez és az alacsony jövedelműeket sújtja, meghosszabbítják a GYES folyósításának időszakát és lehetővé teszik a nők nyugdíjba vonulását 40 szolgálati év után.
A közgazdász szerint a kkv-k támogatása is alapvetően elhibázott ötlet, ugyanis nem az a baj, hogy ezeknek a cégeknek rosszul megy, hanem az, hogy Magyarországon nem tudnak kialakulni közép- és nagyvállalatok, ugyanis az egész szabályozás (például az EVA vagy az idén elfogadott 500 millió forintos nyereséghatár alatt érvényes 10 százalékos adókulcs) arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy kisebb cégeket tartsanak fenn.
Az egész koncepció alapja, az adócsökkentés sem generál majd jelentős többletfogyasztást és inkább az importot fogja erősíteni, nem pedig a hazai vállalkozásokat – véli Mihályi Péter.
Reformokra várva
Vannak azonban olyan közgazdászok is, akik reménykednek abban, hogy a tavaszra ígért 6-800 milliárdos reformcsomag nem csak egy újabb kommunikációs fogás a kormány részéről. Amennyiben februárban a kormány valóban strukturális reformokat indít el, akkor nem dupla vagy semmi játékot játszik, ugyanis akkor megteremtheti az államháztartás bevételi oldalán lyukat ütő adócsökkentés tartós ellensúlyát a kiadási oldalon. A Költségvetési Tanács technikai kivetítése szerint éppen egy 6-800 milliárdos lyuk fog tátongani a költségvetésen 2013-14-től, ha kifutnak a válságadók és nem történik tartós állami kiadáscsökkentés.Az azonban még a bizakodók táborában is érthetetlen, hogy ilyen megkésve kezdenék el a szerkezeti átalakításokat, hiszen a kabinet olyan parlamenti támogatással bír, amivel – mint az eddigi negatív példákból láthattuk – bármit megtehet. Ráadásul minél később indulnak el a reformok, annál később jelenik meg a hatásuk ebben a ciklusban és annál nehezebb lesz a társadalmat a változások mögé állítani.
A strukturális reformok másik lényeges hatása az lenne, hogy emelné a magyar gazdaság növekedési képességét. A kormány november eleji prognózisában 5 százalék fölé emelkedő gazdasági növekedést várt 2013-tól, azonban ez a szakértők döntő többsége számára túl optimista feltételezés. A Századvég Gazdaságkutató például 2018-ig tartó kivetítésében azzal számol, hogy a gazdaság 2013-ra 3 százalékkal nő, majd az azt követő években tartósan 3,5 százalékra emelkedik, a potenciális növekedésünkkel együtt.
Ahhoz azonban, hogy a kormány által várt növekedési pálya fenntartható legyen az kell, hogy a potenciális GDP-növekedésünk is 5 százalékra emelkedjen az intézkedések hatására, azonban a szakértők többsége jelenleg úgy látja, az intézkedésekben nem látszik ez a magasabb növekedési pálya, a Magyar Nemzeti Bank például 2,5 százalékra becsüli a gazdaság potenciális növekedését.
A bukás és a semmi
A kormány intézkedései komoly bukási rizikót is hordoznak, ami Mihályi szerint elsősorban a teljes hiteltelenné váláson keresztül indulhat el a következő években. Amennyiben a piac teljesen elveszíti a bizalmát, a forint leértékelődhet és devizaválság alakulhat ki Magyarországon – emelte ki a közgazdász.Végül - Mihályi forgatókönyve szerint - a "semmi" állapot a jelenlegi, évek óta tartó stagnálás, ami persze folymatos leszakadást jelent az EU-hoz képest. Vagyis marad a jelenlegi helyzet, a tartósan alacsony gazdasági növekedés és a magyar gazdaság további leszakadása régiós versenytársaitól.
Kapcsolódó cikkek
- Matolcsy mindenkit kiakasztott: uniós pénzektől eshetünk el a nyugdíjak államosítása miatt
- „Kiszámíthatatlan Orbán-kormányról”, gyengülő forintról írnak a világlapok
- Londonba menni a pofonért
- Bóvlivá silányíthatja Magyarországot az Orbán-kormány
Profit: Dupla vagy semmi: Bejön-e Orbánéknak a hazárdírozás? - Hírszerző.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése