2013. március 5., kedd

Nostradamus jóslatai vagy próféciái - Hihetünk benne?

Nostradamus jóslatai vagy próféciái nagyon érdeklik az embereket.1989 előtt keveset tudtunk róla.Az utóbbi években több cikk jelent meg róla.Soknak az a véleménye,hogy igazak és hihetünk a jóslataiban,mások nem hisznek a jóslataiban.Van olyan vélemény is,hogy próféta volt és ezért tudta előre megjövendölni az eseményeket.Sokan elvetik ezt a nézetet.Állítólag Görgeyről is irt.Mi olvasható a jóslataiban?Nagyon nehéz összefoglalni, mert összetett.A teljesség igénye nélkül nézzük meg mi található a jóslataiban.

Ki volt Nostredamus?

Michel de Nostredame, vagy latinosított nevén Nostradamus, (Saint Rémy, Franciaország, 1503. december 14.Salon, Franciaország, 1566. július 2.) a francia reneszánsz neves alakja; IX. Károly francia király udvari orvosa, képzett csillagász-asztrológus, misztikus jós (látnok),(gyógyszerész). Kortársai körében nemcsak pestisdoktorként, hanem látnokként is ismert volt, utóbbi tevékenysége alapozta meg máig tartó hírnevét. Az emberiség jövőjére vonatkozó jóslatai, melyeket A próféciák (más néven (A) Centuriák) c. könyvében hozott nyilvánosságra, sokak szerint ugyanis teljesültek, illetve teljesülnek. 

Próféciái,jóslatai

A próféciák Nostradamus újkori francia orvos és jós jóslatokat tartalmazó könyve, mely az idők során több, egyre bővülő kiadást ért meg. Zömében négysoros (kisebb számban hatsoros) rímes versekből áll – ezek a jósversek; melyeket Nostradamus százas csoportokba, centuriákra osztott. Néha magát a könyvet is A centuriáknak nevezik. A jóslatok teljesüléséről évszázadok óta viták, gyakorta heves viták folynak.

Részlet a Próféciák könyvből 

Nostradamus látomásai akkor jelentkeztek nagyobb számban, midőn Salonban letelepedett; már több éve tartottak, mígnem arra gondolt, hogy mások számára is fontosak lehetnek.
A próféciák első kiadása 1555-ben Lyonban jelent meg Macé Bonhomme nyomtatásában. Ennek minden példánya elkallódott. A második kiadás azonban, mely (amint erről a próféciák címlapja értesít) az elsőhöz képest 300 új verset is tartalmaz. Ez 1557-ben jelent meg.
Nostradamus a II. kiadás megjelenése után sem fejezte be a versek írását, 1558-ra még további háromszáz verset írt (VIII–X. centuria). Ezeket az egy évvel később meghalt II. Henrik királynak szóló ajánlással látta el (ez az ajánlás is értékes, próza formájú és a nostradamusi homálytól a lehetőségekig mérten mentesnek tartott jóslatokat tartalmaz, melyek sokat segítenek a versek értelmezésében) és neki elküldte; de életében nem jelentek meg. Posztumusz kiadás formájában, melyet Nostradamus rokonai és Chavigny állították össze, 1568-ban jelentek meg, Benoit Rigaud nyomdájában.

Nostradamus levele fiához 

Fiának, Caesarnak szóló egyik levelében, melyet A Próféciák Előszavához csatolt, a következőket írja (ebből a levélből több tekintetben rekonstruálható Nostradamus módszere a látomások meglátásáról és lejegyzéséről; a 8 oldalas levél bekezdéseit nem sorrendben és erősen rövidítve közöljük):

A próféták a halhatatlan Isten és a jó angyalok által a jövendölés szellemét kapják. Ezáltal látnak ők nagyon távoli dolgokat, és tudnak jövőbeni eseményeket előrelátni. A nagyhatalmú Isten nélkül semmi nem tud teljesülni. […] Mi, akik emberek vagyunk, természetes tudással, tehetséggel és ügyességgel a teremtő Isten elrejtett titkaiból felismerni semmit sem tudunk, »mert nem a mi dolgunk, hogy tudjuk az időket …« és így tovább. Hasonlóképp, mint most, lesznek a jövőben is egyes személyek, kiknek a teremtő Isten képszerű látomásokkal a jövő titkait fel akarja fedni. A múltban is így volt … Az ember sugalmazást kap, és képes az istenit az emberitől megkülönböztetni.
A természetes értelem nem láthat természetfeletti dolgokat […]. Én kérlek téged, fiam, soha ne foglalkoztasd értelmed ilyen álmodozásokkal és semmiségekkel […]. Ehhez tartozik a gyalázatosnál is rosszabb mágia hiábavalósága, amit már régen elvetett a szentírás és az isteni törvény – ebből természetesen kivéve a kiszámítható asztrológia megálapításait. […]
Én egészen nyíltan kimondom: (próféta az), akinek ő végtelen és felfoghatatlan nagyságát mélyértelmű sugalmazásban feltárni akarja. Ezt főképpen két forrásból kapja [ti. a próféta …]: [1.] a természetfeletti fény besugározza a személyt, aki [2.] a csillagtudomány által jósol.
Én nagyobb bűnös vagyok, mint bárki más a világon, alávetve minden emberi nyomorúságnak. Hetente azonban néhányszor elragadtatott állapotba kerülök, és hosszú számítások segítségével közlöm az éjszakai tanulmányban megtisztított jó illatot. Így állítottam össze a prófétai könyveket. […] ezeket szándékosan homályosra szerkesztettem.
[miért szerkesztette homályosra:] Ha az ember leírja, hogy királyságok, pártok, vallások milyen ellentétes változásokon fognak átmenni, és a jelenlegiekkel szemben éppen az ellenkezőre fordulnak; ha én ismertetni próbálom azt, ami a jövőben lesz, akkor a királyságok, a pártok, a vallás és hit emberei ezt összeegyeztethetetlennek találják saját elképzeléseikkel, úgyhogy kárhoztatni fogják azt […].
A helyeket behatároltam, időket és időtartamokat meghatároztam, hogy az emberek, akik utánunk jönnek, lássák a jövendő eseményeket, és azokat tévedés nélkül megismerhessék. Más írásokban még világosabban fejeztem ki magamat. A képzett emberek a jóslatokat a homályosság ellenére is meg fogják érteni.
[pesszimista jövőkép felvázolása:] Isten irgalma egy ideig nem fog kiáradni, Fiam, amíg jóslataim többsége be nem teljesedik. Ezek beteljesednek a nagy forradalom megvalósulása által. Többszörös sötét viharban »conteram ergo confringam et non miserebar« [szétzúzom és széttöröm őket, nem kegyelmezek], mondja az Úr.
Én nem akarom magamnak a próféta nevet igényelni, azonban a feltárult sugalmazás által a halandó ember érzékei éppoly kevéssé vannak távol az égtől, mint lábai a földtől. Possum non errare, falli, decipi [Képes vagyok nem tévedni, nem csalódni, nem elámíttatni].
[…] Kérem a halhatatlan Istent, adjon Neked hosszú életet, jó és hasznos szerencsét.
Salon, 1555. március 1. 


A nostradamusi homály 

A II. Henriknek írt ajánlás és az Előszó szerint Nostradamus szándékosan homályossá tette jóslatait. Ez a jóslatok nagy részére valóban igaz, és ez az egyik alapja a Nostradamus jóslataiban hívőket és magát Nostradamust ért kritikáknak; miszerint a jóslatokból azok homályossága miatt szinte bármi kiolvasható. A Nostradamus-hívők szerint azonban ez a vélemény nagyon pontatlan, és vannak egészen világosan értelmezhető jóslatok, tehát a rejtjelezés intenzitása jóslatonként változó – például a kortársairól szóló jóslatokat egészen biztosan rejtjelezte, és a nagyobb időtartamot átfogó jóslatok a kevesebb konkrétum miatt, tehát már tárgyuk szerint is nehezebben érthetőek, mint a konkrétabb eseményekre vonatkozóak.

Nostradamus azzal indokolta jóslatainak homályosságát, hogy ezekben a kortársak ("a királyságok, pártok, vallások", "a pártok, a vallás és hit emberei") magukra ismerhetnének, és a kedvezőtlen jóslatok miatt magát a jóst próbálnák elhallgattatni: támadni vagy üldözni. Megjegyezte azonban, hogy a művelt és verseit elég gondosan tanulmányozó emberek ezeket minden korban a lehetőségekig mérten meg fogják érteni.
A "nostradamusi homály", azaz a versek értelmezését nehezítő kifejezésmód nem csak szándékolt elemekből tevődik össze. Rövid, négysoros és ráadásul más formai követelményeknek is megfelelő versekben eleve nehezebb a kívánt tartalmakat kifejezni, mint kötetlen formában. Ezen kívül nehezíti az értelmezést a Nostradamus által használt, a még használatban lévő latin nyelv hatására megjelenő, a mai franciánál szabadabb szórend. Óhatatlanul fellépnek a minden szöveg értelmezését nehezítő jelenségek, mint például a nyomdahibák is. A szándékosan használt eszközök is változatosak, mint például a rövidítések, a szótorzítások (az ütem kedvéért néha egyszűen levágja a szavak végét) rengeteg nem francia (görög, latin, provanszál) szó (különösen gyakori az akkori reneszánsz szokás szerinti anticizálás: például ókori földrajzi vagy népnevek használata a korabeli és jövőbeli(?) nevek helyett); az anagrammák alkalmazása, a rossz helyesírás (számtalan kritikus tette szóvá, hogy több szót eltorzít, például "Timbre" = "Tibre", ez egyébként lehet nyomdahiba is); és a költői nyelvre amúgy is jellemző olyan stílusalakzatok, mint a körülírások és metonímiák ("Plancus városa" "Lyon" helyett; "Velence" "Olaszország" helyett, "a nagy Neptun" – vélhetően Anglia helyett, "a félig-disznó ember" – esetleg a gázálarcot viselő ember helyett). Utóbbiak nemcsak a költőiség fokozására vagy a rejtjelezésre szolgálhattak, hiszen ha Nostradamus valódi jós volt, akkor olyan fogalmakat kellett a saját nyelvén kifejeznie és olyan tárgyakat, országokat leírnia, melyek az ő korában még nem is léteztek (Olaszország), sőt maga nem is tudta, micsodák (gázálarc).
A nostradamusi homály legtöbb vitát kiváltó eszköze az, hogy a jóslatokhoz szezőjük nem társított dátumot. Értelmezői egyes verssorokban bolygóállásokra ismernek ("Mars, Nap, Vénusz az Oroszlánban"), ezek azonban egy évszázadon belül viszonylag gyakran (például harminc évente) ismétlődnek, és így legfeljebb csak hozzávetőleges meghatározást tesznek lehetővé, ha egyáltalán bármilyet. A dátumtalanság Nostradamus jóslásról kifejtett felfogását és ennek alapján feltételezett munkamódszereit ismerve egyszerűen magyarázható azzal, hogy a jós látomásait jegyezte le jóslatokká, s ezekből (hangok és képek) pedig több esetben ő maga is csak legfeljebb közvetve deríthette ki, hogy melyikük mely korba helyezendő. Ráadásul ama mondata, hogy "képes vagyok nem tévedni, nem csalódni, nem elámíttatni", csak az "isteni értelemtől" eredő látomások tartalmára vonatkozik, azonban látomásait asztronómiai számítások felhasználásával öntötte versbe, és e számítások, mint a "természetes értelem" eszközei, szerinte is alá vannak vetve a tévedésnek. Ritka kivételektől eltekintve, a legtöbb időpont-adat a versekben nem "látott", hanem "számított", ezért a jóslatok pontos dátumhoz kötése nehéz is, és ha ez mégis megtörtént, akkor sem egy "valódi" jóstól elvárható abszolút bizonyossággal történt.
Ehhez a kérdéshez kapcsolódik még egy rejtély, mégpedig a versek sorrendjéé. A II. Henrikhez írt ajánlásban Nostradamus röviden, nagy vonalakban vázolja a jövendő menetét; ez (egyes itteni és versekbeli kifejezések azonossága és egyéb adatok alapján) lehetőséget teremt egyes versek igen durva (évezred, évszázad pontosságú) dátumozására. Ennek alapján minden értelmező megegyezik abban, hogy A próféciák versei nem időrendben követik egymást: míg az egyik vers esetleg a II. világháborúról szól, a következő már az angol polgári forradalomról, míg a következő talán a 21. századról. Felmerül a kérdés: véletlenszerűen keverte-e össze a verseket Nostradamus, vagy valamilyen rendszert alkalmazott? Többen úgy gondolják, hogy található valamilyen rendszer, de eddig senkinek sem sikerült olyat "dekódolást" találnia, amit akár a Nostradamus-hívők jelentős hányada, nemhogy az összes, meggyőző rendezőelvnek talált volna.

IX. 90. – Görgey Artúr 

Magyarul (nyers fordítában):
A nagy Germánia egy kapitánya
Jön színlelt segítségül,
A királynak királyoktól segítség Pannóniában,
Hogy annak lázadása nagy vérontássá legyen.
(Franciául: ld. Wikidézetek)
A jóslat értelmezését Pannónia (= Magyarország) neve segíti, a negyedik sor pedig egy ottani lázadásról beszél. A harmadik sor, miszerint Pannónia királyát más királyok segítik, elég egyértelműen utal az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, melyet a magyar király (és osztrák császár) végül az orosz cár segítségével vert le. A germán kapitányról szóló első két sor Fekete Sándor Pál értelmezése alapján ráillik Görgeyre, a volt osztrák katonatisztre, aki a magyar honvédségbe mint az 5. győri zászlóalj századosa lépett be, és akit politikai ellenfelei később árulással (színlelt segítség) vádoltak.
A jóslat különlegessége, hogy Magyarországgal foglalkozik. Nostradamus hazáján kívüli eseményeket jobbára (bár akadhatnak más kivételek is) csak akkor tárgyalt, ha azok komoly hatást gyakoroltak Franciaországra.

További próféciái : Saint Quentin ostroma,II. Henrik halála,Gaston és Montmorency felkelése,Franco és a „Ribierák”,Napóleon,Hitler , olvasható a hu.wikipedia.org-n '

A jövő főbb vonalai Nostradamus szerint 

Nostradamus jóslatainak gyakran előforduló értelmezései szerint a huszonegyedik század elején várható egy harmadik, közel fél évig tartó világháború. Ezután egy nagyon boldog és bőséges békekorszak következik (ami sokáig tart). Ezután véres kezű diktátorok fogják uralni a földet („antikrisztusok”) és újra egy háborúkkal teli korszak kezdődik. Nostradamus szerint az időknek végezete is lesz, ami – nem jóslatai, hanem hozzávetőleges számításai szerint – körülbelül az i. sz. 3. évezred végén fog eljönni; ám különféle ellentmondások (például a különböző kiadásokban szereplő eltérő számítások) miatt a "világvége" jósolt időpontját még a Nostradamus-hívők sem mind fogadják el.

 Forrás :

  • Fekete Sándor Pál: Nostradamus titokzatos könyve: A próféciák. Média Kiadó, 1991. ISBN 963-7905-14-6 .
  • Ráth-Vég István: A varázsvessző. Gondolat, Bp., 1966. 386. old.
 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése