Bárki hazaviheti a róla készült dossziét ' Vagyis megtudhatjuk,hogy kik voltak a besúgók ' Elméletileg nagyon jó döntése a kormánynak.De vajon az eredeti dossziét vagy mappát kapjuk meg ? Vajon minden adattot megtalálunk benne ?De ha meghalt vagy öreg,vagy nagyon beteg a volt besúgó,mit tegyek ? Kit vonhatok felelőségre ? Kitől kapok kárpótlást ?Sok a kérdésem ' De jövőre megtudom,hogy milyen lesz a törvény.Addig csak találgatok.De ez is egy eredmény ' Bárki hazaviheti… Bárki hazaviheti és szabadon rendelkezhet, a róla szóló állambiztonsági iratokkal a kormány elképzelése szerint. A levéltárosok és történészek értelmezhetetlennek nevezik a javaslatot.
A közigazgatási miniszter által előkészített törvényjavaslat szerint hozzájuthatnak a róluk készült minden állambiztonsági dokumentum eredeti példányához az előző rendszerben megfigyeltek és azzal szabadon is rendelkezhetnek majd, vagyis közzétehetik, vagy épp megsemmisíthetik az iratokat- olvasható a Népszabadság Online hasábjain. A történészek s levéltárosok aggódva figyelik a történteket, a kormányzat pedig azzal indokolja ezt a lépést, hogy ezzel az információs önrendelkezés szabadságát kívánják minél jobban érvényesíteni.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a javaslat kapcsán úgy nyilatkozott: ,,Számomra értelmezhetetlen ez a javaslat. Lehet, hogy kidolgozói azt hitték: PR szempontból jól fog mutatni, de sajnos nem gondolták végig a hozzáértő emberekkel valószínűleg nem egyeztették.” A történész egyetért azzal, hogy az állambiztonsági iratok másolatát az érintettek megkaphassák, de az eredeti dokumentumokat kiadni, átadni óriási felelőtlenség lenne. ,, Nem fogjuk megérteni, hogy az embereket hogyan és miként kényszerítették együttműködésre. Ezekben a dokumentumokban a kutatók számára nem az az érdekes, hogy ki kiről és mit jelentett, hanem maga a rendszer és annak mechanizmusa. Ha a dokumentumokat haza fogják vinni, és adott esetben szemeteskukában végzik, nem fogjuk tudni megmondani, hogy az ötvenes években hogyan zsaroltak meg tisztességes embereket.” – mondta el a főigazgató.
A javaslat kapcsán Varga László szakértő, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója kijelentette a kormányzati elképzelés és a hozzáfűzött magyarázat értelmezhetetlen. A Népszabadság Online-nak úgy nyilatkozott: ,,A mágnesszalagokat például a kormányzat vissza akarja helyezni az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, holott most is ott vannak, egy percig sem hagyták el az épületet. Aki fogott már valaha a kezében ilyen állambiztonsági iratot, az pontosan tudja, hogy egy ilyen dokumentumon nem egyetlen név szerepel. És akkor mi lesz? Aki elsőnek jelentkezik, az hazaviheti?” A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatásért felelős államtitkára, Rétvári Bence türelemre inti a történészeket. Közölte: egy év van még arra, hogy kidolgozzák a jogszabály minden részletét, így például, hogy megtalálják annak megoldását, hogy többszereplős iratokat ki és hogyan kaphat majd meg. Forrás : policity.eu/index.php/hirek/251-barki-hazaviheti
Szőcs Géza erdélyi költő,jelenleg államtitkár.De ki ő ? Milyen költő ? Nagy indulatokat váltott ki néhány döntése ,mint államtitkár. Ő Orbán Viktor támogatását élvezi.De meddig ? Konfliktusban van RMDSZ-szel.De nézzük meg az életrajzát '
Édesapja Szőcs István, újságíró, kritikus. A kolozsváriBabeş–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon. 1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979–80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben.
1981–82-ben Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt. Ennek következtében a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta és bántalmazta. 1985–86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986–89 között Genfben újságíró, 1989–90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett.
A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. 1990–1992-ben szenátorrá választották, majd 1996–1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett. 2010-től az Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Első nagy felháborodást keltő intézkedése a független színházak támogatásainak befagyasztása volt. A jogilag is kérdéses intézkedés következményeként 108, évente átlagosan 6000 előadást tartó társulat, köztük a magyar táncszínházak 97%-a került csődközelbe, vagy szűnt meg.[forrás?]
Konfliktusok során át küzdötte magát az államtitkárságig Szőcs Géza
Az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkára már a kormány megalakulása előtt, annak egyetlen leendő tagjaként nyíltan bírálta a kormány felépítését és olyan ötletekkel állt elő kinevezése után nem sokkal, mint a giccsadó vagy a magyarság rokonainak genetikai feltérképezése. Ismerői szerint megosztó személyiség, akinek írói és politikusi karrierjét rengeteg vita kísérte. Akkor sem fogta vissza magát, amikor a Ceausescu-diktatúra idején szabadságát kockáztatta azzal, hogy felszólalt a romániai magyarokat érő sérelmekkel szemben. Szőcs Géza portréja.
"Volt egyszer Nagyváradon egy RMDSZ-értekezlet. Egyszer csak a tárgyalás végén Géza felállt és felolvasott egy verset, amit akkor, ott írt az értekezlet alatt. Az aktuális témához kötődő, arra közvetlenül reagáló, igen míves szöveg volt, és megdöbbentett, hogy ő, mint politikus ül egy értekezleten, és közben a fejében megszületik egy vers" - elevenítette fel Balázs Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori politikusa egy 2007-es interjúban, hogyan vitatkozott politikai ellenfeleivel a kilencvenes évek elején Szőcs Géza, aki 1993-ig a szövetség alelnöke volt, és aki ma kulturális államtitkár az Orbán-kormányban.
Az [origo] által megkeresett, Szőcs irodalmi és közéleti pályáját nyomon követő költőtársai, politikai szövetségesei és ellenfelei mind tudnak egy-egy hasonló történet a kolozsvári származású költőről. Politikai és irodalalmi tevékenységét államtitkári kinevezését követően sem választotta szét. A Magyar Narancs augusztus 5-i számában megjelent interjúban azt mondta, könyvet ír az Orbán-kabinet működéséről, mert irodalmi eszközökkel szeretné végigkövetni, hogy a kormány hogyan és milyen eredménnyel használja fel a választásokon elért nagyarányú győzelmét.
Ez a cikk 134 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ha a témához kapcsolódó frissebb cikkekre kíváncsi, válasszon az alábbiak közül:
Az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkára már a kormány megalakulása előtt, annak egyetlen leendő tagjaként nyíltan bírálta a kormány felépítését és olyan ötletekkel állt elő kinevezése után nem sokkal, mint a giccsadó vagy a magyarság rokonainak genetikai feltérképezése. Ismerői szerint megosztó személyiség, akinek írói és politikusi karrierjét rengeteg vita kísérte. Akkor sem fogta vissza magát, amikor a Ceausescu-diktatúra idején szabadságát kockáztatta azzal, hogy felszólalt a romániai magyarokat érő sérelmekkel szemben. Szőcs Géza portréja.
"Volt egyszer Nagyváradon egy RMDSZ-értekezlet. Egyszer csak a tárgyalás végén Géza felállt és felolvasott egy verset, amit akkor, ott írt az értekezlet alatt. Az aktuális témához kötődő, arra közvetlenül reagáló, igen míves szöveg volt, és megdöbbentett, hogy ő, mint politikus ül egy értekezleten, és közben a fejében megszületik egy vers" - elevenítette fel Balázs Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori politikusa egy 2007-es interjúban, hogyan vitatkozott politikai ellenfeleivel a kilencvenes évek elején Szőcs Géza, aki 1993-ig a szövetség alelnöke volt, és aki ma kulturális államtitkár az Orbán-kormányban.
Az [origo] által megkeresett, Szőcs irodalmi és közéleti pályáját nyomon követő költőtársai, politikai szövetségesei és ellenfelei mind tudnak egy-egy hasonló történet a kolozsvári származású költőről. Politikai és irodalalmi tevékenységét államtitkári kinevezését követően sem választotta szét. A Magyar Narancs augusztus 5-i számában megjelent interjúban azt mondta, könyvet ír az Orbán-kabinet működéséről, mert irodalmi eszközökkel szeretné végigkövetni, hogy a kormány hogyan és milyen eredménnyel használja fel a választásokon elért nagyarányú győzelmét.
Felfuvalkodottság és analfabétizmus
Már tavaly ősszel felmerült, hogy a Fidesz választási győzelme esetén Szőcs fogja irányítani a kulturális területet a kormányban: a Heti Válasz 2009 októberében arról írt, hogy a pártból többen is jelentkeztek a posztra, de egyedül Szőcs bírja Orbán Viktor pártelnök feltétlen bizalmát. A Heti Válasznak adott októberi interjúban Szőcs nem cáfolta a hírt és azt mondta, Orbán felkérése "a polgári kormányzat kulturális filozófiájának kidolgozására" vonatkozott.
Valamennyit már felvillantott kinevezése óta abból, hogy ezt hogyan képzeli el. Az [origo]-nak egy névtelenséget kérve nyilatkozó fideszes képviselő azt mondta, májusban még a Fideszben is megütközést váltott ki, amikor Szőcs egy rendezvényen arról beszélt, hogy "egy néhány fős genetikai kutatócsoportnak föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően vérségi kapcsolatba került". Szőcs szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját. A kulturális államtitkár nem sokkal kinevezése után Kazahsztánba utazott, hogy a kazah-magyar kulturális kapcsolatokról tárgyaljon. Szőcs az [origo]-nak küldött levelében azt írta, hogy Kazahsztánba az európai biztonsági együttműködési folyamat konferenciáján részt vevő magyar küldöttség vezetőjeként utazott el. Az államtitkár szerint rendkívül fontos a történelmi kapcsolatok ápolása, mert "a kunok olyan rokonsági kapocs hordozói a két nemzet között, amelynek tagadása részben felfuvalkodottság volna, részben tudománytalan, a tényeket semmibe vevő analfabétizmus".
A név nélkül nyilatkozó parlamenti képviselő szerint a kulturális ügyekkel foglalkozó fideszes politikusok, a párttal rokonszenvező értelmiségiek attól tartottak, hogy genetikai vizsgálatra vonatkozó ötletével Szőcs ismét feleleveníti a magyarok származásával kapcsolatos ideológiai vitákat. A bejelentést követően a Jobbik politikusai támogatásukról biztosították Szőcs elképzelését, de az ügy hamar feledésbe merült - mondta a fideszes politikus.
Már államtitkárként, június 22-én egy Magyar Nemzetnek adott interjújában Szőcs arról beszélt, kezdeményezni fogja, hogy a giccset és a pornót szigorú adóval sújtsa a kormány, a befolyt pénzből pedig a magaskultúrát támogatná. Az [origo]-nak nyilatkozó kulturális intézményvezetők és adótisztviselők az ötletet kivitelezhetetlennek nevezték (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat). Szőcs a giccsadóról az [origo]-nak e-mailben azt írta: "a felvetésemmel kapcsolatos negatív reakciókból azt olvastam ki, hogy a magyar társadalomban komoly igény van a giccs iránt, annyira, hogy ennek elvonása komoly frusztrációkhoz vezetne, így ezt a kérdést ma jobbnak látom nem erőltetni, hanem elnapolni". Sok ellenséget szerzett
Szőcs egész politikai pályáját végigkísérik a hasonló, konfliktusos döntések. A romániai forradalom után hatalomra került Ion Iliescu - aki az ötvenes években kommunista politikusként irányította a kolozsvári magyar egyetem felszámolását - állandóan támadta az RMDSZ-t, amiért olyan "soviniszta" politikusokat "tűr meg soraiban", mint Szőcs Géza és Tőkés László. Szőcs sem riadt vissza a nyílt összetűzésektől, 1990. december 1-jén a gyulafehérvári román nemzeti ünnepen kiállt a több ezer feldühödött román tüntető elé, és a nemzetiségi jogokról szónokolt, pedig több meghatározó romániai magyar politikus, például Markó úgy gondolta, nem szabad feszíteni a húrt, ki kell egyezni Ion Iliescuval és kormányával.
Szőcs, aki 1991 és 1993 között az RMDSZ alelnöke volt, a kilencvenes évek első felében sokat vitázott a szövetség két egymást követő elnökével, Domokos Gézával és Markó Bélával. "Nehéz volt vele együttműködni, mert mindig az írott és íratlan szabályok fölé helyezte magát" - állította Kolumbán Gábor, aki a kilencvenes évek elején a szövetség gazdasági igazgatójaként, Szőcshöz hasonlóan az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozott. Kolumbán szerint Szőcs a személyes kapcsolatok híve volt, mindent ezeken keresztül intézett, öntörvényű volt és sok ellenséget szerzett magának.
Szőcs, Tőkés László és Domokos Géza 1993-ban az RMDSZ kongresszusán
Párttársaival is szembekerült, amikor 1992-ben távollétében leváltották a frakcióvezetői tisztségéről az RMDSZ szenátorai. Takács Csaba ügyvezető elnök - aki a kezdetektől tagja a szövetség vezetésének - az [origo]-nak azt mondta, olyan embert akartak a frakció élére, aki állandóan Bukarestben tud lenni, Szőcs viszont nagyon sokat volt külföldön. Szőcs Géza a döntést később több újságcikkben puccsnak minősítette. 1993-ban az RMDSZ irányítását januárban átvevő politikusok a fekete-tengeri üdülővárosban, Neptunban titkos megállapodást kötöttek a román kormánnyal - melynek részleteiről még ma is keveset lehet tudni. Szőcs a neptuni egyezség miatt több írásában az erdélyi magyarok elárulásával vádolta az RMDSZ nevében tárgyaló politikusokat.
A Fidesz és az RMDSZ között kirobbant első komolyabb vita is Szőcshöz kötődött, akit a Fidesz 1996-ban delegált a Duna Tv ellenőrző testületébe. Az RMDSZ az MTI archívumában megtalálható közlemény szerint azért kifogásolta a Fidesz döntését, mert a pártnak konzultálnia kellett volna a szövetséggel, Szőcs pedig "csak egy erdélyi költő", nem a romániai magyarok "hivatalos képviselője". Nagyon jó ötletei vannak
A Fidesz főlényes győzelmét hozó, 2010 áprilisi országgyűlési választások után a kinevezésére váró Szőcs kritizálta a kormányzati struktúrát építgető Fideszt is. Ő volt az egyetlen kormányzati posztra jelölt politikus, aki nyíltan bírálta a feladatok minisztériumok közti szétosztását. Májusban levélben fordult Orbán Viktor kormányfőhöz, és aláírásokat gyűjtött, hogy a külföldi magyar kulturális intézeteket felügyelő Balassi Intézetet ne helyezzék át a Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási tárcához. Szőcs azt is kifogásolta, hogy a filmgyártást az új kormányban pusztán gazdasági kérdésként kezelik, és azt kérte, hogy a filmipar felügyelete ne kerüljön a fejlesztési minisztériumhoz, mert államtitkárként szeretné a filmgyártást a kultúra "húzó ágazatává tenni".
Szőcs tiltakozása eredménytelen volt: egyik területet sem került a kulturális államtitkárság felügyelete alá. Az évi közel 40 milliárdos filmipari támogatási rendszert már a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli, a jövő évi magyar EU-elnökség előkészületeire 382 millió forintos plusztámogatást kapó Balassi Intézet pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM) került. Az indoklás szerint az uniós elnökség alatt a Balassi Intézetnek kiemelt szerepe lesz, tevékenységét a KIM fogja koordinálni, de a munkába bevonják a kulturális államtitkárságot és a külügyminisztériumot is.
Ezzel a döntéssel Szőcs elveszítette azt a két területet, amit a tavalyi Heti Válasz-interjújában programja fő elemeiként nevezett meg. Egy, a kormánystruktúra kialakítására rálátó, névtelenséget kérő képviselő az [origo]-nak azt mondta, a hivatalos indokon felül "más oka is van annak", hogy miért nem Szőcs irányítja a két területet. A fideszes politikus szerint a kulturális államtitkárnak nagyon jó ötletei vannak, de most mindkét területen olyan vezetőkre van szükség, akik következetesen végrehajtják a kormány terveit, és kézben tudják tartani a programok költségvetését. Elvesztett sajtcédulák
Szőcs az 1993-as brassói kongresszuson, a párt többi vezetőjével kialakult politikai konfliktusa miatt lemondott a párttisztségeiről, de az RMDSZ-szel folytatott vitái évekig nem rendeződtek ezután sem. Az MTI archívuma szerint a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA) - melynek Sütő András volt az elnöke, és Tőkés László az alelnöke - egyik kuratóriumi ülésén felmerült, hogy bizonyos adományokkal az alapítvány vezetői nem tudnak elszámolni. A vitatott módon felélt támogatások egy részét Szőcs kapta. Az NTA-t 1995-ben bírósági határozattal szüntették meg, az RMDSZ pedig vizsgálatot indított Szőcs Géza ügyében megállapítva, hogy 13 millió forinttal tartozik a szövetségnek.
Szőcs elébe ment az RMDSZ-vizsgálatnak, és 1996 márciusában egy kolozsvári sajtótájékoztatón elismerte: a pénzből - nem saját használatra - ingatlanokat vett Budapesten és Kolozsváron, illetve lapot alapított Romániában, az azonban nem derül ki az MTI erről szóló tudósításából, hogy az ingatlanvásárlásnak ki volt kedvezményezettje. Amikor az egyik román újságíró rákérdezett, el tud-e számolni a felvett pénzzel, az MTI beszámolója szerint Szőcs azt mondta, "nem szabad megőrizni mindenféle sajtcédulát", és azt állította, nem 13 millióval, legfeljebb 6,5 millióval tartozik. Egy évvel később Szőcs egy közleményt juttatott el az MTI-hez, amiben azt írta, hogy a szóban forgó ingatlanokhoz az RMDSZ-nek semmi köze, mert "a vásárlást finanszírozók nem az RMDSZ-nek kívánták juttatni ezeket".
A parlamentben
Az RMDSZ-vizsgálatot Takács Csaba vezette, aki az [origo]-nak nem tudta felidézni, hogy mi lett az elszámolási vita vége. Takács röviden annyit mondott, az ezredforduló tájékán "elfogyott az ügy", és úgy emlékszik, Szőcs valamennyit visszafizetett a tartozásából. "Akkortájt már senkinek nem esett jól Szőcsöt vizsgálni" - mondta az RMDSZ alelnöke, arra utalva, hogy abban az időszakban már az első Orbán-kormány volt hivatalban Magyarországon, a szövetség pedig nem akart konfliktusokat. Szőcs 1999-ben teljesen visszavonult a romániai közélettől, még RMDSZ-tagságát is megszüntette.
"Az 1994-es magyarországi kormányváltás után Budapesten vizsgálat indult a határon túlra jutatott támogatások miatt, amely Szőcsöt is érintette" - mondta az [origo]-nak Tabajdi Csaba, aki a Horn-kabinet államtitkáraként foglalkozott a határon túli magyarok ügyeivel. Tabajdi azt mondta, a vizsgálat megállapította, hogy Szőcs jogtalanul használt fel közel 2,5 millió forintot.
Az [origo] megkeresett több olyan RMDSZ-es politikust, költőtársat, egykori barátot, akik nyomon követték Szőcs 1990-es évekbeli tevékenységét. A megkérdezettek emlékeznek ugyan az elszámolási vitákra, még arról is beszéltek, hogy Szőcs szerintük mire és hogyan költötte el az alapítványoktól és a magyar államtól kapott támogatások egy részét, de a részletekről névvel nyilatkozni senki nem akart. "Géza egy szertelen költő, sosem tudott bánni a pénzzel. Amikor előkerültek az ügyei, mindig elfordítottam a fejem, nem akartam tudni ezekről" - mondta egy barátja, aki még az 1980-as években ismerkedett meg vele. Bedőlt cégek és folyóiratok
Bár többször gyanúsították Szőcsöt azzal, hogy közpénzeket használt fel saját boldogulására, július legelején megjelent vagyonnyilatkozatában ennek semmi nyoma. Vagyonbevallása szerint Szőcs semmilyen vagyonnal és jövedelemmel nem rendelkezik, az [origo]-nak azt mondta, esetenként arra kényszerült, hogy autóstoppal közlekedjen Kolozsvár és Budapest között (erről részletesen itt olvashat).
Szőcs Gézának az ezredforduló óta több olyan magyarországi cégben volt érdekeltsége, amelyek csődbe mentek, vagy csődközeli helyzetbe kerültek. Alapítója volt A Dunánál nevű betéti társaságnak, ami ellen 2004-ben felszámolási eljárás indult, de a cég végül megegyezett a hitelezőivel. A társaság a "Duna Tv folyóirataként" üzemelt, ezért a cég ügyeiről szerettük volna megkérdezni Cselényi Lászlót - aki 1982-ben bújtatta Szőcsöt, amikor a Securitate elől menekült -, de a televízió július 29-én lemondott elnökét nem tudtuk elérni. Hivatalból törölte a cégbíróság 2001-ben az Arcturus Kereskedelmi Kft-ét, amelyben Szőcs Géza tulajdonos volt. A társaság a Bem rakpart 52. szám alá volt bejegyezve, abba az ingatlanba, ahol az 1993-ban alapított, majd 1998-ban megszűnt Erdélyi Híradó Kft-t is bejegyeztette Szőcs. 2005 és 2006 között Szőcs tagja volt Mercurius CE Könyvkiadó Zrt. felügyelő bizottságának, melyet 2008-ban a tulajdonosok végelszámolással megszüntettek, továbbá 2008-as felszámolásáig igazgatósági tagja volt a beruházás-szervezéssel foglalkozó Ungarischer Impuls Rt-nek is.
Nem volt szerencséje Szőcsnek a folyóirat-alapítással sem. Magyar állami támogatásokból működtette a kilencvenes évek elején a nagyváradi Erdélyi Naplót. Szőcs - ahogy ezt tavalyi interjújában elmesélte - 1991-ben rávette Antall József miniszterelnököt, hogy a magyar állam ne csak a második világháború magyarországi, hanem erdélyi kárvallottjainak is adjon kárpótlást. Mivel Szőcs szervezte a kárpótlási jegyek romániai forgalmát, a budapesti Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) reklámokat helyezett el az Erdélyi Naplóban. 1996-ban az MTI-nek azt mondta, nem érti, hogy miért nevezik az újságok "magyar Berlusconinak". Az ÁVÜ az 1994-es magyarországi kormányváltás után nem támogatta tovább a lapot, az Erdélyi Naplónak pedig anyagi gondjai támadtak. 1996-ban a lap szerkesztői fellázadtak, és azzal vádolták Szőcsöt, hogy cserbenhagyta őket. Viszonylag rövid időt élt meg a bukaresti Orient Expressz, amit Szőcs saját bevallása szerint abból a pénzből alapított, amit az RMDSZ a kilencvenes évek közepén számon kért rajta. 1995-ben vette át Szőcs kolozsvári kiadója a Kelet-Nyugat nevű lapot, amely hetilapként indult, majd havilappá alakult, végül 1996-ban megszűnt. Az utolsó lapszámban Indig Ottó felelős szerkesztő azt írta, Szőcs Géza "megtűrt mostohagyerekként" bánt a lappal.
Az [origo] szerette volna megkérdezni a kultúráért felelős államtitkártól, hogy mi történt ezekkel a cégekkel és lapokkal, de Szőcs elfoglaltságára hivatkozva többször elutasította a megkeresésünket. Az időpont-egyeztetésről folytatott levelezésünkben konkrétumok említése nélkül azt írta, hogy mind az 1994-es, mind a 2002-es kormányváltás után őt és cégeit többször megpróbálták ellehetetleníteni politikai ellenfelei. Az RMDSZ-szel folytatott elszámolási vitájáról pedig azt írta, azért zárult eredménytelenül, mert semmit nem találtak ellene, és nem is kellett visszafizetnie semmit az RMDSZ-nek. Orbán Viktor régi barátja
Szőcs kinevezése ellen az elmúlt fél évben számos, magát jobboldalinak valló értelmiségi, köztük Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) korábbi elnöke is tiltakozott, de Orbán Viktor pártelnök ragaszkodott Szőcs személyéhez - mondta az [origo]-nak egy, a döntés hátterét ismerő, neve elhallgatását kérő író. Az [origo] az MVSZ-ben a kilencvenes években szerepet vállaló írótól úgy értesült, Csoóri egy régi elszámolási vita miatt haragszik Szőcsre. Szerettük volna erről megkérdezni Csoóri Sándort, de ő azt mondta: Szőcs kinevezése "befejezett tény", ezért nem kíván nyilatkozni.
Szőcs a Nagyítás című hetilapnak idén májusban adott interjújában elismerte, hogy megosztó személyiség. "Már az óvodában voltak barátaim és voltak ellenségeim. Senki másnak nem voltak ennyire erőteljes szimpátiái és antipátiái, ez végigkíséri az életemet" - mondta a kinevezése előtt, hozzátéve, ha sikertelen lesz, lemond az államtitkári posztjáról.
Szőcs és Orbán kapcsolata, az [origo]-nak nyilatkozó több forrás szerint több munkakapcsolatnál. A júniusban kinevezett államtitkár már a kilencvenes évek elején baráti kapcsolatokat ápolt a Fidesszel, illetve személyesen Orbán Viktorral. Egy neve elhallgatását kérő, a Szőcs családdal jó viszonyt ápoló kolozsvári lapszerkesztő az [origo]-nak azt mondta, Orbán családja sokszor vendégeskedett Szőcsnél, ha Erdélybe utaztak. A névtelenséget kérő szerkesztő azt mondta, Tőkés László református püspök mellett Szőcs volt az, aki "segített megérteni Orbánnak a rendkívül szövevényes erdélyi magyar politikai és gazdasági viszonyokat".
Lévai Anikóval, Orbán Viktor feleségével
"Szőcs rendszeresen vacsoravendég az Orbán családnál, a kormányfő neje, Lévai Anikó nagyon hálás azért, hogy a költő előszót írt a könyvéhez" - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő fideszes képviselő, utalva arra, hogy Lévai A konyhaablakból című szakácskönyvének előszavát Szőcs írta, aki a Magyar Nemzet szerint "irigylésre méltó módon végigkóstolta az összes könyvbeli étket". Ugyanez a politikus azt mondta, Orbán Viktor különösen azóta lelkesedik Szőcsért, hogy a költő 2001. augusztus 20-i ünnepségre Milleniumi óda címmel megzenésített költeményt írt, amit egy ezerfős gyerekkórus adott elő a Parlament előtt.
Egy magát konzervatív értékrendűnek valló, fideszes szakpolitikusokkal szoros kapcsolatot ápoló író az [origo]-nak azt mondta, a pártban többen is pályáznak Szőcs posztjára, és arra számítanak, hogy meglepő ötleteivel, tiltakozásaival elveszíti a miniszterelnök bizalmát. Szőcs a Magyar Narancs múlt heti számában megjelent interjújában elismerte, hogy a mozgástere rendkívül szűk, az államtitkársága rendkívül kevés pénzzel gazdálkodik, és a rá zúduló össztűzben csak a miniszterelnök támogatására számíthat. "Szívesebben függök egy embertől, mint soktól" - mondta a kormányfőhöz fűződő viszonyáról.
Nemcsak a filmgyártást és a külföldi intézetek felügyeletét nem kapta meg, de már a kinevezéseknél sem veszik figyelembe a véleményét: a Magyar Nanarcs múlt heti számában megjelent interjúban azt mondta, két személyt is javasolt az Nemzeti Kulturális Alap élére, de a kormány nem közülük választott, hanem végül Jankovics Marcell filmrendezőt nevezte ki. Ifjú lázadó
"Szőcs öntörvényűsége és lázadó természete már az egyetemen megmutatkozott" - mesélte Keszthelyi András, aki a hetvenes évek végén ismerkedett meg Szőccsel. Keszthelyi szerint kezdetben a kolozsvári magyar értelmiség valósággal körülrajongta a fiatal költőt, ami bizonyos védettséget biztosított Szőcs számára, aki "már ekkortájt sem tett lakatott a szájára". Ebben az időszakban Sütő András, az akkori erdélyi irodalom legjelentősebb alakja volt a mentora: 1979-1980-ban Szőcs az író javaslatára töltött egy évet ösztöndíjasként Bécsben.
Tanulmányai végén nem helyzeték ki falura tanítani - ahogy ez a Ceausescu-rendszerben előírás volt -, hanem felkérték, hogy szerkessze a megyei magyar nyelvű napilap, az Igazság ifjúsági mellékletét. Szőcs a lapnál olyan témákkal foglalkozott, ami sokszor zavarta a cenzorokat: rendszeresen közölt cikkeket amerikai rock együttesekről és a nyugati irodalmi irányzatokról. Keszthelyi úgy emlékszik, kritikáival egy idő után az erdélyi irodalmi élet idősebb generációját is magára haragította, de a főszerkesztő - Keszthelyi András édesapja -, Keszthelyi Gyula mindig kiállt mellette.
A kommunista rendszerrel 1981-ben szakított véglegesen. "Leszámoltam azzal az illúzióval, hogy a nemzetiségi kérdés Romániában megoldható lenne, amíg fennáll a kommunista világrend" - mondta egy tavaly megjelent interjújában Szőcs. Ekkor csatlakozott az engedély nélkül, Nagyváradon megjelenő Ellenpontok nevű lap szerkesztőbizottságához. "Az illegális lappal a szerkesztők olyasmire vállalkoztak, ami példa nélküli volt Romániában. Korábban az erdélyi értelmiség legfeljebb arra vállalkozott, hogy magánlevelekben tiltakozzon Ceausescunál a magyarokat ért atrocitások miatt. Az Ellenpontok szakított ezzel és nyíltan bírálta a rendszert" - értékelte a lap jelentőségét az [origo]-nak Stefano Bottoni történész. Bottoni szerint a legbátrabb lépés az volt, amikor a szerkesztők kijuttattak két, a romániai kisebbségek elnyomását bemutató írást az 1982-es madridi emberjogi konferenciára.
Kinevezése után, hozzátartozói körében
A folyóiratot Szőcs mellett Ara-Kovács Attila, Tóth Károly és Keszthelyi András írta, szerkesztette és sokszorosította kémfilmbe illő módszerekkel. Tóth Károly az Ellenpontok történetét feldolgozó, 2000-ben megjelent könyvben azt írta, hogy gumikesztyűvel fogták a papírokat, még a hajszálakat is összegyűjtötték a szobából, és külföldről becsempészett, beazonosíthatatlan írógépen gépeltek. "Ennek ellenére számítottunk rá, hogy le fogunk bukni, hiszen személyesen szórtuk a lapot, tudtuk, hogy előbb-utóbb visszafejtik, hol készül" - mondta az [origo]-nak Ara-Kovács. Ezért a szerkesztők megegyeztek, ha lebuknak, csak egymásra vallanak, nehogy bajba keverjék a lap többi, álnéven író szerzőit - állította Ara-Kovács.
Végül 1982 október elején a rettegett román titkosszolgálat, a Securitate a nyomukra bukkant. Előbb Szőcsöt, majd a többi szerkesztőt is elfogták. Szőcs Gézát az első kihallgatás után azzal engedték szabadon, hogy másnap ismét kihallgatják. Szőcs napokig bujkált, egy ideig egy székelyföldi elmegyógyintézetben húzta meg magát, de végül újból elfogták. Sem Ara-Kovács, sem Keszthelyi nem tudta megmondani az [origo]-nak, ki nyomta fel őket, Szőcs viszont egy tavalyi interjúban azt mondta, tudja "ki volt a Júdás", de egyelőre nem árulja el a nevét. A szerkesztők letartoztatása után, kiszabadításuk érdekében nemzetközi aláírásgyűjtés kezdődött, az ügyről a Szabad Európa Rádió is beszámolt. Bottoni szerint ez is közrejátszhatott abban, hogy végül elengedték őket, a megtorlás elmaradt.
A szerkesztők útjai a lebukás után szétváltak. Szőcs egy ideig még Kolozsvárott dolgozott kutatóként, majd egy svájci kitérő után 1990-ig Budapesten irányította a SZER helyi irodáját. Tóth Károly később Svédországba költözött, az idei választási kampányban a Jobbik mellett állt ki. Ara-Kovács a rendszerváltás után az SZDSZ-ben politizált, egy ideig a korábbi pártelnök, Kuncze Gábor külpolitikai tanácsadója volt, majd diplomata lett. Keszthelyi András a kilencvenes években a főpolgármester, Demszky Gábor sajótfőnöke, majd két miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon főtanácsadója volt. Ara-Kovács az [origo]-nak azt mondta, "Géza rendkívül eredeti és szerethető ember, de nem biztos, hogy államtitkárként képes lesz megbírkozni a minisztériumi bürokráciával". Forrás :http://www.origo.hu/itthon/20100814-szocs-geza-kulturalis-allamtitkar-portreja.html
Autóstoppal közlekedett kinevezése előtt a vagyontalan államtitkár
Egy katolikus plébániától bérelt lakásban lakott, egyetlen vagyontárgya egy autó volt, de már az sincs meg, ezért néha tömegközlekedéssel, néha autóstoppal közlekedett Szőcs Géza kulturális államtitkár, aki a kormánytagok közül egyedüliként szinte semmilyen vagyontárgyat és jövedelmet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. Korábban volt valamennyi jövedelme is, de erről kinevezése előtt lemondott, ezért nem látta szükségét a vagyonnyilatkozatában feltűntetni.
Szőcs Géza
Üresen hagyta a múlt héten pénteken közzétett vagyonnyilatkozatának jövedelemre és vagyonra vonatkozó részeit az Orbán-kormány kulturális államtitkára, Szőcs Géza. Az erdélyi származású író ezzel kilóg a sorból, a nyilvánosságra hozott nyilatkozatok szerint legtöbb kormánytag tisztes jómódban él, van lakásuk és autójuk is (az államtitkár nyilatkozatáról itt olvashat).
A kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény alapján legkésőbb július elején kellett közölniük vagyonnyilatkozatukat az Orbán-kormány azon tagjainak, akik nem országgyűlési képviselők, így Szőcs Gézának, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárának is múlt héten kellett nyilvánosságra hoznia vagyonbevallását (a nyilatkozatokról itt olvashat). Forrás : http://www.origo.hu/itthon/20100707-szocs-geza-kulturalis-allamtitkar-vagyona.html
Szőcs Géza összekeverte a genetikát a nyelvészettel
Az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkára genetikai alapon tenne igazságot a tévhitek ügyében.
Finnugorok vagyunk-e genetikailag, avagy finnugor eredetű-e a magyar nyelv? Ezt a két kérdést mossa össze az új Orbán-kormány kulturális államtitkára az Indexnek adott interjúban. Szőcs Géza szerint az általa javasolt - Julianus Barátról elnevezett - program célja a magyarság genetikai kapcsolatrendszerének feltérképezése - írja a Nyelv és Tudomány.
Az interjúban a kulturális államtitkár azt mondta, az általa csak röviden „finnugor elméletnek” nevezett – a nyelvészek által általánosan elfogadott – elméletet genetikai módszerekkel szeretné megcáfolni. A szakmai folyóirat szerint a magyar nyelv finnugor származása nyelvészeti kérdés, "a laikusok mégis gyakran összekeverik a genetikát a nyelvészettel."
A finnugor elméletet mint olyat tehát nem lehet genetikai módszerekkel fölülvizsgálni. A Szőcs Géza által felvetett Julianus Barát Program genetikai kutatásai természetesen ettől függetlenül érdekes eredményeket hozhatnak a magyarság genetikai összetételére vonatkozóan – ám semmiféleképpen se cáfolhatják meg a magyar nyelv finnugor eredetét.
A kulturális terület új irányítója egyébként az Indexnek elismerte, hogy egy ilyen tudományos alapvetéssel neki nem kellene. Szőcs azt mondta, ez inkább "az Akadémia feladata volna. Ám a kulturális diskurzusokban jelennek meg folyamatosan a délibábos viták, a sületlenségek. A kevésbé képzett emberek fantáziáját ez megragadja, és végső fokon a nemzeti identitásukban okoz zavart.
Ajánlott linkek: A FIDESZ is felülvizsgálná a finnugor elméletet (Nyelv és Tudomány) Másvalakinek meg adok, mert a cimborám (index)
Médiatörvény - Figyelmeztet az Amnesty International
Magyarország újonnan elfogadott médiatörvénye akár szűk korlátok közé is szoríthatja a sajtószabadságot - figyelmeztet az Amnesty International (AI). A nemzetközi emberi jogi szervezet pénteki közleménye szerint a korlátozások mértéke, az újságírók és szerkesztők számára adott egyértelmű iránymutatások hiánya, és az új szabályozó testület túlzott hatalma együttesen nagyon káros hatást gyakorolhatnak a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezhet olyan súlyos bírságok kivetéséről, mint például tízmillió forint országosan terjesztett hetilapok esetében, vagy akár kétszázmillió forint az úgynevezett jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatóknál, amennyiben azok tartalma a hatóság megítélése szerint a "közérdekkel", "közerkölccsel" vagy a "közrenddel" megy szembe. Ugyanígy bírságok szabhatók ki a hírközlési tartalom "kiegyensúlyozatlanságáért" is. Az AI szerint azonban ezek a fogalmak nincsenek pontosan definiálva a törvényben, így az NMHH szabad belátása szerint értelmezheti őket. Az új médiahatóság arra is fel van jogosítva, hogy adott esetben elhallgattathasson sajtóorgánumokat - emlékeztet pénteki közleményben az Amnesty International. A szervezet szerint az NMHH függetlenségével kapcsolatban is vannak aggályok, hisz vezetőit a kormányzó Fidesz, elnökét pedig a miniszterelnök delegálta.
"Ez a törvény túl sok lehetőséget ad a visszaélésékre, az önkényes alkalmazhatóságra, és arra, hogy a politika belefolyjon a szerkesztőségi döntésekbe" - áll az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgató-helyettesének nyilatkozatában. John Dalhuisen szerint "komoly aggodalomra ad az is okot, hogy az új törvény a cenzúra, illetve az ön-cenzúra erősödését is előidézheti."
Az Amnesty International pénteki közleményében emlékeztet arra, hogy néhány órával a törvény elfogadása után, a közrádió egyik ismert műsorvezetője elnémult egy percre, hogy tiltakozásának adjon hangot az új szabályozást illetően. Ezek után a műsorvezető és szerkesztője ellen is felelősségre-vonási eljárás indult. Néhány héttel a törvény elfogadása előtt, az emberi jogok világnapján a közrádió nem adta le a Társaság a Szabadságjogokért elnökével felvett interjút arra hivatkozva, hogy túl éles kritikákat fogalmazott meg a jelenlegi magyar emberi jogi helyzettel kapcsolatban.
"Magyarország 2011 januárjában úgy veszi át az uniós elnökséget, hogy közben széleskörű a hazai és a nemzetközi felháborodás abból kifolyólag, hogy ez az új törvény teljesen ellene megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normáknak" - közölte John Dalhuisen. "A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell a törvény felülvizsgálatát és megváltoztatását úgy, hogy az a véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartásával legyen végrehajtható" - tette hozzá az AI régiós programigazgató-helyettese.
Felelősségre vonják a Kossuth Rádió médiatörvény ellen tiltakozó munkatársait, az MTI szerkesztőségi vezetőinek megbízatását visszavonta a vezérigazgató - pedig csak néhány napja fogadták el az új médiatörvényt. Eközben a kormány magyarázza bizonyítványát, de a megszólalók ellentmondó nyilatkozatokat tesznek. Lázár János arról beszélt, ha kell, korrigálják a jogszabályt, ám néhány óra múlva a kormányszóvivő már azt mondta: most nincs szándék a médiatörvény módosítására
Ellentmondás volt a német intelmek itthoni magyarázatában is, ráadásul a Fidesz az MSZP-t okolja, mondván, tudatosan félretájékoztatták a nemzetközi baloldali közvéleményt.
A nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére beindult a médiagépezet. Felelősségre vonási eljárás indult a Kossuth Rádió két munkatársa ellen, amiért kedd reggel egyperces csenddel tiltakoztak a médiatörvény ellen. Az eljárásban Gazsó L. Ferenc főszerkesztő vezetésével arra keresnek választ, hogy a rádiósok megsértették-e a munka törvénykönyvét. Az eljárás befejezésének nincs határideje, az ügy január 5-én a két rádiós, Mong Attila és Bogár Zsolt meghallgatásával folytatódik, ők kedd óta csak újságíróként maradhattak a rádiónál. A vizsgálatot a Kossuth frissen kinevezett főszerkesztője vezeti.
Helytelen, a történetet túlreagálták,
Mong Attila ügyét egyszerű enyje-bejnyével kellett volna elintézni - így reagált az esetre az ATV Jam című műsorában Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője. Közben kiderült, a Kossuth Rádiónál egyre nagyobb a fejetlenség, a közmédiumhoz lassan visszakerülnek a "csókosok", akiknek korábban megígérték a posztokat. Ők azonban - a régi kollégák szerint - szakmailag súlytalanok, és a vezetők személyi döntései is a "tökéletes" szakmaiatlanságot tükrözik. A Krónikához négy új munkatárs érkezett, ketten a Lánchíd Rádiótól jöttek, ketten pedig Kondor Katalin idején dolgoztak az intézményben.
Megkezdődött a Magyar Távirati Iroda átalakítása is, a hírszerkesztési központ-, valamint a szerkesztőségek vezetőit visszahívták. Mindannyian az MTI munkatársai maradhatnak, de a döntésről egyelőre csak szóban tájékoztatta Belénessy Csaba az érintetteket. A vezérigazgató az új vezetőket is megnevezte. A váltásra vélhetően azért volt szükség, mert az MTI vezetőin kívül csak a szerkesztőségek irányítói maradnak januártól a hírügynökség alkalmazásában, a többi munkatárs - csakúgy mint más közmédiumtól - átkerül a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz. Vezetője, Fazekas Csaba éppen tegnap számolt be arról, hogy még nem dőlt el, melyik épületbe bútorozzák össze a közmédiumokat. "Még tart a küzdelem" - mondta. Szerinte az MTV-nek most helyet adó III. kerületi, Kunigunda utcai székház megvásárlása nagy teher lenne, "pénzkímélőbb" megoldásban gondolkodnak. Megjegyezte azt is, az angol közmédium, a BBC mintájára alakítják át a magyar közmédiumokat. Szabó László, az Alap szakértője pedig arról beszélt, hogy az átalakítás az intézmények vidéki tudósítói hálózatait is érinti fogja. Szerinte nincs szükség arra, hogy a négy intézménynek külön tudósítói hálózata legyen. Bejelentette azt is: ingyenes lesz az MTI hírszolgáltatása.
Közben a kormány magyarázkodni kényszerült a médiatörvényt kísérő külföldi kritikák miatt, de a kormányoldal nyilatkozataiban egyre több az ellentmondás. A német kancellár, Angela Merkel a napokban óva intette Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit. Ezt szinte azonnal cáfolta a kormány. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közölte: telefonon beszélt a berlini helyettes kormányszóvivővel, aki átküldte neki sajtótájékoztatójának szó szerinti leiratát. Eszerint a német helyettes kormányszóvivő Merkel nevében azt mondta, "eljövendő EU-elnökként Magyarország természetesen különleges felelősséget visel az Európai Unióról a világban kialakuló képről. A szövetségi kormány számára ezért is magától értetődő, hogy Magyarország elkötelezett marad az EU jogállami értékei mellett". Ehhez képest tegnap a német külügyi államtitkár azt mondta, a törvény nem vet jó fényt a magyar EU-elnökségre, és semmiképpen sincs összhangban a közösség szellemiségével. Később a német külügyminiszter telefonon adott tanácsokat Martonyi Jánosnak, hogyan kellene módosítani a törvényt.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője lapunknak adott interjújában és a TV2 Mokka című műsorában arról beszélt, hogy olyan szabályozási modellek vannak a törvényben, amelyek az unióban elfogadottak. Hozzátette, ha kell, a tiltakozás hatására az Országgyűlés módosít majd a törvényen. Ehhez képest a kormányszóvivői tájékoztatón Nagy Anna tegnap azt mondta: egyelőre nincs szándék a médiatörvény módosítására. A Fidesz frakcióvezetője egyébként az MSZP-re hárította a felelősséget. Szerinte a szocialista párt "tudatosan félretájékoztatta a nemzetközi baloldali közvéleményt".
Eközben folytatódott a nemzetközi médiában a jogszabály bírálata. A londoni The Times arról írt, hogy az új magyarországi médiakorlátozások sértik a szabadságjogokat és az európai értékeket. A lap szerint a médiára kirótt korlátozásokkal az ország most már aggasztóan közel került egy olyan egypárti államrendszerhez, amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, hanem büntetik is. Utaltak arra, hogy Magyarország január 1-jével átveszi az Unió soros féléves elnöki tisztségét. A cikk azzal ér véget, hogy az uniónak egyesült erővel tiltakoznia kell a januártól hatályos médiatörvény ellen.
Letiltották a tiltakozást
A Facebook megvonta az "Egymillióan a magyar sajtószabadságért" névvel indított oldal adminisztrátoraitól a jogokat. Két nap alatt több mint 21 ezren csatlakoztak, amikor jelezték, hogy "a közzétételi jogokat megtagadták a felhasználási feltételek megsértéséért". A szervezők szerint elképzelhető, hogy valaki feljelentette az oldalt a Facebooknál, azért, hogy az ilyenkor szokásos folyamatban kiderüljön, kik hozták azt létre. Az Európai Hírügynökségek Szövetsége a magyar kormányhoz és a parlamenthez írt levelében aggodalmát fejezte ki a médiatörvény miatt. Szerintük egy olyan törvény alkalmazása, amely - ha visszaélnek vele -, alkalmas a média elnyomására és sérti az elfogulatlan hírközlés alapvető elemeit, nem csupán Magyarországot érinti, hanem az egész európai közösséget is.
Tőkés Lászlót a Királyhágómelléki volt református püspököt nem kell bemutatni.Az 1989-es romániai forradalom hőse volt. Tőle indult el a forradalom.A világ megjegyezte a nevét.Nagy volt a sikere bárhová is ment. De már nem püspök.Csak megtürt lakója a nagyváradi püspökségnek és csak egy református lelkész az egyik nagyváradi református gyülekezetben.De csak ritkán tud jelen lenni a gyülekezetben,mert az Európai Parlament alelnöke és az EMN - Erdélyi Magyar Néppárt- alapitója.Az elmúlt hónapokban a neve szerepelt az újságok cimlapján,mert a felesége válik.Az ok : erkölcstelenség. Nagyon jó ha megnézzük az életrajzát Tőkés Lászlónak.Igen ,ő egy ünnepelt magyar személyiség volt. De felnőtt egy új nemzedék,akik kevésbbé ismerhetik Tőkés László életét.
Tőkés László kiemelkedő szerepe az 1989-es romániai forradalomba elvitathatatlan. Számomra volt néhány kérdés Tőkés Lászlóval kapcsolatban.Csak részleges válaszokat kaptam.Tiszteletbe tartva a személyes jogokat ,nem is irom le az összes kérdést, csak néhányat , de moderálva :
Hogyan tudott Tőkés László nyilatkozni a Panorámának rendszeresen ,mikor a Szekú- Securitate- mindenkit megfigyelt aki a határon belépett az országba ? Választ az egyik volt vámostól kaptam : A Panorámának diplomata útlevele volt.Igy nem lehetett ellenőrizni a határon ' Én csak mosolygtam a válaszon ,mert hány diplomatát utasitottak ki Romániából 1989 előtt ' Sokat ' Igaz,hogy 1989 december előtt a Panoráma Persona non grata lett,vagyis nem kivánt személy. Az egyik kollégám elkezdte szidni a kommunistákat, 10 perc múlva megjelent a Szekú és elvitte.Néhány hónapig nem tudott dolgozni.De megjegyzem,hogy Tőkés barátját az egyik erdőben találták meg felakasztva.Az ok : öngyilkosság.Mások mást mondtak akkor. A Szekú miért hagyta Temesváron az embereket ősszegyülni Tőkés háza előtt ? A Szekú kiméletlenül felszámolta azokat a csoportokat aki lázitani akartak.Megjegyzem : A Zsil völgyi demonstrálókat , valamint a brassói demonstrálókat hosszú évekre bezárták és megnyomoritották. Válasz : Az egyik román csatorna B1 Nașul - Keresztapa- adásaiban kaptam meg,melyben be lett bizonyitva,hogy 1989 decemberében szovjet- orosz- kémek tartózkodtak Románia területén.Számuk bizonytalan: több ezertől ,több tizezerig terjedt.Először Iași-ban próbálkoztak megdönteni a Ceaușescu rezsimet ,de nem sikerült.Majd Szatmáron próbálkoztak,de ott sem sikerült.De közbejött a temesvári események és oda összpontositották az erőiket. A Tőkést körül vevő tömegben ők is ott voltak.Ezért a Szekú nem mert oda menni,mert tudták,hogy komolyabb ellenálásba ütköznek.Sok volt az ismeretlen holttest,melyeket gyorsan Bukarestbe vittek és elégeték őket.Kik voltak ezek ? A mai napig senki nem kereste őket ' Van több kérdésem ,de nem folytatom,inkább olvassák el az életrajzát és egyébb hasznos információkat Tőkés Lászlóról.De Tőkés László megmaradt a forradalom hősének.Ezt nem veheti el senki tőle ' A Forrás anyagot is elolvashatják '
Szülei Tőkés István és Vass Erzsébet. Nős, felesége Joó Edit. Két fiuk (Máté és Márton) és egy lányuk (Ilona) van.
Tanulmányait a kolozsváriProtestáns Teológiai Intézetben végezte 1971–1975 között. Ezután 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárták a papság köréből. 1984–1986 között 25 hónapig munkanélküli volt. 1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988–1989 között az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágyságiMenyő községbe száműzték. Az eseményről tudósított a Magyar TelevízióPanoráma című műsora, ezáltal a temesvári magyarság, amely tudta fogni az MTV-t, értesült a döntésről. Ez később kulcsfontosságúnak bizonyult, mivel az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantotta ki a romániai forradalmat. 1990-ben, a forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front tagja volt. A tagságról később lemondott, többek között a marosvásárhelyi fekete március következtében is.
Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé, valamint a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. 1990–2004-ig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt; 1996-ban a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották. 1999-ben megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amelynek elnöki tisztét töltötte be. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Szerepe az 1989-es romániai forradalomban
A temesvári református templom falán két tábla található, melyeken két módon írva egyazon dátum szerepel: „1989 XII 15” és „15 XII 1989”. E két tábla együtt négy nyelven adja hírül a világnak a hely s a nap történelmi jelentését. A négy szövegből a magyar nyelvű a következő: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom.” Tőkés László lelkész és a temesvári ökumenikus Gyülekezet fejében és szívében kezdődött e forradalom. 1989. december 16-án a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba deportálják, de egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, majd kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a deportálás elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé. A helyi pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és átálltak a tömeg oldalára. Ezzel megkezdődött a kommunista vezetés eltávolítása, egyben az 1989-es romániai forradalom is, amely egy héten belül győzedelmeskedett, és a Ceauşescu-házaspár rögtönítélő bíróság elé állításával és kivégzésével ért véget.
Politikai szerepvállalása
Tőkést az 1989-ben megalakult RMDSZtiszteletbeli elnökének választották a forradalmat követően.
Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett lejáratására, népszerűségének letörésére.
Az 1990-es évek elején az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen titkos találkozót szervezett a romániai magyarság és a román hatalom képviselői között. Az RMDSZ részéről Borbély László, Frunda György és Tokay György jelentek meg, felhatalmazás nélkül, és tárgyaltak, majd titkos megállapodást kötöttek.[forrás?] Tőkés László ez ellen tiltakozott.
A 1990-es években sokszor felemelte a hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely akkoriban az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény volt Erdélyben (s amely nemcsak vallásoktatókat, hanem közgazdászokat, nyelvtanárokat is képez). 1996-ban felemelte a hangját az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-es romániai parlamenti választások előtt arra szólította fel a magyarságot, hogy ne szavazzanak az RMDSZ-re. 2002-ben beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva, elszabotálta a(z erdélyi magyar) belső választások kiírását.[forrás?] 2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött a szövetség. Ezután megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), amely a különböző autonómia formák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában.
Később a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében is részt vett. 2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb 6 évre. 2004 őszén, mint az EMNT elnöke közvetíteni próbált az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség között, a parlamenti választás előtti kiegyezés érdekében. 2007-ben a romániai EP-választások során a szavazatok 3,44%-át szerezte meg, ezzel bejutott az Európai Parlamentbe. Az Európai Néppárthoz való csatlakozását a szintén néppárti PD-L-es román és az RMDSZ-es képviselők azonban megakadályozták, így végül az Európai Zöldekkel együttműködő Európai Szabad Szövetség (EFA) nevű csoportba lépett be és az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett. 2008-ban szintén megpróbál közvetíteni a Magyar Polgári Szövetség mellett közben megalakult Magyar Polgári Párt és RMDSZ között, hogy a magyarságnak egységes, erős képviselete lehessen a román parlamentben, ismét sikertelenül.
A 2009-es romániai EP-választásokon megint mandátumot szerzett, ezúttal mint az EMNT és az RMDSZ közös jelöltje. Ezután az Európai Néppárt frakciójának tagja lett. 2010 júniusában az EP-alelnöki posztjáról leköszönő Schmitt Pál utódjául jelölte a Fidesz, majd az Európai Néppárt frakciója meg is választotta.
2010 októberében egy új romániai magyar párt megalapításának ötletét vetette fel.
Egyéb
Tőkés László nevét viseli a Tőkés László Alapítvány, amely a Tőkés László-díjat ítéli oda.
2010 március végén felesége, Tőkésné Joó Edit a nagyváradi bíróságra benyújtotta a válókeresetet hűtlenségre hivatkozva.
2010 októberében kiderült, hogy EP-alelnökként többször közbenjárt egyik fia érdekében.
Európában nem földrajzi kiterjedésükkel mérik az egyes országokat. Íme, Luxemburg is milyen „liliputi" ország – mégis, a kezdetek óta, mint az Európai Közösség egyik alapító állama, milyen fontos szerepet tölt be az Unió életében.
Tőkés László szerint ennek kapcsán gondoljunk Erdélyre, melynek nagysága sokszorosa Luxemburgnak, közelebbről erdélyi magyarságunkra, mely szintén többszöröse Luxemburg lakosságának, s ebből erőt meríthetünk jövőnkre nézve, az egyesült Európában.
Amiként Umberto Eco írja: „Európa nyelve a fordítás" ("The language of Europe is translation"). A fordítás egyrészről egymás nyelveinek „lefordítását" jelenti, másrészről pedig ezen folyamat hasznos eredménye kultúráink, problémáink kölcsönös megismerése, megértése.
Az Európai Parlamenti képviselőknek biztosított lehetőségével élve Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője szeptember 22–24. között 45 fős látogatócsoportot hívott Brüsszelbe. (Egyébként ez év elején a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem vezetői és tanárai jártak Strasbourgban, szintén Tőkés László meghívására.) A mostani utazócsoportban olyan közéleti szerepet vállaló erdélyi személyiségek és közéleti emberek vettek részt, akik az erdélyi polgári-nemzeti oldalon fejtik ki tevékenységüket, s az őszi EP- választásokon is aktív szerepet vállaltak a kampánymunka során. Erdély minden kisrégiója, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács és az „Unió, Erdéllyel!"-kampány területi vezetői kaptak helyet csoportban. A népes küldöttség tagjai betekintést nyertek az Európai Parlament munkájába, részt vettek az EP plenáris ülésén, és meglátogatták az Európai Parlament brüsszeli és luxemburgi központját. Erdélyi képviselőnk brüsszeli irodája több találkozót szervezett a látogatócsoportnak. A magyar néppárti delegáció részéről alkalmuk nyílt találkozni Schmitt Pál, Gál Kinga és Schöpflin György képviselőkkel. Szintén találkoztak Erna Hennicot-Schoepges luxemburgi képviselőasszonnyal, aki nemrég Nagyváradon tartott nagysikerű előadást Ionel Pantea társaságában. Képviselőnk frakciótársaival, Mikel Irujo Amezagaval, Baszkföld képviselőjével és Ian Hudghtonnal, a Skót Nemzeti Párt vezetőjével az önrendelkezési jog kérdéseiről beszélgethettek.
Tőkés László, az Európai Szabad Szövetség (EFA) frakciójának tagjaként bevezető beszédében szívélyesen üdvözölte a látogatókat. Mielőtt átadta volna a szót a luxemburgi képviselőasszonynak, felhívta a figyelmet arra, hogy Európában nem földrajzi kiterjedésükkel mérik az egyes országokat. Íme, Luxemburg is milyen „liliputi" ország – mégis, a kezdetek óta, mint az Európai Közösség egyik alapító állama, milyen fontos szerepet tölt be az Unió életében. Ennek kapcsán gondoljunk Erdélyre, melynek nagysága sokszorosa Luxemburgnak, közelebbről erdélyi magyarságunkra, mely szintén többszöröse Luxemburg lakosságának, s ebből erőt meríthetünk jövőnkre nézve, az egyesült Európában – mondta Tőkés László
Erna Hennicot Schoepges néppárti képviselőasszony az erdélyi és a luxemburgi nép közös történelmi múltjára mutatott rá. A XII. században ugyanis Luxemburgból sokan vándoroltak át Erdélybe, és nyelvjárásukat egészen az utóbbi időkig beszélték Szászföldön.
A képviselőasszony kiemelten fontosnak tartja az Európai Emberjogi Charta irányelvét, miszerint minden népcsoportnak jogában áll anyanyelvét gyakorolni, identitását megtartani, és ha hátrányos megkülönböztetésben lenne részük, akkor joguk van tiltakozni. Kitért többek között arra is, hogy a romániai Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak sok, a romániai kisebbségekkel kapcsolatos kérdést tettek fel, melyekre a képviselő mindig „korrekt" választ adott, azonban a konkrétan felvetődő – erdélyi – kérdésekben kerülte az állásfoglalást, arra hivatkozva, hogy ő mint az Európai Unió biztosa az egész Unió érdekeit hivatott szem előtt tartani, így hát országa ügyeibe nem avatkozhat bele.
Hennicot asszony arról is megemlékezett, hogy Luxemburg náci megszállása idején nyelvük használata be volt tiltva, és csupán 1984-ben vált a luxemburgi a nemzet hivatalos nyelvévé.
A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejét tatjuk idén, melynek legfőbb célja hogy, egymás kultúráit minél jobban megismerjük – tette hozzá a képviselőasszony.
Schmitt Pál, az Európai Néppárt Magyarországi Küldöttségének elnöke humoros hangvételű beszédében nagy elismeréssel szólt Tőkés László püspökről. Nagy örömmel jegyezte meg, hogy erdélyi képviselőnk igen gyorsan be tudta „lakni" a parlamentet, és töretlen lendülettel, nagy hatásfokkal folytatja már régóta megkezdett munkáját. Az országhatárok eltűnése új lehetőségekkel kecsegtet bennünket, rajtunk, magyarokon múlik, hogy élünk-e velük.
Sport és oktatás – egyebek mellett – ezek szükségeltetnek egy egészségesen működő társadalom kialakításához, továbbá ezek integráló szerepe is jelentős – mondta Schmitt Pál.
Az erdélyi származású Gál Kinga Néppárti képviselőasszony gratulált az erdélyi csoport áldozatos kampánymunkájához. A jelenlegi kisebbségi problémák megoldásának útját a világos és egyszerű kommunikációjában látja. Az autonómia ugyanis nem egy „ördögtől való dolog". Mind Romániában, mind az Európai Unióban logikus, tiszta beszédre lenne szükség. Le kell bontani az autonómia kifejezést elemi egységeire, hiszen akkor mindenki számára világossá válik az, hogy az önrendelkezés útja a lehető legjobb és legjárhatóbb út a kisebbségi közösségek helyzetének rendezésére.
A felszólalók sorát Schöpflin György Néppárti képviselő zárta. A magyar kultúra egy, még akkor is, ha erről kevéssé akarunk tudomást venni. Bizony a nemzeten belül is nagy a megosztottság, de az együvétartozás pecsétjét senki sem tudja lemosni magáról. Jobb tehát, ha tudomásul vesszük ezt, és egymást támogatva próbáljuk megvalósítani elképzeléseinket. Megjegyezte továbbá, hogy a magyarok jelenléte – valamilyen okból kifolyólag – Európában nem egy esetben ellenérzéseket ébreszt, holott csak Csehországban 15.000 magyar él és akkor az anyaországban valamint a leszakított területeken élőkről, és a kivándorlókról még nem is beszéltünk. Viccesen hozzátette, hogy „titkos nyelvnek" – ha esetleg arra kerülne a sor – ne a magyart válasszuk, mert azt sokan beszélik. Jobban járnánk hát, ha a walesi nyelvet választanánk fontos mondanivalónk kódolásához. Továbbgondolásra érdemes a professzor úr ötlete egy általános magyar beszélgető fórum megalkotásáról, mely technikailag fejlett világunknak köszönhetően könnyen kivitelezhető lenne.
Délután Mikel Irujo Amezaga, az EFA (European Free Alliance) képviselője és Ian Hudghton, a Zöldek/EFA farakció alelnöke tisztelték meg jelenlétükkel az egybegyűlteket.
Mikel Irujo Amezaga a baszk autonómia pozitív hatásaira hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint húsz évvel ezelőtt a baszkul beszélő emberek száma Spanyolország szerte 20% alatt volt, mára viszont ez az arányszám már 30% fölé emelkedett. Türelemre és optimizmusra van szükség az autonómia vonatkozásában. A képviselő szerint az autonómia főbb összetevői a következők: erőszakmentesség; közös, tettekben is megnyílvánuló akarat; nemzetközi támogatás; egyéni autonómia modell alkotása.
Ian Hudghton a Skót Nemzeti Párt elnöke büszke arra, hogy kormánya, mely Skóciát vezeti, kisebbségben is eredményesen tud kormányozni. A teljes gazdasági függetlenséget még nem sikerült ugyan elérniük, hiszen adóik egy részét még mindig Angliának fizetik. Ennek ellenére viszont tovább küzdenek a teljes függetlenségért, hogy érdekeiket minden területen maguk képviselhessék.
A formális találkozókat késő délután egy kellemes, felszabadult hangulatú sörözés követte az Európai Parlament közelében lévő Luxemburg tér egyik éttermében. A látogatócsoport hazafelé menet meglátogatta a Luxemburgi Európai Parlamentet és Strasbourg városát is megtekintették.
Reméljük, hogy a brüsszeli út eredményesen telt és legközelebb is nagy örömmel várjuk őket vissza, ide Brüsszelbe!
Brüsszel, 2008. szeptember 26. Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Családi adatok: Szülők: Tőkés István, Vass Erzsébet. Nős, felesége Joó Edit. Három gyermek apja.
Tanulmányok: Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 1971-1975
Életút:
• 1975-1984 Brassóban, majd Désen református segédlelkész, állami és egyházi hatóságaival szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárják a papság köréből
• 1984-1986 között 25 hónapig munkanélküli
• 1986 – temesvári segédlelkész, majd rendes lelkész.
• 1988-1989 között az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatják
• 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítanak ellene, megfosztják szószékétől, a szilágysági Menyő községbe száműzik, az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantja ki a romániai forradalmat
• 1990 – A Forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front tagja
• 1990 – Megválasztják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé
• 1990 – A Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke
• 1990-2004 – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke
• 1996 – A Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke
• 1999 – Megalapítja a Partiumi Keresztény Egyetemet, ennek elnöki tisztségét viseli
• 2003 – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
• 2007 – európai parlamenti képviselő (független, a Zöldek-Európai Szabad Szövetség frakciójának tagja)
Díjak, kitüntetések:
• Berzsenyi-díj (Magyarország, 1989)
• Bethlen Gábor-díj (Magyarország, 1990)
• Nobel-díjra jelölik (1990)
• Roosevelt-díj (Hollandia, 1990)
• a Regent University díszdoktora (Virginia Beach, USA, 1991)
• a debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1990)
• a Hope College díszdoktora (Holland, Michigan, USA, 1991)
• Geuzenpenning-díj (Hollandia, 1991)
• 1992 – az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja
• a Johannita Lovagrend tagja (1993)
• Pro Fide-díj (Finnország, 1993)
• Bocskay Díj (Magyarország, 1995)
• Magyar Örökség kitüntetés (Magyarország, 1996)
• a katalóniai CIEMEN-Központ Kisebbségi díja (Spanyolország, Barcelona, 1996)
• Leopold Kunschak Nagydíj (Ausztria, 1998)
• Hűség-díj, (Magyarország, 1999)
• a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztje (Magyarország, 1999)
• Sárospatak, Székelyudvarhely, Budapest V. és XI. Kerületeinek, valamint Szék díszpolgára
• Truman-Reagan Szabadságérem (Washington, USA, 2009)
• Petőfi-díj (Magyaroszág, 2009)
• Bocskai István Díj (Debrecen, Magyarország, 2009)
• Robert Schuman Díj – Európai Néppárt (Strasbourg, 2009)
• Románia Csillaga – Lovagi Fokozat (Románia, 2009)
Politikai tevékenység:
• 1988 – Nyíltan ellenzi és bírálja Ceauşescu falurombolási politikáját
• 1989 – Az Ausztia és Magyarország közötti vasfüggöny lebontásának alkalmából levelet küld az esemény résztvevőihez, melyet a helyszínen felolvasnak és nyilvánosságra hoznak
• 1990 január – Hans-Dietrich Genscher meglátogatja Tőkés Lászlót Temesváron
• 1990 március – Találkozik George Bush-sal, az Egyesült Államok elnökével a Fehér Házban
• 1990 – Találkozik Brian Mulroney-el, Kanada elnökével
• 1990 – Találkozik Antall Józseffel, a Magyar Köztársaság miniszterelnökével
• 1991 – Megbeszéléseket folytat Tom Lantos szenátorral, az Egyesül Államok Kongresszusa Külügyi Bizottságának elnökével
• 1991 – A Vatikánban II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadja
• 1991 – Találkozik Jimmy Carter-el, az Egyesült Államok volt elnökével
• 1991 – Találkozik Otto von Habsburg-gal
• 1996 – Találkozik Emil Constantinescuval, Románia elnökével
• 1998 – Találkozik Lech Walesával
• 1998 – Találkozik Orbán Viktorral, a Magyar Köztársaság miniszterelnökével
• 1998 – Fogadja Beatrix hollandiai királynő
• 2000 – Találkozik Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság elnökével
• 2001 – Találkozik Józef Glemp kardinálissal
• 2001 – Találkozik Aleksander Kwasniewski lengyel elnökkel és Jerzy Buzek miniszterelnökkel
• 2006 – Találkozik Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével
• 2007–2009 – függetlenként bejut az Európai Parlamentbe, EP-képviselőként a keresztény Európa, a kommunizmus bűneivel való szembenézés és a kisebbségi jogok élharcosa
• 2009 – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Magyar Összefogás elnevezésű listájának vezetőjeként ismét EP-képviselő, az Európai Néppárt Frakciójának tagja
Művei:
• Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság (1990)
• Temesvár ostroma '89 (1990)
• With God, for the People (1990) – magyar, holland, norvég, finn fordításban is
• Ideje van a szólásnak (1993)
• Egy kifejezés és ami mögötte van (1993) – magyar és angol nyelven
• Temesvár szellemében – Ökuménia és megbékélés (1996) – magyar, román és angol nyelven
• Temesvári mementó (1999)
• Asediul Timişoarei (A Temesvár ostroma c. kötet román változata • Gelu Pătenu fordításában – 1999)
• Rádióba mondom – a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában elhangzott beszédek gyűjteménye (2003)
• Remény és valóság (2004)
Szőcs Géza
Szőcs Géza
