A Normafánál lezajlott szombat délutáni rendezvény erős a rendőri készültség mellett, incidens nélkül zajlott le. Olvassa >Tovább
65 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget Budapest ostroma, mely Leningrád és Sztálingrád után a második világháború leghosszabb városostroma volt. A harcok, a kitörés legfontosabb eseményeiről, társadalmi következményeiről Ungváry Krisztián történészt, a Budapest ostroma című könyv szerzőjét kérdeztük. Videó!
Olvassa > Tovább
Milyen lehetett látni az egész fővárost romba dőlni, széttaposott embercafatok között járni az utcán, mumifikálódott tetemeket kerülgetni kenyérért menet, vérfoltos szobákban aludni, az Állatkert tetemeiből ebédelni, látni embereket megőrülni a borzalmaktól?Az elmondhatatlan iszonyatról kellene beszélni február 11-én. Arról, hogy milyen lehet, amikor Európa egyik legszebb városa egy teljesen értelmetlen, a világháború menete szempontjából lényegtelen, de annál pusztítóbb, kéthónapos harcban, egy (két) őrült diktátor akaratából teljesen elpusztul. Arról, hogy harmincötezer civil hal meg, pusztán azért, mert épp abban a városban él, és még a lehetőségét sem hagyták meg neki, hogy elmenekülhessen.
Arról, hogy milyen az, amikor kifoszt és az állampolgárok egyik részét elhurcolja az egyik megszálló „szövetséges” birodalom, majd a helyébe lépő másik megszálló birodalom (a következő „szövetséges”) elviszi az utolsó elrabolható értéket is, megerőszakolja az édesanyád, a lányod, a nagyanyád, és elhurcolja a maradék életképes állampolgárt. Meg arról, hogy milyen, mikor a két birodalom regnálása közt a magyar történelem szemete, egy bűnözőkből, söpredékből verbuválódott horda uralkodik a város felett.Olvassa >Tovább
Hatvanöt éve, 1945. február 11-én kezdődött a második világháború legtragikusabb katonai akcióinak egyike, az ostromlott Budapest német-magyar védőseregének kitörése. Negyvenezer katona próbált meg a Széll Kálmán (ma Moszkva) tér és a Széna tér felől áttörni a szovjet ostromgyűrűn. Az átjutás mindössze hétszáz embernek sikerült, a többség már a kitörés első óráiban elpusztult. Buda utcáin hegyekben álltak a halottak, többségük máig ismeretlen tömegsírokban nyugszik.Nemcsak a kitörés, de mintha Budapest ostroma is hiányozna a köztudatból, hiába látszanak nyomai a mai napig szinte az egész városban. Pedig a fővárosért folytatott ötvenkét napos küzdelem a II. világháború legsúlyosabb ostromainak egyike, hosszúsága és pusztítása a sztálingrádi, varsói harcokhoz mérhető.
Budapest feláldozása egyedül Hitlernek volt ideája, amit a vonakodó katonai vezetés és Szálasi Ferenc "nemzetvezető" is elfogadott. Katonai előkészületek történtek egy esetleges ostromra, de az 1944 karácsonyán körbezárt város, különösen a lakosság nem volt felkészítve a harcra.
A Margit körút a kitörés után: elhagyott járművek, roncsok, SS-katona kifosztott hullája. (Fotó: MTI/Hadtörténeti Múzeum)
Olvassa > Tovább
Ungváry Krisztián Budapest ostroma című könyve legelőször 1998-ban jelent meg. Eddig a 6 kiadás csaknem 12000 példányban kelt el itthon – Németországban és az angol nyelvterületen is több ezret adtak el belőle. Megvásárolható > www.booker.hu
Budapest ostroma 1944
Az 1945-ös budai kitörési kísérlet a budapesti csatában a Budai várnegyedben körülzárt német–magyar csapatok összehangolt nyugati irányú támadása az összefüggő német arcvonal elérésére.Olvassa >Tovább a Wikipédián 'További cikkek az fn.hu-n '
Nem vagyunk a spiclik országa
Szabad volt az erőszak Budapesten
Kiderült, ki maradt ember
A fiút is meg akarták erőszakolni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése