Orbán Viktor elvesztette az első helyét a népszerűségi listán '

Nagy meglepetés az Ipsos felmérése,melyet áprilisban végzett.A legfontosabb kérdés ,melyre nem tudom a választ az,hogy :Orbán Viktor miért nem a legnépszerűbb magyar politikus ? Az Ipsos tévedett? De ennyire ?  A meglepetés Debrecen polgármesterének, Kósa Lajosnak az első helye ' Biztosan ez egy pillanatnyi helyzet.

Orbán Viktor népszerűsége a kormányváltás óta. Adatok forrása: Ipsos

Az elmúlt két év nemcsak a kormánypártok, de a politikusok megítélésén is sokat rontott. Orbán Viktor, aki hosszú évekig a politikusok népszerűségi listájának dobogósai közé tartozott, most a népszerűtlenebb politikusok közé tartozik. 2010-ben, amikor átvette a kormányzást, az Ipsos felmérései szerint 53 pont volt a támogatottsága, ezzel ő volt a legnépszerűbb politikus. 2012 áprilisában már csak 26 pontot kapott a megkérdezettektől. Az Ipsos 1995 márciusáig visszamenő adatbázisa szerint Orbán Viktor soha nem volt ilyen népszerűtlen, mint most: a népszerűségi mutatója általában 50 pont felett volt, de tavaly áprilisig soha nem csökkent 40 pont alá. Az első Orbán-kormány megalakításának idején, 1998 júliusában volt a legnépszerűbb, akkor 72 pontja volt, a kormányzás félidejében, 2000 májusában pedig 47. Tavaly április óta a 40 pontot sem tudta átlépni, és kétszer már 30 pont alatt is volt a népszerűsége.

Pártelnökök népszerűsége. Adatok forrása: Ipsos

Akkor igazán szembetűnő, hogy Orbán Viktor mennyit veszített népszerűségéből, ha összehasonlítjuk eredményét a többi párt vezetőjének népszerűségével. A kormányváltáskor Orbánt majdnem kétszer annyira kedvelték, mint a 29-29 pontos Vona Gábort és Mesterházy Attilát, és a 33 pontot szerző Schiffer Andrást. Ahogy a pártok támogatottságánál is láttuk: az ellenzéki politikusok megítélése ingadozott ugyan az elmúlt két évben, de számottevően nem változott. Orbán viszont annyit vesztett a népszerűségéből, hogy áprilisban már csak annyian kedvelték, mint Vona Gábort és Schiffer Andrást - az MSZP elnöke, Mesterházy Attila pedig két ponttal megelőzi a népszerűségi listán.

Kormánypárti politikusok népszerűsége. Adatok forrás: Ipsos

Nemcsak a miniszterelnök népszerűsége csökkent, a kormánypártok többi politikusa sem úszta meg bizalomvesztés nélkül az elmúlt két évet. A fontosabb kormánypárti politikusok népszerűségét összesítő grafikonon jól látszik, hogy a többé-kevésbé minden politikus népszerűsége igazodott Orbán Viktoréhoz, és a Fidesz megítéléséhez hasonlóan az elmúlt két évben fokozatosan csökkent. A kormányban Matolcsy György a legnépszerűtlenebb, ő csak 21 pontot kapott áprilisban - igaz, a kormányváltáskor is csak Kövér Lászlót szerették kevésbé a megkérdezettek. Kövér Lászlónak a választások után rövid időre még javult is a megítélése, és a házelnöki poszton, ha tartani nem is tudta a 2010-es szintet, de sokkal kevesebb szimpátiapontot veszített, mint a többi politikus.

A kormányváltáskor Orbán Viktor (53 pont) után Navracsics Tibor (44 pont) és Varga Mihály (42 pont) volt a kormány legnépszerűbb politikusa. Az ő megítélésük is sokat romlott, de áprilisban már népszerűbbek voltak, mint a miniszterelnök: Orbánnak 26, Navracsicsnak 27, Varga Mihálynak pedig 29 pontja volt. A legnépszerűbb kormánypárti politikus az Ipsos által mértek közül a 30 pontos Kósa Lajos, aki a kormányváltás idején egyedüliként épp olyan népszerű volt, mint Orbán Viktor. Rajtuk kívül még egy kormánypárti politikus előzte meg áprilisban Orbán Viktort: a frakció élére készülő Rogán Antal. A frakció éléről a Miniszterelnökség élére ugró Lázár János viszont soha nem volt népszerű: az Ipsos egy évvel ezelőtt mérte először a népszerűségét, akkor 28 ponttal az utolsó lett a kormánypárti politikusok között, és most is csak Matolcsy Györgynek köszönheti, hogy 23 pontjával nem az utolsó helyen áll a népszerűségi rangsorban.

Forrás : http://www.origo.hu/itthon/

Csúcson a migrációt tervezők aránya

A TÁRKI felmérése nagyon elszomorító és elgondolkoztató.Még ilyen sokan nem tervezték az ország elhagyását. A legelszomorítóbb a fiatalok nagy aránya. Hoffmann Rózsa életpálya modellje nem győzte meg a fiatalokat. Sok fiatal elmegy.A határt nem lehet lezárni előttük.Nem lehet röghöz kötni őket.Hoffmann Rózsa terv megbukott. Csak a terv bukott meg a fiatalok szemében. Hoffmann Rózsa nem,mert Orbán Viktor támogatja.Ez csak a kezdet?

Az elmúlt 20 évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya: mára minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövid- vagy hosszú távon külföldön vállal munkát vagy véglegesen kivándorol. Mindez egy néhány éve tartó, egyértelműen növekvő trend eredménye, hiszen 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet márciusi kutatásából.

A magyar lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik külföldi munkavállalást vagy letelepedést terveznek, a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt. 2010 óta a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka (különösen az utóbbi) erősen nő, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan. 2012 elején a felnőtt lakosság 13%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 16%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7%-uk kivándorolna. Mint az ábrán látható, a 2012-ben mért migrációs potenciál (ide értve a háromfajta migrációs terv halmozott arányszámát is, ami 2012-ben 19%) a valaha mért legmagasabb értéket mutatja, így már minden ötödik magyar felnőtt azt tervezi, hogy rövidebb-hosszabb időre külföldre költözik.

Vannak természetesen olyan társadalmi csoportok, amelyek esetében az átlagosnál (19%) magasabb a (halmozott) migrációs hajlandóság mértéke. Ez leginkább a fiatalokra, illetve azokra a társadalmi csoportokra jellemző, amelyek körében magas a fiatalabbak aránya, s ezen túlmenően még a gazdasági-társadalmi helyzetük és jövőjük sem rózsás (munkanélküliek, roma származásúak). A migrációs tervet fontolgató társadalmi csoportok közül kiemelendő, hogy minden második 30 év alatti magyar felnőtt, azaz a 18-29 évesek közel fele gondolkodik így, a Jobbik szavazóinak pedig a harmada tervezi, hogy külföldre költözik.

Forrás és statisztika : http://www.tarki.hu/

Szúrós volt Hoffmann Rózsa Az Estében '

Kiemelkedő interjú volt volt az M1 Az Este című műsorában. A vendég Hoffmann Rózsa államtitkár volt.Nagy volt az érdeklődés,mert senki sem tudta milyen lesz az új Nemzeti Alaptanterv.Nagyon illedelmesen kérdezett a műsorvezető. Hiába tiltakoznak a tanárok és a szülők,mert ez már végleges terv.Az volt az érzésem,hogy Hoffmann Rózsa nem szereti a kritikát, szúrós tekintettel válaszolt.A legérdekesebb kérdés az volt,hogy miért nem olvasható a kész Nemzeti Alaptanterv. Hoffmann Rózsa válasza meghökkentő,mert technikai okokra hivatkozott.Olvasatlanul lett elfogadva' Ez régen volt szokás.Azt hittem,hogy az elmúlt.De tévedtem. 2013-tól lesz bevezetve.Hamarosan megjelenik a 300 oldalas Nemzeti Alaptanterv. Hoffmann Rózsa győzött. 

• Hoffmann Rózsa az új Nemzeti alaptantervről

Keresztes Ildikó játssza a véres grófnőt Báthory Erzsébetet

A bulvársajtóban jelent meg a hír ' Keresztes Ildikó játssza a véres grófnőt Báthory Erzsébetet.Egy amerikai rendező kérte fel Keresztes Ildikót a szerepre.Igent még nem mondott ,de már folynak az előkészületek '

Hollywoodi szerződést ajánlottak Keresztes Ildikónak. Az énekesnőt egy amerikai rendező kérte fel főszerepre. Miután figyelmébe ajánlották Ildikót, megnézte néhány színházi felvételét, és azonnal tudta, készülő filmjében senki sem alakítaná jobban a női Drakulaként elhíresült Báthory Erzsébetet.
Az énekesnőt alaposan meglepte, amikor egy Amerikába szakadt erdélyi barátnője révén bejelentkezett nála a tengerentúli filmrendező azzal, hogy mozijában alakítsa a XVI. századi erdélyi grófnőt. Nem is mondott még igent, de a direktor nem tágít.

Tovább : http://www.borsonline.hu/

Rejtő Jenő vagy P. Howard

Rejtő Jenő egyik kedvenc íróm egyike.Sokszor a kötelező olvasmány helyett Rejtő Jenő valamelyik regényét olvastam.Az iskola könyvtárában ritkán lehetett Rejtő könyvet  kölcsönözni.Regényeit sokszor nem tudtam letenni a kezemből.Egyik legnagyobb magyar írónak tartom.Ezt most nem népszerű hangoztatni,mert a Horthy-kultusz restaurálása folyik.Rejtő Jenő az egyik áldozata volt a Horthy-korszaknak.Ki volt ő ? Mit tudunk róla? Mért volt nagyon olvasott író ? Miért halt meg 37 évesen ? Az alábbi bejegyzés tisztelgés az emléke előtt. Olvassák el a forrás anyagot is '

Egy izelitő az egyik Rejtő regényből. 

- Uram! A késemért jöttem!

- Hol hagyta?

- Valami matrózban.

- Milyen kés volt?

- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?

- Várjunk … Csak lassan, kérem … Milyen volta  a nyele?

- Kagyló.

- Hány részből?

- Egy darabból készült.

- Akkor nincs baj. Megvan a kés!

- Hol?

- A hátamban.

- Köszönöm

- Kérem … A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság.

- Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem …

- Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem.

/Részlet Rejtő Jenő Piszkos Fred a kapitány című könyv első soraiból./

 Forrás : http://www.tortenelemklub.com/

Rejtő Jenő életrajza 

Mielőtt belemerülünk Rejtő Jenő életének részleteibe, ki kell emelni néhány fontos körülményt, melyek alapvetően befolyásolják jelenleg ismert biográfiájának történethűségét. Először is a forrásokról kell szólni. Rejtő életének rekonstruálása alapvetően négy forráscsoportra támaszkodik: önéletrajzi jellegű, saját maga által papírra vetett művekre és levelekre, másodszor a korabeli sajtó hasábjain megjelent Rejtőről szóló cikkekre, harmadrészben a kortársak, családtagok feljegyzéseire és nyilatkozataira illetve negyedrészben a megmaradt dokumentumokra (iskolai bizonyítványokra, fényképekre, iratokra). 

 

A gyermekévek

Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Budapesten a Szövetség u. 22. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. Édesapja Reich Áron, bonyhádi születésű papírkereskedő volt, édesanyja Wolf Ilona pedig háztartásbeli. Bátyjai Lajos és Gyula. A magyarosítás során a Rejtő nevet választotta magának, míg bátyjai a Révai (Gyula) és Egri (Lajos) neveket részesítették előnyben. Mindannyian Budapesten, az Izabella tér 5. szám alatt, az I. emelet 9. számú lakásban éltek, amely helyet ma emléktábla hirdet a ház bejáratánál, és az Izabella tér ezen rövid szakaszát 2002-ben Rejtő Jenő utcának keresztelték át.

Rejtő gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában, tizenévesen erősödött meg. Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte. Magyar, német és történelem tárgyakból jó volt, de általában csak elégséges. Elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt. (A legenda szerint egy tintatartót vágott a tanárhoz.) Kamaszkora két legmeghatározóbb barátja Buttola Ede és Nádasi László voltak. Mindhárman egy háztömbben laktak, szinte szomszédokként. Az alig két évvel idősebb Edével valamivel korábban alakult ki a baráti viszony, a közös pingpongozások és a sportról illetve színészetről szőtt közös álmok időszakában. Nádasi Lászlóval, kicsit később került baráti viszonyba, amikor 12-13 évesen érdekelni kezdte a foci, és csapatával a belvárosi együttes ellen harcolt, melyben Nádasi Laci is játszott. Bár a három jóbarát - Rejtő, Buttola és Nádasi - bizonyos dolgokban különböztek (például Rejtő a boksz iránt, míg a másik kettő inkább csak a foci iránt), azért volt egy közös nagy szenvedélyük is, a színház iránti rajongás. Alig 14 évesek voltak, amikor az SZDP égisze alatt működő Gyermekbarát Egyesület Eötvös utcai épületében rendszeresen felléptek gyermekműsorokban, maguk készítette jelmezekben.

Színészi pályafutása és az írás felé fordulás

1924-ben, alig 19 évesen Buttola Edével együtt jelentkezett színi tanulónak Rákosi Szidi – 1892-óta működő - színésziskolájába. Az esemény közvetlen előzménye volt, hogy a két jóbarát egy közös operett librettót írt Három nap címmel. A művet, melynek szövegét Jenő, zenéjét pedig Ede készítette, azonnal megmutatták Rátkai Mártonnak, a korszak híres színészének. A művész megveregette vállukat és megígérte, hogy a munkát megmutatja egy direktornak. Ám az egészből nem lett semmi, mert egyetlen színház sem vállalkozott arra, hogy az  ismeretlen - alig 18 éves - suhancok kétes sikerű alkotását bemutassa. Névváltoztatására - Reichről a magyarosabb Rejtőre - vélhetően ezen években kerülhetett sor, valamikor 1920 és 1927 közt. Az mindenesetre biztos, hogy a színiiskola befejezésekor, vagyis azon évben amikor a bevezetőben már említett 1927-es álláspályázatát megírta, már Rejtőként szerepeltette saját nevét. Ugyanakkor is biztos, hogy 1919-es iskolai bizonyítványában még a Reich Jenő név szerepel. A két "támpont" tehát az 1919 és 1927, a névváltoztatás csakis ezen két dátum közt történhetett.

Rejtő 1927-ben még nem tudta, de élete talán legfontosabb két éve következett 1928 és 1930 közt. Ezen időszakban 23 és 25 éves kora közt szerezte meg ugyanis későbbi írói munkásságának legfőbb élményanyagát egy viszontagságokkal teli európai körutazása során. Élményeiről később a Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam című - bevezetőmben már említett - útinaplójában számolt be.

Európai körutazás (1927-1930)

Európai körutazásának részleteiről néhány barátainak írt levél is árulkodik. Megírta ugyanis élményeit Berlinből és Svájcból is. A körutazásnak mégis csupán a Dél-Franciaországig terjedő része tekinthető úgy - ahogy feldolgozottnak, vagyis az 1930 eleje és 1930 júniusa közti időszak kicsit homályba vész. Saját bevallása szerint ekkor volt Afrikában. Egyesek szerint itt található egy fél éves "űr" melyet valóban kitölthet a légió, mások szerint csak néhány napos rést lehet itt felfedezni életrajzában, mivel 1930 májusában hagyja el Párizst, ám egy hónappal később már hazaérkezik Pestre. De most nézzük magát a nagy utazást:

Az állítólagos "afrikai kaland" és a francia idegenlégió (1930)

Életének most következő fejezet a legvitatottabb. A napjainkban a leginkább elfogadott nézet szerint 1930 tavaszán Korzikáról nem Afrikába, hanem Milánóba ment, és onnan haza Pestre. (Milánóból ideiglenes okmányokkal indult el, ám közben Ausztriában - éppen ideiglenes papírjai miatt - letartóztatták, és visszatoloncolták Olaszországba. Végül Trieszten keresztül jutott haza 1930 júniusára.)

Maga Rejtő azonban - valamilyen okból - másképp írta meg életének ezen szakaszát, és életrajzába "csempészte" afrikai kalandját a francia idegenlégióban. Nézzük tehát, hogy ő maga hogyan írta meg kalandjait:

A korzikai munka végeztével kénytelen volt visszatérni Marseillesbe, ahol rosszra fordult sorsa, mivel munka és élelem nélkül tengődött a hatalmas városban. Végül mikor már nem volt más választása, felkereste a Fort Saint Jean erődöt, és belépett a Francia Idegenlégióba. A gyors kiképzés utáni első állomása a fontos afrikai francia gyarmat Szenegál, és annak fővárosa Dakar volt.

Légiós élményeiről így írt 1934 júliusában:

"... A Fort Saint-Jeanba kerültem, lenyírták a hajamat, rizst és feketekávét adtak, hogy valahogy tartsam magam, és megindultam egy ócska hatalmas hombárban, hatvanadmagammal Dakar felé. Keveset szenvedtem. A koszt elég jó, a bánásmód sem tűrhetetlen, ha valaki a vasfegyelmet betartja. Legfeljebb a klíma, az akklimatizáló gyakorlatok kínosak, hiszen teljes rüsztunggal hat-nyolc órán át kell menetelni naponta, de végül is júniustól augusztusig >>légiós szieszta<< van és tizenegytől délután négyig nemcsak szabad, hanem muszáj is az ágyon heverészni. Más lapra tartozik, hogy mindezt én alig tudtam élvezni. Pedig szerencsém is volt, mert Indokínában és Marokkó más részein valóban pokol a légió, és háromszáz jelentkező közül négy szerelt le élve az őrmesterem truppjából. Szeptemberben kezdődnek a rendszeres offenzívák a meg nem hódított, de névleg francia területek felé. Ilyenkor rossz a légionistának. De, mondom, én nem panaszkodhattam. ..."

Bár önéletrajzában Rejtő valóban nem panaszkodott a légiós megpróbáltatásairól, mégis valószínű, hogy megviselte a légiós szolgálat, mert viszonylag hamar eldöntötte: hazatér Magyarországra. Leszerelése érdekében megegyezett egy ezredorvossal, aki „kiszuperálta” és katonai szolgálatra alkalmatlanak minősítette.

„Egy ezredorvos kitüntető jóvoltából és egy megevett fél darab szappan segítségével rövid idő alatt szabadultam a légióból, és következett egy lázálomszerű vánszorgás félig ébren és félig halva Észak-Afrika felé."

Rejtő mint sikeres kabarészerző (1930-1936)

Első itthoni munkahelyét egy kisebb fővárosi lapnál tudta megszerezni, ahol egyszerre volt riporter, tördelő és szerkesztőségi titkár, mindössze havi 40 pengőért. (Az összeg az akkori munkanélküli segélynél csak alig 5pengővel volt több.) Főállása mellett baráti köréből néhány tanítványt nyelvekre, főleg franciára oktatott. Írói pályafutását egy gyermekkori barátjával – Nádasi Lászlóval – való váratlan találkozása indította el. Nádasi, aki ekkor a Royal Orfeum egyik háziszerzője volt, kabaré írására biztatta. Azzal érvelt, hogy a bohózat írás nagyon is kifizetődő tevékenység, mivel neki például minden munkáért 15 pengőt fizetnek, és van nap mikor 4-5 kabarét is megvesznek tőle. (Ez napi 60-70 pengő fizetést is jelenthet!) Miután sikeresen meggyőzte - a pénzösszegek emlegetésével pedig lenyűgözte - Rejtőt, másnap el is olvasta barátja első bohózatát. Azonnal megtetszett neki, és rögtön meglátta benne a kivételes tehetséget. A Nádasi-Rejtő szerzőpáros ezzel megalakult, és első munkájuk a "Gengszteridill" 1932. október 5-én óriási sikert aratott. A rövid bohózat volt Rejtő Jenő debütálása színpadi szerzőként.

Rejtő Jenő regényírói munkássága (1936-1940)

Legelső kisregénye - a Párizsi front - 1932 júliusában jelent meg a Nyíl sorozatban. (A könyv egyik alakját egyik jóbarátjáról Pásztor Lajos újságíróról mintázta.) Regényírói karrierjének „beindulását” azonban csak négy évvel később egy régi bokszolótársához Müller Györgyhöz fűződő barátságának köszönhette.  (Egyes vélemények szerint Müller Györggyel úgy ismerkedett meg, hogy az éppen aktuális barátnőjének unokahúga járt jegyben vele, és egy alkalommal közösen mentek nyaralni a Balatonra.) A jóbaráttá váló Müller György unokabátyja – Müller Dávid -  ezidő tájt éppen a Nova Kiadó vezetői székében ült, és hajlandónak mutatkozott a fiatal író felkarolására. A kiadót vezető üzletember egyetlen kérése csupán az volt, hogy Rejtő, valamilyen jó hangzású – lehetőleg angolszász eredetű– írói álnéven jelentesse meg műveit. Így Rejtő Jenő első Nova-regénye, "A pokol zsoldosai" P. Howard néven jelent meg, 1936-ban. Miért pont P. Howard? Hogy jutott pont ez a név eszébe abban a pillanatban? Örök rejtély marad. További alkotásai - melyek „filléres regény” formájában jelentek meg - a Párizsi front, a Vissza a pokolba, a Minden jó, ha vége van, vagy a Jó üzlet a halál voltak. (A P.Howard írói álnév kialakulása történetének van egy másik változata is, melyet Boross Elemér, Rejtő egyik jóbarátja állít. Ezen verzió szerint az angol nevet maga Rejtő akarta felvenni, vagyis nem Müller úr kérte tőle. Ezt a véleményt még azzal is kiegészíti Boross, hogy véleménye szerint a kezdeti időkben Müller úr úgy tudta, valóban létezik egy bizonyos P. Howard, és Rejtő ennek műveit fordítja le. Alátámasztja a történetet, hogy az első P.Howard regény - a Pokol zsoldosai - adatai közt Rejtő fordítóként szerepel.)

Howard-művet adott ki. (Rejtő bevallása szerint a négy év alatt összesen 50 ezer pengőt keresett a Novánál, regényenként 2600 pengőt.) Az ismertebb művek: Menni vagy meghalni (1937) Csontbrigád (1938) A fehér folt (1938) Bradley Tamás visszaüt, A láthatatlan légió (1939) Egy napon, amikor már eléggé közismert és keresett szerzőnek számított, Müller úr cowboytörténetek megírására ösztönözte. Ám ezúttal Rejtő kérte, hogy ne a jól bevált P. Howard néven írhasson, hanem Gibson Lavery néven. Így hamarosan elindult Rejtő Jenő vadnyugati történetíró-karrierje is: A Nevada szelleme; Nincs kegyelem, a Pokol a hegyek között, a Tigrisvér és a Texas Bill, a fenegyerek című könyvek adták Rejtő Jenő vadnyugati korszakát.

A Japán Kávézó, Rejtő törzshelye

A Nova Kiadó üzlete a Teréz körút 1/A alatt működött, nem messze a Japán kávéháztól (Andrássy út 45) ahol Rejtő gyakori vendég volt, mondhatni a kávézó volt legfőbb törzshelye. Itt találkozott, beszélgetett és kártyázott barátaival, itt futott össze ismerőseivel, itt olvasta el az Esti Kurir friss számát, és gyakran itt dolgozott is. Meglehetősen elterjedt legenda volt, hogy néhány soros írásokkal fizetett a kávéházban. Mivel kézirataiért soronként fizették, gyakran sajátos módon egyenlítette ki kávéházbeli fogyasztásait: ha kávéházban megivott egy feketét, akkor az elkészült szövegből letépett három-négy sort, (ebben már benne volt a borravaló is) és a főpincér átment a Novához, és beváltotta; a kiadó pedig a teleírt papírfecnit hozzáragasztotta az eddig küldött anyaghoz. Ha pedig az író ruhát csináltatott, akkor a szabónak három-négy elkészült oldallal fizetett, és akkor a szabó ment el a Novához, ahol megkapta munkadíját. (Mindezt napjainkban már sokan kétkedve fogadják. Ritter Aladár (1903-1993) Rejtő egyik barátja például kifejezetten úgy nyilatkozott, kétséges számára, hogy igaz volna, hogy Rejtő ilyen módon fizetett volna a kávéházban.)

A Japán kávéház tehát a 30-as években fontos szerepet töltött be Rejtő életében. Estéről estére itt ücsörgött, dolgozott, kártyázott, vagy csak egyszerűen másokkal beszélgetett. A kártyában a tíz- és tizennégy lapos römit kedvelte, és csaknem mindig hadilábon állt a kártyaszerencsével. Folyvást veszített. A társaság csöndes tagjaként egyszer-egyszer szólt csak bele a beszélgetésbe, ám akkor mindenki dőlt a nevetéstől.

Rejtő életmódja, és munkamódszere

Első regényeinek megírásakor Rejtő leggyakrabban a gépírónője, - későbbi első felesége - Boros Rózsika lakhelyén, a hölgy Dob utcai albérletében szeretett diktálni. Sajátos módon egy - egy regényt, vagy színdarabot nem az elején kezdett el írni - mint más író - hanem 4-5 oldalt diktált a közepéből, 5-6 oldalt máshonnan, majd amikor húsz-harminc oldal elkészült, összerakta a jeleneteket és megfelelő sorrendben lediktálta az egészet. De ezzel még nem végzett az anyaggal. Csak akkor adta le, ha stilizálta, húzott belőle, esetleg írt hozzá. Ha ekkor sem volt elégedett a munkával, újból és újból átírta, lediktálta. De nem csupán ez a sajátos munkamódszer volt egyedi abban, ahogyan dolgozott. Emellett furcsa szokásai is voltak a diktálás közben: például elvárta Rózsikától, hogy mindig esélyiben, kirúzsozva, elegánsan gépeljen, és soha ne nevessen a leírt poénokon. A gépírónőnek mindvégig komoly arccal kellett dolgoznia. Nem tudni, hogy mindennek mi volt a hátterében, talán csak az, hogy akkoriban még az íráshoz jobban kellett összpontosítania, és ilyen légkörre volt szüksége gondolatai összeszedéséhez!

A harmadik ember, akivel hosszú időn át dolgozott, és akinek sok híres regényét lediktálta, Kovács Magda gépírónő volt. A hölgyet Szirtes László producer "szerezte" Rejtőnek, méghozzá a filmgyárból. Az új gépírónőnek mindig levélben, vagy táviratban üzente meg, hogy hány órakor és hol fog neki diktálni. Kovács Magda így emlékszik a közös munkára:

" ... Én a folyamatos diktálásra emlékszem, soha nem szakított félbe, és nem állt le korrigálni. Nem jegyzetelt előre, a szerkezet és a hős benne élt. Miután elkészültem, átvette tőlem az anyagot, és elkezdte stilizálni a szöveget. Másnap visszakaptam a kéziratot, majdnem mindegyik oldal össze volt firkálva, de úgy, hogy néhány flekken csak két-három olvasható so maradt. ... Munka közben rengeteg feketét ivott, ezért nem tudott aludni. A töméntelen sok kávé megártott neki. Lefekvés előtt altatókat szedett, de így is panaszkodott, hogy össze-vissza álmodik, nyugtalanok az éjszakái. Mindig hajszolta magát, és általában nagyon ideges volt. Főleg akkor gurult be, ha munka közben véletlenül közbeszóltam, és ezzel leállítottam a diktálás áradatát. Persze előfordult, hogy "fékezett", ilyenkor rám nézett és megkérdezte: "Tetszik ez a rész?" Vagy: "Elég mulatságos?" Mindig csak az őszinte véleményemre volt kíváncsi."

Kovács Magda - utolsó gépírónője - szerint zárkózott volt, csak azzal állt le társalogni, akit szeretett. Barátja kevés volt, ám értük tűzbe ment volna. Életmódja - megszállott munkatempóján túl is - hajszolt, kicsapongó és néha már - már abnormális volt. Éjszakákon át kártyázott és ivott, miközben kisebb vagyonokat vesztette el:

"Elmentem a Rapcsákhoz és megittam egy fél litert vacsorához. Aztán átbandukoltam Budára az Alpokhoz és tizenkettőig megittam másfél liter muskotályt, de akkor már olyan részeg voltam, amilyen részegségre a legöregebb tökök is respectussal emlékeznek vissza. ..."

További híres művei 1939/40-ben:

Az elátkozott part (1940) A három testőr Afrikában (1940) A tizennégy karátos autó (1940) Az ellopott század;  A Sárga Garnizon; Az előretolt helyőrség; Vanek úr Párizsban; Az úr a pokolban is úr; Az elveszett cirkáló (1938) A megkerült cirkáló; Vesztegzár a Grand Hotelben (1939); A szőke ciklon (1939); Piszkos Fred, a kapitány (1940) Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára); Egy bolond száz bajt csinál; Vanek úr Párizsban; Ezen egy éjszaka; Az ellopott futár; A boszorkánymester; A drótnélküli gyilkosság; Az elsikkasztott pénztáros; Pipacs, a fenegyerek; Az utolsó szó jogán; Akik életet cseréltek; Fekete kapitány; Legény a talpán; Halálsziget; Egy görbe éjszaka; A Néma Revolverek Városa.

A magyarországi antiszemitizmus

Rejtő Jenő életének végét a nácizmus hozta el. Hazánkban 1918 és 1944 közt folyamatosan erősödött az antiszemitizmus, melyet alapvetően három tendencia gerjesztett. Az egyik az 1918/19-es baloldali és kommunista előretörés volt, mely az őszirózsás forradalom, majd tanácsköztársaság összesen 10 hónapja alatt hatalomra segítette azokat a zsidó személyeket, akik hatalmukkal visszaélve az egész zsidósággal szembeni ellenszenvet felerősítették. A második tényező a világgazdasági válság volt (1929-1933), mely a korábbi válságokhoz hasonlóan a "szokásos" zsidógyűlöletet erősítette (hisz az izraeliták mindig jobban boldogultak a gazdasági traumák idején). A magyarországi antiszemitizmus harmadik - legfontosabb - gerjesztője azonban külpolitikai okokban gyökerezett. A megalázó trianoni béke után ugyanis a magyar állam - és mondhatjuk az egész nemzet - számára teljes prioritást élvezett a békediktátum visszavonásának elérése. Ezt a célt azonban egyetlen nyugati állam nem támogatta. Csupán egyetlen vezető, egyetlen ország állt törekvéseink mellé: Adolf Hitler és Németország. Hazánk tehát a nagy Magyarország visszaszerzése érdekében fokozatosan Hitler mellé állt: először gazdasági kapcsolatokat épített ki Németországgal, majd következett a politikai elköteleződés. Mivel Hitler 1938-1940 közt, előbb az első, majd a második bécsi döntéssel visszaszerezte Magyarország számára a Felvidék és Erdély egyes területeit, így ennek fejében hazánk csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz (1939.február 24), kilépett a Népszövetségből (1939.április 11), csatlakozott a Háromhatalmi egyezményhez (1940 november 20) majd bevezette a zsidótörvényeket (1938-1941)

A zsidótörvények:

Az első zsidótörvény (1938/XV. tc.) 1938 május 29-én lépett hatályba. Ez még vallási alapon határozta meg azt, hogy ki számít zsidónak. Jelentősen korlátozta - konkrétan 20%-ban maximálta - az értelmiségi pályákon foglalkoztatható zsidók számát. A második zsidótörvény (1939/IV. tc.) 1939 május 5-én lett hatályos, és már faji alapra helyezte a zsidók meghatározását. Ez a jogszabály két kategóriára bontotta az értelmiségi foglalkozásokat: az egyikbe azokat sorolták, melyekben egyszerűen tilos volt a zsidók alkalmazása, a másikba azok kerültek, ahol csupán 6% -lehetett maximum az arányuk. A zsidók számára innentől tiltott szakma lett: a közhivatalnoki, színészi, újságírói, és a tanári pálya. A harmadik zsidótörvény (1941/XV. tc.) 1941 augusztus 8-án lépett hatályba, és a zsidók teljes elszigetelését célozta, mivel megtiltotta a keresztényekkel való minden nemű szexuális és házassági kapcsolatot. A negyedik zsidótörvény (1942/XV. tc.) 1942 szeptember 6-án a zsidók föld és ingatlanszerzését korlátozta (gyakorlatilag megtiltotta). Később egy 1942-ben elfogadott új honvédelmi törvény (1942. évi XIV.tc.) pedig a zsidókat munkaszolgálat vállalására kötelezte (fegyveres szolgálat helyett). A törvényt 1942 november 18-án kiegészítette a 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet, mely minden 18 és 48 közti zsidó férfi számára elrendelte a munkaszolgálatot. A sárga színű Dávid-csillag kötelező viselését Magyarországon az 1240/1944-es miniszterelnöki rendelet írta elő, 1944 április 5-én!

Rejtő Jenő utolsó évei és katasztrófája (1941-1942)

A végzetet a Horthy-kori Magyarországon zsidó felmenőkkel rendelkező Rejtő számára a második világháború kirobbanását követő zsidó ellenes közhangulat és a terjedő nyilas mozgalom hozta el. Bár a zsidókkal szembeni atrocitások és kegyetlenkedések eljutottak őhozzá is, még 1941-ben is hitt abban, hogy az igazi szörnyűségek végül nem következnek be. Bár a Csontbrigád című művében egy hátborzongató víziót festett a jövőről, a koncentrációs tábornak megfelelő Pokoltetőről, ám legbelül bizakodott.

Rejtő ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit egy kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót sem.

"Néhány évvel ezelőtt új szerzőt avatott a ponyvát olvasó közönségünk. A szerzőt P. Howardnak hívták, s ezt megnyugvással vette tudomásul mindenki - bár kicsit gyanús volta derék angol, aki beutazta a fél világot, s hazai zamatú neveket adott hőseinek ...Könyveiből úgy éreztük, a kitűnő angolnak egyszer meg kell ismerkednie a Szahara borzalmaival ... Mit tagadjuk, a ponyva kényes közönsége kegyeibe fogadta Mr. Howardot ... S ez a titokzatos, bizonyára kalandos múltú külföldi író most itt sétál Pesten, a Japán Kávéház körül, hatalmas teste tanácstalanul áll meg egy kirakat előtt, aztán félszegen körülnéz, s továbbmegy. Mr. Howard csak néhány hete hagyta el az ideggyógyintézetet, s civilben Rejtő Jenőnek hívják. Ha pedig tovább kutatsz, kiderítheted, hogy nem is Rejtő az igazi neve, hanem Reich. Budapesten született tehát és azóta is itt él ő, annyi kalandos történet szerzője, legendás alakjainak megálmodója. Igaz, az állandó pesti tartózkodását illetően megoszlanak a vélemények ... 

A munkaszolgálat és a vég (1942)

Rejtő munkaszolgálatban töltött ideje mindössze egyetlen hónap volt, ugyanis a mostoha körülmények gyorsan felőrölték a korábbi években a sok munkától meggyengült szervezetét. Az utazás ugyan kezdetben vonaton történt, ám később gyalog kellett menetelniük a front felé. Régi pesti ismerősével Rajna János artistával közösen próbálták, egymást biztatva túlélni a rendkívüli -40 fokos hideget és a megerőltető menetelést. Amikor az egész napos vánszorgások közben a menetoszlop tagjai már mind megszabadultak vackaiktól, Rejtő még  mindig kitartóan vonszolta magával könyveit egy zsákban, meg a papírokat, amelyekre néha írt.

A század valamikor 1942 decemberében érte el Jevdokovo település határát. (A rejtélyes település ma egyetlen térképen sem található, és az interneten sem akadni nyomára  sic.) A falucskában egy kültelki romos iskolában helyezték el őket, ideiglenes szálláshelyen. Rejtő és barátja a helyenként gránát sújtotta, kormos égésnyomokkal tarkított épület egyik zártabb részében vackolódott el. Menetoszlopuk napokig állomásozott a településen, így a jobb ellátás kedvéért a valamivel egészségesebb Rajna, hullaszállító munkára jelentkezett, és az iskolához közeli ideiglenes tömegsírba hordta ki a megfagyott, vagy flekktífuszban elhunyt bajtársakat. Néha, amikor egy-egy halottat szándékosan csak késve kezdett elvinni, az illető fejadagját elrakta, és megosztotta az egyre jobban legyengülő Rejtővel. December végére az alig 37 éves Rejtő elkapta a flekktífuszt, és nagyon belázasodott. Utolsó mondatai Rajna János elbeszélései szerint egy későbbre tervezett nagy regénye körül forogtak:

"Rajna, Ez egy nagy mű lesz, meglátod... mindent megírok... a legnagyobb regény lesz, a legcsodálatosabb... meglátod." Jóval később: "- Hanem... a Nagy Regényből nem lesz semmi. Pedig... készen van. Itt bent, érted - ujjával a homlokára bök. - Csak hát... hiába, ...te is tudod, hogy hiába."

Rajna János szerint 1942 december 31-ről január elsejére virradóan, valamikor éjfél után hanyatlott le a keze, vagy talán hajnal felé, ahogy a sötétben és félálomban látni vélte. Innen tudható, hogy 1943. január elseje lehet nagy valószínűséggel halálának időpontja. Sajnos nem tudni, melyik tömegsírba került, sőt azt sem, hogy egyáltalán eltemették-e.

Rejtő Jenő utóélete

A hivatalos magyar irodalomkritika halála után hosszú évekig ponyvaírónak titulálta, így egyáltalán nem jelenhettek meg művei. Ám 1957 –ben végre megtört a jég, és számtalan könyve közül A láthatatlan légió megjelenhetett a Magvető Könyvkiadónál. Ezután megenyhült felette a hatalmi cenzúragépezet, és sorra jelentek meg más munkái is. Az Albatrosz-sorozatban valamennyi jelentősebb Rejtő-regény napvilágot láthatott.

A hatvanas évektől fogva neve végképp bekerült a köztudatba, művei százezres példányszámokban fogytak, számtalan, azóta megismételt kiadásban. Regényeit sokáig bátyja, dr. Révai Gyula rendezte sajtó alá.

A P. Howard-könyvek jó részét lefordították számos idegen nyelvre, regényeit, filmre, rádióra, tévére is többször feldolgozták. Népszerűsége egy ponton elért arra a szintre, amikor a "fujjoló", és Rejtő Jenő nevétől prüszkölő elefántcsonttorony-lakóként emlegetett szakmai kritika és irodalomtörténet is befogadta, nem utolsósorban Hegedüs Géza mellette kiálló sorainak is köszönhetően. Ám, hogy hivatalos elfogadása mennyire lépcsőzetesen történt, jól jelzi, hogy az 1971-1973-ban kiadott "Új Filmlexikon" éppúgy nem említi, mint az 1994-ben szerkesztett, és egyben mind ez idáig utolsó összefoglaló színházi lexikonunk, amely szintén nem tartja számon színpadi szerzőként, a Magyar Színházművészeti Lexikonban tehát hiába keressük, sőt annak mai, internetes változatában sem szerepel. 2001-ben a VII. kerületben utcát neveztek el róla, és szülőházát ma emléktábla jelöli. De szobra a mai napig nincs.

készítette: Harmat Árpád

Köszönet Harmat Árpádnak '

Forrás : http://www.tortenelemklub.com/ 

Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdokovo, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író.
Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is.
Harminchét éves korában munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában.

Életpályája

Rejtő Jenő emléktáblája szülőháza falán

1905. március 29-én született Budapesten a Szövetség u. 22. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. Édesapja Reich Áron, bonyhádi születésű papírkereskedő, édesanyja Wolf Ilona. Bátyjai Lajos és Gyula. A magyarosítás során a Rejtő nevet választotta magának. Egykori lakásukat ma emléktábla díszíti. Gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában erősödött meg.
Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte. Magyar, német és történelem tárgyakból jó volt, de a többiből általában csak elégséges. Elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt. Jó barátja lett Rózsa Jenő ökölvívónak, az ő hatására később ökölvívó-edzésekre is bejárt. Ekkoriban már nagydarab és robusztus megjelenésű volt, valódi bokszolóalkat. Egyik edzésén az edző, Székely József úgy eltalálta az arcát, hogy eltörte az orrnyergét. Ez élete végéig meglátszott az orrán. Bár egy időben még a Spárta és az FTC edzésére is bejárt, ekkor abba kellett hagynia az edzéseket.
19 évesen jelentkezett színitanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába. Sok tehetsége nem volt, évekig csak statisztaszerepeket kapott. Közben gyermekkori barátjával, Buttola Edével Nagykörút néven újságot adott ki, de ez csak egyetlen számot ért meg. Színészként később komolyabb szerepeket is kapott, de csalódottá vált a „csak jó” alakításai miatt. Már ekkor eltávolodott a színjátszástól, de amikor egy előadáson mint sebesülthordozó a nyílt színen elejtette Törzs Jenő színészt, mennie kellett a színháztól.

Utolsó évei és halála

1942. október 9-én az Egyedül vagyunk című nyilas lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót. Ennek hatására súlyos betegen, a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra, és egy század részeként Ukrajnába került. Ott a nehéz viszonyok és a hatalmas hideg hamar felőrölték a szervezetét, és 1943. január 1-jén meghalt.
^{Bővebben : http://hu.wikipedia.org/}

29 letölthető Rejtő regény : http://www.nemokap.hu/ 
                                          http://www.mek.iif.hu/porta/ 

Alighanem a P. Howard írói álnéven közismert Rejtő Jenő az egyetlen magyar író, akinek olvasottsága vetekedik Jókaiéval, talán még felül is múlja — de még a neve sem fordul elő sem Rejtő, sem Howard formában legbőségesebb irodalomtörténetünkben sem. (Csak a Magyar Irodalmi Lexikonban szerepel.) Az irodalomtörténet nemcsak azt nem vette tudomásul, hogy tehetséges író volt, hanem még azt is alig, hogy egyáltalában élt. Még arra sem becsülték, hogy legalább lebecsüljék. Pedig ez a Rejtő-Howard vagy öt évtizede nevetteti már a legszélesebb magyar olvasóközönség egymást követő nemzedékeit. Annak a groteszk, nemegyszer abszurd humornak, ami nálunk Sipulusszal kezdődött, Heltai Jaguárjával folytatódott, véleményem szerint ő volt a legszélsőségesebb változata, akinek népszerűsége a múló évtizedekkel egyre nő, és egyaránt népszerű az alig olvasók tágas és az irodalmi ínyencek szűkös köreiben.

Tovább : http://www.literatura.hu/

 

 További információk

http://rejtojeno.lap.hu/ 

http://www.szineszkonyvtar.hu/ 

http://www.rejto.index.hu/ 

https://www.facebook.com/rejtojeno 

http://www.rejto.hu/ 

Rejtő regények Hangoskönyvben

Megvehető : http://www.hangoskonyvek.hu/ 

Letölthető : http://bongo-net.hupont.hu/

                    http://hangoskonyv.lapozz.hu/ 

    

  

Kizárhatják Schmitt Pált a NOB-ból?

Aggasztó hírt olvashattunk Schmitt Pálról,mert kizárhatják a NOB tagjai közül.A napokban eldől Schmitt Pál sorsa a kanadai Québecben.Szorítsunk Schmitt Pálnak '

A szerdától péntekig tartó kanadai ülésen eldőlhet, hogy a NOB végrehajtó bizottsága kezdeményezi-e etikai vizsgálat lefolytatását.

 

A NOB-tag Schmitt Pál - aki a NOB sport és környezetvédelmi bizottságának elnöke egyben - április 2-án mondott le államfői tisztségéről plágiumügye miatt, azt követően, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa március 29-én visszavonta doktori címét.

   

A Chicago Tribune internetes kiadásában Philip Hersh április elején a plágiumra hivatkozva több cikkben is szorgalmazta Schmitt Pál kizárását a NOB-ból.

 

Azzal is érvelt, hogy Schmittnek az Európai Parlament és a NOB által kiadott hivatalos életrajzában az szerepelt, hogy megszerezte a PhD fokozatot, holott csak egyetemi doktor volt. Hersh szerint a lemondott magyar elnök többet ártott az olimpiai szervezetbe vetett bizalomnak, mint egy doppingoló, ezért ha nem mond le, a NOB-nak ki kell őt zárnia a tagjai közül.

Forrás : http://sport365.hu

Tőkés László beperelte Andrassew Ivánt a Ne vígy minket kísértésbe könyve miatt

Tőkés László neve ismét a bulvársajtóban szerepel.Andrassew Iván irt egy könyvet Tőkés László életéről Ne vígy minket kísértésbe címmel.Nem olvastam a könyvet,ezért nem tudok véleményt írni.A kritikákat olvasva az érzékelhető,hogy Andrassew Iván nem jó oldaláról mutatja be a romániai 89-es forradalom hősét. Tőkés László hírneve nagyon megkopott.Már nem püspök,nem férj csak egy lelkipásztor Nagyvárad egyik rogériuszi gyülekezetében.Már amikor ideje van ellátni a feladatát.Jelenleg folyik a helyhatósági választási kampány.Június 10-én fogjuk megtudni a végeredményt.Tőkés Lászlónak van egy nagy előnye: Orbán Viktor személyes jó barátja.Sok pénzt kapott az Erdélyi Magyar Polgári Párt finanszírozására.Sok erdélyi magyar nem jó szemmel nézi Tőkés László hadjáratát az RMDSZ ellen.Nagyváradon sokan ismerik Tőkés László botrányait. Most megjelent ez a könyv.Nem tetszik Tőkés Lászlónak.Beperelte az írót. Ha Andrassew Iván nem igazat írta,akkor fizessen 'Sajnos Tőkés László népszerűsége leszálló ágban van.Ezt csak saját magának köszönheti.Ha megnyeri a pert,akkor sem tudja helyreállítani a jó hírnevét.Szerintem ez a legnagyobb csapás Tőkés Lászlónak.

Tőkés László európai parlamenti képviselő bepereli Andrassew Ivánt. A Népszava közismert publicistája Ne vígy minket a kísértésbe címmel írt egy könyvet a válási botrányairól elhíresült erdélyi politikusról.Tovább : http://www.fovarosi-hirhatar.hu/

Soha életemben nem olvastam még kiábrándítóbb könyvet, sajnálom, hogy nekem kellett megírnom, mondja Andrassew Iván „Ne vígy minket a kísértésbe” című legújabb most megjelent könyvéről, amelyben Tőkés Lászlót a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspökét, volt európai parlamenti (EP) alelnököt mutatja be. Lerántja a leplet a romániai forradalom hőséről, rámutat farizeuspapi mivoltára, párhuzamosan felhívva a figyelmet a közszereplők és tanítók erkölcsi felelősségére, amely pozitív példamutatás hiányában, tudatlan követői által morális válságként jelenik meg a társadalomban. Az olvasó nem csak egy vallási vezető jellemrajzát ismerheti meg, hanem a napjaink egyetemes értékeit hiányoló, egyben megmutató filozófus Andrassewet is. Fontos üzenete a kötetnek felekezetre, nemre, vagy pártállástól függetlenül: nem vagyunk különbek egymásnál, és amit észreveszünk másban, bennünk is meg van, (hisz tudunk róla) komplexül az „egység” részeként, de szabad akaratunk van választani, különösen közszereplőként, vallási vezetőként, vagy csak embertársként melyik oldalunkat preferáljuk. Kedves Olvasó! Ez az írás garantáltan felpofozza eddigi világnézetét jóról és a rosszról!

Láng Judit

Részletek a könyvből:
Tisztázni kell viszonyunkat Tőkés Lászlóval. […]
Itt és most elnézést kérek mindenekelőtt Tőkés Lászlótól, a családjától, Joó Edithtől, legfőképpen a gyerekeitől és persze mindazoktól, akik ugyanúgy hittek abban, hogy Tőkés egy karizmatikus hős, mint ahogy én is hittem. Sokáig vívódtam magamban, mielőtt nekiláttam ennek a munkának. Küzdött bennem a jó ízlés és a kötelességtudat. Van-e jogom rettenetes dolgokat napvilágra segíteni, a világhálón szerteszét terjedő dokumentumokból egységes, elszomorító képet összeállítani valakiről, van-e jogom azokat szembesíteni a valósággal, akik őt ma is mélységesen tisztelik?
Végül is Tőkés László egyetlen mondata miatt döntöttem úgy, hogy megírom ezt a könyvet. Feleségéről, Joó Edithről a következőket írja egy, a gyerekeinek is címzett levelében: „Egyházi tekintélyemet sötét alakokkal és erőkkel összefogva, tudatosan és szántszándékkal Ő maga rombolja – a (volt) Szekuritáté módjára és kedvére.” Hogy miért éppen ez a mondat győzött meg, az majd kiderül. Előre szólok, hogy nem foglalkozom Tőkés László politikai pályájával, egyházi viaskodásaival – ezeket csak akkor érintem, ha föltétlenül szükséges. Nem foglalkozom a jelenlegi politikai küzdelmeivel sem – legföljebb annyiban, hogy megpróbálom kideríteni: a tettei, a szavai, a viselkedése mennyiben következnek a jelleméből.
Előre szólok, hogy megrázó, ami az elém került dokumentumokból Tőkés Lászlóról kiderül. Engem is megrázott. Bárha sok-sok emberi élettel és tulajdonsággal szembesültem, nem hittem volna, hogy egy olyan méltóságú ember, mint ő, ugyanolyan kiszolgáltatott a saját jellemével szemben, mint bárki más. Olyan, mintha a forradalom hőse, „a magyarság köztársasági elnöke” – ahogy Orbán fogalmazott –, a lelkész, a püspök, az Európai Parlament alelnöke folyamatosan valami ördögfélével küzdene, és ezt a lelke körül ólálkodó lényt nem tudná legyőzni, legyűrni, elzavarni. Főleg akkor, ha a neki legjobban kiszolgáltatottakkal kellene emberségesen bánni. Elemi emberségesen. Tőkés László ördöge számos mutatkozási formát választ: hatalom, hiúság, pénz, asszony – és a meglepő módon a szinte állandóan, mindenütt fölbukkanó Securitate.
Megkísérlem, hogy megértsem. Talán Tőkés László is megért engem. Ahogy ő legjobb napjaiban lelkészként, püspökként és politikusként valamiféle igazsággal tartozott és tartozik a népének, a híveinek, úgy tartozom én is a birtokomba jutott igazsággal azoknak, akik őt lelkészüknek, püspöküknek, képviselőjüknek választják.
(Részlet Andrassew Iván előszavából)
Forrás : http://www.lenolaj.hu/

További cikkek

Népszava http://kapcsolat.hu/cikkek/tokes-latlelet

HÍR24 http://www.hir24.hu/konyv/2012/05/15/ugy-is-nevezzuk-ezt-hogy-karaktergyilkossag/

Trixi nolblog http://trixi.nolblog.hu/archives/2012/05/15/Tokes_Laszlo--ki_is_O_valojaban/

ATV Rónai Egonnal http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=lI6WPJCyzzk

MTI http://os.mti.hu/hirek/75379/tokes_laszlo_kozlemenye

Index http://index.hu/kultur/media/2012/05/18/tokes_laszlo_perel_a_rola_szolo_konyv_miatt/

Székelyhon.ro http://www.szekelyhon.ro/aktualis/valasztasok/ujabb-ocsmany-konyv-jelent-meg-tokes-laszlorol

Krónika.ro http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=63653

Parászka Boróka (Manna.ro) http://manna.ro/coolturka/minket-se-vigy-a-kisertesbe-2012-05-18.html

Propeller.hu http://propeller.hu/szorakozas/2385749-tokes-laszlo-perel-rola-szolo

Transindex.ro http://itthon.transindex.ro/?hir=29197

Parászka Boróka Facebook-oldalán http://www.facebook.com/pboroka/posts/459635787396587?comment_id=5870842

168 óra http://www.168ora.hu/globusz/tokes-laszlo-bepereli-a-nepszava-publicistajat-96323.html

• (a Vasárnapi Hírek könyvemről szóló írása) 
• 
  

 Forrás : http://andrassew.blogspot.com/


Andrassew Iván az ATV-ben

Mi a plágium? Hogyan kerülhető el a plagizálás?

Mi a plágium ? A magyar értelmező kéziszótár szerint szellemi alkotás eltulajdonítása. Schmitt Pál és Gyurcsány Ferenc plágium ügye felvetette ezt kérdést: Mi a plágium ? Schmitt Pál plágium ügye elég világos.Az is ,hogy tisztára akarják mosni a volt elnököt. Gyurcsány Ferenc helyzete jóval bonyolultabb,mert nincs mi alapján eldönteni,hogy a szakdolgozata plágium vagy nem.Ha meglesz ,akkor többet tudunk. A Hir TV még nem mutatta meg a bizonyítékot.Van egy újabb plágium botrány,melyről a Hir TV ad tudósítást : Bárándy is plágiumgyanúba keveredett . 

Hogyan kerülhető el a plagizálás ? Mit tegyünk hogy elkerüljük a plagizálást? Íme néhány jó tanács ,mely megjelent a HVG-én :

Az esetek túlnyomó többségében el lehet kerülni a plágiumot a forrás korrekt feltüntetésével. Azaz csak el kell ismerni, hogy az anyag egy része máshonnan származik.

Nagyon hasznos elolvasni a cikket,mert elkerülhetjük a plágium vádat. Érdekesség az is , hogy Shakespeare is plagizált. Kifejlesztettek egy olyan szoftvert amely kimutatja a plágiumot.

„Ezzel a módszerrel láthatjuk, ahogy a szerző használja a nyelvet, s alkalmaz bizonyos kifejezéseket és metaforákat, míg másokat elkerül. E jellemzők, mint egy szövet foszlányai kerülnek a kezünkbe. Ha elég van belőlük, akkor azonosítható a szövet például skót tweedként vagy másfajta sima szürke szövetként” – mondta Vickers. A professzor végül megállapította, hogy a III. Edward 60 százalékát Kyd írta, a maradék negyvenet viszont Shakespeare. És az is kiderült Vickers és a Pl@giarism munkája nyomán, hogy négy olyan darabot is Kyd írt, amelyiknek eddig ismeretlen volt a szerzője.
Látható, hogy a plagizálókra évszázadok távolából is rásülhet a csalás bélyege a korszerű technológia használatával. Kyd a maga idején joggal gondolhatta, hogy a nagy kortársától elhappolt gondolatokra, verssorokra, fordulatokra senki sem jön rá, s ha mégis, kit is érdekelne? Ma azonban – bár más szellemi termékének eltulajdonítására a késztetés és vonzalom mit sem csökkent – a kockázat lényegesen nagyobb. A plágiumok terjedése a bukás kockázatának növekedése ellenére is gyorsul, mert az interneten könnyen hozzáférhető forrásanyagok nagyon csábítóak, s alkalom szüli a tolvajt. Az alkalmak száma pedig szinte végtelen a weben.
A plágium sokfelé megjelenik. Az oktatásban, a diákok munkáiban, a tudományos publikációkban, a szépirodalomban, sőt műszaki területen, a szabadalmakban vagy a programkódokban is. De mi is a plágium, és mit is keres egy plágiumdetektáló szoftver?
A Magyar értelmező kéziszótár elintézi annyival, hogy a plágium szellemi alkotás eltulajdonítása. A plagiarism.org meghatározásából kiindulva azonban mások szellemi termékét engedély és a forrás feltüntetése nélkül használni az irodalmi lopás kategóriájába esik. Illetve plágium az is, ha valaki újnak és eredetinek tüntet fel elképzeléseket vagy termékeket, amelyeknek pedig már ismert a forrásuk. A plagizálás ezért a lopás és csalás egy formája.
Lehet-e szavakat és gondolatokat lopni?
A fejlett jogrendekben nyilvánvalóan nem, mégis megteszik! Az eredeti gondolatok szellemi javaknak számítanak, amelyeket a szerzői, a szabadalmi és egy sor más jog véd. Az elképzelések kifejezésének majdnem minden formája „copyrightos” a könyvektől, a zenei partitúrákon és rajzokon át a számítógépes fájlokig, függetlenül a gondolat rögzítésének módjától.
Ezek alapján a következők mind a plágium kategóriájába tartoznak:
– Valaki más munkáját sajátként bemutatni
– Lemásolni más szavait, kifejezéseit vagy gondolatait annak engedélye nélkül
– Idézetet használni annak megjelölése nélkül
– Valótlan információt közölni az idézet származási helyéről
– Átmásolni a mondat szerkezetét, de megváltoztatni a szavakat a forrás engedélye nélkül
– Annyi szót és gondolatot átmásolni egy forrásból, ami már többséget képez az újonnan készülő munkában függetlenül attól, hogy ezt a forrás engedélyezte-e vagy sem.
Miért plagizálnak?
Ha a plágium tulajdonképpen közönséges lopás, miért követi el ezt a vétséget sok olyan ember, akinek eszébe sem jutna akár csak egy skatulya gyufát is fizetés nélkül zsebre tenni? Habár Kyd és Shakespeare példája mutatja, hogy a plágium nem mai találmány, a felgyorsult információáramlás révén a szellemi javakat egyre könnyebb eltulajdonítani, a plagizálásra való csábítás nő, ami a jelenséget igen komoly devianciává növesztette.
A plagizálás egyik legvalószínűbb oka, hogy sokan nem tudják pontosan, mit jelent a szellemi alkotás eltulajdonítása, vagy nem érzik ennek a súlyát. Egy skatulya gyufának megvan a pontos ára, de egy verssornak ugyan mi volna? Bár a plágiumról az elkövetők legtöbbje nyilván már hallott valamit harangozni, de fel sem merül bennük a törvénysértés gondolata, jelentéktelennek vélik a kihágást. Ilyesmi a diákoknál gyakrabban előfordul, ahogy az üzleti életben is, amikor vállalkozások ismert grafikákat, jogdíjas fotókat vagy irodalmi idézeteket használnak például reklámanyagaik vagy prezentációik hatásosságának fokozására.
Sokan pedig azért plagizálnak, mert fogalmuk sincs róla, hogy miképpen kell helyesen idézni. Vagy éppen értelmetlennek és zavarónak látják (például egy reklámszövegben) a szerző nevét, az idézett mű címét közölni. De előfordul, hogy nagyon szorít a határidő, s gyorsabb kész gondolatokból építkezni, mint sajátokon töprengeni. S vannak, akik csak egyszerűen abban bíznak, hogy úgysem kapják el őket. Végül előfordulhat, hogy egyes cselekedetek megítélése idővel változik, aminek például politikusok eshetnek áldozatául, akikkel szemben sokkal érzékenyebben reagál a közösség a korábban elkövetett, de később napvilágra került bűnök esetében is.
Plágiumdetektálás
Az esetek túlnyomó többségében el lehet kerülni a plágiumot a forrás korrekt feltüntetésével. Azaz csak el kell ismerni, hogy az anyag egy része máshonnan származik. A plágiumkereső szoftverek feladata ott kezdődik, ahol ezt az egyszerű kötelességet elmulasztják. Úgy is lehetne mondani, hogy a plágiumkeresés – hajsza az elmaradt forrásmegjelölések után.
A plágiumkeresés folyhat hagyományos „kézi” eszközökkel és számítógépes módszerekkel is. A hagyományos megoldás, ha túl sok dokumentumot kell áttekinteni szinte sziszifuszi munka. Komoly rendszerezettséget, s a kutatást végző személyektől nagy tárgyi ismeretet és kiemelkedő memóriát kíván. Ha pedig az eredeti dokumentum sincs meg az összehasonlításhoz, a feladat a lehetetlen vállalkozások közé sorolódhat. A számítógépes plágiumvadászat az elvégezhető összehasonlítások nagy száma és a folyamat sebessége miatt sokkal több sikerrel kecsegtet.
A plágiumkeresés számítógépes lehetőségeiről olvashat a Computerworld cikkének folytatásában.
Forrás : http://hvg.hu/Tudomany/