Kareszka blog: Az EU határozat után 2012 a megszigorítás éve lesz?

2012. február 23., csütörtök

Az EU határozat után 2012 a megszigorítás éve lesz?

Az EU határozat vagy javaslat után az már világos lett,hogy az 2012 és lehet 2013 a megszigorítás éve lesz.Ki ezért a felelős ? A kormány szerint az EU Bizottság.Mint laikus mit értettem meg ? A nadrágszíjat beljebb kell húzni.Sajnos nem rugaszkodunk,hanem megszigorítunk.Már ahol lehet.Azoknak akiknek nincsen azoktól mit szigorítanak és vesznek el ?Sehogy nem értem az adókulcsot ' Mindegy ha 100.000 vagy 1.000.000 forint a havi jövedelem,akkor is 16%-os az adó.Az volt mondva,hogy senki sem jár rosszul.Biztos?Most jött még az EU határozat vagy javaslat' Ez már sok nekem.A jelszó ez lesz : Nincs pénz.Több magyarázatot olvashatott és nézhetett a magyar ember.A kormány tiltakozik. De mi lesz a nem tehetős magyarokkal?Kiktől mennyi pénzt vesz el a kormány ?Nem idegesítem magam.A válasz : túl kell élni '

Az Európai Bizottság 142 milliárd forintnak megfelelő, Magyarországnak szánt felzárkóztatási támogatás befagyasztására tett javaslatot. Szerintük továbbra sem megnyugtató a költségvetés fenntarthatósága.

Magyarország ellen 2004, vagyis az uniós csatlakozás óta folyik a túlzott deficiteljárás, amiatt, mert folyamatosan magas volt a költségvetési hiány. A legnagyobb például 2006-ban, több mint 9,2010-ben pedig, 4,2 százalék. 2011-ben először került 3 százalék alá a hiány, ám az a Bizottság szerint csak a bankadónak, a válságadónak és a magánnyugdíjpénztári pénzek átirányításának köszönhető.

Az uniós gyakorlatban eddig példa nélküli lépés következményeiről Boros Imre közgazdász a Közbeszédben azt mondta: az Európai Bizottság furcsa dolgot művel. A szakember a Duna esti műsorában felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottságnak a 2013-as költségvetés még el nem fogadott számaival van hatalmas nagy problémája. Hozzátéve: ez 0,25 százalék, ami körülbelül 60-80 milliárd forint, amelynek a kiigazítását 2010-ben menet közben véghezvitte a kormány. Boros Imre szerint ez egy meglehetősen hajánál fogva előrángatott aggodalom. A közgazdász azt mondta: az EU történetében ilyen sorozatban, ennyi fenyítést egyetlen egy ország sem kapott, mint Magyarország, ezt bízvást állíthatom.
"Magyarország halmazati büntetést kap"
A közgazdász szerint Magyarország már halmazati büntetést kap, mert, mint közölte, ezt nem tekinti másnak, mint büntetésnek. Boros Imre szerint ez kifejezetten Magyarországnak címzett intézkedés, amely nagyon ártalmas is, mert pont azt gátolja, amit segítenie kellene az Európai Uniónak. A kohéziós pénzeket ugyanis a gazdaság növekedésre használjuk fel – mondta.
Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója szerint ez valóban Magyarországnak címzett intézkedés, ugyanakkor véleménye szerint ez kicsit Kelet-Európának is szól, ez egy egész régiónak szóló figyelmeztetés.

Arra az újságírói kérdésre, hogy miért ilyen szőrős szívűek Magyarországgal, Zákonyi Botond azt mondta: a személyek itt is ugyanazok, akik a kötelezettségszegési eljárásoknál élen jártak. De mint közölte: az ügyek különbözőek, s magyar szempontból nem szerencsés, ha ezt egy csomagként kezeljük, mert akkor nehezebben oldhatók meg a vitás kérdések.
Mi a megoldás?
Boros Imre szerint a megoldás az, hogy mindent tárgyszerű és jogszerű keretek között bonyolítson a kormány. A közgazdász megjegyezte, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában sokan vannak olyanok, akik ugyanolyan cipőben járnak, mint mi, s ha ők „Magyarországnak odadurrantanak, akkor valószínűleg minket felmérgelnek és várják, hogy következő alkalommal, mi se leszünk elnézőek”.

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa március 12-én dönthet minősített többséggel a felfüggesztésről. Ehhez a tagállamok kétharmadának igen szavazata kell, de a határozat csak akkor érvényes, ha a népesség arányában súlyozott szavazatok az Európai Unió összlakosságának többségét is jelentik.

Zákányi Botond szerint odáig nem kell eljutni, hogy ezt a pénzt elveszítsük. „A kormánynak elég nagy mozgástere van. (…) Az egy stratégiai kérdés a kormány számára, hogy megpróbálja-e összehozni a blokkoló kisebbséget a tanácsban, azaz megpróbál-e kellő számú tagállamot felsorakoztatni maga mellé és nem átengedni ezt a javaslatot” – mondta a külügyi intézet igazgatója. Hozzátéve: ehhez praktikusan a 2004-ben csatlakozott tíz ország körülbelül elég lenne.
Boros Imre a Közbeszédben közölte azt is, hogy nagy kárunk származhat abból, ha visszafogják a csaknem 500 millió eurót. A részletekről kifejtette: „az azt jelenti, hogy a még el nem fogadott projekteket visszavagdossák. Így azt a veszélyt futjuk, hogy a még hátralévő rövid időben, 2013-ig nem tudjuk lekötni a kohéziós alapokat, tehát nem 500 milliót vesztünk, hanem 1-1,5 milliárd eurót”.
Arra a kérdésre, hogy az IMF-EU tárgyalásokra ez milyen hatással lesz, Zákányi Botond azt mondta: a kormányzati nyilatkozatok szerint rendben vagyunk, és nem szalad el a deficit. Hozzátette: ez megnyugtató kell, hogy legyen a piacoknak és az IMF-nek is.