Kilenc rejtélyes gyilkosság, amit nem sikerült felderíteni

Felderítetlen gyilkosságokból van néhány,melynek az elkövetőjét nem sikerült elfogni.Nagy a remény,hogy az utóbbi időkben tett komoly erőfeszítések árán a rendőrség megtalálja az elkövetőt.A Döglött Ügyeket ismét elővették és újra nyomoz a rendőrség.Reméljük sikerrel' Olvassák el a HVG cikkét'

A fővárosi éjszakai élet meghatározó alakja, V. László, majd a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantás, Prisztás József 1996-os kivégzésének ügyében gyanúsított Portik Tamás letartoztatása, illetve a Fenyő János médiavállalkozó kivégzésével gyanúsított Jozef Rohác ügyében történt előrelépésnek köszönhetően ismét fókuszba kerültek azok a bűnügyek, amelyekben a rendőrök már nem nagyon reméltek megoldást. A "döglött ügyek" azok, amelyekre a nyomozók a mai napig nem találtak magyarázatot, sem gyanúsítottjuk nincs a nyomozóknak, de gyakran még az indítékokat, a bűnügyek valószínű okát sem tudták megfejteni.

Se gyilkos, se indíték

A jászberényi Moczó Attila szitává lőtt holttestére 1997. november 7-én kora reggel találtak rá favágók egy erdei úton Tápiószecső határában, alig ötven méterre a főúttól. Eltűnését már egy nappal korábban jelezte édesapja a rendőrségen, ahol azt tanácsolták neki, hogy ha másnap reggelre sem érkezik haza, felveszik az adatokat. Ahogy általában minden reggel, a 31 éves fiatalember november 6-án reggel indult fel Budapestre, hogy élelmiszerboltjaiba árut szerezzen be. Egy kétszemélyes, átalakított, hátul zárt csomagterű Wartburgja volt, a favágók a kocsi csomagtartójában fedezték fel a holttestét. Az autón talált ujjlenyomat egy környéken élő, kisstílű autótolvajé volt, aki azt vallotta: azokban a napokban valóban összefutott a későbbi áldozattal, váltottak pár szót, miközben nekitámaszkodott a Wartburgnak, így kerülhetett rá az ujjlenyomata. Ez a szál tehát nem vezetett el a gyilkoshoz, igaz, a helyszíni szemle sem volt zökkenőmentes. Amikor ugyanis a férfi először bemutatta a rendőröknek, hogyan zajlott a találkozás, nem támaszkodott rá az autóra, így az ujjlenyomata sem kerülhetett rá. Csakhogy ezt nem rögzítette a rendőrök kamerája, ezért meg kellett ismételni a mozdulatsort, de ekkor a férfi már úgy mutatta be azt, ahogy korábbi elmondása szerint megtörtént. Moczó Attila egyébként teljesen makulátlan életet élt, sem a családja, sem a környezete nem tudott kétes ügyletekről, noha kivégzésszerű meggyilkolása leszámolásra utal. Ráadásul logisztikailag sem volt egyszerű a gyilkos vagy gyilkosok dolga. Moczót ugyanis nem ott ölték meg, ahol megtalálták, hanem egy másik helyszínen, a Wartburgot (benne a holttesttel) egy emelős daruval szállították el a megtalálási helyre. Ám az, hogy mindezt kik csinálták és miért, a mai napig nem derült ki.

A titokzatos idegen

A 22 éves Tompa Eszter holttestét 2003. szeptember 23-án reggel fedezte fel egy kutyáját sétáltató nő Győrben, a Mosoni-Duna töltésénél. Gyilkosa brutálisan végzett vele: összeverte, a földön húzta, fojtogatta, majd egy bálazsinórral megfojtotta. Előző nap délután két kislány, aki ismerte a későbbi áldozatot, összefutott vele a város másik felén, Sashegypusztán, ahol a fiatal nő biciklivel haladt el mellettük. Még köszöntek is egymásnak. Tompa Eszter már távolabb járt, amikor egy bordó színű autó is elhaladt a kislányok mellett. A kocsiban egy férfi ült, a lányok utólagos elmondása szerint egyedül. Néhány pillanattal később azt látták, hogy ugyanez az autó megáll a nő mellett, a férfi kiszállt az autóból, megkerülte azt, majd visszaült és elhajtott. Amikor a kislányok odaértek, csak az áldozat eldőlt biciklijét, övtáskáját, mobilját találták a földön. Közben megérkezett egy idősebb férfi is, aki szintén segíteni akart, bement az út mellett lévő bozótosba és a nő nevét kiabálta. Ez idő alatt visszajött a bordó autó, a benne egyedül ülő férfi a kislányokra mosolygott, hátrafelé intett, majd eltűnt. A titokzatos férfit azóta sem sikerült a rendőrségnek megtalálnia, bár a nyomravezetői díj kitűzése után egy nő jelentkezett a rendőrségen. A tanú azt mondta, néhány órával Tompa Eszter elrablása előtt egy közeli kavicsbányánál látott egy férfit nézelődni a környéken. A férfi mellett egy bordó színű Volkswagen Passat volt, amelynek a rendszáma B betűvel kezdődött. A rendőrség szerint feltehetőleg ebbe az autóba tuszkolták bele a nőt, de a Bándy-gyilkossághoz hasonlóan ennél az esetnél is kérdéses, hogy ezt egy ember egyedül elkövethette-e: az áldozat szervezetében nem találtak kábításra utaló szert, a nő viszont minden bizonnyal nem önszántából került a kocsiba.

(képünk illusztráció) Fotó: hvg.hu

A megfejthetetlen üzenet

Érthetetlen – ez a megjegyzés olvasható egy 1993. január 13-án elkövetett hármas gyilkosság aktája mellett. A XVI. kerületi Ákos utcában este hét óra körül egy ismeretlen végzett a 46 éves Novák Sándor rézműves kisiparossal, annak 17 éves lányával és a szomszédasszonnyal, Tóth Lászlónéval, aki éppen a gyilkosság idején ment át Novákékhoz. A vérengzést a gyilkos egy Magyarországon addig csak egyszer használt MGV 176 típusú kis kaliberű jugoszláv ismétlőfegyverrel követte el, hangtompítóval. A családfő testén egy rejtélyes üzenetet talált a rendőrség: "Így járnak azok a maffiafőnökök, akik nem hódolnak be a CCCP büntetőbrigádnak." Csakhogy az ügyben óriási erőkkel nyomozó rendőrség sem a családfő, sem az akkoriban szkinhedkörökben is mozgó lánya környezetében nem talált senkit, aki bármilyen módon összefüggésbe hozható lenne a történtekkel, így sem az indítékot, sem a gyilkost nem sikerült közel húsz éve felkutatni. A nyomozók később azt sem zárták ki, hogy bérgyilkosság történt, de a tettes elvétette a címet. Az áldozat felesége, Novák Sándorné ugyanakkor Hardi PéterRejtőzködő gyilkosok című dokumentumkönyvében kifejtette, szerinte férje volt a célpont, aki abban az időben egy nagyobb összegű készpénzt tartott otthon, ami a gyilkosság után eltűnt.

Az őrbódé titka

Bár a Bándy-gyilkosság óriási port kavart Pécsett, a baranyai megyeszékhelyen már történt olyan brutális emberölés, amelynek tettesét vagy tetteseit azóta sem sikerült elfogni. 2005. június 31-én reggel az egyik pécsi telephely tulajdonosa fedezte fel az őrbódéban a telep éjjeliőrének, Horváth Elemér holttestét, de a kiérkező rendőrök ugyanott megtalálták az áldozat testvérének, Jánosnak is a hulláját. A testvérpárt meggyilkolták, János ráadásul meztelen volt. A bódéban a helyszínelők egy véres kulcscsomót is találtak, a vér Eleméré volt. A testvérpár előző napját rekonstruálva kiderült: a homoszexuális János aznap egy ismeretlen szőke fiúval állított be másik testvérének, Horváth Csabának a lakására. A társaság – amelyhez időközben csatlakozott Horváth Elemér is – elment bulizni. Később Horváth Csaba és barátnője otthagyta őket, de odaadta nekik egy lakásának kulcsát – ezt találták meg később a rendőrök a bódéban. Könnyen elképzelhető, a testvérpárral aznap éjjel az ismeretlen szőke fiatalember végzett, csakhogy őt a rendőrök nem találták meg. Mindössze annyit tudnak róla, hogy 180 cm magas, 18-20 év körüli, vékony, a metszőfogai között pedig apró rés látszódik.

Keresd a férfit!

A balatonalmádi Rehák Gizella összeszurkált holttestét 1995. november 13-án hajnalban fedezte fel egy újságkihordó, néhány méterrel a nő háza kerítésének közelében. A nyomozók hamar megállapították, hogy a gyilkos a házban támadta meg a nőt, hiszen még az ágyában is találtak célt tévesztett szúrásnyomokat. Az áldozatnak ugyanakkor volt annyi ereje, hogy az ablakon kimászva az utcára menjen, ott azonban elvérzett. A 45 éves, de feltűnően csinos asszony nem vetette meg a férfiakat, ezért a rendőrök a kapcsolatait térképezték fel, nem zárva ki azt a lehetőséget sem, hogy a gyilkosságot olyan ember is elkövethette, akit a nő visszautasított. A rendőrök később őrizetbe vettek egy fiatal férfit, akivel Rehák egy évvel korábban, németországi munkája során ismerkedett meg. A férfit azért vették őrizetbe, mert ellentmondásos volt a vallomása és a gyilkosság idejére alibije sem volt. Hamar kiderült azonban, hogy a helyszínen hátrahagyott nyomok nem illenek rá, ráadásul azért volt ellentmondásos a nyilatkozata, mert szégyellte a nála idősebb nővel folytatott viszonyt, s próbálta letagadni. Az áldozat szomszédja ugyanakkor azt állította, a nő a halála napján ő azt mondta neki, vendéget vár. A rendőrség ezt a szálat is vizsgálta, de nem jutottak eredményre. Később képbe került egy helybéli fiatal, Bujtás Viktor is, akit hazugságvizsgálatnak vetettek alá a rendőrök, nem is eredménytelenül: a gép olyasmire is jelzett, amit csak a gyilkos tudhatott. Csakhogy Bujtás súlyos beteg volt, s mielőtt érdemben ki tudták volna hallgatni, meghalt.

Nyoma veszett

A „döglött ügyek” között szép számmal vannak gyanús eltűnések is. Ezeknél az eseteknél a nyomozók szinte biztosak abban, hogy az eltűnt személy bűncselekmény áldozata lett. Indíték akadna bőven, csak éppen a holttest hiányzik. Az 1999 januárjában eltűnt Rausch Tibor esete is ezen aktákat gazdagítja. A rendszerváltás után Németországból hazatelepült német-magyar állampolgárságú Rausch feleségével egy panziót vezetett Balatonföldváron. Felesége 1999. január 3-án jelezte barátainak, hogy férje váratlanul lelépett, ám csak január 14-én jelentette be az eltűnést a rendőrségen. Ugyan indult eljárás az ügyben, de ezt hamarosan eredmény nélkül lezárták. Hét évvel később a Nemzeti Nyomozó Iroda vette elő újra az aktát, miután a nyomozók furcsállták az eltűnés körülményeit. Rausch Tiborról ugyanis közismert volt, hogy mindig a Mercedes típusú autójával járt mindenhová, márpedig a feleség elmondása szerint eltűnésekor egy szál kabátban, iratok, pénz és autó nélkül vágott neki a balatoni télnek. A házaspár viszonya ráadásul nem volt felhőtlen. Azt is furcsállták a nyomozók, hogy bár a férfi Mercedesét még január 10-e táján is látták az udvaron, az - egy december 29-re dátumozott adásvételi szerződés értelmében - egy zamárdi munkanélküli villanyszerelőhöz került. Ez a férfi a nyomozók tudomása szerint Rausch eltűnése előtt 27-szer beszélt telefonon a feleséggel, de sem ő, sem a nő nem vállalta a hazugságvizsgálatot. Mindezek mellett a feleség testvére – Rausch eltűnésének idején – bűnügyi nyomozóként dolgozott, ráadásul egymillió forinttal tartozott az eltűntnek. A rendőrök meggyőződése, hogy az ügy egy csapásra megoldódna, ha előkerülne a holttest.

Fotó: AP

A recepciós halála

A siófoki Napfény Szállodában 1990. július 27-én reggel a takarítónő holtan találta Sándor Tamás recepcióst, a férfit lelőtték. Azóta sem a fegyvert, sem a gyilkost nem találták meg a rendőrök. Ugyan később egy taxis elmondta, hogy azon a gyilkosság éjszakáján egy csoportot látott kirohanni a hotelból, de ennek a társaságnak sosem sikerült a nyomára bukkanni. Pedig a taxis elmondása szerint a társaság ütlegelt valakit, miközben azt kiabálták neki, hogy miért kellett ezt tennie. A nyomozókat még a Bándy-gyilkosságban is segédkező Kovács Lajos is tanácsokkal látta el, de nem jutottak eredményre. Felmerült az is, hogy valójában nem Sándor Tamás volt a célpont, hanem kollégája, akivel aznap cserélt.

Árulkodó napló?

Árvai Brigitta halála ugyancsak rengeteg kérdőjelet hagyott maga után. A nyírségből származó lány Érden dolgozott, de Tárnokon élt. 1995. október 27-én látta utoljára nővére, mielőtt a lány közölte vele, hazamegy és lefekszik, mert fáradt. Néhány napra rá a Simonpusztára vezető bekötőúton találtak rá az összeégett holttestére. A nyomozók megállapították, hogy a nőt autóval elütötték, majd arrébb vonszolták és felgyújtották. Azt is kiderítették, hogy még élt, amikor meggyújtották. Igaz, azt nem tudni, hogy véletlen baleset történt-e, esetleg szándékosan gázolták el. A törésnyomokból arra következtettek, hogy egy Seat Toledo ütötte el, de nem sikerült az autót megtalálni. Rejtély azonban, hogy a lány miért ment el otthonról. A rendőrök valószínűsítették, hogy egy ismerősével ment el, mivel a szomszéd az este folyamán hallott két kocsiajtó csapódást. Árvai naplójában említést tett egy bizonyos Istvánról, megemlítve, hogy szerelmes és talán gyereket vár tőle. Márpedig a főnökét, akinek mennyasszonya volt, Istvánnak hívták. Ráadásul amikor aznap a nővérével találkozott, azt mondta neki, hogy a főnöke vitte haza. A rendőrség természetesen kihallgatta a férfit, akinek alibijét csak részben igazolták azok, akikkel aznap este találkozott, de autóján, egy Volkswagen Golfon nem találtak sérülést. Hazugságvizsgálatnak viszont nem akarta magát alávetni.

Ujjlenyomat a sörön

1990. január 17-én a budapesti Salusinszkyné Asztalos Katalin édesanyja telefonált lánya szomszédjának. Arra kérte, nézze meg, mi van vele, mert hiába hívta telefonon, csak a négyéves unokájával tudott beszélni, aki szerint „a mama nem akar felkelni”. A szomszéd megrettent, amikor a szobába belépve meglátta a vérbe fagyott nőt. Természetesen a nyomozók kihallgatták a kétgyermekes áldozat férjét, aki akkoriban már egy másik nővel élt, Tatabányán. Barátnője igazolta az alibijét. A nyomozás nem vezetett eredményre, ám tíz évvel később váratlan fordulat történt. 2000. április 14-én egy bicskai férfit ittas vezetés miatt rabosítottak, majd öt évvel később letartóztatták, mert a rabosítás során rögzített ujjlenyomata megegyezett a meggyilkolt nő lakásában, egy sörös dobozon talált lenyomattal. Bár a férfi vállalta a hazugságvizsgálatot, sem a DNS-e, sem a szaga, sem a haja nem egyezett azokkal a nyomokkal, amit a helyszínelők a gyilkosság idején rögzítettek. Állítása szerint az áldozatot nem ismerte és soha nem volt abban az utcában, ahol a bűncselekmény történt. A hazugságvizsgálat azonban több olyan részletnél is kijelzett, amit csak a gyilkos tudhat. Az akták újbóli megnyitásakor a rendőrök az egykori férj volt barátnőjét is megkeresték, s kiderült, a pár akkor már tíz éve szakított. A volt barátnő elmondta: párja a gyilkosság előtt nem, utána viszont rendszeresen ivott, a gyilkosság után néhány nappal pedig éppen azokat a ruhákat szárította a radiátoron, amiket a tragikus nap viselt. A mai napig nem tudni, ki vagy kik végeztek a nővel.

Forrás: hvg.hu