Alapvető a magzat védelme
A bírói függetlenséget is kérdésessé teheti az igazságszolgáltatás átnevezéssel páros átszervezése, amely a kormány nagyobb beleszólást szeretne az állam részének tekintett, mert az adófizetők által finanszírozott hatalmi ág működésébe.
Mindkét vitatott, ún. világnézeti ügyben a kereszténydemokraták győztek a nagyobbik kormánypárt ellen: a STOP információ szerint a Fidesz és a KDNP alkotmánytervezetében szerepel a férfi-nő házasságot, illetve családot védő rendelkezés, valamint a magzati élet védelme.
Mindkettő kimaradt volna a Salamon László vezette alkotmány-előkészítő bizottság eredeti javaslatához képest, mivel Orbán Viktor attól tartott, az előbbi miatt nemzetközi bírálatok érik a magyar kormányt, az utóbbi, abortusztilalmat előrejelző passzus miatt pedig a hazai választók zúdulnak föl. Úgy tűnik, a külföldi bírálatokat már túlélhetőnek tartja az országot is átnevező kormány, az abortuszszabályokra vállalt moratórium pedig elcsitította a magyarországi fölhördülést is.
Ha azonban deklarálnák az emberi élet a fogantatással kezdődő védelmét, akkor a jelenlegi terhesség-megszakításra vonatkozó szabályok kétségesen lehetnének fönntarthatók. Az új alkotmány tervezetébe bekerül a magzati élet védelme, ám azzal a kiegészítéssel, hogy az nem lehet abszolút. Fideszes forrásunk hivatkozott a 64/1991-es alkotmánybírósági határozatra, amely szerint " a magzati élet védelmére irányuló állami kötelezettséget korlátozhatja például az anya egészséghez való vagy önrendelkezési joga". Ezzel gyakorlatilag érdemi változás semmilyen irányban nem történik.
Az új alkotmány négy részből áll. Sorrendben a preambulumból, amely a himnusz első sorával kezdődik, utal Szent Istvánra, a Szent koronára, a keresztény értékrendre és az 1956-os forradalomra. Az alapvető rendelkezésekből, amelyek Magyarországként határozzák meg az országot, köztáraságként az államformát, például. Az alapjogokból, amelyek közé a citált, magzat- és családvédelmi passzusok is tartoznak.
Az alkotmányt az államszervezeti rész zárja, amely jelentős változásokat nem tervez eszközölni a hatályos struktúrán. Ezt azt átnevez, például a megyéket vármegyékké, a bíróságot kúriává.
Ez utóbbi téren belenyúlnak az igazságszolgáltatási struktúrába is. Megszűnne például az OIT, mivel az orbáni állam nagyobb beleszólást kérne az általa finanszírozott szolgáltatásba. Ez elvben ellentmond a bírói függetlenség évszázados múltra visszatekintő gyakorlatának, pontosabban megítélni azonban a szövegszerű megfogalmazás, illetve az alkalmazás után lehet.
A Fidesz és a KDNP képviselői csütörtökön délután láthatják az előkészítő grémium tervezetét, amelyet jövő hétfőn nyújtanak be a Ház elé.
Minden bizonnyal az lesz a majdani alkotmány is, mivel az ellenzék - bár a szocialisták készítettek saját koncepciót - nem vesz részt a folyamatban. Lázár János, a nagyobbik kormánypárt elnöke "húsvéti alkotmányként" hivatkozott a dokumentumra, amit húsvét előtt egy héttel fogadnak majd el. Schmitt Pál esetleg mégis húsvétkor írja majd alá, de ettől még aligha lesz ez az állandó jelzője: a folyamat valódi vezetőit látva a Fidesz- vagy az Orbán-alkotmány sokkal esélyesebb.
Szerző: bes |
Mindkettő kimaradt volna a Salamon László vezette alkotmány-előkészítő bizottság eredeti javaslatához képest, mivel Orbán Viktor attól tartott, az előbbi miatt nemzetközi bírálatok érik a magyar kormányt, az utóbbi, abortusztilalmat előrejelző passzus miatt pedig a hazai választók zúdulnak föl. Úgy tűnik, a külföldi bírálatokat már túlélhetőnek tartja az országot is átnevező kormány, az abortuszszabályokra vállalt moratórium pedig elcsitította a magyarországi fölhördülést is.
Ha azonban deklarálnák az emberi élet a fogantatással kezdődő védelmét, akkor a jelenlegi terhesség-megszakításra vonatkozó szabályok kétségesen lehetnének fönntarthatók. Az új alkotmány tervezetébe bekerül a magzati élet védelme, ám azzal a kiegészítéssel, hogy az nem lehet abszolút. Fideszes forrásunk hivatkozott a 64/1991-es alkotmánybírósági határozatra, amely szerint " a magzati élet védelmére irányuló állami kötelezettséget korlátozhatja például az anya egészséghez való vagy önrendelkezési joga". Ezzel gyakorlatilag érdemi változás semmilyen irányban nem történik.
Az új alkotmány négy részből áll. Sorrendben a preambulumból, amely a himnusz első sorával kezdődik, utal Szent Istvánra, a Szent koronára, a keresztény értékrendre és az 1956-os forradalomra. Az alapvető rendelkezésekből, amelyek Magyarországként határozzák meg az országot, köztáraságként az államformát, például. Az alapjogokból, amelyek közé a citált, magzat- és családvédelmi passzusok is tartoznak.
Az alkotmányt az államszervezeti rész zárja, amely jelentős változásokat nem tervez eszközölni a hatályos struktúrán. Ezt azt átnevez, például a megyéket vármegyékké, a bíróságot kúriává.
Ez utóbbi téren belenyúlnak az igazságszolgáltatási struktúrába is. Megszűnne például az OIT, mivel az orbáni állam nagyobb beleszólást kérne az általa finanszírozott szolgáltatásba. Ez elvben ellentmond a bírói függetlenség évszázados múltra visszatekintő gyakorlatának, pontosabban megítélni azonban a szövegszerű megfogalmazás, illetve az alkalmazás után lehet.
A Fidesz és a KDNP képviselői csütörtökön délután láthatják az előkészítő grémium tervezetét, amelyet jövő hétfőn nyújtanak be a Ház elé.
Minden bizonnyal az lesz a majdani alkotmány is, mivel az ellenzék - bár a szocialisták készítettek saját koncepciót - nem vesz részt a folyamatban. Lázár János, a nagyobbik kormánypárt elnöke "húsvéti alkotmányként" hivatkozott a dokumentumra, amit húsvét előtt egy héttel fogadnak majd el. Schmitt Pál esetleg mégis húsvétkor írja majd alá, de ettől még aligha lesz ez az állandó jelzője: a folyamat valódi vezetőit látva a Fidesz- vagy az Orbán-alkotmány sokkal esélyesebb.
Szerző: bes |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése