A kormányfő szerint a legnagyobb politikai kihívás volt az elmúlt húsz
évben, és az is marad néhány évig Magyarország számára, hogy az
irigység kultúráját hogyan lehet felváltani a teljesítmény
kultúrájával.
A kormányfő aláhúzta, egész közösségek – nemzetgazdaságok, osztályok, rétegek - kerülnek bajba, nemcsak egyének, ezért a közösség kérdése nem lesz megkerülhető a következő 15-20 évben Európában. A baloldal, abban a pillanatban, mikor definiál bármilyen közösséget, azonnal az a gondolat ugrik be neki, hogy ezzel kirekeszt valakit. Ezért nem tud mit kezdeni a család fogalmával, nem tudja definiálni a nemzetet. A baloldal ahelyett, hogy feloldaná ezt a dilemmát, továbbra is makacsul kitart amellett, hogy tagadja ezen közösségek létezését. Ezért a baloldal az elmúlt 15-20 évben lényegében nem is tudott érdemben, intellektuális erők tekintetében semmit sem hozzátenni az európai politikai kultúra megújításához – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő aláhúzta, egész közösségek – nemzetgazdaságok, osztályok, rétegek - kerülnek bajba, nemcsak egyének, ezért a közösség kérdése nem lesz megkerülhető a következő 15-20 évben Európában. A baloldal, abban a pillanatban, mikor definiál bármilyen közösséget, azonnal az a gondolat ugrik be neki, hogy ezzel kirekeszt valakit. Ezért nem tud mit kezdeni a család fogalmával, nem tudja definiálni a nemzetet. A baloldal ahelyett, hogy feloldaná ezt a dilemmát, továbbra is makacsul kitart amellett, hogy tagadja ezen közösségek létezését. Ezért a baloldal az elmúlt 15-20 évben lényegében nem is tudott érdemben, intellektuális erők tekintetében semmit sem hozzátenni az európai politikai kultúra megújításához – fogalmazott Orbán Viktor.
|
A magyar nemzet a győztes nemzetek közé tartozik, mert ezer éve van,
és ez győzelem. A magyar helyzetből, országunk elhelyezkedéséből, a
bennünket körülvevő népek történelméből, a földrajzi adottságainkból
sokkal logikusabban következne az, amit úgy nevezhetünk, hogy
felszívódás, beolvadás, a német vagy szláv világban való feloldódás. Ez
sokkal természetesebb következménye lehetne ezer év elteltének, mint az,
hogy itt állunk és magyarul beszélünk – húzta alá a kormányfő.
Hozzátette, az elmúlt két év kormányzása annak a ténynek a nyílt
bevallására épül, hogy szerintünk Magyarország egy győztes ország, és a
magyar nemzet egy győztes nemzet, és erre bizonyítékként a létezésünket
hozzuk fel. Orbán Viktor elmondta, ha egy győztes nemzetnek tekintjük
magunkat, akkor szakítanunk kell néhány dologgal. A miniszterelnök
példaként az önsajnálatot, a beletörődést, a „csak a mát éljük túl”
logikát, a mások lábán állást, a mások pénzén élést, és a „tanuljunk meg
kicsik lenni” elvét említette. A nemzeti nagyság nem terület, hanem
teljesítmény kérdése. Ha képesek vagyunk nagy teljesítményre, akkor
joggal érezhetjük magunkat nagy nemzetnek Európában.
A kormány munkáját a cél iránti alázat jellemezte
A győztes nemzet státusza abból adódik, amit mi úgy hívunk, hogy állapotbeli kötelesség. Az állapotbeli kötelességből logikusan fakad a cél iránti alázat. Az elmúlt két évben a rendkívül sok harcot megvívott magyar kormány mindig törekedett arra, hogy a munkáját a cél iránti alázat jellemezze – húzta alá a kormányfő.
Az állapotbeli kötelesség elfogadása azt jelenti a politikában, hogy akik ezt magukénak vallják, azok azt a tényt, körülményt, hogy magyarként ide születtek, nem tekintik véletlennek – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint mindebből az következik, hogy aki a politikai közéletben vezető, pusztán abból a tényből, hogy ide született, és magyarnak született, bizonyos feladatokat el kell látnia. Ezek iránt a célok iránt kell alázattal viseltetni – tette hozzá Orbán, arra hívva fel a figyelmet, az ország mai vezetői is e gondolat, e lelki alaphelyzet jegyében végzik munkájukat.
A miniszterelnök felidézte, a kormány megalakulásakor legfőbb céljának Magyarország pénzügyi, gazdasági és társadalmi stabilizálását tekintette. Ezt a feladatot az elmúlt két évben közösen elvégeztük. Képesek voltunk rá, hogy a lovakat visszarántsuk a szakadék széléről, és Magyarországot stabilizáljuk, ráadásul úgy végeztük el ezt a munkát, hogy ellentmondtunk egy európai csábításnak, ami a demokrácia feladása felé sodort volna bennünket – fogalmazott Orbán Viktor. Kifejtette: Európa arra ösztökélt sok válságba sodródott országot, hogy lássák be: helyzetük stabilizálása demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak ezen országok élére állítani. Az egyik legsiralmasabb és keserűbb ilyen történet éppen ennek, a demokráciát feladó válságkezelésnek a kudarca, amit kódnéven Görögországnak neveznek – emelte ki Orbán Viktor.
„Az államháztartás stabil lábakon áll”
Magyarország úgy stabilizálta helyzetét, hogy kétharmados többséggel rendelkező kormányt juttatott a parlamentbe, mint „országvezetési megoldást” – mondta Orbán, aki kitért az elmúlt két év sikereire. Mint mondta, az egyik ilyen siker, hogy az ország költségvetési hiánya, 2004 óta először, három százalék alatt van, vagyis az államháztartás stabil lábakon áll.
A kormány munkáját a cél iránti alázat jellemezte
A győztes nemzet státusza abból adódik, amit mi úgy hívunk, hogy állapotbeli kötelesség. Az állapotbeli kötelességből logikusan fakad a cél iránti alázat. Az elmúlt két évben a rendkívül sok harcot megvívott magyar kormány mindig törekedett arra, hogy a munkáját a cél iránti alázat jellemezze – húzta alá a kormányfő.
Az állapotbeli kötelesség elfogadása azt jelenti a politikában, hogy akik ezt magukénak vallják, azok azt a tényt, körülményt, hogy magyarként ide születtek, nem tekintik véletlennek – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint mindebből az következik, hogy aki a politikai közéletben vezető, pusztán abból a tényből, hogy ide született, és magyarnak született, bizonyos feladatokat el kell látnia. Ezek iránt a célok iránt kell alázattal viseltetni – tette hozzá Orbán, arra hívva fel a figyelmet, az ország mai vezetői is e gondolat, e lelki alaphelyzet jegyében végzik munkájukat.
A miniszterelnök felidézte, a kormány megalakulásakor legfőbb céljának Magyarország pénzügyi, gazdasági és társadalmi stabilizálását tekintette. Ezt a feladatot az elmúlt két évben közösen elvégeztük. Képesek voltunk rá, hogy a lovakat visszarántsuk a szakadék széléről, és Magyarországot stabilizáljuk, ráadásul úgy végeztük el ezt a munkát, hogy ellentmondtunk egy európai csábításnak, ami a demokrácia feladása felé sodort volna bennünket – fogalmazott Orbán Viktor. Kifejtette: Európa arra ösztökélt sok válságba sodródott országot, hogy lássák be: helyzetük stabilizálása demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak ezen országok élére állítani. Az egyik legsiralmasabb és keserűbb ilyen történet éppen ennek, a demokráciát feladó válságkezelésnek a kudarca, amit kódnéven Görögországnak neveznek – emelte ki Orbán Viktor.
„Az államháztartás stabil lábakon áll”
Magyarország úgy stabilizálta helyzetét, hogy kétharmados többséggel rendelkező kormányt juttatott a parlamentbe, mint „országvezetési megoldást” – mondta Orbán, aki kitért az elmúlt két év sikereire. Mint mondta, az egyik ilyen siker, hogy az ország költségvetési hiánya, 2004 óta először, három százalék alatt van, vagyis az államháztartás stabil lábakon áll.
|
A stabilizálás másik fontos mozzanatának az új alaptörvény
megalkotását nevezte meg a kormányfő. Ezzel összefüggésben arról
beszélt, aki nem amellett érvelt, hogy stabilizálni kellene végre az
országot alkotmányos értelemben is, hanem a korábbi instabil, „homokra
építkező” állapotot kívánta fenntartani, véleménye szerint rossz
pozíciót foglalt el a Magyarország jövőjéről szóló vitában. A kormány jó
pozíciót akart elfoglalni, ezért mindent megtett annak érdekében, hogy a
kétharmados többség felhasználásával megalkossa a „sziklatalapzatot”,
az alkotmányt – szögezte le.
Szerintem a stabilitás érdekében az elmúlt két évben a legnagyobb változások történtek 1990 óta – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: ezeket a mélyreható változásokat a rendszerváltás óta számított korszak legnehezebb gazdasági körülmények közepette sikerült elérni.
Szólt arról is, az a gazdasági közeg, amelyben létezünk, „eresztékeiben recseg-ropog”. Rámutatott, ez Magyarországot jobban érinti, mint más országokat, azért mert a magyar nemzeti össztermék körülbelül 75-80 százaléka exporton keresztül jön létre. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, ha az európai gazdasági tér szerkezetében megroppan, annak nehezen kivédhető hatásai lehetnek Magyarországra nézve.
A miniszterelnök köszönetét fejezte ki a magyar népnek azért, mert az elmúlt két évben egy nagy összefogással sikerült elérniük azt, hogy Magyarország ma egy stabil ország lehessen.
„Hazánkat fel kell készíteni a válság utáni világrendre”
Az állapotbeli kötelezettség a jövőt illetően úgy hangzik, hogy a hazánkat fel kell készíteni a válság utáni világrendre – mutatott rá a kormányfő, aki szerint érdemes szakítani azzal a gondolattal, hogy amikor elmúlnak a mostani kedvezőtlen gazdasági jelenségek, akkor a világ, azon belül európai és magyar gazdaság úgy fog kinézni, mint a válság előtt.
Más világ lesz a válság után, mint a válság előtt volt. A világkereskedelmi arányok megváltoznak, változik a demográfiai térkép, ennek nyilvánvalóan lesznek katonai, hatalompolitikai következményei, amik az egész világ biztonságát mélyen fogják érinteni – vélekedett a miniszterelnök, aki szerint az biztos, hogy az a civilizáció, amihez mi, magyarok tartozunk, nem tud majd magának a válságot követő időszakban akkora részt kiszakítani a világból – annak javaiból, kereskedelméből, katonai befolyásából, hatalmából – mint a válság előtt.
Ebből következik, ha hazánkat fel akarjuk készíteni a válság utáni világhelyzetre, akkor pontosan kell meghatározni Magyarország helyét a politikai térben – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Szerintem a stabilitás érdekében az elmúlt két évben a legnagyobb változások történtek 1990 óta – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: ezeket a mélyreható változásokat a rendszerváltás óta számított korszak legnehezebb gazdasági körülmények közepette sikerült elérni.
Szólt arról is, az a gazdasági közeg, amelyben létezünk, „eresztékeiben recseg-ropog”. Rámutatott, ez Magyarországot jobban érinti, mint más országokat, azért mert a magyar nemzeti össztermék körülbelül 75-80 százaléka exporton keresztül jön létre. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, ha az európai gazdasági tér szerkezetében megroppan, annak nehezen kivédhető hatásai lehetnek Magyarországra nézve.
A miniszterelnök köszönetét fejezte ki a magyar népnek azért, mert az elmúlt két évben egy nagy összefogással sikerült elérniük azt, hogy Magyarország ma egy stabil ország lehessen.
„Hazánkat fel kell készíteni a válság utáni világrendre”
Az állapotbeli kötelezettség a jövőt illetően úgy hangzik, hogy a hazánkat fel kell készíteni a válság utáni világrendre – mutatott rá a kormányfő, aki szerint érdemes szakítani azzal a gondolattal, hogy amikor elmúlnak a mostani kedvezőtlen gazdasági jelenségek, akkor a világ, azon belül európai és magyar gazdaság úgy fog kinézni, mint a válság előtt.
Más világ lesz a válság után, mint a válság előtt volt. A világkereskedelmi arányok megváltoznak, változik a demográfiai térkép, ennek nyilvánvalóan lesznek katonai, hatalompolitikai következményei, amik az egész világ biztonságát mélyen fogják érinteni – vélekedett a miniszterelnök, aki szerint az biztos, hogy az a civilizáció, amihez mi, magyarok tartozunk, nem tud majd magának a válságot követő időszakban akkora részt kiszakítani a világból – annak javaiból, kereskedelméből, katonai befolyásából, hatalmából – mint a válság előtt.
Ebből következik, ha hazánkat fel akarjuk készíteni a válság utáni világhelyzetre, akkor pontosan kell meghatározni Magyarország helyét a politikai térben – hangsúlyozta Orbán Viktor.
|
Elmondása szerint az új világhelyzetben továbbra is az lesz az érdeke a
magyaroknak, hogy a transzatlanti katonai biztonsági rendszerhez
tartozzanak. Beszélt arról is, indokolt, hogy a közép-európai országok
azon dolgozzanak, hogy egyfajta katonai, biztonsági, kereskedelmi,
infrastrukturális és energetikai biztonságot alakítsanak ki a maguk
számára.
A magyarok ösztönösen védték legnagyobb versenyelőnyüket
A reálgazdasági válság olyan lépéseket követel meg az országoktól, amelyeket az emberek maguktól nem hajlandók elfogadni – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: leginkább azért, mert nem mondják meg nekik, hogy a válság utáni jövőben hol lesz az ő helyük. Hangsúlyozta: ezért ma Európában az alapvető politikai motivációs rendszer a düh, a bizonytalanság és a félelem.
Ezzel szemben a kormányfő rámutatott: annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt két évben a rendszerváltás óta a legmélyebb átalakításokat hajtották végre a kormányerők a legnehezebb gazdasági környezetben, hazánkban nem borult fel a társadalmi béke.
Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogyha megbénul az ország, és ha az együttműködés helyett az összeütközés politikáját keresik a pártok, szakszervezetek, vagy akár az üzleti élet szereplői, abban a pillanatban nem előrébb, hanem hátrébb leszünk – fogalmazott a miniszterelnök.
Ezért az elmúlt két évben a magyarok ösztönösen védték azt a kétharmados többséget, amely e pillanatban a legnagyobb versenyelőnyünk – emelte ki. Ennek kapcsán Orbán Viktor a Békemenetre utalva kifejtette: a résztvevők a kormánynak és egyszersmind a külvilágnak is üzentek, hogy kiállnak az önálló magyar nemzet- és gazdaságpolitika mellett. Ha egyetértünk abban, hogy a bevonódás és közös fellépés a legnagyobb versenyelőnyünk, akkor ehhez az egyik legfontosabb eszköz a Nemzeti Konzultáció, amellyel ezt fenn tudjuk tartani – mutatott rá.
Most egy más irányú mozgást kell végrehajtanunk
A keleti nyitás politikájáról szólva a miniszterelnök elmondta: húsz éven keresztül a nyugati integráció volt a politika legfontosabb eleme, azonban most egy más irányú mozgást kell végrehajtanunk. Orbán Viktor felidézte közelmúltbeli találkozóját a kazah elnökkel, és úgy fogalmazott, hogy az egyeztetések eredménye voltaképp az volt, hogy „feltalálták a kannában a mélyedést”. Magyarázatképp hozzáfűzte: elő kell venni a német-magyar, vagy francia-magyar szerződéseket, és azokhoz hasonló módon kell együttműködni Kazahsztánnal is. Ugyanakkor a kormányfő felhívta arra is a figyelmet, hogy jelenleg a legfontosabb feladat az, hogy felkészüljünk a válság utáni időszakra, hogy akkor ne kerülhessünk versenyhátrányba.
A magyarok ösztönösen védték legnagyobb versenyelőnyüket
A reálgazdasági válság olyan lépéseket követel meg az országoktól, amelyeket az emberek maguktól nem hajlandók elfogadni – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: leginkább azért, mert nem mondják meg nekik, hogy a válság utáni jövőben hol lesz az ő helyük. Hangsúlyozta: ezért ma Európában az alapvető politikai motivációs rendszer a düh, a bizonytalanság és a félelem.
Ezzel szemben a kormányfő rámutatott: annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt két évben a rendszerváltás óta a legmélyebb átalakításokat hajtották végre a kormányerők a legnehezebb gazdasági környezetben, hazánkban nem borult fel a társadalmi béke.
Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogyha megbénul az ország, és ha az együttműködés helyett az összeütközés politikáját keresik a pártok, szakszervezetek, vagy akár az üzleti élet szereplői, abban a pillanatban nem előrébb, hanem hátrébb leszünk – fogalmazott a miniszterelnök.
Ezért az elmúlt két évben a magyarok ösztönösen védték azt a kétharmados többséget, amely e pillanatban a legnagyobb versenyelőnyünk – emelte ki. Ennek kapcsán Orbán Viktor a Békemenetre utalva kifejtette: a résztvevők a kormánynak és egyszersmind a külvilágnak is üzentek, hogy kiállnak az önálló magyar nemzet- és gazdaságpolitika mellett. Ha egyetértünk abban, hogy a bevonódás és közös fellépés a legnagyobb versenyelőnyünk, akkor ehhez az egyik legfontosabb eszköz a Nemzeti Konzultáció, amellyel ezt fenn tudjuk tartani – mutatott rá.
Most egy más irányú mozgást kell végrehajtanunk
A keleti nyitás politikájáról szólva a miniszterelnök elmondta: húsz éven keresztül a nyugati integráció volt a politika legfontosabb eleme, azonban most egy más irányú mozgást kell végrehajtanunk. Orbán Viktor felidézte közelmúltbeli találkozóját a kazah elnökkel, és úgy fogalmazott, hogy az egyeztetések eredménye voltaképp az volt, hogy „feltalálták a kannában a mélyedést”. Magyarázatképp hozzáfűzte: elő kell venni a német-magyar, vagy francia-magyar szerződéseket, és azokhoz hasonló módon kell együttműködni Kazahsztánnal is. Ugyanakkor a kormányfő felhívta arra is a figyelmet, hogy jelenleg a legfontosabb feladat az, hogy felkészüljünk a válság utáni időszakra, hogy akkor ne kerülhessünk versenyhátrányba.
|
Termelés nélkül nem tud működni egyetlen gazdaság sem
A német és magyar ipar kapcsolódási pontjait érintve Orbán Viktor kifejtette: mindenki láthatja, hogy egy kelet-dél csere játszódik le gazdaságtörténeti szempontból. A miniszterelnök felidézte, hogy amikor a dél-európai államok csatlakoztak az unióhoz, óriási lehetőséget kaptak arra, hogy egy nemzeti fölzárkózási politikát hirdessenek meg, hiszen egy fejlettebb térséghez kapcsolódhattak. „Ingatlan-, turisztikai és komoly szolgáltatási fejlesztéseket hajtottak végre, és teljesen elhanyagolták az országaik újraiparosítását, mert akkor úgy gondolták, hogy a szolgáltatási szektoré a jövő” – fogalmazott.
Most azonban – amikor kiderül, hogy termelés nélkül nem tud működni egyetlen gazdaság sem - jól láthatóan szenvednek, mert Németországgal való kapcsolatuk abban merült ki, hogy a németek termelnek, a déliek pedig fogyasztanak, így növelve saját fizetésimérleg-hiányukat – mutatott rá beszédében Orbán Viktor.
„Ez számunkra azt kell, hogy jelentse: Magyarországnak a jövőben egy újraiparosítási programot kell végrehajtania, kapcsolódnia kell a német gyáripari kultúrához, létre kell hoznia minél magasabb szinten a magyar termelési központokat” – hangsúlyozta. Ennek kapcsán Orbán Viktor arról is szólt, hogy a termelési kapacitások fokozatosan áttevődnek Nyugat-Európából Közép-Európába.
Növelni kell a belső megtakarítások arányát
Arról, hogy milyen lépéseket tart szükségesnek a válság utáni időszakra való felkészülésben, a miniszterelnök elmondta: fent kell tartani a méltányos közteherviselés rendszerét, nem szabad feladni a középosztály megerősítéséért tett erőfeszítéseket, nem szabad elengedni az államháztartási hiányt és az államadósságot, a fegyelmezet pénzügyi gazdálkodás erényét továbbra is gyakorolni kell. Hozzátette: meg kell teremteni az ország tartós pénzügyi finanszírozásának feltételeit.
A német és magyar ipar kapcsolódási pontjait érintve Orbán Viktor kifejtette: mindenki láthatja, hogy egy kelet-dél csere játszódik le gazdaságtörténeti szempontból. A miniszterelnök felidézte, hogy amikor a dél-európai államok csatlakoztak az unióhoz, óriási lehetőséget kaptak arra, hogy egy nemzeti fölzárkózási politikát hirdessenek meg, hiszen egy fejlettebb térséghez kapcsolódhattak. „Ingatlan-, turisztikai és komoly szolgáltatási fejlesztéseket hajtottak végre, és teljesen elhanyagolták az országaik újraiparosítását, mert akkor úgy gondolták, hogy a szolgáltatási szektoré a jövő” – fogalmazott.
Most azonban – amikor kiderül, hogy termelés nélkül nem tud működni egyetlen gazdaság sem - jól láthatóan szenvednek, mert Németországgal való kapcsolatuk abban merült ki, hogy a németek termelnek, a déliek pedig fogyasztanak, így növelve saját fizetésimérleg-hiányukat – mutatott rá beszédében Orbán Viktor.
„Ez számunkra azt kell, hogy jelentse: Magyarországnak a jövőben egy újraiparosítási programot kell végrehajtania, kapcsolódnia kell a német gyáripari kultúrához, létre kell hoznia minél magasabb szinten a magyar termelési központokat” – hangsúlyozta. Ennek kapcsán Orbán Viktor arról is szólt, hogy a termelési kapacitások fokozatosan áttevődnek Nyugat-Európából Közép-Európába.
Növelni kell a belső megtakarítások arányát
Arról, hogy milyen lépéseket tart szükségesnek a válság utáni időszakra való felkészülésben, a miniszterelnök elmondta: fent kell tartani a méltányos közteherviselés rendszerét, nem szabad feladni a középosztály megerősítéséért tett erőfeszítéseket, nem szabad elengedni az államháztartási hiányt és az államadósságot, a fegyelmezet pénzügyi gazdálkodás erényét továbbra is gyakorolni kell. Hozzátette: meg kell teremteni az ország tartós pénzügyi finanszírozásának feltételeit.
|
Erre lehetséges megoldásként említette a miniszterelnök, hogy növelni
kell a belső megtakarítások arányát, illetve ott kell maradni a
pénzpiacokon „mindenféle IMF-csábítás ellenére is”. Hozzáfűzte:
természetesen a nemzetközi szervezetekkel meg kell állapodni egy
biztonsági háló érdekében, hogyha a pénzpiacok „defektet kapnak”,
Magyarország finanszírozása akkor se lehetetlenüljön el.
5,5 millió dolgozó emberre van szükség
Végezetül pedig ki kell mennünk a keleti pénzpiacokra is, és részt kell venni az ott folyó műveletekben is – húzta alá a miniszterelnök. Ha a fenti négy folyamatot párhuzamosan működtetjük, akkor Magyarország finanszírozása biztosítottnak tekinthető – szögezte le Orbán Viktor.
Versenyelőnyt eredményező lépésként jelölte meg a kormányfő a munkalehetőségeket bővítő politikát is. Hozzátette: 2,6 millió adófizető polgára volt hazánknak 2009-2010-ben, ami nem más, mint a csőd szinonimája. Hangsúlyozta: hogy gazdaságosan és kiszámíthatóan működjön az ország, ahhoz 5-5,5 millió dolgozó és adót fizető emberre van szükség. Szavai szerint ezért nem szabad visszarettenni a képzési rendszer teljes átalakításától. Hozzátette: a fiatalok munkanélkülisége mögött tekintélyes mértékben az húzódik meg, hogy éveken keresztül olyan képzést kaptak, ami oklevelet biztosított ugyan, de megélhetést garantáló munkához azzal nem lehetett jutni.
Nem szabad visszarettennünk a családi adózás és az arányos adórendszer kombinálásától, mert nem lehet, hogy Magyarországon még egyszer munka-, család- és vállalkozás-ellenes adórendszer legyen – szögezte le. Ezzel összefüggésben megjegyezte: „a vállalkozóknak igazuk van”, előbb-utóbb forrást kell találni egy jelentős tb-járulékcsökkentésre. Mint mondta, hazánkban az átlagjövedelem az adózás után havi 500 euró, és az átlagnyugdíj 250 euró. Nekünk a minimálbért, az átlagbér színvonalát emelni kell, úgy, hogy közben nőjön a versenyképesség – fűzte hozzá.
5,5 millió dolgozó emberre van szükség
Végezetül pedig ki kell mennünk a keleti pénzpiacokra is, és részt kell venni az ott folyó műveletekben is – húzta alá a miniszterelnök. Ha a fenti négy folyamatot párhuzamosan működtetjük, akkor Magyarország finanszírozása biztosítottnak tekinthető – szögezte le Orbán Viktor.
Versenyelőnyt eredményező lépésként jelölte meg a kormányfő a munkalehetőségeket bővítő politikát is. Hozzátette: 2,6 millió adófizető polgára volt hazánknak 2009-2010-ben, ami nem más, mint a csőd szinonimája. Hangsúlyozta: hogy gazdaságosan és kiszámíthatóan működjön az ország, ahhoz 5-5,5 millió dolgozó és adót fizető emberre van szükség. Szavai szerint ezért nem szabad visszarettenni a képzési rendszer teljes átalakításától. Hozzátette: a fiatalok munkanélkülisége mögött tekintélyes mértékben az húzódik meg, hogy éveken keresztül olyan képzést kaptak, ami oklevelet biztosított ugyan, de megélhetést garantáló munkához azzal nem lehetett jutni.
Nem szabad visszarettennünk a családi adózás és az arányos adórendszer kombinálásától, mert nem lehet, hogy Magyarországon még egyszer munka-, család- és vállalkozás-ellenes adórendszer legyen – szögezte le. Ezzel összefüggésben megjegyezte: „a vállalkozóknak igazuk van”, előbb-utóbb forrást kell találni egy jelentős tb-járulékcsökkentésre. Mint mondta, hazánkban az átlagjövedelem az adózás után havi 500 euró, és az átlagnyugdíj 250 euró. Nekünk a minimálbért, az átlagbér színvonalát emelni kell, úgy, hogy közben nőjön a versenyképesség – fűzte hozzá.
|
Erős nemzettudat kell a versenyelőnyhöz
A célokról szólva a miniszterelnök kijelentette: a költségvetésünket „pozitívba kell fordítani”. Az államadósság csökkentését úgy kell megoldanunk, hogy elvezessen bennünket egy pozitív költségvetési szaldóhoz – fogalmazott. A versenyelőnyhöz szükséges második előnynek az 50 százalék alá csökkentett államadósságot nevezte meg. Én azok közé tartozom, akik nem fogadják el azt a véleményt, hogy négyévente nem lehet legalább 10-14 százalékot lefaragni az államadósságból – jelentette ki.
Orbán Viktor hangsúlyozta, ahhoz, hogy a válság után sikeres legyen hazánk, elengedhetetlen az ország újraiparosítása. A negyedik dolog, ami versenyelőnyt adhat, az az, hogyha a válság ideje alatt fejlesztjük a mezőgazdaságunkat, ami a következő évtizedekben sokkal fontosabb szerephez jut majd a világban– emelte ki. Hozzátette: emellett célként kell megfogalmazni a teljes foglalkoztatottságot is.
Ez 3,5 százalék körüli munkanélküliségi arányt jelent - jegyezte meg. Meg kell teremtenünk az ország energiafüggetlenségét, és fejleszteni kell az atomenergia-termelést is; valamint olyan kapcsolatrendszert kell kiépíteni, hogy Magyarország egyetlen más lelőhelytől se függjön – sorolta a kormányfő. A következő fontos dolog, hogy haza kell hívni a tehetségeket – emelte ki.
Meggyőződésem, hogy a válság utáni világban azok az országok, amelyeknek erős nemzettudatuk van, versenyelőnnyel indulnak majd – jelentette ki Orbán Viktor. Emellett kiemelte a demográfiai trend megfordításának fontosságát is. Csökkenő népességgel nem lehet sikert elérni abban a világban, amelynek a küszöbén állunk – jegyezte meg ezzel összefüggésben.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy érték lesz a jövőben az a tény, hogy Magyarországon nem fenyeget különböző világértelmezésű embercsoportok közötti összeütközés. Éppen ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni – zárta szavait a miniszterelnök.
A célokról szólva a miniszterelnök kijelentette: a költségvetésünket „pozitívba kell fordítani”. Az államadósság csökkentését úgy kell megoldanunk, hogy elvezessen bennünket egy pozitív költségvetési szaldóhoz – fogalmazott. A versenyelőnyhöz szükséges második előnynek az 50 százalék alá csökkentett államadósságot nevezte meg. Én azok közé tartozom, akik nem fogadják el azt a véleményt, hogy négyévente nem lehet legalább 10-14 százalékot lefaragni az államadósságból – jelentette ki.
Orbán Viktor hangsúlyozta, ahhoz, hogy a válság után sikeres legyen hazánk, elengedhetetlen az ország újraiparosítása. A negyedik dolog, ami versenyelőnyt adhat, az az, hogyha a válság ideje alatt fejlesztjük a mezőgazdaságunkat, ami a következő évtizedekben sokkal fontosabb szerephez jut majd a világban– emelte ki. Hozzátette: emellett célként kell megfogalmazni a teljes foglalkoztatottságot is.
Ez 3,5 százalék körüli munkanélküliségi arányt jelent - jegyezte meg. Meg kell teremtenünk az ország energiafüggetlenségét, és fejleszteni kell az atomenergia-termelést is; valamint olyan kapcsolatrendszert kell kiépíteni, hogy Magyarország egyetlen más lelőhelytől se függjön – sorolta a kormányfő. A következő fontos dolog, hogy haza kell hívni a tehetségeket – emelte ki.
Meggyőződésem, hogy a válság utáni világban azok az országok, amelyeknek erős nemzettudatuk van, versenyelőnnyel indulnak majd – jelentette ki Orbán Viktor. Emellett kiemelte a demográfiai trend megfordításának fontosságát is. Csökkenő népességgel nem lehet sikert elérni abban a világban, amelynek a küszöbén állunk – jegyezte meg ezzel összefüggésben.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy érték lesz a jövőben az a tény, hogy Magyarországon nem fenyeget különböző világértelmezésű embercsoportok közötti összeütközés. Éppen ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni – zárta szavait a miniszterelnök.
Tekintse meg az eseményről készült képeinket!
(fidesz.hu)
Kapcsolódó
 | Rogán: A cél, hogy minél szélesebb legyen a középosztály | |
| Schöpflin: Új gondolkodásra van szükség | |
| "A nemzetállam nagyon is velünk van, él" | |
| El kell szakadni a korábbi kabinetek megoldásaitól |
 |
| Fotók: Fűrjes Viktória |
Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány elnöke a konferencia megnyitóján arról beszélt, hogy szervezetük „konzervatív, nemzeti és kapitalizmuspárti” elveket követ és kér számon. „Félidőben értékelni illik, esetleg korrigálni” – tette hozzá.
A fórumon felszólalt Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár is, aki szerint az Orbán-kormány helyesen teszi, hogy kihasználja a parlamentben megszerzett kétharmados többségét, mivel a szavazók a megújulásra szavaztak 2010 tavaszán. „Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz követhetnek el hibákat, lehet kritizálni őket, de mindenképpen tiszteletet érdemelnek munkájukért” – mondta Schüssel.
A politikus helyzetelemzése szerint Európában egyre nyílik a szegények és a gazdagok közötti olló, a középosztály egyre rosszabb helyzetbe kerül, pedig nagyon fontos szerepet tölt be a demokráciában. Megfigyelhető az is, hogy a fejlődő országokba távozott sok vállalat, és ezzel munkahelyek szűntek meg – mutatott rá.
George Pataki, New York állam volt kormányzója a konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében elmondta, Magyarország igen rossz gazdasági helyzetben volt, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, de az elmúlt két évben kiemelkedő eredményeket értek el. Az új alaptörvény és a XXI. században szükséges, fontos reformok kidolgozását nagyon nehéz feladatnak nevezte, de – mint mondta – ezek eredményeként a magyar demokrácia megerősödött. „Az Orbán-kormány elkötelezett a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés mellett, és bár nagy kihívások előtt áll, gazdasága erősebbé, stabilabbá válik” – fogalmazott.
Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP) képviselő elmondta, hogy a magyarokat több dimenziós megosztottság jellemzi, köztük anyagi, politikai és – Trianon óta – térbeli, ezeket a megosztottságokat pedig hajlamosak vagyunk „intenzívebben megélni”, mint például hasonló megosztottságokkal rendelkező nyugati-európai országok. Ugyanakkor véleménye szerint a demokráciában nem engedhető meg semmilyen fogalmi, tudásbeli monopólium, így egyik oldal sem sajátíthatja ki magának sem a nemzet fogalmát, sem a haladást.
G. Fodor Gábor a Nemzeti Érdek című folyóirat bemutatásánál elmondta, vállalja, ha valaki lapjukat a „nemzetstratégiai gondolkodás Playboyának tartja”. Hozzátette, hogy a Nemzeti Érdek léte annak bizonyítéka kíván lenni, hogy a magyar gondolatok semmivel sem alsóbbrendűek a német vagy a brit gondolatoknál, nemzetstratégiai fejtegetéseknél.
Stumpf István alkotmánybíró szerint a kétharmad természetes következménye volt, hogy létrejött az „alkotmányos momentum”, vagyis a többség, mely által megszüntethetővé vált a több mint 20 éve fennálló ideiglenes alkotmányosság. Stumpf István elismerte, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásával sérült a gazdasági alkotmányosság Magyarországon: „Nyílt seb keletkezett az alkotmányosságon, ám azt is le kell szögezni, hogy ez ideiglenes, helyrehozható állapot” – mondta az alkotmánybíró.
„A válság olyan, mint a pornográfia: nehezen definiáljuk, ám ha meglátjuk, rögtön megtudjuk róla mondani: ez az” – ezt már a konferencia záróelőadásának részeként Orbán Viktor miniszterelnök mondta. A kormányfő helyzetelemzése szerint a modern világ legnagyobb problémája, hogy az irigység kultúrája sokszor felülkerekedik a teljesítmény kultúráján. „Nekünk a teljesítmény kultúrájára kell építenünk” – tette hozzá.
„A győzni tudás képessége abban áll, ha másképp cselekszünk, mint a legyőzöttek”, idézte a miniszterelnök a Nemzeti Érdek új számának bevezető gondolatát. Orbán szerint ha győztesnek mondjuk magunkat, akkor el kell felejtenünk a „beletörődés”, a „mások lábán élés” és a „tanuljunk meg kicsik lenni” életérzéseit.
A miniszterelnök „állapotbeli kötelességnek” nevezte a költségvetési hiány csökkentését, a gazdaság stabilizálását. A magunk mögött hagyott két év legfontosabb eredményének nevezte az államháztartás biztos lábakra helyezését.
A kormány előtt álló két évvel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, arra kell számítani, hogy a Németországgal gazdasági szempontból összeépülő, dolgozni, boldogulni akaró országok felé fog tolódni a hangsúly az Európai Unióban, így Magyarország számára is fontos, hogy az újraiparosítás középpontba helyezése és új termelési központok kialakítása közben ezt figyelembe vegye.
Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány továbbra is elsődlegesnek tekinti a transzatlanti együttműködést, ugyanakkor töretlenül fog dolgozni a keleti nyitás politikáján.
A kormányfő szerint minden körülmények között fenntartják a méltányos közteherviselést (vagyis a multinacionális cégek és a bankok bevonását a közterhek viselésébe), meg fogják kötni a védőhálóról szóló megállapodást az IMF-fel, fenn fogják tartani az arányos adórendszert valamint követni fogják azt az elvet, mely szerint az élőmunkát terhelő adókat csökkenteni kell.
Orbán Viktor a jövővel kapcsolatban elmondta azt is, hogy céljuk a költségvetés „pozitívba fordítása”, az 50 százalék közelébe mérsékelt államadósság, valamint a Lendület program (a külhonba szakadt magyar tudósok „hazahívása”) folytatása és a demográfiai trend megfordítása.
Forrás : http://hetivalasz.hu/itthon/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése