A Fidesz kétharmados többségén alapuló alkotmányozás folyamatát és az elkészült tervezetet számos kritika érte, bírálói elsősorban a valós társadalmi vita hiányát, a hatalomcentrikus megközelítést, a demokratikus államműködés garanciáinak gyengítését teszik szóvá, röviden annak az alapelvnek az érvényesülését hiányolják, amely minden alkotmány célja az 1215-ös Magna Charta /nálunk a 1222-es Aranybulla/ óta: az állampolgárok védelme a hatalom visszaélési törekvéseivel szemben. Ebből a szempontból a most sebtiben összeállított és gyorsan megszavazandó tervezet visszalépés a jelenlegi alkotmányhoz képest, méghozzá nem csupán az alapvető polgári jogokat illetően, de - s erről kevesebb szó esik - a gazdasági környezet alakításának szempontjából is, márpedig ez a jövőben valamennyiünket közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetekhez vezethet.
Nézzük a konkrétumokat. Kezdjük azzal, hogy az új alkotmány rögzíteni akarja az eladósodás maximális mértékét, ami önmagában elfogadható törekvés. Az viszont már érthetetlen, ezt miért a GDP 50 százalékában rögzítik, amikor egyrészt az uniós elvárás is csak 60 százalék, másrészt a jelenlegi arány 82 százalék és esély sincs arra, hogy belátható időn belül ez 50 alá csökkenjen. Ráadásul a szöveg szerint a leendő kormányok nem fogadhatnak el olyan költségvetést, amely ennél magasabb hiányt eredményezhet. Ez persze majd akkortól igaz, ha a deficit már a korlát alá csökkent, azaz a jelenlegi, sőt még a következő ciklusra sem vonatkozik, tehát az Orbán-kormánynak nincs félnivalója.
Az 50 százalékos korláttal nem csak az a baj, hogy túlzottan alacsony és ezzel nagyon behatárolja a gazdasági mozgásteret, hiszen a maastrichti kritériumnál jóval alacsonyabb /ez adott esetben a más tagországokkal szembeni versenyképességünkre is visszahathat/. Külön probléma, hogy a tervezet az Alkotmánybíróság jogkörét is az 50 százalék teljesüléséhez köti, azaz költségvetési kérdésekben csak akkor élhet alkotmányossági normakontrollal, ha a hiány annál alacsonyabb. Ennek egyetlen értelme, hogy az elkövetkező években a Fidesznek nem kell tartania az AB-tól, azt csinál, amit akar, túlléphet az alkotmányos normákon.
A kormányt az ellenzék könnyen megbuktathatja
A következő problémás pont az, hogy a tervezet szerint a közterhek és nyugdíjak kérdésében csak sarkalatos törvényekkel lehet dönteni, azaz a jelenlegi adószabályokon is csak kétharmaddal lehet változtatni. Ez tökéletes nonszensz, mert az adók mértéke például a mindenkori költségvetés szerves része és a piaci körülményekhez is igazítani kell. Ezt a jövőben csak az a kormány teheti meg, amelynek kétharmados többsége van. E rendelkezés valódi célját az alkotmány tervezet más szövegrészéből érthetjük meg. Rögzítődik ugyanis, hogy amennyiben a tárgyév márciusának végéig nem fogadják el az éves költségvetést, az államfő feloszlathatja a parlamentet. Röviden tehát az egyszerű többséggel bíró kormányt az ellenzék könnyen megbuktathatja azzal, hogy nem járul hozzá például egyes adószabályok módosításához, még ha azokra szükség is lenne, így nincs költségvetés, azaz új választásokat lehet kiírni. Gondoljunk csak bele, milyen fegyver lehet ez a Fidesz kezében, ha majd ellenzékbe kerül.
Hasonló szándékok fedezhetők fel abban, hogy a Költségvetési Tanács jóváhagyása nélkül nem lenne megszavazható a költségvetés. Ez éles ellentétben áll azzal, hogy mikor a KT tavaly bírálni merte a Fidesz-kormány idei büdzsé tervét, azonnal ellehetetlenítették a működését. A helyzet azóta annyiban változott, hogy a KT-ban már az ő emberei vannak többségben, és 9 évre bebetonozták őket. A jövőbeni kormányok megbénítását célzó rendelkezések ugyanis úgy értelmezhetők igazán, ha figyelembe vesszük az új alkotmány azon pontjait is, amelyek szerint a főbb gazdasági ellenőrző pozíciókat betöltőket 9-12 évre választják. Ez vonatkozik a KT mellett az Állami Számvevőszék, a Versenyhivatal, a Nemzeti Bank vezetőjére, akiket ebben a ciklusban a Fidesz már lecserélt vagy le fog cserélni. A köztársasági elnökkel együtt tehát minden pozícióban a saját emberei fognak ülni még akkor is, ha netán már nem lesznek kormányon.
Aki nem hasznos, azzal nem kell törődni
Ennek így együtt nem lehet más célja, mint a jövőbeni nem Fidesz-kormányok működésének ellehetetlenítése, ami az egész országnak súlyos károkat okozhat és kaotikus állapotokhoz vezethet, de az ellenzékben már eddig is megszokott minél rosszabb, annál jobb elvnek ez tökéletesen megfelel. Ezzel szemben a tervezet a jelenlegi kormány mozgásterét több kérdésben növeli, illetve csökkenti az állampolgárok felé a hatalom kötelezettségeit. A szöveg visszahozná a többéves költségvetés lehetőségét, kikerülve az éves vitát és kontrollt, egy kétharmados, autoriter kormánynak ez ajándék. Mozgásterét növeli, hogy az alkotmánytervezet az eddigiekkel szemben a jövőben nem garantálja sem a munkához, sem a szociális biztonsághoz való jogot, az utóbbit a közösséghez való hozzájárulás mértékéhez köti. Ez értelmezhető úgyis, ha valaki a közösség számára nem hasznos - beteg, nyugdíjas stb.-, akkor azzal nem kell törődni.
Kikerül az alkotmányból az egyenlő munkáért egyenlő bérezés kitétel, sőt a munkaügyi egyeztetés és az érdekképviseleti rendszer is. Ez felrúgja a rendszerváltás óta érvényes konszenzust a társadalmi partnerek közötti párbeszéd szükségességéről, így olyan feszültségforrást teremt, amely a társadalmi békét és a gazdasági fejlődést is alááshatja. Ehelyett olyan nehezen értelmezhető tételek kerülnek be az alapokmányba, mint például az, hogy mindenki a gazdasági részvételének megfelelően járul hozzá a közteherviseléshez. Hogy ez pontosan mit jelent, ki tudja, de első ránézésre ellentmond az egykulcsos jövedelemadónak.
A gazdasági fejlődés fékje lehet és egész ágazatot lehetetleníthet el annak alkotmányos rögzítése, hogy a termőföld, a vízkészlet és az erdő csak magyar tulajdonban lehet. Ezzel nem elsősorban az a baj, hogy ellentmond az uniós jognak, sokkal inkább az, hogy konzerválja a jelenlegi áttekinthetetlen és hatékony gazdálkodásra alkalmatlan viszonyokat és az agrárium tőkehiányát. A nemzeti érzésekre építő demagógiát tükrözi, hiszen a nemzeti javak védelme nem egyenlő a tulajdoni korlátozással, a víz és föld akkor is itt marad, ha netán nem magyarok birtokolják. Sokkal lényegesebb ennél, hogyan gazdálkodunk hatékonyan értékeinkkel, hogyan védhetjük jobban a környezetünket, erről azonban kínosan kevés szó esik a tervezetben.
Erős hatalom, gyenge állampolgárok
A felsoroltakból jól látszik, hogy az új alkotmány a gazdaságot, a munkát és a szociális szférát érintő kérdésekben egyértelműen egy erős hatalom érdekeit védi, az állampolgárok alapvető jogait gyengíti. Különösen fájó az a szociális érzéketlenség, amit sugall, és az a nyilvánvaló szándék, hogy aláaknázza a kétharmados többséggel nem rendelkező jövőbeni kormányok helyzetét. Mindez ellentétes az ország valódi érdekeivel és növekvő feszültségekhez, anarchikus állapotokhoz vezethet, ami a most hatalmi mámorban úszó Fideszre is vissza fog ütni.
Kapcsolódó cikkek
-
Orbán kihátrálna az unióból
-
Egyszerűen el kellene kezdeni kormányozni
-
Sem Brüsszel, sem Moszkva nem vesz komolyan minket
-
Megtartotta első ülését az új összetételű Költségvetési Tanács
-
Megtakarítások: így tesz keresztbe a kormány
168 Óra Online - A Fideszre is visszaüt majd az új alkotmány
