Mit tudunk a szilveszter és az újév eredetéről és a szokásokról?

                 Mit  tudunk  a  szilveszter  és  az  újév  eredetéről  és   a  szokásokról ? Mikor  és  kik  ünnepelték  meg  a  szilvesztert  és  az  újévet ?Az  alábbi  összefoglalóban  kaphatnak  válaszokat  a  kérdésekre 'Olvassák  a Forrás  anyagot '

                                                       Szilveszter  eredete  és  a  szokásai

Honnan ered a szilveszterezés szokása? A féktelen mulatozás, mely a világ minden ré- szén gondtalan evésre-ivásra csábít minden- kit, a rómaiak Saturnalia nevű ünnepére ve- zethető vissza. Az urak és rabszolgák ilyen- kor egy asztalhoz ültek, szünetelt a politizá- lás is. Az új év kezdete később a keresztény szokásokkal társult: a 16. századig karácsonykor (azaz december 25-én) ünnepelték. Végül XII. Ince pápa 1691-ben kihirdette: az év első napja január 1.

Tovább : http://erdely.ma/

         További  információk : http://szilveszter.lap.hu/

                                                            Újév  eredete és szokásai

Az ókori Rómában március elsejével kezdték az évet. Január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január elsejei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI.Ince pápa (1676-1689) tette meg e napot a polgári év kezdetévé. (Az egyházi év advent első napjával kezdődik.) A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig.  

Janus

Kétarcú római isten. Ő volt a városkapu, a városba való bemenetel és az útra kelés oltalmazója. Később átvitt értelemben már mindenfajta kezdet és vég istene. Nevéhez kapcsolódott az aratás kezdete, a hadba vonulás, és mindenfajta útra kelés. Az év első hónapját is róla nevezték el Januarius-nak, mivel a visszatekintést és az eljövendőt is szimbolizálja. Általában kettős (előre és hátra tekintő) arccal ábrázolták, férfialakban. Alakja kapcsolatot mutat a Napisten-szimbolikával is. A két égi ajtó, a felkelő és a lenyugvó Nap őrzője, s egyben a téli és a nyári napforduló irányítója. Ilyen esetekben ábrázolásakor két arcán a Nap és a Hold látható.

Az új év első napjaihoz időjárásjóslások, az állattartással kapcsolatos szokások, szerencsejóslatok, tilalmak, és különböző egészségvarázsló eljárások kapcsolódnak. Az gyerekek és felnőttek járták a falvakat, és köszöntőket mondtak minden háznál.

Köszöntések

A kimondott szó varázserejébe vetett hit az alapja a köszöntés szokásának. Újévkor, akárcsak majd mindegyik ünnepen házról házra jártak köszönteni a felnőttek és a gyerekek. Ilyen, vagy hasonló versikéket mondtak:

Adjon az isten bort, búzát, barackot,
Szőrös farkú malacot,
Üvegünkbe feneket, hogy mulassunk eleget.
Szekerünkbe kereket, hogy mehessünk eleget,
Boldog új esztendőt kívánunk a házbeli családnak!

Bor, búza, békesség szálljon házatokra
Az új esztendőbe, minden jószágtokra.
Adjon Isten áldást táplálkozástokra,
Virrasszon fel az úr a holnapi napra!
Tiszta szívből szeretetből ezt kívánjuk!

Újév napján kopogtatok.
Magas ajtón, kis ablakon.
Pár szó után odatérek
Adjon Isten a családnak
Aprajának, a nagyjának Boldog új évet!

Tovább : http://www.sulinet.hu/