A határozat támogatói szerint szükséges figyelmeztetni, a Néppárt szerint a kritika nem felel meg a tényeknek 'A Néppárt barátunk vagy ellenségünk ?

Kárpáti János és Veres Béla, az MTI tudósítói jelentik:
    Brüsszel, 2012. február 16., csütörtök (MTI) - A magyar belügyekbe avatkozásnak, a tényeket mellőzőnek minősítették egyebek között az Európai Parlament Magyarországról szóló, csütörtökön megszavazott állásfoglalását a néppárti és konzervatív EP-kommentárok, a szöveget támogató baloldali, szocialista, liberális és zöld képviselők közül többen viszont szükséges figyelmeztetésnek nevezték azt.
    A magyar néppárti képviselőcsoport közleménye szerint a határozat elfogadása a koncepciós pereket idézi. Az állásfoglalást szerintük annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak.
    "A mai képmutató és felelőtlen határozat elfogadása ismételten rávilágít a Magyarország elleni baloldali támadások igazi arcára: az nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapszik és célja Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása. A Magyarországgal kapcsolatos korábbi és várható további viták pedig e politikai kirakatper részei" - áll a közleményben.
    "Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is" - állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők, és felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.
    Az MSZP EP-delegációja közleményét jegyző Tabajdi Csaba viszont úgy fogalmazott: "sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal." A szocialista képviselő megállapítása szerint az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot: biztosítsa, hogy Magyarországon a jogalkotás nemcsak az európai jogszabályok betűjével, de azok szellemével, az EU alapértékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is összhangban legyen. Az MSZP európai parlamenti delegációjának értékelése szerint "az elmúlt másfél évben tapasztalt kettős beszéd miatt Orbán Viktor szavainak már nincs hitele". "Ahogy korábban ő maga kérte: kormányzását nem a szavak, hanem a tettek alapján értékelik. Orbán Viktor az európai mérce szerint egy év alatt harmadszor is megbukott, azt azonban meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa" - áll a közleményben.
    A néppárti kommentár szerint "a hetedik cikk alkalmazása esetén Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezermilliárd forint uniós támogatás is".
    A szocialista delegációvezető szerint viszont a Fidesz ezzel "valótlanságot állít", mert "az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerződés 7.1. cikkére tesz utalást", amely "mindössze egy folyamatos monitoring eljárás megindításának lehetőségét veti fel. De annak is csak a lehetőségét!" - fogalmazott a közleményben Tabajdi.
    A kormánypárti magyar EP-képviselők szerint "fontos azt is kiemelni, hogy a mai határozat nem születhetett volna meg, ha sok életvitelszerűen már nem Magyarországon élő, korábban a megbukott SZDSZ-hez köthető személyiség nem szítja folyamatosan álinformációkkal az EP liberális frakcióját".
    Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció vezetője közleményében kiemelte: az EP az állásfoglalással "megerősítette elkötelezettségét, hogy a közös európai értékeket vagy a demokráciát bármely tagállam vagy kormány részéről ért sérelem ellen kész harcolni". Hangoztatta: a szavazás célja "a magyar polgárok védelme" volt, és "mindazoké, akik az EU-ban a szabadságjogaikat, illetve a demokratikus fékeket és ellensúlyokat illetően fenyegetésnek vannak kitéve".
    Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője úgy fogalmazott: "a labda most Orbán térfelén van. Az elmúlt napokban alkalmazott dühös retorika folytatása helyett meg kell értenie, hogy ideje akcióba lépni népe érdekében, és konkrét törvényjavaslatokat készíteni, hogy javítsa a magyar nép helyzetét".
    Elutasító szavazatukat a strasbourgi plénum előtt indokolva jobboldali képviselők egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az állásfoglalással az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe.
    A néppárti Bernd Posselt úgy értékelte, hogy ami történt, az az orwelli Igazság Minisztériumára emlékezteti, mert a bírálók nem a tényekről beszélnek, hanem elrugaszkodnak azoktól.
    A lengyel konzervatív Ryszard Czarnecki azt kifogásolta, hogy a szöveg egy tagállam miniszterelnökét teszi ki támadásnak. Úgy vélte, Orbán Viktor kormányának a korábban keletkezett romokat kell eltakarítania.
    A liberális Kristina Ojuland viszont azt hangoztatta, hogy uniós alapértékekről van szó, amelyek teljesülését nem lehet belügyként kezelni.
    Frakciótársa, Norica Nicolai szerint az állásfoglalás "vészjelzés" az európai értékek és a demokrácia tiszteletben tartásának szempontjából. Leszögezte, hogy az uniós jogszabályokhoz minden tagállamnak ragaszkodnia kell, de az alkotmányt is tiszteletben kell tartani.
    A néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége.
MTI