A mai fiatalság nehezen tudja elképzelni,hogy mit jelentett számunkra a Szabad Európa Rádió.Az én nemzedékemnek ez a rádió jelentette a szabadságot, a híreket a nagyvilágból.A mai fiatalság nem ismeri a diktatúrát.Nem tudja elképzelni,hogy milyen volt az élet a diktatúrában 1989 előtt.Ne is ismerje meg.Az biztos,hogy a SZER propagandát folytatott a kommunista diktatúrák ellen.Volt politikai üzenete.De mi a SZER adásaiból tudhattuk meg hogy mi történik a világban.A rádióban és a tévében csak a hivatalos híreket hallgathattuk és nézhettük.Az is igaz,hogy sokszor átverték az elvtársakat,mert olyan műsorokat sugároztak,melyek nem voltak összhangban a kommunista propagandával.De volt egy Szabad Európa Rádió,egy Amerika Hangja,egy Németország Hangja vagy a BBC rádió magyar nyelven.Sokszor amikor hazaérkeztem az első lépésem a rádió bekapcsolása volt.Meghallgattam a híreket és csak azután ebédeltem vagy vacsoráztam.Szerettem tudni azt,hogy mi történik a nagyvilágban.Igen, a SZER jelentette a szabadságot.De ez már elmúlt.Reméljük,hogy ez a korszak nem jön vissza.Végleg eltűnt a történelem süllyesztőjében.De ki tudja ?Még bajom lehet azért,hogy leírtam a véleményemet?Remélem,hogy NEM.De ki tudja ?
Engem a politika nem nagyon érdekelt.Nem is léptem be a pártba.Volt is bajom ezért,de ez már a múlté 'Amit most leírok,azt olvashatják azok a magyarok is akik hozzám hasonlóan törzs hallgatói voltak a SZER-nek.Sokan már nem élnek Magyarországon,mert szerettek volna élni egy szabad világban.Ezért elmentek ,itthagyták a hazájukat.Én maradtam. A SZER egy olyan jelenség volt ,mely összekötötte az embereket. A kedvenc műsorom a Teenager party volt ,melyet Cseke László vezetett.Rengeteg zene volt benne.Híreket és újdonságokat tartalmazott.Ha nem az élő adást,akkor az ismétlést hallgattam meg későn.Az Orion Rádióm ezért volt áthangolva.Igen ,szép emlékek voltak .Milyen szép kort megélt a Szabad Európa Rádió 'Ebben a bejegyzésben össze van foglalva azok a hirek,melyek az MTI archívumában találhatók.Remélem,hogy sok információt olvashatnak a SZER-ről'Mert illő megemlékezni róla,mert a fiatalságunkat is jelentette '
A Szabad Európa Rádióra emlékeztek Münchenben
München, 2011. október 7., péntek (MTI) - A müncheni magyar főkonzulátuson emlékeztek meg pénteken a Szabad Európa Rádió egész napos magyar adása megindulásának a hatvanadik évfordulójáról. "Itt a Szabad Európa Rádió a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámhosszon…" Így jelentkezett be több mint négy évtizeden keresztül a SZER, és alig volt az országban, aki ne tudta volna kívülről ezeket a számokat, a szabad sajtó hullámhosszát - elevenítette fel emlékeit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a magyar kormány nevében köszöntette a vendégeket. Mindenekelőtt a SZER egykori munkatársait, akik szép számban jöttek el, holott nem föltétlenül élnek a bajor fővárosban, de még csak nem is Németországban.
Semjén idézte Márai Sándort, aki szellemi légihídként írta le a SZER működését, hasonlóan a berlini blokád idején szervezett nyugati légihídhoz. A politikus kitért arra is, hogy a magyarok a szabad világgal azonosították a rádiónak otthont nyújtó Bajorországot, amely az 1956-os forradalom után sok tízezer menekültet fogadott be.
Történészek, politológusok még sokáig tanulmányozzák majd, hogy milyen szerepet játszott a SZER a közép- és kelet-európai országok "felpuhításában, miként ágyaztak meg a rendszerváltásoknak". Erre is kitért előadásában Werner Weidenfeld, a müncheni LMU egyetem politológus professzora, aki számára a SZER a hidegháború minden jellegzetességét tükrözte. A Kelet és Nyugat közötti konfliktust, a szabadság - rabság, a demokrácia - diktatúra, a piacgazdaság - tervgazdaság, valamint a nemzeti szuverenitás és a blokkrendszer merevségének szembeállítását.
Weidenfeld egyébként az egyik pekingi egyetem vendégprofesszoraként első kézből is szerezhet tapasztalatokat a sajtószabadság korlátozásáról.
Volt a müncheni megemlékezők között olyan is, aki már a SZER születésekor is tagja volt a szerkesztőségnek, sőt, hiteles krónikásként megosztotta emlékeit az egykori hallgatókkal és a fiatalabb mai érdeklődőkkel. Utóbbiak szerencsések, hiszen már csak a memoárokból értesülnek arról a korszakról, amikor még börtön is fenyegette a "szabad világból" érkező hírmorzsák áhítatos hallgatóit.
A SZER ilyen nagy öregje például Ekecs Géza, alias Cseke László, akit alig 20 évesen Párizsból vettek rá arra, hogy 1951-ben csatlakozzon a munkatársakhoz "arra a pár esztendőre", amíg megbukik a kommunizmus és visszatérhetnek Magyarországra… A néhány évből több mint négy évtized lett, a Teenager party című műsor hallgatói pedig együtt öregedtek a SZER-rel, és mára bizony belőlük is sokan már nyugdíjasok.
A müncheni megemlékezés egy 1956 októberében forgatott film vetítésével zárult. Az archív film a forradalom idején készült, és november elején tervezett bemutatását meghiúsították az orosz tankok.
kgt \ kti
MTI 2011. október 7
A Szabad Európa Rádió magyar adásának hatvan éves évfordulójára emlékeztek
Bécs, 2011, október 7., péntek (MTI) - A Szabad Európa Rádió magyar stúdiója létrejöttének hatvanéves évfordulójáról emlékeztek meg csütörtökön este Bécsben egykori munkatársak részvételével.
A bécsi magyar kulturális intézetben Skultéty Csaba (rádiós nevén Ambrus Márton) és Büky Barna (Vadász János) idézte fel a Szabad Európa Rádiónál töltött éveket.
Az amerikai kormány által alapított Szabad Európa Rádió már 1950-ben is sugárzott magyar adásokat, egy görög hajó fedélzetéről. Később megalakult az úgynevezett magyar osztály, amely 1951. október 6-ánjelentkezett először a rádió végleges székhelyéről, Münchenből.
A rendezvény vendége volt Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára is, aki 1989-90 között a rádió budapesti stúdióját vezette. "A Szabad Európa Rádió főszerepet játszott a közép-kelet-európai rendszerváltásokban, a totalitárius világ összeomlásában. Paradox módon ezt a szerepet eddig nem ismerték fel, és Nyugaton nem sikertörténetként könyvelték el" - vélekedett az államtitkár.
A rádió elsődleges feladata az információszolgáltatás volt, a kommunista kormányok tájékoztatási egyeduralmának megtörése - mondta Büky Barna és Skultéty Csaba. A SZER magyar adása volt az első magyar nyelvű rádió, amelynél minden kerek órában sugároztak híreket, tízperces blokkokban - mondta Skultéty, aki 1951-től 33 éven át volt a SZER munkatársa.
A hidegháború körülményei közötti tevékenységről elmondta többek között, hogy előfordultak félreértések is: miután a keleti blokkban a lapok a kommunista pártok szócsövei voltak, a SZER hallgatói nyugati lapkommentárokat is hivatalos álláspontként értelmeztek.
Skultéty kijelentette, amerikai részről soha nem próbáltak beavatkozni hírszerkesztői munkájába vagy kommentárjaiba. "Közösek voltak az érdekeink" - tette hozzá. "Ezek az (1956-os) forradalom idején szétváltak egymástól. Míg a forradalom a saját útját követte, az Egyesült Államok nem tudta a jaltai határokat átlépni - fogalmazott.
Büky Barna visszaemlékezése szerint kezdetben amerikai magánemberek adományaiból tartották fenn, ezt később egészítette ki, 1974-ig, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a saját költségvetéséből. Büky szerint a CIA hibát követett el azzal, hogy nem vallotta be, az adományok nem elegendőek a rádió működtetésére. A résztvevők a beszélgetést vezető Szabó Csaba, a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese kérdésére egyetértettek abban: ennek ellenére egyszer sem érezték, hogy a CIA megpróbált volna befolyást gyakorolni a munkájukra.
A SZER hallgatottsága a rendszerváltás után csökkent, magyar osztályának adása 1993-ban szűnt meg. "A győzelmünk a végünket jelentette" - fogalmazott Büky Barna.
A magyar osztály első vezetője Dessewffy Gyula egykori kisgazdapárti újságíró volt. A szerkesztőség munkatársa volt mások mellett Márai Sándor író, Mikes Imre (Gallicus) és Ekecs Géza (Cseke László).
kpk \ khg
MTI 2011. október 7
Semjén Zsolt Bajorországban élő magyaroknál tesz látogatást
A bajorországi magyar közösséget keresi fel és részt vesz a Szabad Európa Rádió magyar adása indulásának 60. évfordulóján rendezett ünnepségen Semjén Zsolt pénteken kezdődő kétnapos látogatása során - közölte a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes látogatása első napján Münchenben részt vesz és beszédet mond a Szabad Európa Rádió magyar adása elindulásának 60. évfordulója alkalmából a müncheni magyar főkonzulátus által szervezett emlékünnepségen, ahol a rádió egykori munkatársaival találkozik. A rendezvény a Szabad Európa Rádió - hidegháború idején betöltött - történelmi szerepe előtt kíván tisztelegni - írták az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Semjén Zsolt látogatásának második napján Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke meghívására részt vesz a magyar nemzeti zarándoklaton. A Magyarok Nagyasszonyának ünnepe és a közelgő magyar nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvénynek a bajorországi Scheyern bencés kolostor bazilikája ad helyet, amely Szent István király és Boldog Gizella eljegyzésének színhelye. A főpapi misét ünnepi megemlékezés követi, melyen a miniszterelnök-helyettes a magyar kormány képviseletében köszönti a németországi magyarokat. Ezt követően az itt élő fiatalok, cserkészek, egyházi énekkarok, néptáncegyüttesek műsora várja a közönséget. A nemzeti zarándoklatra Németország egész területéről, továbbá Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből érkeznek a magyar hívek - olvasható a közleményben.
bog \ bhi
MTI
Ahol minden a magyarságról szól - Új zarándokhely lehet Bér (2. rész)
Maczó László kétórás bemutatón az egész épületegyüttest megismerteti a látogatókkal, ennek része a Szabad Európa Rádiómúzeumban tett látogatás is. A múzeumban, ahol több mint ezer darab régi rádiót gyűjtöttek össze, először a Szabad Európa rádió szlogenje szólal meg a keleti blokk nyelvein, majd Cseke László beszél a rádió működéséről, és arról is, hogy a San Franciscó-i villamosok azzal a felirattal közlekedtek, hogy a "vasfüggöny átengedi a hangot". A mai szálloda egykori legnagyobb tulajdonosa Lázár Andor, a Gömbös- és a Darányi-kormány 1932-1938 közötti igazságügy-minisztere volt. Áprilisban 14 leszármazott járt Béren.
Az Andezit hotel a falutól másfél kilométerre működik egy nyolc hektáros ősparkban, patinás épületekkel. Ezek egyike a négy éve megnyitott Magyarok háza, homlokzatán 1896-os koronás címerrel. Amit először meglát az érkező, az a magyar államcímer története és Magyarország ezeréves történelme. További tablókon láthatók az uralkodók, a magyar történet áttekintése a honfoglalástól, és alkotmányos küzdelmünkben a nemzet vezérei.
A földszinten három helyiség Kossuth, Batthyány, Szécsényi, Petőfi, Deák és Bem tábornok szobája, neobarokk berendezési tárgyakkal.
Ott vannak a falakon olajnyomatokon Kossuth családtagjai, Kossuth imája, búcsúja a hazától, halálakor megjelent Vasárnapi Újság eredeti, 1894. március 25-i kiadványai, Kossuth temetése. Mindezekhez ismertetőket is fűz Maczó László. - Amikor Kossuth meghalt Turinban (Torinóban), Ferenc József császár napokig hezitált, hogy beleegyezzen holttestének hazahozatalába. Olaszországból Magyarországra vasúton hozták, minden vasútállomáson gyászlobogók voltak, minden vasutas tisztelgett. Ausztriában a szerelvény csak az éjszaka leple alatt közlekedhetett császári parancsra. Befutott a szerelvény a Nyugati pályaudvarra, ahol több mint 400 ezer ember várta Kossuth holttestét. Elindult a gyászmenet a Nemzeti Múzeumhoz. A menet eleje már a Nemzeti Múzeumnál volt, a menet vége még mindig a Nyugati pályaudvarnál. Az akkori honvédelem megtiltotta valamennyi katonájának, a közigazgatás valamennyi tisztségviselőjének, hogy elmenjenek Kossuth temetésére. Az egyetemistákat is korlátozták, de így is több mint 400 ezren kísérték utolsó útjára - idézi fel saját szavaival az akkori eseményeket.
Kottagyűjtemény karácsonyi dalokból
A relikviák között látunk - forgalomba nem hozott - Kossuth-bankókat és ezüstpénzeket, Kossuthnak Braunweister János szegedi órásmesterhez írt köszönőlevelét. Elsárgult papírokon gróf Széchenyi István emlékkönyve, Széchenyi gazdaságpolitikai tételei, és a Széchenyi utolsó évei Döblingenben című munka.
Petőfi terében őriz Maczó László egy Szlovákiában talált, faragott Petőfi-tálat, de ott van a gyűjteményben többek között az eredeti Nemzeti dal, vagy egy 1848. augusztus 9-i Közlöny is.
A Magyarság házában olyan dokumentumokat nézhetünk meg, mint Liszt Ferenc levele, a Gömbös-kormány 1932-es munkaterve, a Kincses kalendárium I. évfolyama 1897-ből, de van egy példány a Szabadság mint a nép zászlója című, 48-as párti heti közlönyből is, dátuma: "1872 october 5 szombat".
Egy 16-szor 6 méteres terem ad helyet a Magyar gondolatoknak, itt tartják az istentiszteleteket is. Itt látható beüvegezve, bekeretezve az ősmagyar, a régi és a jelenlegi magyar himnusz, az ősi és a mostani székely, valamint a csángó himnusz, Pál apostoltól A szeretet himnusza és Vida Margittól A szeretetküldés himnusza. A számtalan magyar gondolat között olvashatók Csokonay Vitéz Mihály, Kosztolányi Dezső, Arany János, Madách Imre, Tamási Áron, Reményik Sándor, Ady Endre, József Attila, Wass Albert vagy Vörösmarty Mihály sorai.
A Magyarok háza nagyterméből nyílik a térképszoba, az egyik falon Nagy Magyarországé. Felkerült a falakra Magyarország borászati és néprajzi térképe, ott van Magyarország és Európa a második bécsi döntéskor, a történelmi Nógrád vármegye.
Lassan elveszünk a gyűjteményben, már azt sem tudjuk, mit nézzünk, és meg sem lepődünk azon, hogy Maczó László 1902 és 1950 közötti kottagyűjteménnyel is rendelkezik karácsonyi dalokból. De - mint egy újabb ajtón belépve megtudjuk - megvásárolta az 1982-ben elhunyt Gáll István író - többek közt a megfilmesített Ménesgazda szerzője - több mint 6 ezer darabos könyvtárát is. A kötetek közül 200 dedikált, bennük van Márai Sándor vagy Szabó Magda bejegyzése is.
Mire a séta végére érünk, és lerogyunk az első padra, Maczó Lászlónak már más dolga akad. Csoport érkezett a szállodába, és hamarosan ugyanilyen lelkesen kezdi meg a látnivalók bemutatását.
Vendéglátónk egyébként 56 éves, és - mikor máskor - augusztus 20-án született.
(FOTÓ)
bdu \ kut \ krp
MTI 2011.
Magyar napok Bécsben
Bécs, 2011. szeptember 16., péntek (MTI) - Magyar napok címmel egyhónapos programsorozat kezdődött az osztrák fővárosban a Bank Austria és a bécsi magyar képviseletek közös szervezésében. A Magyar napok első rendezvénye a bank irodalmi ösztöndíjasai, Kiss Ágnes Judit és Sema Kaygusuz török írónő irodalmi estje volt csütörtökön.
Október elején a bécsi magyar kulturális intézetben Robert Capa fotóiból látható kiállítás. Ugyancsak a Collegium Hungaricumban megemlékeznek a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztősége alapításának hatvanadik évfordulójáról. Az emlékest vendége lesz a SZER két egykori munkatársa, Skultéty Csaba (rádiós álnevén Ambrus Márton) és Büky Barna (Vadász János).
A Magyar napok keretében lesz emellett magyar turisztikai nap, filmvetítés, fotókiállítás, koncertek és táncrendezvények is. A záró rendezvényen, október 17-én a Régi Városháza barokk dísztermében Jávorkai Sándor és Ádám ad koncertet.
A rendezvények az osztrák bank közép- és kelet-európai országok kultúráját bemutató sorozatának részét képezik. A Magyar napok társszervezői a Balassi Intézet - Collegium Hungaricum, a bécsi magyar nagykövetség és a Magyar Turizmus Zrt. bécsi képviselete.
kpk \ kut
MTI 2011.
Bér, 2011. szeptember 15. Az egykori Rádióélet egyik számát lapozgatja, Farkas Imre a béri múzeum gondnoka. Nógrád megyében Béren, Maczó László helyi vállalkozónak több évtizede hobbija, múltunk relikviáinak gyűjtése. A rendszerváltás előtt kedvenc adója tiszteletére hozta létre a Szabad Európa Rádió Múzeumot, Virágos pusztán az Andezit Fogadó területén. A Videoton, Orion, BRG és a szocialista országokban 1950-80 között gyártott típusokból mintegy ezer darab látható, melyek nagy része ma is üzemképes. Felvételünk szeptember 14-én készült. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Szabad Európa Rádió Múzeum
Bér, 2011. szeptember 15. Nógrád megyében Béren, Maczó László helyi vállalkozónak több évtizede hobbija, múltunk relikviáinak gyűjtése. A rendszerváltás előtt kedvenc adója tiszteletére hozta létre a Szabad Európa Rádió Múzeumot, Virágos pusztán az Andezit Fogadó területén. A Videoton, Orion, BRG és a szocialista országokban 1950-80 között gyártott típusokból mintegy ezer darab látható, melyek nagy része ma is üzemképes. Felvételünk szeptember 14-én készült. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Megemlékezés a recski kényszermunkatábor megnyitásának évfordulóján
Recsk, 2011. szeptember 10., szombat (MTI) - Megemlékezést tartottak a recski kényszermunkatábor megnyitásának 61. évfordulójára Schmitt Pál köztársasági elnök részvételével a helyi Nemzeti Emlékparkban, több mint ötszáz érdeklődő jelenlétében. Beszédében a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a recski rabok minden év őszén méltóságteljes megemlékezést tartanak ezen a helyen. "Bajtársnak hívják egymást, pedig nem viseltek együtt mundért. A közös múlt és szenvedés azonban ennyi idő távolságából is összehozza őket - abban is, hogy elvetik a bosszút" - mondta Schmitt Pál. Szólt arról, hogy akik a magyarságért szenvedtek, azok nem hiába viselték el a megaláztatásokat, nem fölöslegesen adták életüket, hiszen végül az erkölcsi győzelem az övék lett. Ezzel példát is adtak minden ma élő magyar ember számára - méltatta a köztársasági elnök. Ezután Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke emlékezett életének itt eltöltött időszakára. Szólt a jelenlévő fiatalokhoz, akiknek - fogalmazott - egy új világrendet kell felépíteniük. Isten segítségét kérte ahhoz, hogy a ma élőknek már ne kelljen fegyvert is fogniuk emiatt. Az ünnepi műsor után elhelyezte a megemlékezés virágait Schmitt Pál mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyéspüspök, illetve számos országos és helyi politikai szervezet, egyesület képviselője is. A recski kényszermunkatábor – szovjet mintára – 1950 és 1953 között működött. A bírósági ítélet nélkül fogva tartottak között a társadalom minden rétege jelen volt, a munkástól a volt földbirtokosig, a horthysta katonatiszttől az értelmiségiig. Több ismert ember is volt közöttük, például Faludy György költő. Összesen mintegy ezerötszázan járták meg a recski munkatábor poklát. Az embertelen körülmények – a kőbányában végzett megerőltető, napi 12-14 órai munka, a rossz táplálkozás, az orvosi ellátás hiánya, a megalázó büntetések, az elszenvedett balesetek – miatt egytizedük életét vesztette. Sikeres szökés kétszer volt: az egyik rab átjutott a korabeli Csehszlovákiába, de hírét vette, hogy a családját bebörtönözték, ezért feladta magát. A másik szökevénynek, Michnay Gyulának 1951-ben sikerült eljutnia Bécsbe, ahol a Szabad Európa Rádió adásában felolvasta hatszáz rabtársa nevét: sokan ekkor tudták meg, hogy hozzátartozóik élnek, a Nyugat is ekkor szerzett tudomást a tábor létéről. A recski emlékművet 1991-ben avatták fel, a Nemzeti Emlékparkot pedig öt évvel később. A volt foglyok közül ma még több mint harmincan élnek, néhányan közülük a megemlékezésre is eljöttek.
hfz \ guz
MTI 2011.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése