Nagykövet úr, a devizahitelek átváltása körül kialakult vitával újabb mélypontjukra jutottak az Ausztria és Magyarország közötti kapcsolatok. Hogyan tudja Ön ezt a rakás cseréptörmeléket újra összeragasztani?
Szalay-Bobrovniczky Vince: Nincs olyan cseréptörmelék-halom, amelyet nekem kellene összeragasztanom. A kapcsolatok szívélyesek, és nem csak a szövetségi állam szintjén, de a határ menti régiókban is. A bankok csak egyetlen részét fedik le a kapcsolatoknak. Nagyon sok tervünk van a jövőre vonatkozóan. Az 1956-os Magyar Forradalom 55. évfordulója alkalmából október 20-án rendezvényünk lesz Bécsben, és a Stájer Tartományi Kormánnyal együttműködve koncertet tervezünk. Egy ideig biztosan hűvös lesz a tárgyalások légköre, de az az érdekünk, hogy megnyugtassunk osztrák barátainkat.
Kapcsolódó cikkek
Szalay-Bobrovniczky Vince:Nem a mi felelősségünk, hogyha az ehhez hasonló ostobaságokat előveszik a legalsó fiókokból, és terjesztik őket. Kérem, maradjunk a valóság talaján: hétfőn a magyar kormány valószínűleg a parlament elé terjeszti szavazásra a törvénytervezetet. Ez a korábbi elképzelésektől eltérően azt javasolja, hogy ne élvezhessék a kedvező árfolyamon történő átváltás előnyét azok, akik olyan időpontban vették fel a hiteleiket, amikor a frank már többe került mint 180 forint. Ez egyértelműen mutatja, hogy Orbán miniszterelnök nem csak a bankokat teszi egyedül felelőssé. A hitelfelvevőknek is van bizonyos fokú felelősségük.
Teresa Zötl
A Die Presse fotója az interjúhoz
Kérdés:Osztrák szemszögből nézve provokatív volt az időpont megválasztása. Éppen akkor került rá a sor, amikor az elmúlt héten a Svájci Jegybank beavatkozott, és jelentősen gyengült a svájci frank. Mostantól kezdve könnyebb helyzetben lesznek a hitelfelvevők. Meg lehetett volna talán várni, hogy a dolgok miként alakulnak tovább. De nem így cselekedtek. Miért nem?
Szalay-Bobrovniczky Vince: Úgy gondoljuk, hogy kb. 800-900 ezer magyar számára problémás a hitelek visszafizetése. 200 ezernél valamivel több ember nem tudja visszafizetni a tartozását. A probléma valamivel kisebb lesz, de ez semmit sem változtat azon, hogy ezek az emberek fizetésképtelenek. Orbán Viktor a lakosság mellé állt. A régió más országaihoz képest nálunk hosszú időn keresztül hallatlanul magas kamatokért adták a devizahiteleket, amelyet csak tovább súlyosbított a forint árfolyama.
Egyértelműen kimondva a bankok meggazdagodtak a magyar lakosságon. Ausztriától eltérően Magyarországon alig van szabály a hitelfelvevők védelmére. 1996 óta a pénzintézetek egyoldalúan módosíthatják a hitelszerződéseket. Ezt is észben kell tartani, amikor ebben az országban a meglevő szerződésekbe történő beavatkozásról beszélnek. A bankok folyamatosan ezt teszik. A pénzintézeteket már két évvel ezelőtt figyelmeztette az Osztrák Bakfelügyelet arra, hogy óvatosabban bánjanak a frankhitelek kihelyezésével. Nem hallották meg a tanácsot. És miért is nem? Mert túl nagy volt a haszon. Tehát közös felelősségről van szó, és most a terhek megosztása történik.
Kérdés: De hogyha ezek az 1996-ban elfogadott szabályok olyan igazságtalanok voltak, miért nem változtatták már régen meg ezeket? Hiszen Orbán Viktor már 1998-2002 között is miniszterelnök volt.
Szalay-Bobrovniczky Vince:Először is: 1996-ban a szocialista párt adta a miniszterelnököt. Másodszor, akkoriban még semmiféle válság sem volt. Nem volt cselekvési kényszer, és egyébként a bankok maguk is jelezhették volna ezt a problémakört, amint számukra ismertté vált, hogy egyre több ügyfelüknek támad nehézsége a visszafizetéssel kapcsolatban.
Kérdés:Lengyelországban majdnem egymillió embernek van frankhitele. Ott azonban teljesen más a tárgyalási légkör. A múlt héten, amikor a SNB meggyengítette a frankot, a média örömmel számította ki, hogy milyen sok pénzt takarítanak meg ezzel a lengyel hitelfelvevők. Ott senkinek sem támadt az az ötlete, hogy bűnösnek nevezze a bankokat.
Szalay-Bobrovniczky Vince:Mi nem azt mondjuk, hogy a bankok bűnösek - és főképpen azt nem, hogy az osztrák bankok bűnösek. Ezek a bankok 5-6 milliárd euró értékben helyeztek ki frankhiteleket, amely a kihelyezett összeg közel egynegyede. Mi a közös felelősségről beszélünk. Ezen kívül a lengyel kormány időben reagált a 2008-ik évi pénzügyi válságra – másképpen, mint Magyarország, ahol sem a politika, sem a bankok nem akadályozták meg ezt a folyamatot.
Kérdés:Tehát nem csak a bankok a hibásak, hanem Gyurcsány Ferenc baloldali-liberális kormánya is, amely 2004-től 2009-ig hatalmon volt.
Szalay-Bobrovniczky Vince:Nem akarok politizálni, csak azt mondom, hogy nem hozták meg a szükséges intézkedéseket. Ausztriában reagáltak, Lengyelországban, Csehországban és Romániában úgyszintén. Csak Magyarországon nem történt semmi.
Kérdés:Ilyen háttérrel érthetőbbé válik az igyekezet, hogy bíróság elé akarják állítani a volt miniszterelnököt, Gyurcsány-t. Azért történik ez, hogy leszámoljanak a múlttal?
Szalay-Bobrovniczky Vince:Ehhez csak annyit, hogy a parlament döntött a mentelmi jogának a felfüggesztéséről, annak az értékelhető gyanúnak az alapján, amelyeket az államügyészség terjesztett elő. Bizonyára nem bosszúról van szó…..
Kérdés:….de mégis csak ez a látszat.
Szalay-Bobrovniczky Vince:Figyeljen ide, Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését a Zöldek és az egykori szocialista parlamenti elnök asszony is megszavazta! Nem többről van szó, mint arról, hogy megvizsgálják a kormányfő felelősségét, aki, amennyiben az államügyészség gyanúja helyénvaló, nem mindig cselekedett helyesen. Más országokban is akadnak hasonló esetek, mint például Franciaországban a Villepin-ügy vagy az Ausztriában letartóztatott korábbi horvát miniszterelnök, Sanader ügye.
Kérdés:De hát ezekben az esetekben büntetőjogilag releváns gyanús esetekről van szó és nem a költségvetési politikáról …
Szalay-Bobrovniczky Vince:….. Egy pillanatra, kérem! Gyurcsány ellen megfogalmazott vádak nem a téves gazdaságpolitikával kapcsolatosak. Egy konkrét ingatlancsere ügy kapcsán a hivatali hatalommal való visszaélés büntetőjogilag releváns tényállásával lett meggyanúsítva, amely miatt állítólag pénzügyi kára származott volna Magyarországnak. Nem vagyunk banánköztársaság, ahol az embereket politikai okok miatt börtönbe lehet zárni.
Die Presse, nyomtatásban 2011.09.18.
Fordította: dr. Gonda László
Forrás :168 Óra Online -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése