Balog Zoltán: az egyházi oktatáson is múlik a nemzet jövője

Gondolom,hogy a 14 elismert egyházakra utalt Balog Zoltán ebben a beszédében.Mint egykori református pap szép beszédet mondott.Szükség van az egyházi oktatásra? Igen,szükség van. A statisztika szerint a magyarok nem templomba járók. Pontosabban kifejezve kevés a rendszeres templomba járók száma.Néha vagy a nagyobb ünnepeken sok a magyar a templomokban.Szent István tűzzel-vassal vezette be nyugati kereszténységet Magyarországon. Azóta Magyarország keresztény állam.Kivéve 1948-49 és 1989 között nem volt hivatalosan keresztény ország.Ideje hozzá fogni az egyházi oktatás bevezetésére.A kormány kezében van a hatalom,ezért azt tehet amit akar.Mi lesz az ateistákkal és a nem keresztényekkel? Nekik kötelező lesz az egyházi oktatás? Lesz állami oktatás is,de ott is fognak oktatni keresztény erkölcsöt.Mi lesz azokkal akik lelkiismereti okok miatt nem akarnak egyházi oktatást? Mi lesz azokkal akik a nem elismert kisegyházakhoz tartoznak? Balog Zoltán beszédében ezekre a kérdésekre nem kaptam választ.Türelem rózsát terem?


Forrás : hirado.hu 


Eger, 2012. augusztus 28., kedd (MTI) - Magyarország jövője részben azon múlik, hogy az egyházi intézmények kinyíljanak, és egyaránt érvényesüljenek a társadalomban az általános és az egyházi nevelési elvek - jelentette ki Balog Zoltán kedden az Egri Főegyházmegye által fenntartott iskolák szakmai tanévnyitóján.
    Miközben létezik a gyermekek igényeinek elsőbbsége, szükség van arra, hogy a nevelés során elveket és értékeket képviseljenek a pedagógusok; az egyházi intézményekben ez nem jelenthet ellentmondást - mondta az emberi erőforrások minisztere a mintegy 1200 pedagógus részvételével az egri bazilikában megtartott ünnepségen.
    Bár az állam nem szól bele az egyének hitéletébe, de értékeket közvetíteni kötelessége, mert a nemzeti, polgári lét lényege a szabadság és a felelősség - tette hozzá a tárcavezető.
    Balog Zoltán úgy vélekedett, hogy a nemzet igazi emberi erőforrását a pedagógusok jelentik, akik nélkül nemhogy sikeressé, "de boldoggá sem válhat Magyarország." Az ő érdeküket is szolgálja a jelenlegi kormányzat oktatáspolitikai alapelve, amely szerint az oktatás nem pusztán a szülőknek és gyermekeiknek nyújtott szolgáltatás, hanem szolgálat, felelősségvállalás az állam és a pedagógusok részéről a felnövekvő generációkért.
    Ennek jegyében fogalmazták meg az új köznevelési rendszer legfontosabb feladatait, a XXI. századi színvonalú tudás átadásán túl a képességfejlesztést, a személyiség kibontakoztatásának elősegítését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Éppen a felzárkóztatást szolgálja - folytatta -, hogy 2014-től minden 3 éves gyermek számára kötelezővé válik az óvoda. Ugyanis ma a 6 esztendős gyerekek fele iskolaéretlennek bizonyul.
    Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a roma gyerekek felzárkóztatása nemzetstratégiai ügy, és éppen a többség érdeke. Ugyanis, ha romák és mélyszegénység ügyében nem tudunk előrelépni, valamennyiünknek rosszabb lesz.
    Ugyanakkor az esélyegyenlőséget szolgálja, hogy a 2013 szeptemberétől a legkisebb önkormányzatnak is lehetősége lesz arra, hogy alsó tagozatos oktatást működtessen. Az állam ehhez biztosítani fogja a pedagógust és a megfelelő infrastruktúrát.
    Arról is szólt, hogy az egyházi oktatási intézmények sikere azon is múlik, hogy vonzóakká tudnak-e válni a szülők és a diákok számára. Amennyiben így lesz, akkor az egyházi oktatás további térnyerése várható, amelyet üdvözöl a kormányzat - mondta a miniszter.
    Ternyák Csaba egri érsek az ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy az iskola akkor teljesítheti nevelési feladatát, ha pedagógusok támpontot mutatnak a fiataloknak, ezért a pedagógusoknak ilyen biztos ponttá kell válniuk.
    Az a feladatuk, hogy megismertessék és elfogadtassák a felnövekvő nemzedékekkel a társadalmi szabályokat, mert így járulhatunk hozzá a rend és a társadalmi béke fenntartásához.
    Ugyanis valamennyiünkre érvényesek a társadalom és az isten törvényei egyaránt - mondta a főpap.
MTI