Orbán
Viktorról és a Fidesz-frakcióról közöl értékelő írásokat a londoni The
Times, illetve a The Economist. Német és olasz lapok szintén
foglalkoztak Magyarországgal.
A
The Times című vezető konzervatív brit napilap pénteki kiadásának
véleményrovatában Victor Sebestyen író-publicista azt írja, hogy Orbán
Viktor a szovjet típusú kommunizmus alkonyának éveiben a közép-európai
ellenzéki modellje volt, félelmetesen okos, aki ugyanolyan könnyedén
beszélt John Locke filozófiájáról, mint a rockzenéről. Értette, hogyan
működik a Nyugat, és újságíróknak azt mondogatta, hogy a demokratikus
világban a sajtószabadságot csodálja mindenekfelett.
A The Times
pénteki írásának szerzője szerint azonban "a demokraták kedvence" húsz
évvel később "az EU legzsarnokibb vezetőjévé alakult át". Orbán Viktor
egypárti állammá akarja visszaalakítani Magyarországot, ahol az ő pártja
van hatalmon. Miközben az európai vezetők a pénzügyi válságra
összpontosítanak, ő kétharmados parlamenti többségét olyan törvények
elfogadtatásra használta, amelyek demokratikus válságot okozhatnak
Európában.
Victor Sebestyen szerint "Orbán Magyarországa a maga
módján ugyanakkora próba elé állítja az EU-t, mint Görögország". Az
európai vezetőknek van lehetőségük szankciókra. Máris reális kilátás van
arra, hogy nem lesz újabb pénzügyi segítség az EU és az IMF részéről,
és tekintettel a GDP 80 százaléka feletti adósságállományra, felsejlik a
csőd lehetősége.
A The Economist című folyóirat kelet-európai
blogrovatának Fidesz-nyáj című, iróniával átszőtt írása szerint a Fidesz
parlamenti képviselői olyan engedelmesek, hogy sokan közülük éppen most
szavazták ki magukat saját állásukból, miután a parlament jóváhagyta a
képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényt. "Bennfentes
diplomáciai források" szerint ugyanakkor mindazoknak, akik jó eséllyel
elveszítik képviselői helyüket, kényelmes állásokat ajánlottak fel az
államigazgatásban.
A Die Zeit című német hetilap Orbán úrnak
problémája akadt címmel közölt beszámolót évzáró számában a magyar
belpolitikai helyzetről. A cikk alcímében a szerző, Alice Bota azt írta,
hogy miközben Magyarország pénzügyi válságba csúszik, erősödik a
demokratikus tiltakozás a miniszterelnökkel szemben. Az írás
bevezetőjében Bota megjegyezte: "egymás után érkeznek az aggódó levelek a
budapesti minisztériumokba." Az üzenet: "nem folytatható tovább az,
ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországot kormányozza."
A
Die Zeit szerint az EU és az uniós tagállamok másfél éven keresztül
"tétlenül nézték" az ország ideológiai alapon végzett átalakítását. "A
kétharmados parlamenti többséggel Orbán és pártja, a Fidesz
támadhatatlannak tűnt" - jegyezte meg Bota. "Most azonban a magyar
problémák nemzetközi problémák lettek" - tette hozzá, utalva egyebek
között a leminősítésekre, majd megállapította, hogy a pénzügyi válság
"gyengíti Orbánt és támadhatóvá teszi kívülről is."
Alice Bota
emlékeztetett José Manuel Barroso és Hillary Clinton levelére, illetve
arra, hogy januárban tárgyalások kezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal és
az EU-val. "Ám ha Orbán kitart irányvonala mellett, akkor bizonyára nem
lesznek újabb hitelek" - jegyezte meg. Utalva Vivane Reding uniós
biztos levelére hozzátette, hogy Brüsszelben "nem csak a
gazdaságpolitikai vonalvezetés kelt megkésett riadókészültséget."
A
Die Welt című konzervatív német napilap pénteki számát a 2012-es
kilátások elemzésének szentelte. A lap vizsgálta egyebek között a
tőzsdén várható folyamatokat, és ezzel összefüggésben felvázolta azt a
lehetőséget is, hogy Magyarország fizetésképtelenné válik. A magyar
csődtől a DAX szárnyalásáig című írásában a Die Welt megjegyezte: az
euróövezeten kívül is akadnak országok, amelyek "benne vannak a
slamasztikában", és "mindenekelőtt Magyarország veszélyeztetett". A Die
Welt röviden ismertette az állampapír-piaci helyzetet és megjegyezte,
hogy a svájci UBS bank úgymond felvette a magyar csődöt a 2012-ben
lehetséges meglepetések listájára.
Az új Magyarország, mely
aggasztja Európát címmel közölt címoldalas cikket a legnagyobb olasz
napilap, a Corriere della Sera brüsszeli tudósítójától, aki szerint az
európai parlamentben Magyarország választási jogának felfüggesztését
vizsgálják.
A külpolitikai rovatban Tapasz a sajtónak,
képviselők bilincsben, Orbán Magyarországa megijeszti Európát címmel
folytatódó cikk alcíme hangsúlyozta, hogy "Clinton is szembeszállt a
kormányfő önkényuralmi sodrásával". A cikket Giorgio Pressburger író
Szegény ország, mely elárulja történelmét című kommentárja egészíti ki.
"Budapest napok óta feszült város" - írta a Corriere, amely Gurmai
Zita európai képviselőt idézte, "mintha visszatértünk volna az ötvenes
évekbe". Gurmai úgy nyilatkozott, hogy "ezekkel a törvényekkel és ezzel a
vezetéssel ma Magyarországot nem fogadnák be az Európai Unióba, mivel
nem tesz eleget többé a koppenhágai kritériumoknak".
A Corriere szerint "Budapest önkényuralmi sodródása... az utóbbi
8-10 év általános mélaságából is ered. Nem csak Görögországnak,
Gyurcsány szocialista kormánynak is megengedtetett például, hogy a
költségvetéssel játsszon". Szerinte "az Európai Parlamentben elkezdték
vizsgálni a Lisszaboni Szerződés hetedik cikke által előírt eljárást: el
annak a szavazati jogával, aki nem tartja tiszteletben az unió alapvető
jogait".
http://www.corriere.it/esteri/11_dicembre_30/bavaglio-stampa-ungheria-preoccupa-euroopa-sarcina_529d5ba6-32b2-11e1-be67-1119b87d83b7.shtml
gke \ pbm \ hsj \ knc \ hgp
MTI 2011. december 30., péntek 13:14 |
| |
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése