168 Óra Online - A legitimációs deficit az alkotmány legnagyobb problémája

Török Gábor szerint kérdéses, hogy az új alkotmány képes lesz-e eltüntetni a „legitimációs deficitet”, az alaptörvény legnagyobb problémáját. A politológus blogbejegyzésében azt is vizsgálja: vajon miért olyan sürgős az alaptörvény elfogadása az alkotmányozóknak.
Török Gábor - ahogy az legfrissebb blogbejegyzéséből kiderül - sokakkal ellentétben nem utasítja el zsigerből az alkotmányozást. „Őszintén drukkolok azért, hogy jó és tartós alaptörvénye legyen az országnak.” – teszi hozzá, majd így folytatja: „sajnos a történelmi feladathoz méltatlan eljárás, a politikai szereplők gesztusokat és érdemi együttműködést nem ismerő magatartása már eleve kérdésessé teszi, hogy a hatályos alkotmány nehezen vitatható problémáját, a legitimációs deficitet, az alkotmánytisztelet hiányát képes lesz-e ledolgozni, eltüntetni az új dokumentum.”

Az elemző hangsúlyozza: igyekezett lelkiismeretesen követni az új alkotmány tervezetének vitáját, és egy-két kivétellel minden hozzászólást meg is hallgatott. Szerinte eddig egyértelműen kiderült, hogy a vita nem arról szól, amiről kellene: a kormánypártok hosszasan lamentáltak azon, hogy kik és miért tartózkodtak az alkotmányozástól, miközben nem foglalkoztak azzal a – Török szerint is igencsak lényegi – kérdéssel, hogy miért lesz jobb az új alkotmány a réginél. Török szerint ahhoz, hogy tudjuk, egyáltalán mit várjunk az alkotmánytól, többet kellene tudnunk arról, hogy miért is érzik ennyire sürgősnek az alaptörvény elfogadását az alkotmányozók. Török a tartalmi érvekre koncentrál – de ezeket szerinte akkor lehetne csak használni, ha tartalmi igazolást is adnának hozzá.

Az egyik érv az alkotmány mielőbbi elfogadtatására szerinte épp a legitimációs probléma orvoslása. Hiszen hiába a demokratikusan megválasztott parlament, elmarad az igazán széles körű megegyezés demonstrálása – legyen az a politikai eliten belül, vagy akár egy sikeres népszavazás segítségével az állampolgárokkal.

Másik tartalmi érvnek hozza fel Török a mostani alkotmány konkrét hiányosságainak bemutatását és az ezekre adott új válaszok ismertetését. Az elemző szerint ez az érvelés nem is lenne minden előzmény nélküli. Hiszen „a 2006-os válsághelyzet kapcsán sokan az alkotmányt okolták, amiért annak keretén belül nem sikerült az ellenzék számára is elfogadható politikai megoldást találni.” Ám Török szerint ez az érv akkor lehetne igazán meggyőző, ha a mindenkori végrehajtó hatalom birtokosának szigorúbb ellenőrzését, illetve könnyebb leválthatóságát is biztosítanák. Ám erről szó sincs a Fidesz esetében.

„Így viszont tényleg nem marad más, mint a kérdés megkerülése, vagy diplomatikusabban fogalmazva: nagyobb kontextusba helyezése. Ha azonban nem lesznek a motivációval kapcsolatban valódi és széles körben elfogadható indokok, félő, hogy ebben az erdőben ismételten és reménytelenül elveszik a magyar politika” – összegez Török. Más kifogások is felmerültek az alkotmányozással: az MSZP tüntetést szervez, Kolláth György alkotmányjogász pedig azt mondja: az alaptörvény nem kívánságlista. Emellett azt is mondja: eddig 63 hibát talált a szövegben, például az életfogytiglan beemelését az alaptörvénybe, ami felülírhatja a Római Szerződést. 

168 Óra Online - A legitimációs deficit az alkotmány legnagyobb problémája