Kellet hozzá egy teljhatalmú könyvelő
(Adolf Eichmann) egy szervezett és megbízható SS különítmény és
legnagyobb kihívásként az európai vasúti hálózat rendelkezésre
állása. Valójában maga a deportálás (értsd: megsemmisítő helyekre szállítás) 3 fázisból állt: jegyzék
készítés a begyűjtendőkről, a kijelölt személyek összegyűjtése -
néha előbb gettókba gyűjtése - aztán a vasúti csomópontokra
szállítása (lábon, teherautókon) majd végül vasúti elszállítás a
célállomásra. Onnan már a helyi tábori szervek a szelektálások után
intézték a sorsukat.
Az első fázis gyakorlatilag abból állt, hogy először készítettek egy létszámnyilvántartást a begyűjtendő tömegek számáról és elhelyezkedéséről =>
ez eddig könyvelői munka (Eicmann is inkább egy könyvelő volt) Ebben
bármilyen meglepő de a helyi zsidótanácsok mindig segítették a
nácikat. Amikor Eichmann Magyarországra érkezett, először kijelölte a
magyarok közül azt a 3 főt akik a legfelső szinten garantálni
tudták, hogy a helyi szervek ne akadályozzák a "munkát" A 3 fő: Endre
László, Baky László, Ferenczy László alezredes volt, a "három
László" ahogy később emlegették őket:
Baky László (1898-1946)
Csendőrőrnagy, nyilas politikus,
országgyűlési képviselő. A Sztójay-kormány idején a belügyminisztérium
politikai államtitkára, a deportálások egyik irányítója. A nyilas puccs
után a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. A Népbíróság halálra ítélte,
kivégezték.
Ferenczy László (1898-1946)
Csendőralezredes. 1944 márciusától az
Eichmann-kommandó és a magyar csendőrség közötti összekötő tiszt.
Jelentős szerepet játszott a vidéki zsidóság deportálásában. A
Szálasi-érában a Belügyminisztériumban a zsidóügyek referense. A háború
után halára ítélték és kivégezték.
Endre László (1895-1946)
Köztisztviselő, antiszemita politikus.
1938 és 1944 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. A
Sztójay-kormány belügyi államtitkáraként a vidéki zsidóság
deportálásának egyik fő irányítója, felelőse. A magyar és német
hatóságok közötti együttműködés kulcsembere, akit Eichmann a legjobb
barátai közé sorolt. A nyilas uralom alatt a hadműveleti területek
polgári kormánybiztosa. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
A létszámnyilvántartások elkészítését
követően Adolf Eichmann felkereste 1944 március 31-én a magyar Zsidó
Tanácsot. Innen idézet Gideon Hausner ügyész által írt "Ítélet
Jeruzsálemben" című műből:
"... Eicmann kijelentette a Zsidó
Tanácsnak: az ő legfőbb feladata a hadiipar termelésének növelése. A
zsidóknak dolgozniuk kell, s akkor semmi bántódásuk nem lesz. Kérte a
Zsidó Tanácsot , "működjék együtt" , és gondoskodjék önkéntesekről. Ha
nem jelentkeznek önkéntesek, akkor erőszakkal szerez embereket."
Mai ésszel talán megdöbbentő módon a
zsidók mindig vállalták, hogy segítenek Eishmannak Az első fázishoz
tartozó sárga csillagok kiosztását például mindig maguk a zsidók
csinálták, sőt magukat a sárga csillagokat legtöbbször "élelmes"
zsidó vállalkozók készítették és adták el honfitársaiknak. Miért tették?
A magyarázat az, hogy hittek abban, hogy ha bizonyos határokig
együttműködnek, akkor talán megmenekülnek a legrosszabbtól. Sajnos
azonban - ekkor még - nem tudták mi az a "legrosszabb"!
A németek a továbbiakban gettókat hoztak
létre. Ez azonban nem mindig volt általánosan bevett szokás, csak ott
hoztak létre ilyen elkülönített városrészeket, ahol nagy létszámsűrűség
koncentrálódott. A gettó építésnél sem kell nagy dologra gondolni.
Többnyire egy olyan városrész volt, ahol lefalaztak néhány utcát. A
szakmunkákra felfogadtak helyi szakembereket, jó fizetésért, a
kulimunkát meg maguk a zsidók csinálták. A második fázis az
összegyűjtés vagy a gettók kiürítése volt a "legrázósabb" feladat és a
leginkább létszám igényes művelet. Itt a nácik gyakran valóban
igénybe vettek helyi segítséget, de hangsúlyozni kell: csendőri
szerveket kértek, nem katonaiakat!!!!
"A deportálások Magyarországon
szédítő gyorsasággal mentek végbe; néha egy napon öt szerelvény is
befutott Auschwitzba, tizennégyezer emberrel. Eichmann szállítási
megbízottjának a tanácsára egy-egy vagonba száz embert tuszkoltak
be."
Hatalmas német és magyar hadosztályok
részvétele helyett tehát gyors, hatékony és precízen megtervezett
rendőri akciók biztosították a zsidók összegyűjtését, majd
haláltáborokba szállítását. Olajozottan és jól kidolgozott procedúra szerint, megdöbbentően minimális létszámmal dolgozott az SS.
A jegyzékeket maguk a zsidók, és vezetőik összeállították, majd ki
is hirdették hogy mikor és hová kell majd gyülekezni a zsidóknak,
vagyis honnan fogják őket elszállítani azon helyekre ahol majd
dolgozniuk kell. Gettók esetén a gettók felállításában és a gettóba
vonulásban is együttműködtek. Ez szinte mindig békésen történt. A
helyi újság kihirdette, hogy mi az a dátum amíg minden zsidónak be
kell vonulnia a gettóba.
1944. május 15 és július 9 közt, azaz 56 nap leforgása alatt elgázosították szinte a teljes magyar zsidóságot.
Német adatok szerint egészen pontosan – 437 ezer 402 zsidót
deportáltak Magyarországról, akiket 15 ezer ember kivételével mind
Auschwitz-Birkenauba szállítottak elgázosításra.
A procedúra jól szervezetten zajlott, csupán pontos nyilvántartások és "gyomor kellett hozzá"!
Az SS esetében megvolt mindkettő. A források, dokumentumok tanúsítják,
hogy a feladat méreteihez képest meglepően kis létszámú SS erők
felügyelték a gyakran sok tízezres zsidó tömegek elszállítását.
Megdöbbentő, mert a mai ember el sem tudja képzelni, hogy ezen emberek
voltaképp ÖNSZÁNTUKBÓL vonultak oda ahová a németek terelték őket. A
magyarázat az, hogy nem tudták mi vár rájuk, vagy a háború utolsó
szakaszában ha tudták is, nem akarták elhinni.
Harmat Árpád Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése