A pápa címet jelenleg a kopt ortodox egyház, a római katolikus egyház és az alexandriai ortodox egyház feje viseli. A kopt egyházban elsőként Héraklász, Alexandria tizenharmadik püspöke (232–249), a római egyházban elsőként I. János pápa (523–526) viselte. A római katolikus pápa székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt, a másik kettőé Alexandriában. Ez a szócikk a továbbiakban a katolikus egyházfőről szól.
Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.
A legnagyobb katolikus egyházi méltóság több címet is magában foglal. A pápa teljes címe:
XI. Kelemen pápa egy pénzérmén
- Róma püspöke,
- Jézus Krisztus helytartója (vicarius Christi)
- Az Apostolfejedelem (Szent Péter) utóda (az apostolutódok, azaz a püspökök testületének vezetője)
- Az egyetemes Egyház legfőbb főpapja (az egész katolikus egyház pásztora, Pontifex Maximus)
- A Nyugat pátriárkája – XVI. Benedek 2006-ban elhagyta e címet
- Itália prímása
- A római érseki tartomány metropolitája
- Vatikánváros Állam uralkodója
- Isten szolgáinak szolgája (Servus Servorum Dei)
A katolikus tanítás szerint a pápa Péter apostol utóda a római püspöki székben és az azzal összefüggő primátusban. A katolikus egyház hagyománya szerint Péter apostol Krisztus után 67-ben Róma első püspökeként halt vértanúhalált. Péternek és utódainak az elsőbbségét az apostolok, ill. a püspökök között az Újszövetségi Szentírás olyan szövegeiből vezetik le, mint például Máté 16. fejezet, 18-19: „Te Péter vagy és én erre a sziklára fogom építeni egyházamat, és ezen az alvilág erői nem fognak győzedelmeskedni. Neked adom a mennyek országának a kulcsait; amit a földön megkötsz, az meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”
A katolikus hagyománnyal szemben a történészek egy része inkább úgy tartja, a pápaság intézménye csak a 4. századtól kezdett kiformálódni. A kereszténység első három századában azért nem lehet még pápaságról beszélni, mert ekkor még ez a sajátos hatalmi képződmény nem létezett. Róma püspökei a 4. századtól kezdték használni azokat a címeket, amelyek a pápaság meghatározó és elengedhetetlen tartozékai és ismérvei mindmáig. Ezek közé tartozik maga a pápa, azaz atya, Szentatya kifejezés, a pontifex maximus cím, továbbá a Péter apostol utóda, Jézus Krisztus helytartója, az egyház feje titulusok.
Forrás : hu.wikipedia.org
A római egyház tana szerint Jézus Pétert ruházta fel az egyházfőnökséggel, mert őt ruházta fel az alaphatalom jelvényével, s reá ruházta a kegyosztói, kormányzói és tanítói főhatalmat. Ennek bizonyítására a szentirásnak főleg következő helyei szolgálnak. Az alaphatalom jelvényével történt felruházásra az, hogy Jézus az addig Simonnak nevezett apostol nevét Péterre (l. o.) változtatta, igy szólván hozzá: Tu Peter es, et super hanc petram aedificabo ecclesiam meam, nec portae inferni praevalebunt ei. A kegyosztói fő hatalomra nézve, Péternek a kötési és oldási fő hatalommal történt felruházása, neki mondván Jézus: Neked adom a mennyországnak kulcsait, és amit megkötözesz a földön, megkötözött leend égben is, és amit feloldasz a földön, feloldott leend égben is. A kormányzói fő hatalomra nézve Jézusnak Péterhez intézett ama szavai: Pasce agnos meos, pasce oves meos, az agnos alatt az ecclesia discens (a hivek), az oves alatt az ecclesia docens (a klerus) értendő, minélfogva Péter nemcsak a nyájnak, hanem a pásztoroknak is pásztora, tehát főpásztor. A tanítói fő hatalomra nézve az, hogy Jézus valamennyi apostolhoz igy szólván: ecce Satanas expetivit vos, ut cribraret sicut triticum, egyes számban s kizárólag Péterhez fordulva igy folytatá: Ego autem rogavi pro te, ut non deficiat fratres tuos. Péternek az egyházfőnökségben örököse s törvényes utódja a római pápa.
További ajánlott források :A pápák sorrendje
Szt. Péter 42-67; Linus 67-79; szt. Kletus (Anakletus) 70-91; szt. Kelemen 91-100; szt. Evarist 100-109; szt. I. Sándor 109-119; szt. I. Sixtus 119-128; szt. Telesphorus 128-139; szt. Hyginus 139-142; szt. I. Pius 142-157; szt. Anicetus 157-168; szt. Soter 168-176; szt. Eleutherius 177-190; szt. Viktor 190-202; szt. Hephirinus 202-218; szt. Calixtus 218-223; szt. I. Orbán 223-230; szt. Pontánius 230-235; szt. Anterus 235-236; szt. Fábián 236-250; szt. Kornél 251-252; szt. I. Lucius 252-253; szt. I. István 253-257; szt. II. Sixtus 257-258; szt. Dénes 259-269; szt. I. Félix 269;274; szt. Eutychián 275-283; szt. Cajus 283-296; szt. Marcellin 296-304; szt. Marcell 308-301, mind vértanuk; szt. Özséb 310; szt. Melatiades 311-314; szt. I. Szilveszter 314-335; szt. Márk 336; szt. I. Gyula 337-352; szt. Liberius 352-366, ennek száműzetése alatt II. Félix 355-365; szt. I. Damasus 366-384; szt. Siricius 384-398; szt. I. Anasztáz 398-401; szt. I. Incze 402-417; szt. Zozimus 417-418; szt. I. Bonifác 418-422; szt. I. Coelestin 422-432; szt. III. Sixtus 432-440; szt. nagy Leo 440-461; szt. Hilár 461-468; szt. Szimplic 468-483; szt. III. vagy II. Félix 483-492; szt. I. Géláz 492-496; szt. II. Anasztáz 496-498; szt. Symmachus 496-514; szt. Hormisdas 514-523; szt. I. János 523-526; szt. II. (III.) Félix 526-530; szt. II. Bonifác 530-532; szt. II. János 532-535; szt. I. Agapet 535-536; szt. Szilverius 536-540; Vigilius 540-555; I. Pelagius 555-560; szt. III. János 560-573; I. Benedek 574-578; II. Pelagius 578-590; szt. nagy I. Gergely 590-604; Sabián 604-606, III. Bonifác 607; szt. IV. Bonifác 608-615; szt. Deusdedit 615-618; V. Bonifác 619-625; I. Honor 625-638; Szörény 638-640; IV. János 640-642; I. Tivadar 642-649; szt. I. Márton 649-655; szt. I. Jenő 655-657; szt. Vitalián 657-672; Adeodátus 672-676; I. Donus 676-678; szt. Agatho 678-681; szt. II. Leó 682-683; szt. II. Benedek 683-685; V. János 685-686; Konon 686-687; szt. I. Sergius 687-701; VI. János 701-705; VII. János 705-707; Sisimius 708; Konstantin 708-715; szt. II. Gergely 715-731; szt. III. Gergely 731-741; szt. Zacharias 741-752; II. István három napig; III. István 752-757; szt. I. Pál 757-767; II. Konstantin 767-768; IV. István 768-772; I. Adorján 772-795; szt. III. Leó 795-816; V. István 816-817; szt. I. Paschalis 817-824; II. Jenő 824-827; Valentin 827; IV. Leó 847-855; III. Benedek 855-858; szt. I. Miklós 858-867; II. Adorján 867-872; VIII. János 872-882; I. Marinus 882-884 (II. Márton); III. Adorján 884-885; VI. István 885-891; Formosus 891-896; VI. Bonifác 896; VII. István 896-897; Román 897; II. Tivadar 897-898; IX. János 898-900; IV. Benedek 900-903; V. Leó 903; Christophorus 903-904; III. Sergius 904-911; III. Anasztáz 911-913; London 913-914; X. János 914-928; VI. Leó 928-929; VIII. István 929-931; XI. János 931-936; VII. Leó 936-939; IX. István 939-942; II. Marinus (III. Márton) 942-946; II. Agapet 946-955; XII. János 955-964 (ellenpápa); VIII. Leó 963-965; V. Benedek 964-965; XIII. János 965-972; VI. Benedek 972-973; II. Donus 973-974; VII. Benedek 974-983; XIX. János 983-984 (VII. Bonifác mint bitorló, XV. János pedig föl sem szenteltetett); XV. (XVI.) János 985-996; V. Gergely ellenpápa XVI. (XVII.) János 997-998; II. Szilveszter 998-1003; XVII. (XVIII.) János 1003; XVIII. (XIX.) János 1003-1009; IV. Sergius 1009-12; VIII. Benedek 1012-24; XIX. (XX.) János 1024-33; IX. Benedek 1033-45; VI. Gergely 1045-46; II. Kelemen 1046-47; II. Damasus 1048; IX. Leó 1048-54; II. Viktor 1054-57; X. István 1057-1058; X. Benedek 10 hónapi pápaságról lemondott 1059; II. Miklós 1058-61; II. Sándor 1061-73, ellenpápa III. Kelemn; III. Viktor 1086-87; II. Orbán 1088-99; II. Paschal 1099-1118; II. Geláz 1118-19; II. Calixtus 1119-24; II. Honor 1124-30; II. Ince 1130-43; ellenpápa II. Anaklet; II. Coelestin 1143-44; II. Lucius 1144-45; III. Jenő 1145-53; IV. Anasztáz 1153-54; IV. Adorján 1154-59; III. Sándor 1159-1181; III. Lucius 1181-85; III. Orbán 1185-87; VIII. Gergely 1187; III. Kelemen 1187-98; III. Coelestin 1191-98; III. Ince 1198-1216; III. Honor 1216-27; IX. Gergely 1227- 1241; IV. Coelestin 1241; IV. Ince 1243-54; IV. Sándor 1254-61; IV. Orbán 1261-64; IV. Kelemen 1265-68; X. Gergely 1271-77; III. Miklós 1277-80; IV. Márton 1281-85; IV. Honor 1285-87; IV. Miklós 1288-92; szt. V. Coelestin 1294; VIII. Bonifác 1294-1303; XI. Benedek 1303-04; V. Kelemen 1305-14; XXI. (XXII.) János 1316- 1334, ellenpápa V. Miklós; XII. Benedek 1334-42; VI. Kelemen 1342-52; VI. Ince 1352-62; V. Orbán 1362-70; XI. Gergely 1370-78; VI. Orbán 1378-89; IX. Bonifác 1389-1404; VII. Kelemen 1378-94; XIII. Benedek letétett 1415; V. Sándor; XXIII. János 1415-15; V. Márton 1417-31; IV. Jenő 1431-47; V. Miklós 1447-55; III. Calixtus 1455-1458; II. Pius 1458-64; II. Pál 1464-71; IV. Sixtus 1471-1484; VIII. Ince 1484-92; VI. Sándor 1492-1503; III. Pius 1503; X. Leó 1513-21; VI. Adorján 1522-23; VII. Kelemen 1523-34; III. Pál 1534-49; III. Gyula 1550-55; II. Marcell 1555; IV. Pál 1555-59; IV. Pius 1559-65; szt. V. Pius 1566-72; XIII. Gergely 1572-85; V. Sixtus 1585-90; VI. Orbán 1590; XIX. Gergely 1590-91; IX. Ince 1591; VIII. Kelemen 1592-1605; XI. Leó 1605; V. Pál 1605-21; XV. Gergely 1621-23; VIII. Orbán 1623-44; X: ince 1644-55; VII. Sándor 1655-67; IX. Kelemen 1667-69; X. Kelemen 1670-76; XI. Ince 1676-89; VIII. Sándor 1689-91; XII. Ince 1691-1700; XI. Kelemen 1700-21; XIII. Ince 1721-1724; XIII. Benedek 1724-30; XII. Kelemen 1730-40; XIV. Benedek 1740-58; XIII. Kelemen 1758-69; XV. Kelemen 1769-74; VI. Pius 1776-99; VII. Pius 1800-23; XII. Leó 1823-29; VIII. Pius 1829-30; XVI. Gergely 1831-46; IX. Pius 1846-1878; XIII. Leó 1878-.1903, X. Piusz;
1914, XV. Benedek;
1922, XI. Piusz;
1939, XII.Piusz;
1958, XXIII. János;
1963, VI. Pál;
1978. augusztus, I. János Pál;
1978. október, II. János Pál;
2005, XVI. Benedek;
lexikon.katolikus.hu
mult-kor.hu
hu.wikipedia.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése