Gazdasági növekedés és szociális biztonság- Fidesz választási programja 2007-ben.

Gazdasági növekedés
és szociális biztonság

A Fidesz –Magyar Polgári Szövetség gazdaságpolitikájának célja a polgárok jólétének
és biztonságának növelése, az ország versenyképességének erősítése, a munkanélküliség
jelentős csökkentése, a gazdaságirányítás hitelességének helyreállítása, továbbá a térség
átlagát meghaladó gazdasági növekedés elérése. A gazdaság erőteljes növekedésének
támogatásával, a pénzügyi egyensúly elérésére való törekvéssel olyan gazdasági környe-
zetet teremtünk, melyben a kedvező gazdasági folyamatok egymást erősítik.

A Fidesz gazdaságpolitikai elképzelései szerint

a tartós egyensúly és a gazdasági növekedés

egyenrangúan fontos célok. Tartós egyensúlyt

csak olyan gazdaságpolitikával lehet elérni, mely

hosszabb távon gondolkodik, egyszerre növe-

kedés- és egyensúlyorientált. A tűzoltó intéz-

kedésekkel elért egyensúly nem teremti meg

a szerkezetváltásra alapozott, tartós növekedés

alapjait. A kormányzat által követett gazdaság-

politika nem csupán azért veszélyes, mert egyre

fokozódó társadalmi egyenlőtlenségekhez és

a közszolgáltatások leépüléséhez vezet, hanem

azért is, mert a gazdasági feszültségeket hosz-

szabb távon nem kezeli, s mindennek követ-

keztében tartós hátrányba kerülünk a környező

országokhoz, versenytársainkhoz képest. Szük-

séges az államháztartási fegyelem erősítése is.

Ez túlmutat a költségvetés hiányának csökken-

tésén. Az államháztartás reformjának követke-

zetes befejezéséhez szükséges az államháztartás

hatáskörének és alrendszereinek meghatározása,

újradefiniálása. Tovább kell fejleszteni az állam-

háztartás statisztikai és számviteli rendszerét,

feladat- és kiadásorientált költségvetést kell

alkotni és teljeskörűen át kell tekinteni az állam-

háztartási feladatok tervezéséhez szükséges

szabályozásokat. Az önkormányzati pénzügyi

szabályozás kérdései, a feladatok és források

vizsgálata, az állami eszközök és kötelezettségek

szabályozása, az ellenőrzési rendszerrel össze-

ség a kormányzati pénzek felhasználásánál.

Gazdaságpolitikánk középpontjában a dinami-

kus növekedés elérése áll. Ennek révén Magyar-

ország kihasználja mai rejtett, és a mesterséges

fékek által visszaszorított gazdasági lehetőségeit.

Olyan növekedést segítünk elő, amely nem csu-

„Tartós egyensúlyt csak olyan gazdaságpolitikával lehet elérni, mely hosz-
szabb távon gondolkodik, egyszerre növekedés- és egyensúlyorientált.”

függő kérdések megválaszolása, különös tekin-

tettel a pénzügyi ellenőrzés korszerűsítésére,

valamint kincstárnoki rendszer bevezetésére

kiemelt kormányzati célkitűzés.

A kormánynak először saját portáján kell rendet

teremtenie, és csak azután kérhet újabb áldoza-

tokat a polgároktól. Nagy súlyt vetünk a költ-

ségvetési politika hitelességének helyreállítására

és a költségvetés átláthatóságának biztosítá-

sára. A Fidesz – Magyar Polgári szövetség szerint

növekvő szigorra és áttekinthetőségre van szük-

pán egy szűk csoportot, hanem az egész tár-

sadalmat a gyarapodás részesévé teszi. Olyan

növekedést, amely a terhek egyenletes elosztá-

sát teszi lehetővé. Olyan növekedést, amely az

egész ország területére kiterjed, de nem a fejlett

országrész visszahúzásával, hanem a fejletlen

kiemelt segítésével. A növekedés, a munkahely-

teremtés, az infláció leszorítása, a területfejlesz-

tés egymással gyakran ellentétes szempontjait

össze lehet, és össze is kell egyeztetni. Mind-

ehhez szükséges az aktív állami szerepvállalás,
amely gazdaságpolitikai eszközökkel segíti és

befolyásolja a piaci folyamatokat.

A magyar gazdaság fejlődésének mozga-

tórugója a következő években is az export

lesz. Gazdaságpolitikánkban piackonform

eszközökkel szolgáljuk az exportösztönzést,

gazdaságdiplomáciai eszközökkel is segít-

jük a magyar termékek külpiaci értékesíté-

sét. A külpiacra jutást azonban a legjobban

a reálgazdaság szerkezetváltása, a korszerű

és jól eladható termékek szolgálják. Ezen felül

támogatjuk a kamarákat exportpiaci informá-

ciós szolgáltatásaik és piacszervező tevékeny-

ségük kiépítésében.

Az európai közös pénz, az euró mielőbbi beve-

zetése hazánk hosszú távú érdeke. Magyaror-

szág a maastrichti kritériumokhoz az 1990-es

évek közepétől 2002-ig folyamatosan közelí-

tett. Az azóta követett elhibázott gazdaságpoli-

tika miatt a 2002-ben tervezett 2007-es beve-

zetésről lemaradtunk, ami a Magyar Nemzeti

Bank számításai szerint 0,4–0,5 százalékpontos

gazdasági növekedéstöbbletet jelentett volna

a bevezetés évétől kezdődően. A közös pénz

bevezetésének eltolódása azért tekinthető kife-

jezetten károsnak a magyar gazdaság számára,

mert az euró bevezetéséből adódó előnyök

nem kerülhetnek a nagy gazdasági vérkerin-

gésbe, ha úgy tetszik, nem lesz nagyobb a torta,

amelyből méltányosság és igazságosság szem-

pontjainak figyelembevételével a kormányzó

pártok társadalompolitikai céljaikat megvaló-

síthatják. Másfelől azért is, mert az euró beve-

zetésének csúszása komoly versenyképességi

hátrányt (devizaváltásból adódó veszteségek,

banki jutalékok, „házon belüli” költségek stb.)

okoz. Magyarország jelenleg egyetlen euró-

bevezetési feltételt sem teljesít. Elemzői véle-

mények és nemzetközi pénzintézetek szerint

hazánk a velünk csatlakozott országok közül leg-

utolsóként, csak 2014-ben használhatja az euró-

pai közös pénzt.

Olyan államot kívánunk, amely képes meg-
amely gazdaságpolitikai eszközökkel segíti és

befolyásolja a piaci folyamatokat.

A magyar gazdaság fejlődésének mozga-

tórugója a következő években is az export

lesz. Gazdaságpolitikánkban piackonform

eszközökkel szolgáljuk az exportösztönzést,

gazdaságdiplomáciai eszközökkel is segít-

jük a magyar termékek külpiaci értékesíté-

sét. A külpiacra jutást azonban a legjobban

a reálgazdaság szerkezetváltása, a korszerű

és jól eladható termékek szolgálják. Ezen felül

támogatjuk a kamarákat exportpiaci informá-

ciós szolgáltatásaik és piacszervező tevékeny-

ségük kiépítésében.

Az európai közös pénz, az euró mielőbbi beve-

zetése hazánk hosszú távú érdeke. Magyaror-

szág a maastrichti kritériumokhoz az 1990-es

évek közepétől 2002-ig folyamatosan közelí-

tett. Az azóta követett elhibázott gazdaságpoli-

tika miatt a 2002-ben tervezett 2007-es beve-

zetésről lemaradtunk, ami a Magyar Nemzeti

Bank számításai szerint 0,4–0,5 százalékpontos

gazdasági növekedéstöbbletet jelentett volna

a bevezetés évétől kezdődően. A közös pénz

bevezetésének eltolódása azért tekinthető kife-

jezetten károsnak a magyar gazdaság számára,

mert az euró bevezetéséből adódó előnyök

nem kerülhetnek a nagy gazdasági vérkerin-

gésbe, ha úgy tetszik, nem lesz nagyobb a torta,

amelyből méltányosság és igazságosság szem-

pontjainak figyelembevételével a kormányzó

pártok társadalompolitikai céljaikat megvaló-

síthatják. Másfelől azért is, mert az euró beve-

zetésének csúszása komoly versenyképességi

hátrányt (devizaváltásból adódó veszteségek,

banki jutalékok, „házon belüli” költségek stb.)

okoz. Magyarország jelenleg egyetlen euró-

bevezetési feltételt sem teljesít. Elemzői véle-

mények és nemzetközi pénzintézetek szerint

hazánk a velünk csatlakozott országok közül leg-

utolsóként, csak 2014-ben használhatja az euró-

pai közös pénzt.

Olyan államot kívánunk, amely képes meg-
nem lebénítja, hanem felszabadítja a társada-

lom erőit. Olyan államra van szükségünk, amely

a polgárok igényeiből indul ki, és biztosítja a

feltételeket a polgárok öntevékenységéhez.

A huszonegyedik század polgári állama lemond

olyan gazdaság- és társadalomszervezési fel-

adatairól, amelyeket a polgárok és közösségeik

„A gazdaság életében az állam elsősorban ösztönző, támogató,
szabályozó és stratégiai fejlődési irányokat kijelölő szerepet vállal.”

el tudnak látni. Cselekvőképességénél fogva

ugyanakkor hatékonyan vállalja azokat a fel-

adatokat, amelyek meghaladják a polgárok

és közösségeik erejét.

Az állam csak ott és annyiban avatkozik be a

versenyfolyamatokba, ahol és amennyiben

e fellépés nélkülözhetetlen. Akkor, ha az állam

szerepvállalása nélkül a magyar vállalkozások

jelentős versenyhátrányba kerülnének, vagy

ahol a piaci folyamatok a kormányzat társada-

lompolitikai céljait közvetlenül veszélyeztetik.

tönző, támogató, szabályozó és stratégiai fejlő-

dési irányokat kijelölő szerepet vállal.

A polgári gazdaságpolitika ezen túlmenően

alapvető fontosságúnak tartja, hogy az állam

a gazdaság valamennyi szereplőjének stabil,

kiszámítható partnere legyen, tervezhető, több

évre előretekintő hátteret nyújtson. A Fidesz

álláspontja szerint az állam szerepvállalása és

a gazdasági érdekcsoportoktól független sza-

bályozó szerepének megerősítése elengedhe-

tetlenül szükséges a verseny és a demokrá-

cia szabályainak megteremtésében, valamint

érvényesítésében. Állami segítség nélkül nem

kaphatnak erőre azok a gazdasági, társadalmi

folyamatok, melyek a jól működő piacgazdaság

és demokrácia alapjait jelenthetik.

Az állam minden közüzemi szolgáltatás ese-
tén köteles a fogyasztók védelmét biztosítani

és a természetes monopóliummal való visz-

szaélés lehetőségét megakadályozni. A ható-

sági (állami, önkormányzati) árszabályozás jogát

fenn kell tartani, a közüzemi díjak indokolatlan

emelkedésének megakadályozása érdekében

szigorú korlátok közé kell szorítani az áremelés

mértékét. A közüzemi vállalatoktól megkövetel-

jük, hogy átlátható számlázási rendszert alakít-

sanak ki: minden fogyasztónak jogában áll meg-

tudnia, mikor, mennyit és miért kell fizetnie, és

ezért milyen szolgáltatást kap. Megszüntetjük

a fogyasztók kiszolgáltatottságát.

Célunk a kis- és középvállalatok megerősí-

tése. Adóterhek mérséklésével, egyszerűsí-

tett adminisztrációval, kedvezményes hite-

lekkel, állami megrendelésekkel javítjuk e

szektor működési feltételeit. Növeljük a kis-

és középvállalkozások fejlesztésére fordított

támogatásokat, de nem csupán a finanszí-

rozási problémákra koncentrálunk. Állami

intézmények hálózatával segítjük a techno-

lógiai parkok, vállalkozói hálók, beszállítói

kapcsolatok szervezését, az oktatást, a kép-

zést, a tanácsadást. Segítjük azokat a nem

állami intézményeket, melyek szervezési és

információs feladatokat láthatnak el. A kis-

és középvállalkozások közül kiemelt szerepet

szánunk az innovatív, technológia-intenzív

termékeket gyártó vállalkozásoknak. A Fidesz

lendületet ad a kis- és a középvállalati szféra

fejlődésének, mely során magas szintű

műszaki tudásra és szakképzett munkaerőre

épít. A viszonylag gyors fejlődésre képes

kis- és középvállalati szektor „alulról” növe-

kedve szerves (beszállítói) kapcsolatba lép

az országba betelepedett nemzetközi nagy-

vállalatokkal, egyensúlyt javít, és belső piacot

bővít. Ezáltal a gazdaság exportképessége is

nő. A kis- és középvállalati szektor fejlesztése

egyaránt szolgál szociálpolitikai és társada-

lompolitikai célokat is. Az álláshelyek szá-

mának bővülése lényegesen javít a keresők

és eltartottak arányán, növeli a társadalom

rendelkezésére álló jövedelmet, és a fogyasz-
álláshelyeket teremt.

Törekedni fogunk arra, hogy a vállalkozásfej-

lesztő intézmények és pénzintézetek segítsék

a még talpon maradt mikrovállalkozásokat

– amennyiben törekvéseik erre irányulnak

– kisvállalkozásokká, a kisvállalkozásokat

pedig középvállalkozásokká fejlődni. Ezt a

„Továbbfejlesztjük a vállalkozáserősítő programokat is, hogy növeked-

jék a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt versenyképes
vállalkozások száma és aránya, valamint a kis- és középvállalkozások
munkahelyteremtő képessége.

amelyek a kis- és középvállalkozások meg-

erősítését szolgálják. Segítséget kell nyújtani

abban is, hogy a környező országokban is

megjelenhessenek, főleg az azonos nyelvből

eredő előnyöket kihasználva.

Továbbfejlesztjük a vállalkozáserősítő programo-

kat is, hogy növekedjék a hazai és a nemzetközi

”

célt szolgálhatják speciális – a kis- és közép-

vállalkozások igényeinek megfelelő – kedvez-

ményes tőkejuttatások, hitelek, inkubátor-

házak, információs és tájékoztató központok,

tanácsadó irodák, üzleti szolgáltatást nyújtó

vállalkozások. Nem kizárólag állami intéz-

ményeknek kell ellátni ezt a feladatot, de az

államnak támogatnia kell azokat a bankokat,

önkormányzatokat, társadalmi szervezete-

piacokon egyaránt versenyképes vállalkozások

száma és aránya, valamint a kis- és középvállal-

kozások munkahelyteremtő képessége.

Az OECD országok tapasztalata egyértel-

műen mutatja, hogy a kis- és középvállalatok

kiemelt szerepet játszanak a gazdasági ver-

senyképesség erősödésében. A kis- és köze-

pes méretű vállalkozások akkor sikeresek, ha

innovatívak, és a sikeres innováció döntően
az új technológia bevezetéséhez kötődik.

A vállalkozók érdekében módosítjuk az áfa-

befizetés szabályait. Törvényi garanciákat

vezetünk be az állam áfa-visszafizetési köte-

lezettségeire, az állami megrendeléseknél

a késedelmes fizetés felszámolására. Fel-

gyorsítjuk az uniós támogatások kifizetését.

A lánctartozás problémájának hosszú távú

kezelése érdekében támogatjuk a közbeszer-

zési ajánlati normák bevezetését, minősített

alvállalkozói láncok szervezését, valamint

a kisvállalkozások számára a kedvezménye-

sen elérhető, piaci alapú kockázatkezelő esz-

közök megteremtését.

Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy

a nagyvállalatok minél jobban integrálódja-

nak az ország gazdaságába. A külföldi befek-

tetők nagy része nem is zárkózik el ettől,

sőt, kifejezetten keresi a kapcsolódási pon-

tokat és az integrációs lehetőségeket. Alap-

vető nemzetgazdasági érdek, hogy a vál-

lalkozásfejlesztés, az innovációs politika,

a szakképzés és a minőségvédelem eszköze-

ivel alkalmassá tegyük a hazai vállalatokat

a beszállítói, bedolgozói és kooperációs sze-

repkörre. Az állam aktív szerepet vállalhat

a tárgyalópartnerek, ajánlatok közvetítés-

ében is. A nagyvállalatokkal együttműködve

kell megoldást találni a beszállítói, alvállal-

kozói kapcsolatok élénkítésére. A hazai mul-

tinacionális vállalatoknak ugyanis ugyan-

olyan érdeke a megbízható helyi beszállítói

kör megteremtése, mint az államnak és az

állampolgároknak. A vállalkozás szabad-

ságát korlátozó gazdasági monopóliumok-

kal szemben minden törvényes eszközzel

fel kell lépni.

Célunk, hogy, a vállalatok társadalmi fele-

lősségvállalása előtt álló akadályokat elhá-

rítsuk. A politika minden lehetséges eszkö-

zével elősegítjük a cégek ilyen téren kifejtett

tevékenységét. Hisszük, hogy korunk gazda-

sági, társadalmi és környezeti kihívásaira csak

úgy tudunk megfelelő választ adni, ha együtt
tudunk működni a versenyszféra azon szerep-

lőivel, akik eddig is élen jártak a CSR minél

kiterjedtebb alkalmazásában.

Gazdaságpolitikánk kulcsa a foglalkoztatás

növelése. A következő kormányzati ciklusra

jutó uniós támogatási források felhaszná-

lásával olyan programot indítunk el, amely

közvetlenül támogatja az új munkahelyek

létesítését. Ahhoz, hogy utolérjük az unió 64

százalékos átlagos foglalkoztatottsági szintjét,

Magyarországnak hét százalékponttal kellene

emelnie a foglalkoztatottsági rátáját.

programja. Ezzel a politikával lehetőség nyílik

arra, hogy jelentősen bővüljön a foglalkozta-

tottak köre. További erőfeszítéseket teszünk

a foglalkoztatás és a munkanélküliség területi

különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése

irányában. Az ipari és szolgáltatásalapú beru-

házások állami támogatásánál, a hírközlési és

informatikai hálózatok bővítésének ösztönzé-

sekor, a közmű- és közútfejlesztéseknél, vala-

mint az autópálya-építési program megvaló-

sításánál a jövőben is arra törekedünk, hogy

elsősorban az ország felzárkózást igénylő

térségeiben hozzunk létre új munkahelye-

„El kell érnünk, hogy aki akar, tudjon munkát vállalni.”

El kell érnünk, hogy aki akar, tudjon munkát

vállalni. Olyan gazdaságpolitikát kívánunk

folytatni, mely új munkahelyeket teremt,

amely törekszik a minél teljesebb foglal-

koztatás megvalósítására. A Fidesz prog-

ramja a vállalkozások terheinek mérséklésén

keresztül megvalósuló munkahelyteremtés

ket. Minél előbb sikerül ezeket a térségeket

is bekapcsolni az ország gazdasági vérkerin-

gésébe, annál gyorsabban dolgozhatják le

az évtizedes lemaradást. Ezen felül a követ-

kező években az új munkahelyek teremtése

mellett erősítjük a meglévő munkahelyek

megtartásának esélyét.
A gazdaságpolitikánk végső célja, hogy növel-

jük a polgárok jólétét és ezáltal megteremt-

sük Magyarország gazdasági felzárkózásá-

nak alapját. A munkaalapú gazdaságpolitika

megvalósítása érdekében Új Széchenyi Tervet

indítunk. Az Új Széchenyi Terv négy fő pillére:

• a munkaadók által fizetett adó- és járulék-

terhek csökkentése,

• az infrastruktúra fejlesztése,

• a kis- és középvállalkozások támogatása, és

• közvetlen munkahelyteremtő, foglalkozás-

bővítő programok.

Támogatjuk az úgynevezett atipikus foglal-

koztatást (részmunkaidős foglalkoztatás),

és továbbfejlesztjük a speciális foglalkozta-

tási programokat (pályakezdők, fogyatéko-

sok, távmunka). Álláspontunk szerint az állam

fokozottabb kötelezettségvállalásával jelen-

tős előrelépés valósulhatna meg a részmun-

kaidős foglalkoztatásban. Biztosítjuk a tel-

jes és a részmunkaidős foglalkoztatás közti

átjárhatóságot. Hisszük, hogy a részmunkaidő

ösztönzésével kedvezően befolyásolhatjuk

a munkanélküliséget. A részmunkaidős fog-

lalkoztatással elsősorban a nők, a gyermekes

anyák, a fogyatékkal élők és a felsőoktatás-

ban tanulók számára biztosítunk lehetősé-

geket. A 45 év feletti nők és az 50 év feletti

férfiak elhelyezkedését járulékkedvezmény-

nyel segítjük.

A Fidesz előtt a jövőben is az a feladat áll,

hogy tovább keresse és feltárja mindazokat

a lehetőségeket, amelyekkel a szegénység

visszaszorítható, illetve elhárítsa mindazokat

a múlt terhes örökségéből ránk maradt aka-

dályokat, amelyek sokak előtt még ma is útját

állják a munkából való boldogulásnak. Ezért

fontos kibővíteni és az igénylők számára még

elérhetőbbé tenni az átmeneti munkale-

hetőséget biztosító közmunkaprogramokat

is. Ebben nagyobb szerepet kell kapniuk az

önkormányzatoknak, amelyek érdekeltségét

növelni szükséges az ilyen célú programok

szervezésében.
Tovább növeljük a meglévő munkahelyek

biztonságát is. Folytatni kívánjuk a „segély

helyett munkahelyet” és a „hal helyett hálót”

elv alkalmazását. Az oktatási és képzési rend-

szer fejlesztésével pedig azt kell elősegíte-

nünk, hogy a felzárkózó térségekben élők is

hozzájussanak a versenyképes tudás meg-

szerzésének lehetőségéhez.

A munkaerőpiac rugalmatlansága miatt, a

roma társadalomra tekintettel, erősíteni kell

a családi gazdaságok kialakítását, valamint a

szezonális munkavégzés lehetőségét.

A munka becsületének helyreállításában

fontos szerepe van a korszerű és hatékony

talanságok megakadályozását kell szolgálnia.

Sokat segíthet, ha az állam megfelelő támo-

gatást nyújt a pályakezdő fiatalokat szakkép-

zettségüknek megfelelő munkakörben alkal-

mazó munkaadóknak.

A gazdasági bajok orvoslása a helyes diag-

nózis felállításával kezdődik. A kormány

felelőtlen gazdálkodásának árát a gazdaság

szereplőivel fizetteti meg. A szocialista-sza-

baddemokrata kormányzati politika követ-

keztében az adó- és járulékterhek elvisel-

hetetlenül megnövekedtek. Az Európai Unió

országain belül hazánkban az egyik legmaga-

„Az adórendszer terheinek csökkentésével és az adóbürokrácia
egyszerűsítésével szövetséget kínálunk a polgároknak.”

munkaerő-piaci ellenőrzésnek. Az ellenőrzés

megújított rendszerének elsősorban a mun-

kavállalók kiszolgáltatottságának csökkenté-

sét és a munkaadók által elkövetett szabály-

sabb az átlagbért terhelő adó- és járulékter-

helés. A vállalkozásokat terhelő magas befi-

zetési kötelezettségek versenyképtelenné

tették a hazai gazdaságot, a kis- és közepes
vállalkozásokat. A gazdaság fejlődése csak

akkor lehet egészséges, ha a társadalom

közép- és hosszútávú érdekeit is szolgálja.

Az üzleti szektort és a vállalkozásokat érintő

adóteher, különösen a 2006 szeptemberétől

bevezetett tűzoltó intézkedéseknek köszön-

hetően, nemzetközi összehasonlításban is

meglehetősen magas. Ez mind a gazdasági

növekedésre, mind a foglalkoztatásra vissza-

tartó erővel hat.

és ha a magas adókulcsok miatt a jogkövető

vállalkozó szinte garantáltan tönkremegy.

A célzottan végrehajtott adócsökkentéssel,

az adóalap szélesítésével még növelhetőek

is az állam bevételei. Az adórendszer ter-

heinek csökkentésével és az adóbürokrácia

egyszerűsítésével szövetséget kínálunk a pol-

gároknak. Ennek érdekében elsősorban az

élőmunka terheit mérsékelnénk, mely foglal-

koztatottság-bővítő hatású. A élőmunkát ter-

helő adók csökkentése és a nagyságrendileg

egyszerűbb adóelszámolás révén az adózást

ma elkerülő gazdaság teljesítményének egy

jelentős része is ki fog fehéredni.

A stagnáló gazdaság jelentette helyzetből

kilábalni csak olyan gazdaságélénkítő intéz-

kedésekkel lehet, amelyek a gazdasági és

a társadalmi stabilitást egyaránt szolgálják.

Véleményünk szerint létezik olyan vállalko-

zásbarát gazdaságpolitikai eszköztár, amely

megerősíti a hazai kis- és középvállalkozáso-

kat, s fellendíti bedolgozói tevékenységüket.

Mindehhez kiszámítható gazdasági jogsza-

bályok és elviselhető mértékű adókulcsok

szükségesek. Nem várható jogkövető maga-

tartás, ha a jogszabályok havonta változnak,

Megteremtjük a családbarát adózás fel-

tételeit. A jelenlegi adórendszer egyértel-

műen hátrányos helyzetbe hozza a csalá-

dokat, hiszen nem veszi figyelembe, hogy

az adózott jövedelem hány ember eltar-

tását szolgálja. Ennek az igazságtalanság-

nak a kiküszöbölése érdekében a Fidesz –

Magyar Polgári Szövetség fokozatosan áttér
a családbarát adózás mechanizmusára,

amelynek keretében nemcsak az adóköte-

les jövedelem, hanem az eltartottak száma

is beszámításra kerül.

Ha egy adórendszer rosszul működik, idővel

általánosabbá válik a vele szembeni ellenállás.

Ezt bizonyítja a jelenlegi adórendszer, amely-

nek a kijátszása a közvélemény szemében sok-

kal inkább erkölcsi virtus, mint a társadalmat,

azaz valamennyiünket károsító bűn. A tisz-

tes munkából szerzett jövedelmekhez kötött

adókedvezmények átgondolása, valamint az

adóterhelés csökkentése révén azokat is érde-

keltté lehet tenni a közös terhekből rájuk jutó

rész viselésében, akik ma még szívesebben

bújnak ki azok teljesítése alól.

A tisztességes munkából élő polgárok igénye-

ihez és jogos elvárásaihoz igazodva az admi-

nisztráció további egyszerűsítése és kor-

szerűsítése, továbbá az APEH által nyújtott

díjtalan, adózást segítő informatikai szolgál-

tatások fejlesztése is szükséges.

Megalkuvás nélkül és határozottan kell fel-

lépni a fekete- és a szürkegazdaság, vala-

mint a korrupció ellen. A Magyar Nemzeti

Bank számításai szerint a rejtett jövedel-

mek nagysága eléri az 1000 milliárd forin-

tot, míg a feketegazdaság mértékét a GDP

25–30 százalékára becsülik a szakértők.

A kormány sikertelenül küzd a feketegazda-

ság ellen, mert a valós okok megszüntetése

helyett csupán nyilatkozat-kampányt folytat

az ügyben. A feketegazdaság elleni küzde-

lem érdekében szigorú lépéseket kell tenni

a korrupció visszaszorításával, a bürokrácia

leépítésével és az adócsökkentések eszkö-

zével. Programunk a kifehérítés programja.

A legális szféra kiszélesítése forrása lehet a

gazdasági növekedésnek, a költségvetési

bevételek növelésének, s egyben bővíti

a hivatalosan foglalkoztatottak táborát.

A közlekedési hálózatok fejlesztése a gaz-

dasági felemelkedés alapvető feltétele.

A közúti közlekedés területén jelentős súly-

pont-áthelyezésre van szükség. A fejlesztések
súlypontját a főutak településeket elkerülő

szakaszainak megépítésére, valamint a meg-

lévő úthálózat fenntartási munkáira helyez-

zük át. A közutak egynegyede rossz minő-

sítésű, egytizede pedig balesetveszélyes.

A busztársaságok járműállománya is rohamo-

san öregszik, a buszközlekedés hiányosságai

különösen a kistelepüléseken élőknek gyak-

ran komoly nehézségeket okoznak.

Az elkerülő utak szükségességét jól mutatja,

hogy a városi környezeti ártalmak előidézői

között jelenleg a közlekedés tölti be a legna-

gyobb szerepet. A jelentős forgalom lebo-

nyolítására szerkezetük miatt alkalmatlan

településeken a zsúfoltságból (munkaidő-ki-

esésből, balesetekből), levegőszennyezésből,

az állandó zajterhelésből, a forgalom által

keltett, az épületeket megrongáló rezgés-

ből eredő károk jelentősen megnövekedtek

az utóbbi években, évtizedekben. Mindez

jól kiolvasható többek között a betegségi

statisztikákból (asztma, allergiák, légúti

megbetegedések számának növekedése),

az épületek és utak állapotáról megjelent

szakértői véleményekből. E terhek jelentős

része az átmenő forgalomból adódik, elke-

rülő utak építésével sokat tehetünk a városi

életminőség javításáért. A városi élet nél-

külözhetetlen eleme a megfelelő színvonalú

tömegközlekedés. Évtizedes elmaradásokat

kell pótolnunk, jelentős beruházásokra van

szükség. Az infrastuktúra javítása mellett

szemléletváltásra is szükség van, a különböző

közlekedési vállalatok működésének össze-

hangolásával, az átszállási kapcsolatok javítá-

sával azonos költségvetési ráfordítás mellett

is lényegesen színvonalasabb szolgáltatást

kaphatnának az utasok.

A magyar vasút másfél évszázados működé-

sének mélypontján van. A megoldás azonban

nem a privatizáció, ellenkezőleg: a vasutat

a magyar állam tulajdonában tartjuk, mert a

biztonságos vasúti szolgáltatás állami fele-

lősség. A vasútvonalak bezárása helyett fej-

lesztésekre van szükség, a nemzetközi fővo-
nalakon el kell érnünk a 160-200 km/h-ás

sebességet, folytatnunk kell a vasúthálózat

villamosítását. Azokon a vasúti vonalakon,

melyeken az áruforgalom gyakorlatilag meg-

szűnt, és a személyforgalom csak rendkívül

alacsony színvonalon tartható fenn, regio-

nális társaságok létrehozását ösztönözzük.

A jelenlegi kormánynak nincs vasútfejlesztési,

fenntartási stratégiája. Napjainkat ötletsze-

rűség, szakmai és gazdasági logikát nélkülöző

elaprózott fejlesztések jellemzik.

A magyar vasút szétesett, működőképes

egységeit eladták, illetve jelenleg is árulják

(cargo, vontatási üzem). A „reform” kevés,

a magyar vasutat újjá kell építeni.

EU követelményeknek megfelelő biztonsági

rendszert

• a tömegközlekedés társadalmi szerepe,

valamint a környezet védelme érdekében

a kötöttpályás (vasúti) személyszállítást a

bevételcentrikus vállalati üzem helyett valódi

közszolgáltató üzemként kell működtetni

• a szolgáltatási színvonalat, valamint az

ésszerű gazdálkodás követelményeit köz-

szolgáltatási szerződés keretei között kell

szabályozni, melyben egyértelműen meg

kell határozni az ágazat számára a költség-

vetésből juttatott működési és fejlesztési

finanszírozás mértékét is

Ennek során figyelembe kell venni

• az uniós tagságból eredően a pályavasút

független, mindenki számára hozzáférhető

rendszeréhez kell illeszteni a lakosság és

a gazdaság számára nélkülözhetetlen szárny-

vonalakat és térségi hálózati elemeket,

• az egész hazai hálózaton biztosítani kell az

Szükség van a polgári kormány által már meg-

kezdett vasúthálózat-korszerűsítési program

folytatására, újabb InterCity vonatok üzembe

helyezésére és a pályadiagnosztikai rendszer

modernizálására. Jelenleg a nemzeti vasút-

társaság pályahálózatát és eszközállományát

az általános elöregedettség jellemzi, hiszen

az eszközök mindössze 15%-a értékelhető
korszerűnek. A kormány leállította a gyors-

vasút-hálózat kiépítésére irányuló, a polgári

kormány alatt elindított tervezési munkákat.

Ezzel helyrehozhatatlan mulasztást követ-

tek el, hiszen az Európai Unió támogatásával

megépülő kelet-nyugati gyorsvasúthálózat így

nagy valószínűséggel ki fogja kerülni Magyar-

országot. Beruházások és fejlesztések hiányá-

ban a pályavasutak értéke folyamatosan rom-

lik, ezáltal a társaság a saját tőkéjét éli fel.

vekre, hiszen a projektekbe való bekapcsoló-

dás már középtávon is jelentős többletforrást

jelent az ország számára.

A Fidesz támogatja az otthonteremtést.

A lakásépítések fellendülése egyszerre élén-

kíti a gazdaságot, csökkenti a munkanélküli-

séget, és megoldást kínál egy sor társadalmi

problémára. A gazdaság kifehérítése miatt is

javasoljuk, hogy a szociális célú lakásépítés áfá-

jának kulcsa a jelenlegi 20 százalékról az Euró-

pai Unió által megengedett legalacsonyabb

szintre, 5 százalékra csökkenjen. A szociális

lakásépítéshez, valamint a lakásfelújításokhoz

kapcsolódó szolgáltatások áfáját is a jelenlegi

20 százalékról 5 százalékra csökkentjük.

A vasúti közlekedés fejlesztése kiemelt nem-

zeti célkitűzés. Az Európai Unió közlekedési

infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos irány-

elvei komplexen kezelik az egyes országok

projektjeit, ezért alapvető érdekünk, hogy

a társfinanszírozásban létrejövő új beruházá-

soknál megkülönböztetett figyelmet fordít-

sunk a kombinált fuvarozásra és a közlekedési

hálózatok országok közötti összekapcsolására.

Ez különösen érvényes a TEN-projekteken

belül a korridor-országokkal kapcsolatos ún.

quick start (gyors kezdésű) közlekedési ter-

Energiapolitikánk alapja: diverzifikáció, ver-

seny és ellátásbiztonság. Magyarország az

ellátás szempontjából kiszolgáltatott, az elmúlt

időszak meggondolatlan kormányzati privatizá-

ciós politikája tovább rontott a helyzetünkön.

A villamoserőművek és a szolgáltató vállatok
jelentős részének privatizációja, a hálózat kon-

cepciótlan fejlesztése nyomán fellépő problé-

mák csak egy új nemzeti energiastratégia meg-

alkotásával kezelhetők. Ennek során szükséges

az állam feladatának újrafogalmazása, illetve az

„A Fidesz olyan közös európai energiapolitikát szorgalmaz, amely

garantálja az ellátás biztonságát, az Unió beszerzési forrásainak bőví-
tését, a kiszámítható és megfizethető árakat, továbbá az üvegházha-
tást előidéző gázok kibocsátásának mérséklését, a természeti környezet
megőrzését és az energiafelhasználás ésszerűsítését.

nem jutott egyetértésre. A tagállamok között

alapvető különbség tapasztalható a földrajzi

adottságok, vagy éppen az energiahordozó

készletek tekintetében.

A Fidesz olyan közös európai energiapolitikát

”

energiafelhasználás optimalizálása. Támogatni

fogjuk az energiatakarékos építési technoló-

giák, valamint a környezetbarát fűtési rendsze-

rek széles körben történő alkalmazását.

A magyar energiastratégiát a globális válto-

zások és a nemzeti adottságok, célkitűzések

alapozzák meg. Ott, ahol létezik közös euró-

pai energetikai törekvés, azt figyelembe kell

venni. Ugyanakkor az is világos, hogy az Euró-

pai Unió az energetika területén mindezidáig

szorgalmaz, amely garantálja az ellátás biz-

tonságát, az Unió beszerzési forrásainak bőví-

tését, a kiszámítható és megfizethető árakat,

továbbá az üvegházhatást előidéző gázok

kibocsátásának mérséklését, a természeti

környezet megőrzését és az energiafelhaszná-

lás ésszerűsítését. Gyökeres változás azonban

csak a korszerű technológiák reálgazdaságban

történő elterjedésétől várható. Uniós és hazai

források megfelelő allokációjával elérhető,

hogy az egységnyi GDP előállításához szüksé-
szer, egyes elemzők szerint háromszor annyi

energia-felhasználást folyamatosan mérsékel-

jük. A szabályozás oldaláról a rendszerillesz-

tés (különös tekintettel az alternatív ener-

giaforrások növekvő szerepére), az árpolitika

körültekintő alkalmazása, s a hazánkban szűk

keresztmetszetként jelentkező kapacitás-szű-

kősség feloldása a jövő feladata.

A XXI. század elejére a világ szembesült azzal

a ténnyel, hogy az ipari forradalomtól kez-

dődően az energiatermelési folyamat, a szén

és szénvegyületek, elsősorban a szénhidro-

gének, a kőolaj és a földgáz elégetése olyan

mennyiségű szén-dioxidot juttatott a leve-

gőbe, mely már a természeti környezet tartós

és nagymértékű károsodását okozza. Nyilván-

valóvá vált, hogy a globális klímaváltozást az

emberi tevékenység okozza. Radikálisan csök-

kenteni kell az üvegházhatást okozó gázok

légkörbe jutó mennyiségét.


Forrás : www.fidesz.hu