Meghalt az egyik kollégám.Ez egy mindennapos hír sajnos.Ha születtünk,akkor meg is kell halnunk.Ezt mindenki tudja,de csak akkor drámai,ha a közelünkbe történik egy szeretett személlyel.Igen én is átéltem ezt az érzést már sok alkalommal.
Az ember életének egy nagy részét a családban éli le és a munkahelyén,ha van neki.Én is a munkahelyemen ismertem meg sok kiváló embert. Nagyon összetartó volt a közösségünk.Ha lehetett mindenki segített mindenkin.Igaz az is,hogy csak volt olyan aki nem tudott bele illeszkedni a közösségünkbe.Az elment. Még csak annyit,hogy ez a közösség 1989 előtt volt összetartó.Ma már megszűnt,mert a gyár is megszűnt.
Egy nap megérkezett közénk egy cigány.Voltak kiknek ellenszenves volt.De ahogy eltelt néhány nap és év beigazolódott,hogy a cigány kollégánk megérdemli,hogy köztünk maradjon.Soha nem volt lopás vagy egyéb negatív esemény.Bármikor otthagyhattuk a pénzünket ,értéktárgyainkat ,mert nem vesződött el.Megbízhattunk benne,mert egy nagyszerű ember volt.Nem volt művelt ,de bármikor segített bárkinek.
Nyolc gyermeket nevelt fel .Mindegyikből szakember lett.Mindegyik gyermeke becsületesen dolgozik,mert ezt látta és tanulta.Mi is segítettük ahogy tudtuk.De bármikor lehetett rá számítani.Sok nehézségen ment keresztül a cigány kollégánk családja.De példásan megoldották a nehézségeket.Most amikor leülnek egy nagy asztal köré alig marad hely.Népes család,de összetartó.Sokat dicsértem,mert lehet dicsérni ezt a családot.
De egy szomorú hírt közölt az egyik reggel a fia.Édesapánk az éjjel meghalt szivinfarktusban - mondta sírva.Nem vigyázott magára,mert a család az első.Nem bírta a szíve tovább.A halálhire nagyon megdöbbentett bennünket.Mi a volt kollégák siettünk a gyászoló családhoz.De már a jelenlétünk is vigasztaló volt a család számára.Megható volt ahogy elbúcsúztak tőle.Nagy temetés volt.Az összes rokonság ott volt.Mi akik kollégái voltunk egy külön csoportba álltunk.Jelezve,hogy mi is osztozunk a család fájdalmában.Végig részt vettünk a temetésen.Még ilyet nem láttunk.De azt gondoltuk,hogy a halott kollégánk megérdemli tőlünk a tiszteletet.
Tiszteletbe tartottuk a szokásokat.Nagyon hosszúnak tűnt a temetés,de így tudtuk kifejezni a tiszteletünket a családnak is.Sajnos a közösségünk létszáma fogy.Vajon ki lesz a következő? Nem lehet tudni,de az biztos,hogy az élő kollégák ott lesznek a temetésen.Igen , a diktatúra összekovácsolt bennünket.A legfontosabb,az hogy megőrizzük a közösségünk,mert már csak ez maradt meg.Mi csak azt mondhatjuk a volt cigány kollégánknak,mely 1989 óta roma :
Nyugodjék békében '
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése