2011. október 23., vasárnap

Fidesz csak fél szavazatot akar adni a határontúli kettős állampolgároknak ?

                           Fidesz  csak  fél  szavazatot  akar  adni  a  határontúli  kettős  állampolgároknak ?Csak  ennyit  ér  a  kettős  állampolgár  a  Fidesznek?Hogyan  lehet  egy  ilyen  törvényt  hozni ?A  Fideszben  több  a  jogi  egyetemet  végzett  diplomás ' Orbán  Viktornak  is  jogi  diplomája  van.Vagy  teljes  szavazati  jogot  kap  a  határontúli  vagy  semmilyent 'Igy  is  az  anyaországiaknak  nem  tetszik  ez  a  téma. Érthető  is .De  ha  ez  volt  a  nagy  propaganda  a  választások  előtt  a  Fidesznek,akkor  teljesítse  is 'Lehet,azt  gondolták,hogy  így  lesz  jó .De  csak  kb.  140.000-en  kérvényezték  a  kettős  állampolgárságot  eddig.Ennél  sokkal  többre  számított  a  Fidesz. De  még  van  egy  másik  probléma : csökken  a magyarok  létszáma  a  határontúlon  is.Csökken  a  szavazói  kedv  is ' A  Fidesz  nehéz  helyzetben  van  Magyarországon  is,ha  ilyen  nagy  mértékben  csökken  a népszerűségük.Vajon  mit  tesz  most  a  Fidesz ? Vajon  ők  tudják  már ?Biztosat  nem  lehet  tudni 'Érdemes  elolvasni  az  alábbi  interjút,mert  azt  mondja  Jakab  András,hogy  jogilag  nem  lehet  félszavazat.Sőt  Strasbourgba  mehetnek  és  beperelhetik  a  magyar  államot.Még  ilyet '


– Határon túli magyar állampolgárok szavazati joga: a „félszavazat”, a csak listás voks alkotmányosan nem problémás?
– A „félszavazat” sérti a választójog egyenlőségének az elvét. De nem alkotmányos probléma, mert az új alaptörvényben a kormánypártok erre vonatkozóan megszavaztak egy kivételszabályt. A nemzetközi egyezmények viszont előírják a választójog egyenlőségének az elvét. Nemzetközi jogi probléma lesz, ha a „félszavazatot” fogadja el a parlament.
– Ha nem alkotmányos probléma, az Alkotmánybíróságon nem is lehet megtámadni?
– Nem. De az érintett határon túli magyar, ha sérelmezi, hogy csak listás szavazólapot kap – s ha kimerítette a magyarországi jogorvoslati lehetőségeket, és elutasítják a panaszát –, a strasbourgi bírósághoz fordulhat a választások után. Jó eséllyel meg is nyerheti a pert és kártérítést ítélhetnek meg neki. Ha nagyon sok ilyen eset lesz, a strasbourgi bíróság általában is egyezménysértőnek minősítheti a magyar jogszabályt.
– Az nem aggályos, hogy azok a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek a magyar választásokon, akik nem élnek Magyarországon?
– Készült az Európa Tanácsban egy összehasonlító alkotmányjogi jelentés a határon túliak szavazati jogának gyakorlásáról. A tagállamok túlnyomó többségének joga szerint a határon túl élő állampolgáraik valamilyen módon szavazhatnak. Cipruson, Máltán és Írországban ellenben nincs egyáltalán ilyen lehetőség a számukra. Van olyan jogtechnikai megoldás, hogy egy konkrét, például fővárosi körzetben számítsák be ezeket a szavatokat. Ilyen a lengyel és a litván rendszer. Romániában és Franciaországban pedig a határon túliaknak felállítanak külön választókörzeteket. Így persze az eredményértéke nagyobb lehet egy szavazatnak, de a numerikus értéke nem lehet más, azaz minden állampolgárnak ugyanannyi szavazólapot kell kapnia: ez Magyarországon egy listásat és egy egyénit jelentene. Olyan nemzetközi példáról nem tudok, hogy a határon túli állampolgárok szavazati jogát vegyes választási rendszer esetén félig vezetik be, vagyis csak listára szavazhatnak. Vagy szavazhatnak, vagy nem, de ha igen, akkor nem lehet „félszavazat”.
– Az nem sérti az egyenlő szavazat, illetve mandátum elvét, hogy a Fidesz-koncepció szerint a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutnának, azaz más indulókhoz képest fele- vagy harmadannyi szavazat elég lenne számukra egy parlamenti mandátumot megszerzéséhez?
– Az Alkotmánybíróság nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére vonatkozó 1992-es határozata a közkeletű vélekedéssel szemben nem azt mondta ki, hogy parlamenti képviseletet kell a számukra biztosítani, hanem csak képviseletet. Az mítosz tehát, hogy az országgyűlés alkotmányellenes mulasztásban lenne. Az AB vezeti a mulasztások listáját, és azon sem szerepel a kérdés. A választójog egyenlőségének az elvétől viszont a nemzetiségek pozitív diszkriminációja érdekében a szavazatok eredményértéke tekintetében el lehet térni, ezt a strasbourgi joggyakorlat is elismeri.
Teljes  cikk : http://nol.hu/belfold/aggalyok__mitoszok__tenyek_


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése