Az Orbán-féle jobboldal feltámasztja a szélsőjobboldal által mindig is hősként tisztelt Horthy Miklós egykori kormányzó kultuszát.
El tudnánk képzelni, hogy az UMP politikusai szobrot avassanak Pétain marsallnak? Pedig nagyjából ez történik most Magyarországon, ahol a hatalmon lévő jobboldal támogatja Horthy Miklós egykori kormányzó (1920-1944) rehabilitálását, egy olyan politikusét, aki Adolf Hitler szövetségese volt. Múlt szombaton, június 16-án Horthy-mellszobrot avattak fel a Budapesttől 60 km-re fekvő Csókakőn a jobboldali-populista Orbán Viktor pártjának polgármestere és 800 résztvevő, köztük a szélsőjobboldal szimpatizánsai előtt.
Sokasodó megemlékezések
A közelmúltban három másik településen is Horthy Miklós emléke előtt tisztelegtek: az egyik településen egy parkot neveztek el róla, másutt életnagyságú faszobrát állították fel, a harmadikban visszahelyezték márvány emléktábláját a helyi iskola falára, ahonnan 1947-ben távolították el.
A magyar szélsőjobboldal számára Horthy, aki Hitlerrel való szövetségének köszönhetően Magyarország által 1920-ban elvesztett területeket szerzett vissza, mindig is hős volt. Ma azonban „úgy tűnik, hogy a Fidesz maga is az egykori admirális rehabilitálása mögé sorakozott fel”, mutatott rá a napokban Vadai Ágnes ellenzéiki politikus.
Május elején Orbán Viktor miniszterelnök pártjának két parlamenti képviselője is vett részt azon a bálon, amelyet azért szerveztek, hogy összegyűjtsék a tengernagy Budapestre tervezett szobrához szükséges összeget. Az osztrák Die Presse vasárnapi számában megjelent interjúban Orbán Viktor a maga nevében nem hajlandó diktátornak minősíteni Horthy Miklóst. A kormányzó emlékére rendezett események sűrűsödésére vonatkozó kérdés kapcsán a magyar miniszterelnök kijelentette: „A döntés ebben kizárólag a helyi közösségre tartozik”.
Orbán egy lightos Horthyt alakít
2010 óta, amikor másodszor is kormányra került, a kétharmados többséggel rendelkező populista jobboldal vezér leszűkítette az alkotmánybíróság és a kormány szerepét, olyan új alkotmányt erőltetett át, amely bebetonozza a hatalomba pártját és szájkosarat tett a médiára. „A Horthy-Magyarország nem diktatúra volt, hanem egy autoriter rezsim. Orbán egy „Horthy light” szerepében lép fel „ – vélekedik Thomas Schreiber újságíró.
A jobboldal történelmi legitimitációt keres, ezért tér vissza a Horthy-rezsim szimbólumaihoz, ezért hozott rendeletet a Parlament előtti tér felújításáról, ami ennek során visszanyeri korábbi.... 1940 előtti arculatát. „Ezzel a szimbolikus gesztussal Orbán világos jelzést küld az embereknek: vissza a Horthy-érába!” - mutat rá Hallama János. A 45 éves családapát felháborítja, hogy városa, Gyömrő önkormányzati testülete a korábbi Szabadság teret újra az admirális nevére keresztelte át. „Horthy egy háborús bűnös volt, akit felelősség terhel a magyar zsidók körében végrehajtott népirtásért” - hangsúlyozza Hallama. 1944-ben, a német megszállás idején a magyar állam szerepet vállalt 437 000 magyar zsidó deportálásában, részt vett a haláltáborokba szállításukban.
A Horthy-ügy megosztja a ezt a csendes, álmos kistelepülést, noha annak önkormányzatában nem a jobboldal, hanem független képviselők adják a többséget. Ennek dacára, amikor a testület egyetlen szélsőjobboldali képviselője azzal a javaslattal állt elő, hogy nevezzék át a főteret: „minden képviselő megszavazta. Talán, mert érzik, hogy most jobbról fúj a szél”- elemzi a helyzetet Hallama János.
Székely Attila, a kultúrház igazgatója, független képviselő viszont úgy látja, a tér átkeresztelése teljesen logikus lépés volt. „1945 előtt Horthy tér volt a neve, az admirális családjának itt kastélya is volt. Ma már egyre többet tudunk róla, és látjuk, hogy nem volt az a szörnyeteg, amilyennek a kommunisták beállították. Gyermekkoromban tilos volt beszélni róla, de anyám néha emlegette a kormányzót, s mindig pozitívan szólt róla.”
Néhány száz helyi lakos tiltakozó tüntetést szervezett a tér átnevezése miatt, mire az önkormányzat visszakozott, s úgy döntött, csak a helyi park fogja viselni a kormányzó nevét. Hallama János és barátai azonban ezt sem fogadják el, népszavazást akarnak az ügyben.
Karsai László történész szerint „Gyömrő, ahol a lakosság egy része felemelte a hangját, kivételes példa. A magyarok közömbösek, apatikusak, nem akarnak szembenézni a múltjukkal.”
El tudnánk képzelni, hogy az UMP politikusai szobrot avassanak Pétain marsallnak? Pedig nagyjából ez történik most Magyarországon, ahol a hatalmon lévő jobboldal támogatja Horthy Miklós egykori kormányzó (1920-1944) rehabilitálását, egy olyan politikusét, aki Adolf Hitler szövetségese volt. Múlt szombaton, június 16-án Horthy-mellszobrot avattak fel a Budapesttől 60 km-re fekvő Csókakőn a jobboldali-populista Orbán Viktor pártjának polgármestere és 800 résztvevő, köztük a szélsőjobboldal szimpatizánsai előtt.
Sokasodó megemlékezések
A közelmúltban három másik településen is Horthy Miklós emléke előtt tisztelegtek: az egyik településen egy parkot neveztek el róla, másutt életnagyságú faszobrát állították fel, a harmadikban visszahelyezték márvány emléktábláját a helyi iskola falára, ahonnan 1947-ben távolították el.
A magyar szélsőjobboldal számára Horthy, aki Hitlerrel való szövetségének köszönhetően Magyarország által 1920-ban elvesztett területeket szerzett vissza, mindig is hős volt. Ma azonban „úgy tűnik, hogy a Fidesz maga is az egykori admirális rehabilitálása mögé sorakozott fel”, mutatott rá a napokban Vadai Ágnes ellenzéiki politikus.
Május elején Orbán Viktor miniszterelnök pártjának két parlamenti képviselője is vett részt azon a bálon, amelyet azért szerveztek, hogy összegyűjtsék a tengernagy Budapestre tervezett szobrához szükséges összeget. Az osztrák Die Presse vasárnapi számában megjelent interjúban Orbán Viktor a maga nevében nem hajlandó diktátornak minősíteni Horthy Miklóst. A kormányzó emlékére rendezett események sűrűsödésére vonatkozó kérdés kapcsán a magyar miniszterelnök kijelentette: „A döntés ebben kizárólag a helyi közösségre tartozik”.
Orbán egy lightos Horthyt alakít
2010 óta, amikor másodszor is kormányra került, a kétharmados többséggel rendelkező populista jobboldal vezér leszűkítette az alkotmánybíróság és a kormány szerepét, olyan új alkotmányt erőltetett át, amely bebetonozza a hatalomba pártját és szájkosarat tett a médiára. „A Horthy-Magyarország nem diktatúra volt, hanem egy autoriter rezsim. Orbán egy „Horthy light” szerepében lép fel „ – vélekedik Thomas Schreiber újságíró.
A jobboldal történelmi legitimitációt keres, ezért tér vissza a Horthy-rezsim szimbólumaihoz, ezért hozott rendeletet a Parlament előtti tér felújításáról, ami ennek során visszanyeri korábbi.... 1940 előtti arculatát. „Ezzel a szimbolikus gesztussal Orbán világos jelzést küld az embereknek: vissza a Horthy-érába!” - mutat rá Hallama János. A 45 éves családapát felháborítja, hogy városa, Gyömrő önkormányzati testülete a korábbi Szabadság teret újra az admirális nevére keresztelte át. „Horthy egy háborús bűnös volt, akit felelősség terhel a magyar zsidók körében végrehajtott népirtásért” - hangsúlyozza Hallama. 1944-ben, a német megszállás idején a magyar állam szerepet vállalt 437 000 magyar zsidó deportálásában, részt vett a haláltáborokba szállításukban.
A Horthy-ügy megosztja a ezt a csendes, álmos kistelepülést, noha annak önkormányzatában nem a jobboldal, hanem független képviselők adják a többséget. Ennek dacára, amikor a testület egyetlen szélsőjobboldali képviselője azzal a javaslattal állt elő, hogy nevezzék át a főteret: „minden képviselő megszavazta. Talán, mert érzik, hogy most jobbról fúj a szél”- elemzi a helyzetet Hallama János.
Székely Attila, a kultúrház igazgatója, független képviselő viszont úgy látja, a tér átkeresztelése teljesen logikus lépés volt. „1945 előtt Horthy tér volt a neve, az admirális családjának itt kastélya is volt. Ma már egyre többet tudunk róla, és látjuk, hogy nem volt az a szörnyeteg, amilyennek a kommunisták beállították. Gyermekkoromban tilos volt beszélni róla, de anyám néha emlegette a kormányzót, s mindig pozitívan szólt róla.”
Néhány száz helyi lakos tiltakozó tüntetést szervezett a tér átnevezése miatt, mire az önkormányzat visszakozott, s úgy döntött, csak a helyi park fogja viselni a kormányzó nevét. Hallama János és barátai azonban ezt sem fogadják el, népszavazást akarnak az ügyben.
Karsai László történész szerint „Gyömrő, ahol a lakosság egy része felemelte a hangját, kivételes példa. A magyarok közömbösek, apatikusak, nem akarnak szembenézni a múltjukkal.”
Forrás : franciakoktel.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése