Orbán Viktor: "Hazugságoktól hemzseg a költségvetés."
A 4-5 évvel ezelőtti Orbán Viktor pontosan a saját jelenlegi politikájának, és viselkedésének ment neki. Pandúrból lesz a legjobb rabló?!
Orbán Viktor:
“A történészek között vita van arról, hogy ezt a politikai taktikát Hitler tanulta-e Sztálintól, vagy Sztálin tanulta Hitlertől. (Dr. Ujhelyi István: És kitől tanulta Orbán?) Tekintettel arra, hogy (Zaj. – Az elnök csenget.) a magyar politikatörténet miatt hozzánk inkább a kommunista diktatúra időszaka esik közelebb, ezért azt kell mondanom (Közbeszólás az MSZP soraiból: Témánál vagyunk!), hogy itt egy régi, Magyarországon már ismert vitakultúra, rossz, hagyományos vitakultúra feléledését láthattuk.
(…)
Ez a fölfogás valójában azt jelenti, hogy miután megvan a többség, azt gondolják a kormánykoalíció pártjai, azt tehetnek, amit akarnak. Meggyőződésem szerint ehhez önöknek nincsen joguk, és önöknek erre nincs felhatalmazásuk.
Sok mindent láthattam már költségvetési vita címszó alatt itt a tisztelt Házban. Amire azonban most a kormányzó pártok készülnek, arra az elmúlt tizenhat évben a tizenöt költségvetési vita során még nem volt példa; arra, hogy egy kormány egy olyan költségvetést próbáljon elfogadtatni, amely éppen az ellenkezőjét tartalmazza annak, mint amire felhatalmazást kapott a választóktól. Olyat már láttam az elmúlt tizenöt évben itt a tisztelt Ház falai között, hogy valamit át kellett ütemezni, olyat is láttam, hogy valamiről kiderült, hogy nem állta ki a gyakorlat próbáját, de olyat, hogy valaki ellentétes irányba akarjon elindulni, mint amire fölhatalmazást kapott, no, erre még nem volt példa. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ráadásul nemcsak ígérték, hogy más irányba fognak haladni, nemcsak ígéretekről beszélek, egyenesen eskükről beszélek; önök esküdöztek, becsületszavukat adták – idézek ismét -: “A mi kormányunk az adócsökkentés kormánya, legőszintébb becsületszavamra mondom.” Ennyit az őszinteségről, ennyit a becsületről meg a legőszintébb becsületszóról. (Arató Gergely: Taníts minket őszinteségből!)Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A baj gyökere valószínűleg a demokráciáról vallott fölfogásban keresendő. Ugyanis egy választás nem arról szól, hogy melyik politikai erő kormányozza az országot, ez csak következmény. Egy választás mindig arról szól, hogy a választópolgárok szerint milyen irányba kell elindulnia az országnak. Az emberek nem pártokat választanak, bár vannak pártagymosottak, akik ezt gondolják, hanem közös jövőt választanak, és ennek az irányát el is döntik, majd annak a kormánynak adnak fölhatalmazást, amelyről azt gondolják, ígéretei, legőszintébb becsületszava, fogadkozásai szerint majd abba az irányba fog haladni.
Diktátorok tablója. Van még hely a jobbszélen - ki lesz a következő?
A harmadik tény, amivel számot kell vetnünk a költségvetés vitájában, hogy a hazugsághadjárat, az emberek megtévesztése érdekében a kormányzó pártok kiiktatták a kormányzati hatalmat ellenőrző intézményeket.
Ez a költségvetés, tisztelt hölgyeim és uraim, megszülethet az előírt törvények eljárási rendjének a betartásával – reméljük, így is fog megszületni -, de nincs elfogadottsága, ezért ez egy legális költségvetés lesz, de illegitim.(Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összességében már ez az egy érv is elegendő lenne arra, hogy egy magunkfajta demokrata, egy polgári demokrata elutasítsa ezt a költségvetést. (Moraj és derültség a kormánypártok soraiban.) De tisztelt hölgyeim és uraim, nézzük meg mindezt egy másik szempontból – mármint a költségvetést -: ad-e választ ez a költségvetés a magyar emberek és Magyarország legfontosabb gondjaira (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ad!), kiolvashatók-e belőle közös nemzeti célok, amelyeknek az elérését szolgálni akarja ez a költségvetés, kiolvashatók-e azok a nagy közös célok, amelyek alkalmas eszköze kívánna lenni az előttünk fekvő költségvetés?Itt ugyanazt a betegséget tapasztaljuk a költségvetés elolvasása után, mint a kormányprogramban. Ez nem meglepő, hiszen a költségvetés nem más, mint a kormányprogram következő évre vonatkozó tükre. A kormányprogram vitájában is fölhívtam az önök figyelmét, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy korrigálják az elképzeléseiket, és nevezzék meg azokat a legfontosabb, közös jövőnket megtestesítő kérdéseket, amelyeket előnyben kívánunk részesíteni, amikor a rendelkezésünkre álló eszközök felhasználásáról döntünk. Lett volna fél év arra, hogy ez megtörténjen.
(…)
A második helyre ennek a költségvetésnek meggyőződésem szerint a demográfiai kérdések után a személyes társadalmi felemelkedés lehetőségének kérdését kellene tennie, hogy azok, akik a rendszerváltáskor a vesztes oldalra kerültek, vagyis a rendszerváltás vesztesei, kapjanak valami hihető esélyt arra, hogy ők is átkerülhetnek a másik oldalra, hogy nekik is tartogat valamit a jövő a túlélés lehetőségén túl. Ha személyesen nekik talán már nem is tartogat, esetleg az életkoruk miatt, legalább a gyermekeik számára. A személyes társadalmi felemelkedés tanuláson keresztüli útját támogatnia kellene minden magyar költségvetésnek.
Ez a költségvetés a személyes felemelkedés tanuláson keresztül vezető útját elzárja, rácsapja az ajtót a szegény gyerekekre. (Felzúdulás az MSZP soraiban. – Tatai-Tóth András: Demagógia! – Arató Gergely: Egyszerűen nem igaz.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tévénézők nem tudják, hogy miért fogom mondani, amit most mondok, de itt a szocialista képviselőtársaim azzal a megjegyzésükkel tiszteltek meg, hogy ez demagógia. Lehet erkölcsi kérdéseket demagógiának minősíteni, azonban a társadalmi felemelkedés kérdése erkölcsi kérdés. Megjegyzem, szerintem mindenkinek a számára az, aki az előző rendszerben járt egyetemre vagy főiskolára.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Itt, akik a parlament padjaiban ülnek, talán a legfiatalabbakat leszámítva, mind az előző rendszerben jártak még egyetemre és főiskolára ingyen. Ingyen, tisztelt hölgyeim és uraim! (Gőgös Zoltán: Mégis szidjátok!) Ezért mi hálásak vagyunk Magyarországnak, nem a Kádár-rendszernek vagyunk hálásak, hálásak vagyunk mindenkinek, aki segített ebben bennünket. Elsősorban persze a szüleinknek, de mindenki másnak is, és ezért számunkra továbbra is erkölcsi kérdés, hogy mi nem támogathatunk, nem is fogunk támogatni semmilyen indítványt, ami a személyes társadalmi felemelkedés oktatáson keresztül vezető útját elzárja a fiatalok előtt. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A harmadik helyre ennek a költségvetésnek a munka ügyét kellene állítania. (Zaj és közbeszólások az MSZP soraiban.) Sajnos, a költségvetés a növekvő munkanélküliség kérdését nem kezeli megfelelő súllyal. A regisztrált munkanélküliek száma egyfolytában nő, és lassan eléri a 8 százalékot. 100 emberből 38-an dolgoznak, és van 500-600 ezer olyan honfitársunk, aki nem dolgozik, de már munkáért sem jelentkezik. Ezért nekünk munkahelyeket kellene teremtenünk, nem csak a legképzettebbek számára, hiszen az ország egy részét éppen most zárjuk ki abból a lehetőségből, hogy képzetté válhasson. A most állás nélkül lévő 500-600 ezer, már munkáért sem jelentkező ember számára nekünk olyan munkalehetőségeket kellene létrehoznunk a költségvetés segítségével is, ahol az alacsony képzettségű emberek is el tudnak helyezkedni. Nekik is jár az esély, hogy ha akarnak, akkor munkából fenn- és eltarthassák magukat és családjukat.
Szeretném fölhívni az önök figyelmét arra, hogy a nyugdíjkorhatár felemelése nem fog segíteni a problémán. Ugyanis a férfiak tekintélyes része (Göndör István: Ki akarja emelni?), ugyanis a nyugdíjasok tekintélyes része a nyugdíjkorhatár előtt sodródik ki a munkahelyekről. Én örülök annak, ha a szocialisták majd itt nyilatkoznak arról, hogy egyébként ilyen tervük nincsen.
(…)
Én örülök annak, hogy a Magyarországon működő külföldi befektetők megtalálják Magyarországon a számításukat. Annak is örülök, hogy elég erősek. Annak is örülök, hogy a kormánnyal szemben is elég erősek, és képesek a szakmailag indokolt érdekeiknek érvényt szerezni, mint legutóbb is történt, amikor nagy nemzetközi cégek föllépésének eredményeképpen a kormány azt mondta: rendben van, a szolidaritási adót, ha fejlesztésre, kutatásra fordítják, nem kell befizetni a költségvetésbe. Uraim, ne kerülgessük a forró kását! Kutatásra, fejlesztésre fordítani elsősorban külföldi befektetők tudnak Magyarországon. Ha ezt a lehetőséget és csak ezt adjuk meg nekik, amit egyébként támogatunk, akkor ezzel a lehetőséggel a magyar kis- és középvállalkozók nem tudnak élni. Márpedig, ha az a helyzet, hogy az előttünk álló nehéz időszak teherviseléséből az érdekerejük miatt ezt elérni képes nagy nemzetközi cégek kimaradnak, a magyarok számára nem nyújtunk valamilyen alternatív lehetőséget, hogy társadalmilag fontos cél érdekében ők is elháríthassák a szolidaritási adófizetés kötelességét, akkor ebből az következik, hogy a válságért viselendő teherből egyre nagyobb és nagyobb arány jut a magyarokra, és egyre kisebb és kisebb a külföldi cégekre.
Ez senkinek sem érdeke, még a külföldieknek sem, tisztelt hölgyeim és uraim, ezért én szeretném, ha ez a költségvetés tartalmazna egy javaslatot arra nézve – nyújtunk is be majd ilyet a Vállalkozók Pártjával történt konzultáció után -, amely lehetővé teszi a magyar kis- és középvállalkozók számára, hogy ne csak az Audik, hanem a magyar kis- és középvállalkozók is visszaigényelhessék azt az összeget, amit szolidaritási adó címén befizettek a költségvetésbe. Ez így igazságos, és így helyes.
(…)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A költségvetés készítői a saját kárukon sem tanulnak. Okos ember más kárán tanul, a buta a sajátján. De mit mondjunk arról, aki a sajátján sem? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hónapokban három tényre derült fény. Az első: becsapták, megtévesztették és félrevezették az embereket. Az idevonatkozó klasszikus idézet így hangzik, önöket idézem: “Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet, teljesen világos volt, hogy amit mondtunk, az nem igaz, hazudtunk reggel, éjjel, este.” Itt az idézet vége.
Másodszor: kiderült, hogy tönkretették a magyar gazdaságot. Kiderült, hogy a hatalom megtartása szempontjából a kormányzó pártok veszélyesnek ítélték a pénzügyi válság elhárításához szükséges kormányzati lépéseket, inkább hagyták elhatalmasodni a bajt. Az idevonatkozó klasszikus idézet önöktől a következőképpen hangzik: “Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk elképzelni, hogy az MSZP-SZDSZ közös kormányzása ezt megteszi.”
A harmadik tény, amivel számot kell vetnünk a költségvetés vitájában, hogy a hazugsághadjárat, az emberek megtévesztése érdekében a kormányzó pártok kiiktatták a kormányzati hatalmat ellenőrző intézményeket, lényegében megszüntették a költségvetés tervezése és végrehajtása feletti demokratikus kontrollt. Az idevonatkozó klasszikus idézet önöktől így hangzik: “Isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük.” – idézet vége. Sőt, tisztelt hölgyeim és uraim, nemcsak a költségvetési tervezés demokratikus kontrollját iktatták ki, hanem a köztársasági elnököt is becsapták és félrevezették, egy korábbi vitában az oda átküldött dokumentum alapján már ezt bemutathattam önöknek.
(…)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem az emberek tehetnek a kialakult helyzetről. Itt a szocialisták ismét bekiabálnak és viccelődnek, de nem annyira vicces, amit mondok, tisztelt képviselőtársaim. Ugyanis a magyar választópolgárok az elmúlt négy évben mindent megtettek azért, hogy az ország ne jusson ide. Nem dolgoztak kevesebbet, mint korábban. Ugyanolyan becsületesen végezték el a munkájukat, mint a megelőző években. A tanárok, akik most közellenségnek kiáltatnak ki, mert túl sokan vannak, és túl sok pénzt emésztenek föl, ugyanolyan becsületesen tanítottak az elmúlt négy évben, mint korábban. Nem ők juttatták ide az oktatási rendszert. Az orvosok nem gyógyítottak rosszabbul, és nem végezték rosszabbul a munkájukat az elmúlt években sem, mint a megelőző esztendőkben. Ők nem tehetnek a kialakult helyzetről. A gazdák nem keltek fel később, hogy kimenjenek a földekre, hanem ugyanúgy hajnalban tették ezt, mint korábban, tisztelt hölgyeim és uraim, a magyar gazdák nem tehetnek arról, hogy a magyar gazdaság ide jutott. A vállalkozók sem lettek tehetségtelenebbek Magyarországon, kedves szocialista képviselőtársaim, sőt még a közigazgatásban dolgozó emberek, akik szintén közellenségnek kiáltatnak ki, sem végezték hitványabbul a munkájukat az elmúlt négy évben, mint korábban.
Akkor mégis hogyan jutottunk ide, tisztelt hölgyeim és uraim? Mondhatnánk, hogy a külvilág. Ezt ismerjük, a nemzetközi helyzet szokott fokozódni. De tisztelt hölgyeim és uraim, most azonban az a helyzet, hogy ezt sem mondhatjuk, mert a nemzetközi helyzet se nem fokozódott, se nem élesedett (Közbeszólás az MSZP soraiból: Van még lejjebb?), hanem a világgazdaság bizony kedvező föltételeket adott arra, hogy sikeres lehessen a magyar gazdaságpolitika. Természeti vagy politikai katasztrófa sem rázta meg Magyarországot.
(…)
Orbán Viktor - Lendületben. De hová fog lendülni?
Kedves Barátaim! Az, hogy az emberek mindenért többet fizetnek, nem oldja meg a jövőt. Ettől nem lesz több munkahely, több vállalkozás, nem lesz több magyar termék, és nem fog tőle nőni a magyar gazdaság. Ettől a kormánynak ugyan több pénze lesz, amit majd ismét kormányzati kampányokra fordíthat, de ezzel az ország nem lesz kinn a bajból.
És kedves barátaim, bizony nem véletlen az, hogy az emberek igenis rögtön a pénztárcájukhoz kapnak, ha azt hallják egy szocialista politikus szájából, hogy reform. Ne lepődjünk meg ezen! A Horn-kormány reformja a Bokros-csomag volt. A Medgyessy-kormány reformja az otthonteremtés megszüntetése. A választás előtti szocialista kormány reformja a gyermekek utáni adókedvezmény eltörlése volt. A mostani MSZP-kormány reformja pedig a vizitdíj és a tandíj bevezetése. Vagyis eddig minden szocialista kormány reform néven pénzbehajtást rendezett. Mindannyian tudjuk, hogy ezek valójában hamis reformok, épp a lényeg hiányzik belőlük: az átgondolt, tervezett megerősítése az életünk szempontjából fontos területeknek. Valójában leépítés, visszavágás, pénzbehajtás.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új hazugságnak is lesz egy ára tehát, ez a szegényedés és a feszültség. Szegényedés lesz a megélhetési válság miatt, és feszültség, mert az emberek nem fogják elfogadni ezt a helyzetet. Hiszen igazságtalan is és antidemokratikus is. Igazságtalan, hogy éppen azok bűnhődnek, akik nem tehetnek semmiről, és akiket megfosztottak a döntés lehetőségétől. És nem demokratikus, mert az emberek nem erre adtak fölhatalmazást.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem idézem most föl, hogy önök mi mindenre tettek ígéretet és adták a becsületszavukat. Csak annyit szeretnék most mondani önöknek, hogy mindaddig feszültség lesz Magyarországon és elégedetlenség és elszegényedés és rossz hangulat, amíg ez az ellentmondás fel nem oldódik. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Amíg gerjeszted!) Minden hazugságnak ára van, és valakinek meg kell fizetni. De az nem megy, hogy mindig csak azok fizessenek, akik nem tettek semmi rosszat, és akiket becsaptak! Sehol a világon nincs olyan törvény, amely nem a bűnössel, hanem az áldozattal fizetteti meg az okozott kárt!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Gondoljanak arra, hogyha mindaz, amiről itt beszéltem, nem a politikában történik meg, hanem a gazdaságban, ha a gazdasági miniszter, a pénzügyminiszter, a miniszterelnök egy gazdasági cég élén áll, akkor nem új költségvetést nyújtanak be ide, hanem a bíróság előtt vannak, tisztelt hölgyeim és uraim, vagy tán már az ítélet is megszületett. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. – Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ilyen körülmények között olyanokat mondani, hogy eljött az ideje, hogy mindenki vállalja magáért a felelősséget és gondoskodjon magáról - kedves barátaim, hát azok mondják ezt, akik semmiért sem vállalják a felelősséget! Tönkretettek egy országot, és arra biztatják az összes többi embert, hogy most már igazán itt az ideje, hogy vállalják a felelősséget a saját életükért.
Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, a javaslatunk az, hogy elsőként vállalják ők. Amíg önök nem vállalják a felelősséget, addig semmilyen felelősséget nem kérhetnek számon másokon sem. (Kuncze Gábor: Úgy van!)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül a helyzet bár kétségkívül nehéz, mégis valahogyan fel kellene oldani. A mi javaslatunk az (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mondjon le!), a mi javaslatunk az, hogy ezt a feszültséget egy olyan költségvetéssel oldjuk fel, amely nem gerjeszt indulatokat. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szakértői költségvetés.) Ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy arra kérjük a kormánypártokat, hogy az előttünk álló költségvetésben ne döntsenek azokról a kérdésekről, amelyek egyébként várhatóan népszavazásra fognak kerülni. (Moraj, közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Óh!)Hagyjuk meg a lehetőséget! Igen, tudom, hogy önök az ilyesmit nem szeretik. Nem szeretik, ha az emberek elmondják a véleményüket, és népszavazáson mondanak véleményt olyan ügyekben, amelyekben egyébként joguk van véleményt mondani.
Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, mégis azt szeretném javasolni önöknek, hogy azokban a kérdésekben, ahol egyébként lehetőség nyílik arra, hogy maguk az emberek döntsenek, önök ne vegyék el ezt a lehetőséget az emberektől. Ezért azt javaslom, hogy a költségvetés ne döntsön a tandíjról, a vizitdíjról, a kórházakról, a patikán kívüli gyógyszervásárlásról, a nyugdíjasok munkavállalásának szigorításáról sem. Meggyőződésem, hogy nyugalmat, békességet csak úgy tudunk teremteni, ha nem a parlament, hanem az emberek dönthetnek végre ezekről a kérdésekről, hiszen éppen ezekben csapták be őket, és az ő életük szempontjából éppen ezek a legfontosabb döntések. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Éljen a demokrácia!)
Végezetül, tisztelt hölgyeim és uraim, a válsághelyzetből csak demokratikus és igazságos úton juthat ki az ország. A demokratikus döntés jogi, az igazságosság pedig erkölcsi legitimációt adhat a parlament további működéséhez. Azt javaslom a tisztelt kormánypártoknak, hogy fejezzék be a hazugságokat. Hagyják abba a hazugságokat, amelyektől hemzseg a költségvetés. Higgyék el, van igazság abban a régi bölcsességben, miszerint be lehet csapni kevés embert hosszú ideig, be lehet csapni sok embert rövid ideig, de sok embert hosszú ideig nem lehet becsapni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó taps az ellenzéki oldalon.)”
Orbán Viktor – 2006. 11. 16
Forrás :Orbán: “Hazugságoktól hemzseg a költségvetés.” | Tényező.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése