Holokauszt-emléknap van ma a világon.A zsidók nemzeti tragédiája a Holokauszt.Voltak más nemzetek is ott,de a legtöbbet a zsidó nemzet szenvedett.A mai napig mély seb azoknak akik átélték és hazajöttek. Az elpusztultak hozzátartozóinak nagy fájdalom emlékezni erre a borzalmas eseményre.Családok nem jöttek vissza.Mi lett volna ,ha Hitler győzött volna? Rossz rágondolni.Sokan kételkednek abban,hogy volt Holokauszt sőt tagadják.Ez intő jel,hogy sok országban megerősödött a szélsőséges jobboldal.Aki nem élte át annak nehéz megérteni a zsidó nép fájdalmát.Még vannak életbe azok közül akik átélték és hazajöttek.Ők az élő tanuk.Ez már történelem.Mit tudhatunk meg a Holokausztról ?
A holokauszt (a görög ὁλοκαύτωμα, holokautóma szóból: „teljesen elégetett”, t.i. égőáldozat). A szó a Szeptuagintából ered és a héber עוֹלָה ólá-nak („ami felmegy”), azaz a „teljesen elégő áldozat”-nak a tükörfordítása. Zsidó terminusa azonban nem ez, hanem a Soa vagy Soá (שׁוֹאָה), ami a teljes pusztulást, kiirtást jelenti (jiddis חורבן) Churben).
A holokauszt a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul.
A náci rendszer más csoportokat is üldözött vagy próbált megsemmisíteni: a cigányokat (Porajmos), az oroszokat (különösen a hadifoglyokat), a lengyeleket (Generalplan Ost), a fogyatékosokat (Aktion T4), a homoszexuálisokat és a politikai vagy vallási ellenállókat, például a szocialistákat, kommunistákat vagy Jehova Tanúit. Sok kutató nem veszi bele ezen csoportokat a holokauszt definíciójába, hanem azt a zsidó nép irtásaként határozza meg, A nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak száma jóval nagyobb, a legtöbb becslés 9 és 11 millió közé teszi.
Tovább : http://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt
Gyermekkoromba hallottam a Holokausztról azoktól akik hazajöttek.Még akkor nehezen tudtam megérteni és átérezni a zsidó nép szenvedéseit.Nagyapám szerint ez olyan volt mint a mohácsi csata vagy a tatárjárás a mi történelmünkben.Azt is mondta,hogy fiatal korában átélte a trianoni tragédiát.Volt amikor a Don-kanyari háborúhoz hasonlította a Holokausztot.Mi történt Magyarországon ?Ezt is sokan tagadják '
1941 és 1945 között több mint 400 000, a mai országterületről 200 000 magyar zsidó esett áldozatul a munkaszolgálatnak, a német nemzetiszocialisták és magyarországi szövetségeseik által megszervezett deportálásoknak, a magyar hatóságok brutalitásának, a halálmeneteknek, az auschwitzi gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs táborok szörnyű körülményeinek. A holokauszt minden tizedik, a legnagyobb nemzetiszocialista megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.
Letartóztatott zsidó nők menete a
budapesti Wesselényi utcában (1944. október 20./22.)
Tovább : http://hu.wikipedia.org
Ma a világon megemlékeznek a Holokausztról.Ezt teszi ma sok magyar. Bár ne ismétlődne meg sohasem'
Holokauszt-emléknap - Szita Szabolcs: az emberiség szégyenére emlékeztetni kell
Budapest,
2012. január 27., péntek (MTI) - Auschwitz-Birkenaura, az emberiség, a
művelt Európa szégyenére emlékeztetni kell, és küzdeni kell a felejtés
ellen, hogy elmondhassuk: reménykedünk a jóban, az építésben és a békés
alkotásban - mondta Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
ügyvezető igazgatója pénteken Budapesten, a holokauszt áldozatainak
nemzetközi emléknapján.
A
megemlékezésen rámutatott: a felejtés elkerülése érdekében
kiállításokat, emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek "a régi
szörnyű vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba és
kényszermunkára szállítottak", azoknak pedig kötelességük, hogy
"felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen", és hogy bízzanak abban:
"egyszer mégiscsak észre tér az ember", és "nem akarja majd
szomszédját, lakótársát megalázni, vagonokba zsúfolni, éheztetni,
megsemmisíteni" - fogalmazott.
A Holokauszt Emlékközpont és az
Élet Menete Alapítvány rendezvényén Szita Szabolcs kiemelte: ezen a
napon "hatmillió zsidó áldozatra, köztük hatszázezer legyilkolt
honfitársunkra emlékezünk. A múltat, az értelmetlen gyűlöletben, az
embertelen zsidótörvényekben fogant pusztítást idézzük fel."
Utalt
rá, hogy a vagon "a náci korszak egyik jelképe lett", amely "szörnyűbb,
mint a börtön", s ahol hetven ember volt összezsúfolva, nem volt víz és
élelem, "csak zárt ablak, leláncolt, lelakatolt ajtó, bűzös vödör,
levegőtlenség. Öregek imája, hörgése, gyerekek sírása."
Mint
mondta, a vagon "az embertelenség, a megalázottság, a halál szimbóluma",
és "azoké az embereké, akik mindezt kitalálták, megszervezték és
bevégezték". Hozzátette: a második világháború után "a földkerekségen
szinte egyetlen napig sem volt béke, fegyvernyugvás. Továbbra is voltak
vagonok; igaziak és jelképesek. Álló és mozgó vesztőhelyek, voltak
gyűlölködések, gyilkos indulatok."
Ilan Mor, Izrael magyarországi
nagykövete beszédében hangsúlyozta: "azért gyűltünk össze, hogy (...)
kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (...) a demokrácia, a
szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett".
Kifejezésre
juttatta, hogy "a holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon";
kétségbe vonják a szörnyű cselekedeteket, és "megfosztják az
áldozatokat, a gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való
joguktól". Ez nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése,
hanem ezáltal a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva
tanuljanak a holokauszt borzalmaiból - állapította meg.
Az
antiszemitizmus jelenségével kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a
zsidósággal szembeni előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra
épül. Izrael állama továbbra is célpontja "a visszataszító antiszemita
támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci uralom
borzalmainak" - tette hozzá.
Mint mondta, az új antiszemitizmusra
a válasz többek között Izrael és a világszerte megtalálható zsidó
hitközségek közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: Izrael a
biztosíték arra, hogy a zsidó emberek, bárhol is éljenek a világon,
védettek legyenek "az ordas eszmék ellen".
Ilan Mor emlékeztetett
arra: hetven éve a zsidóság kiszolgáltatott volt, ma azonban nincsenek
olyan "ordas erők", amelyek a zsidó nép elpusztítására törekednek,
továbbá a zsidó emberek "elszántan képesek az önvédelemre".
Az
ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, az emléknap alkalmából levélben köszöntötte a
résztvevőket. A Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs
Központjának igazgatója által felolvasott levélben egyebek mellett azt
írta: "az ENSZ (...) folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának
tanítását. Ezért törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak
és igényeinek érvényesülését - mindennap és mindenhol."
Utalt
arra, hogy a vészkorszak idején "másfél millió zsidó gyermek halt meg a
nácik és támogatóik kínzásainak következtében. Meggyilkoltak nem zsidó
gyermekek tízezreit is. Köztük sérülteket ugyanúgy, mint roma és szinti
gyerekeket. Mindannyian annak a gyűlölet fűtötte ideológiának az
áldozatai lettek, amely őket alsóbbrendűnek minősítette."
Mint
írta, "ezért is idézzük fel ragyogó példaként az olyan nagy
humanitáriusok emlékét, mint Raoul Wallenberg, akinek idén ünnepeljük
születésének 100. évfordulóját. Ma, amikor mindazokra emlékezünk -
fiatalokra és idősebbekre egyaránt -, akik odavesztek a holokauszt
során, felszólítok minden nemzetet, hogy fajra, bőrszínre, nemre vagy
vallási meggyőződésre való tekintet nélkül védelmezzék a
legsebezhetőbbeket."
A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta az Áldozatok Emlékfalánál.
A
rendezvényen ünnepélyesen megnyitották a Holokauszt Emlékközpont előtti
téren az Elhurcolt életek című vándorkiállítást, amely február 26-ig
lesz látogatható. A vándorkiállítás, amelynek létrehozója az Élet Menete
Alapítvány, egyebek mellett áttekinti a magyarországi zsidóság rövid
történetét a középkortól 1920-ig, a zsidótörvényeket és végrehajtásukat,
a munkaszolgálat 1939 és 1945 közötti történetét, a jogfosztás,
kifosztás és gettósítás, valamint a deportálások történetét, valamint a
magyar zsidó emberek Auschwitz-Birkenauban történt legyilkolását.
Az
ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt
áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag
elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás
kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió,
túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok
történetét.
Holokauszt-emléknap - Megemlékezés a Bundestagban
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2012.
január 27., péntek (MTI) - Megemlékezést tartottak a Bundestagban a
holokauszt áldozatairól pénteken, az auschwitz-birkenaui náci haláltábor
felszabadításának 67. évfordulóján, a német törvényhozás alsóházában a
tekintélyes irodalomkritikus Marcel Reich-Ranicki tartott előadást a
varsói gettóból származó emlékei alapján, beszédét a német politikai
elit döbbent csenddel fogadta.
Holokauszt-emléknap - Fidesz: osztozunk a túlélők fájdalmában
Budapest, 2012. január 27., péntek (MTI) - Az Európában egyre
erősödő antiszemitizmussal és rasszizmussal szemben a jelenlegi magyar
kormánypárt biztos pontot jelent - közölte a Fidesz pénteken, a
holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján az MTI-vel.
Forrás : MTI