Elie Wiesel (született Eliezer Wiesel; magyarul: Wiesel Lázár (Máramarossziget, Románia, 1928. szeptember 30. –) magyar származású amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól. Változatos és gazdag műveiben az erőteljes és költői irodalmi, teológiai hozzászólások/véleményezések, valamint az általa sajátos módon artikulált zsidó spiritualitás fedezhetőek fel. 1986-ban Elie Wiesel Nobel-békedíjat kapott. A norvég Nobel-díj Bizottság az "emberiség hírvivőjének/hírnökének" nevezte, megjegyezve, hogy a "Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének" feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a "béke érdekében végzett gyakorlati munkája" mind "a béke, a jóvátétel/megbékélés és az emberi méltóság" erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé. Ő használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében.
Az 1986-os Nobel-békedíjat az alábbi indoklással vehette át: „Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”. Hitvallásához hűen mindenhol felemelte a szavát, Boszniától az örmény népirtáson át Darfurig, valamint elkötelezett támogatója Izrael államának.
Hatása
2006 januárjában Az éjszaka című művét Oprah Winfrey beválasztotta könyvklubjába. Ugyanebben az évben együtt látogattak el Auschwitzba, ahol az író felidézte az általa átélt, és könyvében megírt borzalmakat. Oprah Winfrey esszéíró versenyt rendezett. A fiataloknak arra a kérdésre kellett választ keresniük, hogy Az éjszaka című mű miért aktuális napjainkban is. 2009 nyarán Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök mellett Elie Wiesel volt a harmadik felszólaló, amikor az államfők Buchenwaldba látogattak, hogy tisztelegjenek az oda elhurcoltak és ott megöltek előtt. Wiesel az Air Force One fedélzetén érkezett, és szinte egész napját az amerikai elnökkel töltötte, a felkérést mégis közvetlenül a megemlékezés előtt kapta. „Tudja, Mr. Wiesel, úgy gondolom, önnek kéne beszélnie harmadikként" - mondja neki Obama, és Wieselnek mindig van gondolata, szava, ha azokra gondol, akik nem tértek vele vissza a lágerből. Egyik nyilatkozatában így fogalmazott: „Néha az az érzésem, hogy a történelemnek nincs érzéke az igazsághoz, most azonban azt gondolom, hogy humorérzéke viszont mégiscsak van, hiszen én, akit itt el akartak pusztítani, most győztesen, az Air Force One fedélzetén térek ide vissza!"
Tovább : http://hu.wikipedia.org/
Lehet szeretni vagy nem szeretni a zsidókat,de ez az esemény sokat árt Magyarország jó hírnevének.A magyar kormány választás előtt áll: Vagy Európa vagy nem Európa.Ha a választás nem Európa lesz,akkor lehet visszaállítani a Horthy-korszakot.Ki a felelős ezért a helyzetért? Az biztos,hogy nem Orbán Viktor ' Ezt lehet olvasni a Die Pressében .Orbán Viktor mint Pilátus mossa a kezeit ' Ő nem felelős ' Akkor ki a felelős? Már csak néhány lépés és Európán kívül lesz Magyarország.a görög választások eredményét nézve az látható,hogy a görög Európában akarnak maradni.Nagyon nehéz idők előtt állnak,de vállalják.Mit nyilatkozott Orbán Viktor a Die Pressében ?
A vitákat kiváltó Horthy-emlékművek kérdéséről úgy vélekedett, hogy külön kell választani a történelmi vitákat a politikai vitáktól. "Közép-Európában a kommunisták egyik fő küldetése az volt, hogy kitöröljék a múltat. A múltról szóló mostani viták erre reagálnak" - vélekedett. Az akkori korszak pártjai közül a Fidesz a kisgazdapárttal van legközelebbi rokonságban, amely ellenzékben volt Horthyval szemben - mondta.
Emlékművek létesítéséről dönteni kizárólag az egyes önkormányzatok dolga - mondta. A Horthyról szóló vitát hosszúnak és nagyon bonyolultnak nevezte Orbán Viktor, "s nem az én feladatom miniszterelnökként végleges ítéletet mondani. Amellett vagyok azonban, hogy a vita folytatódjon" - jelentette ki. "Magyarország demokrácia (...). Ha az emberek meg akarnak vitatni valamit, akkor meg kell vitatniuk" - fogalmazott.
Leszögezte, hogy egy Lenin-, Sztálin-, vagy Hitler-emlékművet határozottan ellenezne. "Horthyt diktátornak nevezi valaki?" - felelt az újságnak arra kérdésére, hogy egy "hazai diktátor" emlékművével egyetért-e. "Szálasi Ferenc volt diktátor" - tette hozzá.
Nyirő József újratemetésének ügyéről szólva kijelentette, hogy azt kegyeleti, és nem politikai kérdésnek tartja, és nem ért egyet azzal, hogy Kövér László részvétele szimbolikus jelentőségű politikai lépés lett volna. "Csodálkozom, hogy Románia számára ez politikai kérdés" - mondta. Hozzátette, Budapesten nemrég megemlékeztek Kádár Jánosról is, amit szintén kegyeleti aktusnak tart.
http://diepresse.com/home/politik/aussenpolitik/766412/Orban-im-Interview_Wir-haben-die-Linke-zertruemmert?_vl_backlink=/home/index.do
MTISajnálatos Elie Wiesel lépése,de mindenkinek jogában van dönteni bizonyos kérdésekben.Ez egy tiltakozás.Sem Orbánt,sem Kövért nem hatja meg ez a lépés.Mi lesz a vége azt nem tudjuk.Nem tanulunk a történelemből?
Mély megdöbbenéssel és felháborodással értesültem arról, hogy Szőcs Géza kulturális államtitkár és Vona Gábor, a szélsőjobboldali Jobbik elnökének oldalán Ön is részt vett azon az ünnepségen, amelyet Romániában szerveztek a nyilaskeresztes parlament tagjának, Nyirő Józsefnek a tiszteletére. Megbotránkoztatónak találom, hogy a magyar Országgyűlés elnöke képes volt elmenni egy olyan ünnepségre, amely a Horthy- és a Szálasi-rezsim fasiszta ideológiája előtt tiszteleg – szerepel abban a levélben, amelyet a Nobel-békedíjas Wiesel még június 7-én írt Kövér Lászlónak a román hatóságok által végül meghiúsított Nyirő-temetés kapcsán.
Írásában a magyar származású amerikai zsidó író kitér azokra a „nyugtalanító hírekre”, amelyek szerint Magyarországon köztereket neveznek el Horthy Miklósról és rehabilitálják Wass Albertet, illetve a világháborús fasiszta kormánnyal együttműködő más közéleti szereplőket, és a tanrendbe kerülnek a szélsőjobboldali eszméket hirdető szerzők.
Wiesel a levélben emlékeztet rá, hogy 2009 decemberében tartott parlamenti beszédében felkérte a magyar képviselőket, hogy tegyenek többet a bizonyos kiadványokban és a politikai életben is megjelenő antiszemita, rasszista megnyilvánulások ellen, amelyek „szégyent hoznak a nemzetükre”.
„Azóta egyre világosabb, hogy a magyar hatóságok bátorítólag lépnek fel azokban a kísérletekben, amelyek tisztára mosnák Magyarország múltjának ezt a tragikus fejezetét, nevezetesen a világháborús magyar kormány részvételét az ország több százezer zsidó állampolgárának deportálásában és meggyilkolásában” – állapítja meg Az éjszaka című könyvével világhírűvé vált író.
„Nem akarom, hogy közöm legyen ehhez, ezért ezennel visszaadom a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, amelyet 2004. június 24-én Magyarország elnökétől [Mádl Ferenctől – a szerk.] kaptam” – zárul Wiesel levele.
Kövér László házelnök megkapta a levelet, erősítették meg kérdésünkre. A válasz várhatóan szerdán születik meg - tájékoztatta a Népszabadságot az Országgyűlés sajótosztálya.
Forrás : nol.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése