hvg.hu/Tudomany/20101019_szalai_annamaria_facebook_oldal_nem_en#rss
Életrajz.
Testület tagja
1961-ben született Zalaegerszegen. Diplomáit 1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK népművelés szakán, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szakközgazda, pénzügyi szak vállalkozási szakirányon szerezte.
1982-1984 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános iskolában tanított, 1984-85 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985-97-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda-vezető. 1997-2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóterem igazgatója. 1998-tól országgyűlési képviselő. 2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó, 2003-tól adjunktus. Az Országgyűlés 2004-ben és 2008. március 31-én az Országos Rádió és Televízió Testület tagjává választotta.Forrás : www.ortt.hu/belso_oldal.php
Cikkek Szalai Annamáriáról.
Szalai Annamária lett az új médiahatóság elnöke
Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot, ezt követően pedig Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadóját, Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság helyébe lépő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé.Orbán Viktor miniszterelnök kinevezte Szalai Annamáriát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének - olvasható a keddi Magyar Közlönyben. Szalai Annamáriát augusztus 11-ei hatállyal, 9 évre nevezte ki a miniszterelnök, miután Schmitt Pál aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot. A hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.
A médiacsomagot június 11-én, pénteken délután nyújtotta be Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselő. A csomagot több részre bontották: az országgyűlés előbb csak az abban szereplő alkotmánymódosítást fogadta el, a médiafelügyelet átalakításáról szóló törvény zárószavazását többször elhalasztották, a média tartalmi szabályairól szóló törvénynek pedig a vitáját is az utolsó előtti ülésnapra halasztották.
A törvény legtöbbet vitatott rendelkezése az, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság helyébe lépő NMHH elnökét - aki az ORTT helyébe lépő Médiatanács elnöke is egyben - nem a parlament választja, hanem a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, elmozdítani pedig gyakorlatilag csak akkor lehet, ha fél évig nem jár be a hivatalába, vagy jogerősen elítélik valamilyen bűncselekmény miatt.
Az ORTT utódja a törvény szerint az NMHH autonóm szerve, a Médiatanács lesz, amelynek tagjait az országgyűlés egyetlen listán, kétharmados többséggel, kilenc évre választja. A tagokra egy bizottság tehetne javaslatot, amelybe minden parlamenti frakció egy tagot delegálna, de ők a frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznének, vagyis érvényesülhet a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok fölénye.
Egyetlen kuratórium
A törvény értelmében megszűnnek az Magyar Televízió, a Duna Tv és a Magyar Rádió közalapítványai. A három közmédiumot és a Magyar Távirati Irodát a jövőben egyetlen, Közszolgálati Közalapítványnak nevezett testület felügyeli. Ennek kuratóriumába hat tagot választ a parlament, hármat-hármat ellenzéki, illetve kormánypárti javaslatra. A kormánypárti többség biztosítása érdekében azonban a Médiatanács delegálja a kuratórium elnökét és még egy tagját. A kuratórium mandátuma szintén 9 évre szól.
A kuratórium joga lesz kinevezni a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóit, de bármikor fel is mentheti a cégvezetőket. A kuratórium választja a négy cég közös felügyelőbizottságának három tagját is (a negyediket az alkalmazottak érdekképviseletei delegálják) és bízza meg a részvénytársaságok könyvvizsgálóit. A közszolgálati médiumok vagyona és a nekik járó bevételek a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba kerülnek.
A mai civil kuratóriumok szerepét a Közszolgálati Testület viszi át, amely delegált, illetve sorsolt tagokból áll. A törvényjavaslat melléklete szerint egy-egy tagot delegálnak a történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus és izraelita), a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, illetve a kereskedelmi és iparkamara. Sorsolással kell kiválasztani egy-egy tagot az önkormányzati szövetségek, a kisebbségi önkormányzatok, a határon túli magyar kulturális szervezetek és a családokat képviselő civil szervezetek jelöltjei közül.
Szalaiék dolgozták ki a médiatörvényt
Az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő forrás korábban azt mondta: a tervezeteket eredetileg nem politikusok dolgozták ki, hanem Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja, és a mellette dolgozó csapat írta azokat.
Szalai 1961-ben született Zalaegerszegen. Diplomáit a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói és az ELTE BTK népművelés szakán, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szakközgazda, pénzügyi szak vállalkozási szakirányon szerezte. Tanárként, majd újságíróként is dolgozott, később filmiroda-vezető lett.
1998-tól országgyűlési képviselő, az első Orbán-kormány idején Orbán Viktor tanácsadójaként dolgozott. Az Országgyűlés 2004-ben és 2008. március 31-én az Országos Rádió és Televízió Testület tagjává választotta.
Forrás : www.origo.hu/itthon/20100810-szalai-annamaria-lett-a-mediahatosag-elnoke.html
Szalai Annamária szakemberekkel szeretne dolgozni
Kiváló szakemberekkel dolgozó, emberközpontú médiahatóságot szeretne vezetni Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság elnöke.
Az újonnan létrejövő hatóság elnöke elmondta: a testület feladata a közösség érdekeinek védelme, s munkáját is ez a szándék fogja meghatározni.A közmédiumok megőrzik szakmai önállóságukat, a nonprofit részvénytársaságok vezérigazgatóit ősszel nevezik ki – jelentette ki Szalai Annamária.
Októberben tárgyalnak a médiacsomagról
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) összevonásával megalakuló új médiahatóság elnöke szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján az összevonást a költségek csökkentésének szándéka mellett azzal indokolta, hogy a tartalom és a terjesztés felügyelete ne váljon szét.
Szalai Annamária elmondta: olyan, emberközpontú szervezetet akar vezetni, amely a közösség érdekeit védi. Példaként említette a hírközlési és médiabiztos intézményét, amely az előfizetők és felhasználók panaszait vizsgálja ki.
A médiahatóság elnöke gyors és határozott szervezetátalakítást tervez, az idei évet azonban átmenetinek tartja. Mint mondta, a parlament az ősszel választja meg az Országos Rádió és Televízió Testület utódjának tekinthető médiatanács tagjait, majd fel kell állnia a Közszolgálati Közalapítvány három kormánypárti, három ellenzéki és két, a médiatanács által delegált tagból álló kuratóriumának.
A közmédiumok jelenlegi elnökeit váltó vezérigazgatóit - a médiatanács javaslatára - ez a kuratórium a választja meg.
A parlament várhatóan szeptemberben dönt a médiaalkotmánynak nevezett keretszabályokról is, majd még ősszel megkezdődhet a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény tárgyalása - közölte Szalai Annamária. Hozzátette: az alkotmánymódosítással, valamint a médiát és a hírközlést érintő, kedden kihirdetett jogszabály-módosítással megkezdett szabályozási folyamat ezzel válik teljessé.
Azzal kapcsolatban, hogy a törvénycsomag miatt mindhárom ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul, Szalai Annamária elmondta: a testület döntését nem kívánja megelőlegezni, azt kellő tisztelettel veszi majd tudomásul.
A közmédiumok megőrzik szakmai önállóságukat, csak a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumokat vonják össze - hangsúlyozta Szalai Annamária. Ezt a testületek kezelhetetlenül nagy létszámával és a közmédiumok pazarló gazdálkodásával indokolta.
Példaként hozta fel, hogy amíg a Magyar Rádió felelősen gazdálkodott az elmúlt években, addig a Magyar Televízió felélte a vagyonát, botrányos székházberuházáson van túl, s "az év végére - ha addig kibírja - tízmilliárd forintos hiánya lesz", a Duna Televíziónál pedig szerződéseket vizsgálnak. Ezt a rendszert az alapjaitól kell újraépíteni - fogalmazott.
Hozzáfűzte, hogy a közmédiumok felesleges, profiljuktól idegen terhektől szabadulnak meg, nem kell például a vagyongazdálkodással foglalkozniuk.
Az ORTT helyébe lépő médiatanácsról szólva - amelynek szintén elnöke lesz - Szalai Annamária elmondta: az Országos Rádió és Televízió Testületénél kiszámíthatóbb munkát végző szervezetet szeretne, amely "csip-csup hatósági ügyek" helyett érdemi, stratégiai döntésekkel foglalkozik, nem egyszerű bejelentésekkel, néhány másodperces reklámidő-túllépésekkel.
Szerinte az ORTT működésében nem a delegáltak politikai meggyőződése okozott gondot, hanem az, hogy a tevékenységét a piaci szereplők képesek voltak befolyásolni. Ezt a jövőben el kell kerülni - mondta.
Kérdésre válaszolva Szalai Annamária arról is beszélt, hogy egyes nemzetközi szervezetek "jól követhető, szervezett mozgás" következményeként kifogásolták az új magyarországi médiaszabályozást, ezért érte azt számos alaptalan és elhamarkodott vád.
Mint mondta, az offenzívát "sértett, a változásokkal elégedetlen emberek" szervezik külföldön, és reméli, hogy a tekintélyesebb nemzetközi szervezetek alaposabban fognak tájékozódni, mielőtt véleményt nyilvánítanak.
Szalai Annamária arra is kitért, hogy az új médiaszabályozásnak nincs olyan eleme, amely centralizálná a hatalmat, a médiahatóság elnökét pedig számos európai országban a miniszterelnök vagy a szakminiszter nevezi ki. Így volt ez a korábban kormányhivatalként működő NHH esetében is, ezzel szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság autonóm államigazgatási szerv - emelte ki.
A hatóság elnökeként Szalai Annamária a médiát érintő ügyekkel foglalkozik majd, a hírközlési területért Mátrai Gábor elnökhelyettes felel.
Az elnökhelyettes a sajtótájékoztatón a közeljövő feladatai között említette a digitális átállásra való felkészülést és az így felszabaduló frekvenciák hasznosítását, az Európai Unió telekommunikációval foglalkozó irányelvének a hazai jogrendbe illesztését. Még az idén megpályáztatják a 450 megaherzes frekvenciát.
Szalai Annamáriát szerdai hatállyal nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Megbízatása kilenc évre szól.
Az alkotmánybírósághoz fordult három párt
Kovács László, az MSZP alelnöke a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt a demokráciával, a sajtószabadság elvével, az európai szabályozással ellentétesnek minősítette. Mint mondta, a pártatlan tájékoztatásnak alapfeltétele, hogy a közszolgálati médiumok függetlenek legyenek a kormánytól, a pártoktól és a parlamenttől.
Az új szabályozással egyértelmű lett a kormányoldal előnye, a civileket kiiktatták a döntéshozatalból, megszűnt a pályáztatás a vezetői tisztségekre, a médiahatóság pedig kiterjeszti hatáskörét a kereskedelmi médiumokra, valamint az internetre is - tette hozzá.
Megerősítette, hogy az MSZP szerint a médiatörvény nem felel meg az alkotmányos követelményeknek, ezért a párt az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az LMP frakcióvezető-helyettese úgy reagált a médiacsomag elfogadására és Szalai Annamária kinevezésére, hogy veszélynek van kitéve a közszolgálati rádiózás és televíziózás.
Karácsony Gergely szerint a médiairányítási rendszer a mindenkori kormány szócsövévé teheti a közszolgálati médiumokat, ugyanis a szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a közszolgálati médiumok a pártoktól és a kormánytól függetlenül működjenek.
Közölte, hogy a jövő héten utólagos normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól.
Azt mondta, hogy az új médiairányítási rendszert a hírek szerint az ügyet az Európai Bizottság is vizsgálja.
Kedden a Jobbik is jelezte, hogy a médiacsomag ügyében az Alkotmánybírósághoz fordul.
Szalai Annamária még a sajtótájékoztatóján azt mondta: az Alkotmánybíróság döntését nem kívánja megelőlegezni, és kellő tisztelettel veszi majd tudomásul.
Forrás: MTI
Forrás : www.hirextra.hu/2010/08/11/szalai-annamaria-szakemberekkel-szeretne-dolgozni/ Szalai Annamária: "Nem a blogokra fogunk lecsapni"
A Fidesz az új médiatörvényben a régi elképzelések szerint összevonná az ORTT-t és az NHH-t, és talán szabályozná az internetet is. Új szuper-médiatestületbe vonná össze a Fidesz az ORTT-t és a Nemzeti Hírközlési Hatóságot. Mint a Világgazdaság Online is megírta: az új médiatestületben nem lennének pártdelegáltak. Sajtóértesülések szerint a testületet a mostani fideszes ORTT-tag Szalai Annamária vezethetné.
"Nincsenek szerepálmaim, én végzem a dolgomat" - jelentette ki Szalai Annamária a TV2 Mokka című műsorában. Az ORTT fideszes delegáltja kifejtette: mindenekelőtt új médiatörvényt kellene alkotni, mielőtt konvergens hatóságot hoznának létre.
Kiemelte, hogy a 96' óta érvényben lévő médiatörvény elavult, nem szabályozza kellőképpen az elektronikus médiumokat. "Itt mindenki arra gondol, hogy juj, majd lecsapunk a blogokra is, de nyilván nem erről van szó" - mondta Szalai Annamária.
Mindenki érdeke, hogy egyszerűbb és átláthatóbb irányítási-felügyeleti mechanizmusa legyen a közmédiumoknak – mondta a Duna Televízió reggeli háttérműsorában Szalai Annamária, a médiahatóság Fidesz által jelölt tagja, a párt médiapolitikusa. Az intézmények esetleges integrációjára vonatkozóan ő is várja az új kormányzat elképzeléseit. Megjegyezte: személy szerint azt szeretné, ha az intézményi struktúra átalakítása és az új szabályozás nem egyszerűen kétharmados többséggel, hanem teljes konszenzussal születne meg.
„A kampány hevében és a kormányalakítás lázában számos érdekes hír megjelent a médiarendszer várható átalakításáról. Én is kíváncsian várom az új kormány elképzeléseit; bízom benne, hogy a jelenlegi rendszernél jobb lesz” – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Szalai Annamária, a médiahatóság fideszes tagja.
Az ORTT (médiahatóság) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásáról terjedő hírekről azt mondta: Európában számos példa van e két – a tartalmat és a terjesztést szabályozó – intézménytípus külön-külön avagy együttes működésére. „A világ azonban az összevonás felé megy, hiszen a terjesztés és a tartalom annyira összekapcsolódik, hogy szabályozást és felügyeletet nem érdemes szétválasztani” – érvelt Szalai Annamária. Hozzátette: a piac szereplőinek is jobb lesz, ha kevesebb hatósággal találkoznak, ráadásul az elmúlt tíz év összes médiatörvény-tervezetében egyetértés volt a hatósági szabályozás konvergálásának szükségességéről.
A médiarendszer többi részében is ésszerű átalakításra van szükség – szögezte le Szalai Annamária. A közszolgálati intézményrendszer finanszírozása megoldatlan, a Magyar Televízió gyakorlatilag a csőd szélén áll és nincs vagyona, van viszont vállalhatatlan székházbérleti szerződése – sorolta az átalakítást szükségessé tevő körülményeket a szakpolitikus. A többi közmédium finanszírozásában is EU-ellenes megoldások bukkantak fel az elmúlt években, és az intézmények nagyon ki voltak szolgáltatva az államnak. „Így nem lehet működni. Tiszta finanszírozás és világos ellenőrzési pontok kellenek” – hangzott el.
Hogyan alakulhat a közmédiumok sokszor szóba került összevonása? Miként él ezen a területen kétharmados parlamenti többségével a megalakuló kormány? – hangzott a Hattól nyolcig kérdése. Szalai Annamária úgy reagált: jogalkalmazóként ő is várja a kormányzati elképzeléseket.
Az egyszerűbb irányítási mechanizmusra azonban már csak a korábbi ötpárti tervezetekből is következtetni lehet – tette hozzá. A négy közmédiumot – a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót és az MTI-t – jelenleg 125 fő felügyeli. „Azt hiszem, ez irracionális, és mindenkinek érdeke, hogy ebben változás álljon be” – érvelt Szalai Annamária.
A kormányra készülő erők kétharmados parlamenti többségéről azt mondta: lehetőség a változtatásra, de egyben komoly felelősség is. „Én azt szeretném, ha nem kétharmaddal születne új szabályozás és az intézményi struktúra átalakítása, hanem sokkal nagyobb egyetértéssel, teljes konszenzussal” – jelentette ki Szalai Annamária a Duna Televízió stúdiójában.
Hozzátette: fontos, hogy a közmédiumokra szánt közpénzeket felelősen lehessen elkölteni, a társadalom egészének javára. „A lényeg, hogy a közönség értékes, jó tartalmakat lásson ezeken a csatornákon, amely tartalmak elősegítik a nemzet és a társadalom integrálódását” – mondta. Szalai Annamária úgy látja: szükség van a közszolgálati médiumok megerősödésére, bennük minőségi tartalmak előállítására, és arra, hogy az új, online platformokon is megjelenjenek a közmédia intézményei és tartalmai.
Forrás : www.vg.hu/kozelet/politika/szalai-annamaria-nem-a-blogokra-fogunk-lecsapni-314293
A médiacsászárnő két élete - Hány helyről kap fizetést Szalai Annamária?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Szalai Annamária augusztus 11-ei kinevezése óta elnöki illetménye mellett minden hónapban felveszi a megszűnő ORTT-delegáltjaként megállapított fizetését is. Ahogyan még sokan mások.
A STOP információi szerint Szalai Annamáriának, a nemzeti médiahatóság elnök asszonyának jelenleg két fizetése van. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetésével augusztus 11-én megbízott Szalai a már megszűnő ORTT delegáltjaként korábbi munkahelyéről is felveszi járandóságát. A két helyről havonta bruttó 1 849 777 forintos fizetést ad neki az állam, és az állami vezetők számára megállapított béren kívüli juttatásokban és szolgáltatásokban is részesül, úgy mint cafeteria, mobiltelefon- és gépkocsi-használat, hivatalos utak napidíja.
A részletekért az NMHH sajtóosztályához fordultunk. A médiahatóság és elnöke felhívta a STOP figyelmét, hogy csak az alább olvasható a formában járulnak hozzá az információk megjelentetéséhez:
STOP: - Mennyit keres az NMHH elnökeként?
Szalai Annamária: - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi 100. törvény 14 § (13) pontja alapján az NMHH elnöke miniszteri illetményre és juttatáskora jogosult. A törvény 2010. augusztus 11-én lépett hatályba, az elnök jogviszonyának kezdete szintén augusztus 11-e.
- Mennyit keresett ORTT-s delegáltként?
- A Testület tagjait a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegű illeti meg (1996. évi I. törvény).
- Megkapja-e még mai napig is az ORTT-s járandóságát? A többi volt ORTT-s pártdelegált is részesül-e még fizetésben?
- A média intézményrendszer többi testületéhez - a televíziók és a rádió kuratóriumaihoz, ellenőrző testületeihez, MTI felügyelő szerveihez - hasonlóan az ORTT is működik a médiarendszer átalakításának folyamata idején. A jelenleg három tagból álló médiahatóság heti váltásban soros elnöki rendszerben tevékenykedik. Az ORTT országgyűlés által megválasztott tagjainak a megbízatása, így Szalai Annamária, Tirts Tamás és Dr. Ladvánszky György megbízatása az új Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásával egyidejűleg szűnik meg, mindaddig a törvény szerint jogosultak a testületi tagi illetményükre. Hasonlóképp jár a juttatás a többi médiatestületben tagsággal rendelkező 26 MSZP-s, 8 FIDESZ-es, 6 SZDSZ-es, 5 MDF-es és 4 KDNP-s pártdelegáltnak. (2010. évi LXXXII. törvény a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról).
Így számolnak:
A jelenleg hatályos miniszteri és államtitkári illetmények szerint az Orbán-kormány minisztereinek bére: 1 101 900 forint. Alapilletmény - köztisztviselő illetményalap: 38 650 forint 15,6 szorosa mínusz 15 százalék - plusz az alapilletmény 115 százaléka. Az államtitkárok bére: 747 877 forint. Alapilletmény - köztisztviselő illetményalap 9-szerese - plusz az alapilletmény 115 százaléka.
Forrás : www.stop.hu/articles/article.php
A cikkből kiderül, hogy a múltban már többen próbálták megszellőztetni az ügyet, de „egyelőre sem a kutyát, sem a Fideszt nem érdekli” a dolog. Ekkor a szerzőnek még nem volt a kezében ennek a szerinte pornómagazinnak – Miami Press volt a címe és Zalaegerszegen, Szalai Annamária szűkebb hazájában adtak ki – egyetlen példánya sem. Felkérte az olvasóit, hogy ha véletlenül kezükbe kerülne egy szám, „legyenek kedvesek beszkennelni belőle néhány lapot”.
Pilunak nem kellett sokáig várakoznia. Megérkezett a beszkennelt Miami Press egyik számának néhány lapja. A címlapon ez áll: „Őszintén és kulturáltan az erotikáról.” Az újság ára 128 forint volt, ami, gondolom, nem számított olcsónak 1991-ben. És kétséget kizáróan ott van Szalai Annamária neve: ő volt a magazin főszerkesztője.
A blog írója nem ok nélkül csodálkozik azon, hogy mindez a „kutyát sem érdekli.” Pedig a múltban ez az érdekes epizód már felbukkant a magyar médiában. Még a Népszava is foglalkozott vele 2003 végén. A webbulvar.hu szerint Szalai Annamária azt válaszolta a Népszava újságírójának kérdésére, hogy bár nem élete fő műve, vállalhatónak tartja a Miami Press című lapot. Arra, hogy a sajtó is foglalkozik a magazinnal, Szalai így reagált: „sajnálja, hogy nem a megjelenés évében volt ilyen népszerű a lap, amivel kapcsolatban egyébként visszautasította a pornólap kifejezést”.
Tehát két-három alkalommal is terítékre került az ügy. Gondolhatnánk, hogy azért nem foglalkozott az üggyel senki, mert csak internetes blogokban jelentek meg kósza hírek és bár igaz, hogy 2003-ban, amikor Szalai Annamária már fideszes képviselő volt, egy országos napilap is beszámolt az ügyről, de ennek a rövid kis cikknek akkor még nem volt akkora jelentősége, mint most, amikor Szalai Annamária médiacár lett, mégpedig kilenc évre.
flickr/Uriarte de IzpikuaMost tehát már kicsit nagyobb vihart kavart a szexmagazin ügye. A 168 óra felfedezte Pilu blogját és extra információként Szalai Annamária életének alakulásáról újraközölte a hölgy szerint „vállalható” publikáció elérhető oldalait. Ez három nappal ezelőtt történt. Reakció? Semmi. Csend és hullaszag.
Nemrég Kóczián Péter panaszkodott blogjában arról, milyen tudatlan is a magyar értelmiség. Nem ismeri a világot. Ismételgeti, hogy „Európában ez nem szokás,” holott ezzel csak a tudatlanságát akarja elfedni. Ugyanis a nyugati világ sem éppen olyan makulátlan, mint azt egyesek el akarják velünk hitetni. Valóban, a magyar elit olykor idealizálja a nyugatot. De azért engedjék meg nekem, hogy egy dolgot teljes bizonyossággal állítsak. Ha egy nyugati országban történt volna mindez, akkor Szalai Annamária eleve nem lehetett volna a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mindenható vezetője. És ha véletlenül a kinevezése után jött volna a információ a Miami Pressről, abban a pillanatban eltávolították volna posztjáról. Ilyesmiben nem ismernek tréfát a Lajtán túl.
Most tudtam meg azt is, hogy Jeszenszky Géza, valamikori külügyminiszter és amerikai nagykövet szerint „Balogh Éva régóta rontja hírünket Amerikában”. Ezen azt kell érteni, hogy naponta beszámolok a magyar politikai eseményekről, angol nyelven. Az eseményeket nem én találom ki. Minden, amit leírok, igaz történés. Nem én találtam ki Zagyva György Gyula viselkedését a Magyar Szigeten, és nem én kreáltam a Photoshopon annak a nyomorultnak az arcát, akit igencsak elintéztek a hazafiak. És nem én találtam ki, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egy olyan nőt nevez ki arra a feladatra, hogy őrködjön a magyar média tisztasága felett, aki valamikor szexmagazint szerkesztett. Azt hiszem, a világnak tudnia kell minderről, még akkor is, ha Jeszenszky Géza szerint én rontom az ország jó hírét, és nem maguk a magyarországi események.
Forrás : galamus.hu/index.php
Szalai Annamária nemzetközi összefogást sürget Össze kell hangolni a közép-európai médiahatóságok munkáját – jelentette ki Szalai Annamária a Közép-Európai Szabályozó Hatóságok Fórumán.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke szerint ezt a többi között az is indokolja, hogy sok szolgáltató külföldről sugároz magyar tartalmat. A cseh, a szlovák, a lengyel, a román és a török médiahatóságok képviselőivel arról is tárgyaltak, miként lehet szigorúbban szabályozni a gyerekeket megcélzó televíziós élelmiszerreklámokat.
– Valahol erősebb állami szabályozást lehet alkalmazni, mert könnyebben megfogható, hogy ki felelős a tartalomért: a hagyományos televíziózásban a tartalomszolgáltató – mondta el Szalai Annamária. – Az internet világában nemcsak a tartalomszolgáltató, hanem a terjesztője is felel a tartalomért, tehát ott más eszközöket kell használni ahhoz, hogy a káros tartalmakat el lehessen távolítani a rendszerekről – tette hozzá a Nemzeti Média- és Hírközlési Igazgatóság elnöke.
hírTV
Forrás : www.hirtv.hu/belfold/
További cikkek .
Szalai Annamária kegyetlenül kivégezné a TV2-t és az RTL-t
Szalai Annamária cenzúrázná a Való Világ 4-et
Szalai Annamária: megőrzik szakmai önállóságukat a közmédiumok
Szalai Annamária: az MTI adja ingyen a híreket
Gyors szervezet-átalakítást ígér Szalai Annamária
Szalai Annamária nem vesztegeti az időt
Fotók :
Fotóalbum Szalai Annamáriáról ."Nincsenek szerepálmaim, én végzem a dolgomat" - jelentette ki Szalai Annamária a TV2 Mokka című műsorában. Az ORTT fideszes delegáltja kifejtette: mindenekelőtt új médiatörvényt kellene alkotni, mielőtt konvergens hatóságot hoznának létre.
Kiemelte, hogy a 96' óta érvényben lévő médiatörvény elavult, nem szabályozza kellőképpen az elektronikus médiumokat. "Itt mindenki arra gondol, hogy juj, majd lecsapunk a blogokra is, de nyilván nem erről van szó" - mondta Szalai Annamária.
Mindenki érdeke, hogy egyszerűbb és átláthatóbb irányítási-felügyeleti mechanizmusa legyen a közmédiumoknak – mondta a Duna Televízió reggeli háttérműsorában Szalai Annamária, a médiahatóság Fidesz által jelölt tagja, a párt médiapolitikusa. Az intézmények esetleges integrációjára vonatkozóan ő is várja az új kormányzat elképzeléseit. Megjegyezte: személy szerint azt szeretné, ha az intézményi struktúra átalakítása és az új szabályozás nem egyszerűen kétharmados többséggel, hanem teljes konszenzussal születne meg.
„A kampány hevében és a kormányalakítás lázában számos érdekes hír megjelent a médiarendszer várható átalakításáról. Én is kíváncsian várom az új kormány elképzeléseit; bízom benne, hogy a jelenlegi rendszernél jobb lesz” – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Szalai Annamária, a médiahatóság fideszes tagja.
Az ORTT (médiahatóság) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásáról terjedő hírekről azt mondta: Európában számos példa van e két – a tartalmat és a terjesztést szabályozó – intézménytípus külön-külön avagy együttes működésére. „A világ azonban az összevonás felé megy, hiszen a terjesztés és a tartalom annyira összekapcsolódik, hogy szabályozást és felügyeletet nem érdemes szétválasztani” – érvelt Szalai Annamária. Hozzátette: a piac szereplőinek is jobb lesz, ha kevesebb hatósággal találkoznak, ráadásul az elmúlt tíz év összes médiatörvény-tervezetében egyetértés volt a hatósági szabályozás konvergálásának szükségességéről.
A médiarendszer többi részében is ésszerű átalakításra van szükség – szögezte le Szalai Annamária. A közszolgálati intézményrendszer finanszírozása megoldatlan, a Magyar Televízió gyakorlatilag a csőd szélén áll és nincs vagyona, van viszont vállalhatatlan székházbérleti szerződése – sorolta az átalakítást szükségessé tevő körülményeket a szakpolitikus. A többi közmédium finanszírozásában is EU-ellenes megoldások bukkantak fel az elmúlt években, és az intézmények nagyon ki voltak szolgáltatva az államnak. „Így nem lehet működni. Tiszta finanszírozás és világos ellenőrzési pontok kellenek” – hangzott el.
Hogyan alakulhat a közmédiumok sokszor szóba került összevonása? Miként él ezen a területen kétharmados parlamenti többségével a megalakuló kormány? – hangzott a Hattól nyolcig kérdése. Szalai Annamária úgy reagált: jogalkalmazóként ő is várja a kormányzati elképzeléseket.
Az egyszerűbb irányítási mechanizmusra azonban már csak a korábbi ötpárti tervezetekből is következtetni lehet – tette hozzá. A négy közmédiumot – a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót és az MTI-t – jelenleg 125 fő felügyeli. „Azt hiszem, ez irracionális, és mindenkinek érdeke, hogy ebben változás álljon be” – érvelt Szalai Annamária.
A kormányra készülő erők kétharmados parlamenti többségéről azt mondta: lehetőség a változtatásra, de egyben komoly felelősség is. „Én azt szeretném, ha nem kétharmaddal születne új szabályozás és az intézményi struktúra átalakítása, hanem sokkal nagyobb egyetértéssel, teljes konszenzussal” – jelentette ki Szalai Annamária a Duna Televízió stúdiójában.
Hozzátette: fontos, hogy a közmédiumokra szánt közpénzeket felelősen lehessen elkölteni, a társadalom egészének javára. „A lényeg, hogy a közönség értékes, jó tartalmakat lásson ezeken a csatornákon, amely tartalmak elősegítik a nemzet és a társadalom integrálódását” – mondta. Szalai Annamária úgy látja: szükség van a közszolgálati médiumok megerősödésére, bennük minőségi tartalmak előállítására, és arra, hogy az új, online platformokon is megjelenjenek a közmédia intézményei és tartalmai.
Forrás : www.vg.hu/kozelet/politika/szalai-annamaria-nem-a-blogokra-fogunk-lecsapni-314293
A médiacsászárnő két élete - Hány helyről kap fizetést Szalai Annamária?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Szalai Annamária augusztus 11-ei kinevezése óta elnöki illetménye mellett minden hónapban felveszi a megszűnő ORTT-delegáltjaként megállapított fizetését is. Ahogyan még sokan mások.
A STOP információi szerint Szalai Annamáriának, a nemzeti médiahatóság elnök asszonyának jelenleg két fizetése van. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetésével augusztus 11-én megbízott Szalai a már megszűnő ORTT delegáltjaként korábbi munkahelyéről is felveszi járandóságát. A két helyről havonta bruttó 1 849 777 forintos fizetést ad neki az állam, és az állami vezetők számára megállapított béren kívüli juttatásokban és szolgáltatásokban is részesül, úgy mint cafeteria, mobiltelefon- és gépkocsi-használat, hivatalos utak napidíja.
A részletekért az NMHH sajtóosztályához fordultunk. A médiahatóság és elnöke felhívta a STOP figyelmét, hogy csak az alább olvasható a formában járulnak hozzá az információk megjelentetéséhez:
STOP: - Mennyit keres az NMHH elnökeként?
Szalai Annamária: - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi 100. törvény 14 § (13) pontja alapján az NMHH elnöke miniszteri illetményre és juttatáskora jogosult. A törvény 2010. augusztus 11-én lépett hatályba, az elnök jogviszonyának kezdete szintén augusztus 11-e.
- Mennyit keresett ORTT-s delegáltként?
- A Testület tagjait a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegű illeti meg (1996. évi I. törvény).
- Megkapja-e még mai napig is az ORTT-s járandóságát? A többi volt ORTT-s pártdelegált is részesül-e még fizetésben?
- A média intézményrendszer többi testületéhez - a televíziók és a rádió kuratóriumaihoz, ellenőrző testületeihez, MTI felügyelő szerveihez - hasonlóan az ORTT is működik a médiarendszer átalakításának folyamata idején. A jelenleg három tagból álló médiahatóság heti váltásban soros elnöki rendszerben tevékenykedik. Az ORTT országgyűlés által megválasztott tagjainak a megbízatása, így Szalai Annamária, Tirts Tamás és Dr. Ladvánszky György megbízatása az új Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásával egyidejűleg szűnik meg, mindaddig a törvény szerint jogosultak a testületi tagi illetményükre. Hasonlóképp jár a juttatás a többi médiatestületben tagsággal rendelkező 26 MSZP-s, 8 FIDESZ-es, 6 SZDSZ-es, 5 MDF-es és 4 KDNP-s pártdelegáltnak. (2010. évi LXXXII. törvény a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról).
Így számolnak:
A jelenleg hatályos miniszteri és államtitkári illetmények szerint az Orbán-kormány minisztereinek bére: 1 101 900 forint. Alapilletmény - köztisztviselő illetményalap: 38 650 forint 15,6 szorosa mínusz 15 százalék - plusz az alapilletmény 115 százaléka. Az államtitkárok bére: 747 877 forint. Alapilletmény - köztisztviselő illetményalap 9-szerese - plusz az alapilletmény 115 százaléka.
Forrás : www.stop.hu/articles/article.php
Szalai Annamária esete a szexmagazinnal
Még valamikor januárban jelent meg egy cikk az interneten Szalai Annamária múltjának egy kevéssé ismert epizódjáról. A cikk pilu blogján olvasható Abszurdisztán paranormális jelenségei: ORTT címmel. Az ORTT-t a blog írója szemétkupacnak nevezte, ahol a vezérek között ül „egy Szalai Annamária nevű hölgy – nem mellesleg a keresztény értékek és a narancsszín mellett erősen elkötelezett polgártársnő”, aki a blogíró szerint a kilencvenes évek elején egy pornómagazin szerkesztője volt. Pilu kifogásolta, szerintem joggal, hogy egy valamikori pornómagazin főszerkesztője „az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatásáért, a kiskorúak-, valamint a kiegyensúlyozott tájékoztatás védelmében” létrehozott szervezet élén tevékenykedhet.A cikkből kiderül, hogy a múltban már többen próbálták megszellőztetni az ügyet, de „egyelőre sem a kutyát, sem a Fideszt nem érdekli” a dolog. Ekkor a szerzőnek még nem volt a kezében ennek a szerinte pornómagazinnak – Miami Press volt a címe és Zalaegerszegen, Szalai Annamária szűkebb hazájában adtak ki – egyetlen példánya sem. Felkérte az olvasóit, hogy ha véletlenül kezükbe kerülne egy szám, „legyenek kedvesek beszkennelni belőle néhány lapot”.
A blog írója nem ok nélkül csodálkozik azon, hogy mindez a „kutyát sem érdekli.” Pedig a múltban ez az érdekes epizód már felbukkant a magyar médiában. Még a Népszava is foglalkozott vele 2003 végén. A webbulvar.hu szerint Szalai Annamária azt válaszolta a Népszava újságírójának kérdésére, hogy bár nem élete fő műve, vállalhatónak tartja a Miami Press című lapot. Arra, hogy a sajtó is foglalkozik a magazinnal, Szalai így reagált: „sajnálja, hogy nem a megjelenés évében volt ilyen népszerű a lap, amivel kapcsolatban egyébként visszautasította a pornólap kifejezést”.
Tehát két-három alkalommal is terítékre került az ügy. Gondolhatnánk, hogy azért nem foglalkozott az üggyel senki, mert csak internetes blogokban jelentek meg kósza hírek és bár igaz, hogy 2003-ban, amikor Szalai Annamária már fideszes képviselő volt, egy országos napilap is beszámolt az ügyről, de ennek a rövid kis cikknek akkor még nem volt akkora jelentősége, mint most, amikor Szalai Annamária médiacár lett, mégpedig kilenc évre.
flickr/Uriarte de Izpikua
Nemrég Kóczián Péter panaszkodott blogjában arról, milyen tudatlan is a magyar értelmiség. Nem ismeri a világot. Ismételgeti, hogy „Európában ez nem szokás,” holott ezzel csak a tudatlanságát akarja elfedni. Ugyanis a nyugati világ sem éppen olyan makulátlan, mint azt egyesek el akarják velünk hitetni. Valóban, a magyar elit olykor idealizálja a nyugatot. De azért engedjék meg nekem, hogy egy dolgot teljes bizonyossággal állítsak. Ha egy nyugati országban történt volna mindez, akkor Szalai Annamária eleve nem lehetett volna a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mindenható vezetője. És ha véletlenül a kinevezése után jött volna a információ a Miami Pressről, abban a pillanatban eltávolították volna posztjáról. Ilyesmiben nem ismernek tréfát a Lajtán túl.
Most tudtam meg azt is, hogy Jeszenszky Géza, valamikori külügyminiszter és amerikai nagykövet szerint „Balogh Éva régóta rontja hírünket Amerikában”. Ezen azt kell érteni, hogy naponta beszámolok a magyar politikai eseményekről, angol nyelven. Az eseményeket nem én találom ki. Minden, amit leírok, igaz történés. Nem én találtam ki Zagyva György Gyula viselkedését a Magyar Szigeten, és nem én kreáltam a Photoshopon annak a nyomorultnak az arcát, akit igencsak elintéztek a hazafiak. És nem én találtam ki, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egy olyan nőt nevez ki arra a feladatra, hogy őrködjön a magyar média tisztasága felett, aki valamikor szexmagazint szerkesztett. Azt hiszem, a világnak tudnia kell minderről, még akkor is, ha Jeszenszky Géza szerint én rontom az ország jó hírét, és nem maguk a magyarországi események.
Forrás : galamus.hu/index.php
Szalai Annamária nemzetközi összefogást sürget Össze kell hangolni a közép-európai médiahatóságok munkáját – jelentette ki Szalai Annamária a Közép-Európai Szabályozó Hatóságok Fórumán.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke szerint ezt a többi között az is indokolja, hogy sok szolgáltató külföldről sugároz magyar tartalmat. A cseh, a szlovák, a lengyel, a román és a török médiahatóságok képviselőivel arról is tárgyaltak, miként lehet szigorúbban szabályozni a gyerekeket megcélzó televíziós élelmiszerreklámokat.
– Valahol erősebb állami szabályozást lehet alkalmazni, mert könnyebben megfogható, hogy ki felelős a tartalomért: a hagyományos televíziózásban a tartalomszolgáltató – mondta el Szalai Annamária. – Az internet világában nemcsak a tartalomszolgáltató, hanem a terjesztője is felel a tartalomért, tehát ott más eszközöket kell használni ahhoz, hogy a káros tartalmakat el lehessen távolítani a rendszerekről – tette hozzá a Nemzeti Média- és Hírközlési Igazgatóság elnöke.
hírTV
Forrás : www.hirtv.hu/belfold/
További cikkek .
Szalai Annamária kegyetlenül kivégezné a TV2-t és az RTL-t
Szalai Annamária cenzúrázná a Való Világ 4-et
Szalai Annamária: megőrzik szakmai önállóságukat a közmédiumok
Szalai Annamária: az MTI adja ingyen a híreket
Gyors szervezet-átalakítást ígér Szalai Annamária
Szalai Annamária nem vesztegeti az időt
Fotók :
Ki Szalai Annamária ?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése