A "Gyilkos 1919" feliratot festették tegnap virradóra ismeretlenek Lukács György egykori lakóházának falára. A feliratot a XX. század egyik legnagyobb hatású filozófusának emléktáblája alá mázolták a Belgrád rakparti épületen, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének részeként a Lukács-hagyatékot kezelő intézet - a Lukács Archívum - is működik.
A felirat aznap jelent meg a házfalon, amikor a Magyar Nemzet hasábjain a XIII. kerületi Fidesz-frakció vezetője - a KDNP frakcióvezetőjének fia -, felvetette: bontsák el Lukács György angyalföldi, Szent István parkban található szobrát.
Harrach Tamás indoklása szerint nem lehet "kettős mércét" alkalmazni: ha az "indulatokra" tekintettel mégsem lesz szobra a kerületben Prohászka Ottokár antiszemita katolikus püspöknek, akkor "az 1919-es vörösterrorban nyolc embert megölő Lukácsnak se lehessen írói minőségében szobra".
Kép és teljes cikk : nepszava.huKi volt Lukács György?
Lukács György (szül. Löwinger György Bernát, Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) zsidó származású magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó, kommunista politikus. A tanácsköztársaság népbiztosa, a második Nagy Imre-kormány minisztere. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. A 20. század egyik nemzetközileg legismertebb és legnagyobb hatású magyar filozófusa.
1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába (KMP). 1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes közoktatásügyi népbiztos, április 3-ától a Forradalmi Kormányzótanács népbiztosa, május–júniusban pedig a Vörös Hadsereg politikai biztosa volt; e tisztségében a tiszafüredi vereség után Poroszlón tizedeléskor nyolc embert főbe lövetett. A bukás után egy ideig bujkált, majd Bécsbe menekült, ahol a bécsi Ideiglenes KB tagja lett. 1920-tól az MKP Bécsben működő Ideiglenes Központi Bizottságának a tagja. 1921-ben Landler Jenővel együtt kilépett a KB-ból. 1921-ben részt vett a Komintern III. kongresszusán Moszkvában. 1924-ben „jobboldali revizionistának” bélyegezték. 1926-tól ismét KB-tag. A Marx–Engels–Lenin Intézet munkatársa lett mint tudományos kutató. 1941. június 29-én az NKVD letartóztatta, majd végén Taskentbe telepítették.
További információ : hu.wikipedia.org
Hatalmas életműve ma nem divatos, a filozófia történetében mégis jelentős helye van. Bár tudat alatt látta a szocializmus csődjét, mégis ragaszkodott az eszméhez, mert életét az elutasítás értelmetlenné tette volna. A kommunista párt dogmatikus igényeinek akart megfelelni, de mindig elcsábította a legsúlyosabb eretnekség: az önálló gondolkodás.
Forrás : mult-kor.huNagyon érdekes megállapítás olvasható :
Lukács György, akiről Thomas Mann a Varázshegy Naphtáját mintázta, 1971. június 4-én halt meg.Forrás : mult-kor.huThomas Mann regénye a Varázshegy a szabadkőművességről szól. Halkan kérdezem:Lukács György is szabadkőműves volt? A legfontosabb személyek azok voltak.Lukács György kivétel volt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése