 |
Totális káoszt hozott a médiatörvény
Felelősségre vonják a Kossuth Rádió médiatörvény ellen tiltakozó munkatársait, az MTI szerkesztőségi vezetőinek megbízatását visszavonta a vezérigazgató - pedig csak néhány napja fogadták el az új médiatörvényt. Eközben a kormány magyarázza bizonyítványát, de a megszólalók ellentmondó nyilatkozatokat tesznek. Lázár János arról beszélt, ha kell, korrigálják a jogszabályt, ám néhány óra múlva a kormányszóvivő már azt mondta: most nincs szándék a médiatörvény módosításáraEllentmondás volt a német intelmek itthoni magyarázatában is, ráadásul a Fidesz az MSZP-t okolja, mondván, tudatosan félretájékoztatták a nemzetközi baloldali közvéleményt.
A nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére beindult a médiagépezet. Felelősségre vonási eljárás indult a Kossuth Rádió két munkatársa ellen, amiért kedd reggel egyperces csenddel tiltakoztak a médiatörvény ellen. Az eljárásban Gazsó L. Ferenc főszerkesztő vezetésével arra keresnek választ, hogy a rádiósok megsértették-e a munka törvénykönyvét. Az eljárás befejezésének nincs határideje, az ügy január 5-én a két rádiós, Mong Attila és Bogár Zsolt meghallgatásával folytatódik, ők kedd óta csak újságíróként maradhattak a rádiónál. A vizsgálatot a Kossuth frissen kinevezett főszerkesztője vezeti.
Helytelen, a történetet túlreagálták,
Mong Attila ügyét egyszerű enyje-bejnyével kellett volna elintézni - így reagált az esetre az ATV Jam című műsorában Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője. Közben kiderült, a Kossuth Rádiónál egyre nagyobb a fejetlenség, a közmédiumhoz lassan visszakerülnek a "csókosok", akiknek korábban megígérték a posztokat. Ők azonban - a régi kollégák szerint - szakmailag súlytalanok, és a vezetők személyi döntései is a "tökéletes" szakmaiatlanságot tükrözik. A Krónikához négy új munkatárs érkezett, ketten a Lánchíd Rádiótól jöttek, ketten pedig Kondor Katalin idején dolgoztak az intézményben.
Megkezdődött a Magyar Távirati Iroda átalakítása is, a hírszerkesztési központ-, valamint a szerkesztőségek vezetőit visszahívták. Mindannyian az MTI munkatársai maradhatnak, de a döntésről egyelőre csak szóban tájékoztatta Belénessy Csaba az érintetteket. A vezérigazgató az új vezetőket is megnevezte. A váltásra vélhetően azért volt szükség, mert az MTI vezetőin kívül csak a szerkesztőségek irányítói maradnak januártól a hírügynökség alkalmazásában, a többi munkatárs - csakúgy mint más közmédiumtól - átkerül a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz. Vezetője, Fazekas Csaba éppen tegnap számolt be arról, hogy még nem dőlt el, melyik épületbe bútorozzák össze a közmédiumokat. "Még tart a küzdelem" - mondta. Szerinte az MTV-nek most helyet adó III. kerületi, Kunigunda utcai székház megvásárlása nagy teher lenne, "pénzkímélőbb" megoldásban gondolkodnak. Megjegyezte azt is, az angol közmédium, a BBC mintájára alakítják át a magyar közmédiumokat. Szabó László, az Alap szakértője pedig arról beszélt, hogy az átalakítás az intézmények vidéki tudósítói hálózatait is érinti fogja. Szerinte nincs szükség arra, hogy a négy intézménynek külön tudósítói hálózata legyen. Bejelentette azt is: ingyenes lesz az MTI hírszolgáltatása.
Közben a kormány magyarázkodni kényszerült a médiatörvényt kísérő külföldi kritikák miatt, de a kormányoldal nyilatkozataiban egyre több az ellentmondás. A német kancellár, Angela Merkel a napokban óva intette Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit. Ezt szinte azonnal cáfolta a kormány. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közölte: telefonon beszélt a berlini helyettes kormányszóvivővel, aki átküldte neki sajtótájékoztatójának szó szerinti leiratát. Eszerint a német helyettes kormányszóvivő Merkel nevében azt mondta, "eljövendő EU-elnökként Magyarország természetesen különleges felelősséget visel az Európai Unióról a világban kialakuló képről. A szövetségi kormány számára ezért is magától értetődő, hogy Magyarország elkötelezett marad az EU jogállami értékei mellett". Ehhez képest tegnap a német külügyi államtitkár azt mondta, a törvény nem vet jó fényt a magyar EU-elnökségre, és semmiképpen sincs összhangban a közösség szellemiségével. Később a német külügyminiszter telefonon adott tanácsokat Martonyi Jánosnak, hogyan kellene módosítani a törvényt.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője lapunknak adott interjújában és a TV2 Mokka című műsorában arról beszélt, hogy olyan szabályozási modellek vannak a törvényben, amelyek az unióban elfogadottak. Hozzátette, ha kell, a tiltakozás hatására az Országgyűlés módosít majd a törvényen. Ehhez képest a kormányszóvivői tájékoztatón Nagy Anna tegnap azt mondta: egyelőre nincs szándék a médiatörvény módosítására. A Fidesz frakcióvezetője egyébként az MSZP-re hárította a felelősséget. Szerinte a szocialista párt "tudatosan félretájékoztatta a nemzetközi baloldali közvéleményt".
Eközben folytatódott a nemzetközi médiában a jogszabály bírálata. A londoni The Times arról írt, hogy az új magyarországi médiakorlátozások sértik a szabadságjogokat és az európai értékeket. A lap szerint a médiára kirótt korlátozásokkal az ország most már aggasztóan közel került egy olyan egypárti államrendszerhez, amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, hanem büntetik is. Utaltak arra, hogy Magyarország január 1-jével átveszi az Unió soros féléves elnöki tisztségét. A cikk azzal ér véget, hogy az uniónak egyesült erővel tiltakoznia kell a januártól hatályos médiatörvény ellen.
Letiltották a tiltakozást
A Facebook megvonta az "Egymillióan a magyar sajtószabadságért" névvel indított oldal adminisztrátoraitól a jogokat. Két nap alatt több mint 21 ezren csatlakoztak, amikor jelezték, hogy "a közzétételi jogokat megtagadták a felhasználási feltételek megsértéséért". A szervezők szerint elképzelhető, hogy valaki feljelentette az oldalt a Facebooknál, azért, hogy az ilyenkor szokásos folyamatban kiderüljön, kik hozták azt létre. Az Európai Hírügynökségek Szövetsége a magyar kormányhoz és a parlamenthez írt levelében aggodalmát fejezte ki a médiatörvény miatt. Szerintük egy olyan törvény alkalmazása, amely - ha visszaélnek vele -, alkalmas a média elnyomására és sérti az elfogulatlan hírközlés alapvető elemeit, nem csupán Magyarországot érinti, hanem az egész európai közösséget is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése