Érdekel egy téma. Köztudott,hogy a katolikus papok egy része pedofil hajlamú.Ők taníthatják a hittant?Én egy csalódott katolikus voltam.Olyan katolikus papunk volt,aki szégyent hozott ránk és az egyházra.Nagyon szerette a nőket , volt néhány törvénykivüli gyermeke is.Javára írom,hogy nem volt pedofil hajlamú.A nők mellett nagyon szerette az alkoholt.A Vatikántól kapott pénzt amellyel jól kereskedett.Az egyik főbűne az volt,hogy kiszolgálta a kommunistákat is.Ráadásul ügynök is volt.A püspökség nem távolította el csak nagy nyomásra.Dr. Márfi Gyula ezt írta a levelében :
Én 67 éves vagyok, tehát éltem a kommunista rezsim idején. Attól, hogy nincs családom, még ismerhetem a mai családok problémáit. Sokkal több család avatott be gondjaiba és örömeibe, mint Ön hinné.Az érsek úr miért nem házas? Milyen bibliai tanítással tudja bizonyítani? Péter apostol más néven Szent Péter is házas volt.Az első században nem volt tiltva a házasság.Az egyik pápa határozta el,hogy a papok nem házasodhatnak.Ez a pápai törvény ma is hatályban van.Igaz az is,hogy van néhány kivétel.De figyeljék meg azokat a nemzetközi botrányokat,melyekben érintve van a katolikus egyház.Két levelet olvashatnak.Kinek van igaza ? Mindenki döntse el személyesen '
Tisztelt érsek úr!Forrás : http://naplo-online.hu/
Figyelmesen olvastam a január 11-én megjelent cikkét! Többszöri átolvasás után sem tudom elfogadni az ott megjelent állításait.
Részletezném:
"Negyven évig voltunk diktatúrában" - Valóban, de a családok sokkal nagyobb biztonságban voltak mint a rendszerváltás után. Ezt nem lehet megcáfolni, csak olyannak ki nem élt akkor, kinek nincs gyermeke, gyermekei, mint ahogy önnek sincs. Ezért nem tudhatja, hogy a mai családok a létminimum körüli fizetéséből, (szerencsés esetben nem munkanélküli) hogyan taníttatja, hogyan öltözteti, és nem utolsó sorban hogyan eteti gyermekeit, a rezsiről már nem is beszélek.
Nem értek egyet azzal a kijelentésével sem, hogy a idézem: "Tehát a család szétesése korábbi időpontra tehető." Nem tehető korábbi időpontra. Épp a mostani időpontra tehető! Létbizonytalanság, a gazdasági válság, a hiteltelen politikusok felelőtlen kijelentései, a családokat szétforgácsolja, szétmorzsolja, tönkreteszi. Veszekedés, válás a vége sajnos. Itt már a hit nem segít és nem is számít! Hiába is imádkoznék, a gyerekeknek enni kell adni, a számlákat ki kell fizetni.
A "túladagolt" szabadságról: Vagy van demokrácia, vagy nincs. Ha az emberek jogait korlátozzák, az egész egyszerűen nem demokrácia. A családokat egy, azaz egy "mélyütés" érte, és ezt nevezhetjük akár KO-nak is. Ezt az időszak 1998-tól napjainkig tart! Tisztelt érsek úr, itt valami "elszakadt". Eladósodott hitüket vesztett embereket látok nap mint nap. Elmondhatom, hogy az átkosban több ember járt a templomba, mint most. Ezt Ön is tudja. Vajon mi történt??? Talán nem a kommunista időszakra kellene ezt kenni, mert azt a legkönnyebb. Meg kellene keresni az igazi választ erre. Talán az egyháznak is meg kéne változni, arculatot váltani, a korral haladni, és így közelebb kerülni a fiatalokhoz, és a családokhoz. Szerintem ez a megoldás.
Tisztelettel!
Kuncz Albert
Forrás : http://www.naplo-online.hu/
Tisztelt Kuncz Úr!
Észrevételeire a következőket szeretném válaszolni:
1. Igaz, hogy az ún. Kádár-korban a családok nagyobb biztonságban éltek, mint napjainkban, de a jövő tartalékainak felemésztése akkor kezdődött: részben az abortuszpolitika és az ország társadalmi szerkezetének ártalmas megváltoztatása (elöregedés) által, részben a kölcsönök felelőtlen felvétele révén. Egyébként az ország eladósításának felgyorsítása nem 1998-ban kezdődött el, hanem 2002 után.
2. A demokráciának semmi köze a szabadság túladagolásához, amit szabadosságnak is nevezhetünk. Én nem a gyógyszer ellen beszéltem, hanem annak túladagolása ellen, nem a szabadság, hanem a szabadsággal való visszaélés ellen. A tolvajnak, a gyilkosnak és a szatírnak is megvan a maga "szabadsága", de ha ezt megvonjuk, még nem vétünk a demokrácia ellen.
3. Én 67 éves vagyok, tehát éltem a kommunista rezsim idején. Attól, hogy nincs családom, még ismerhetem a mai családok problémáit. Sokkal több család avatott be gondjaiba és örömeibe, mint Ön hinné. Az Ön gondjaival együtt tudok érezni és együtt is érzek. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a családok problémái nem csak anyagi természetűek. Amikor egy négy-gyermekes családanya otthagyja férjét és gyermekeit, nem anyagi gondok miatt teszi. (Konkrét esetről beszélek.) A felelőtlen párkapcsolatok és az ezekből származó tragédiák okai sem anyagi természetűek elsősorban.
4. Hogy segít-e a hit a mindennapi életben vagy sem, azt talán a hívő emberektől kellene megkérdezni. Ők tudják, hogy segít.
5. Ami a jövőnket illeti, azért nem csak az egyház felelős, nem is csak az állam, hanem mindannyian. Mit vétettem én a családom ellen, és mit tehetek azért, hogy jobb legyen? Szerintem ezeknek a kérdéseknek őszinte felvetésével kezdődik a megoldás.
Tisztelettel köszönti:
Veszprém, 2011. január 11.
Márfi Gyula
veszprémi érsek
Részletesen ír Bartus László ITT '
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése