Hogyan lehet kihasználni a családi adókedvezményt, minimálbér, magas kereset

Olvassa  el  a  cikket,ha  érintve  van  az  adókedvezménybe 'Ha  nem,akkor  várjon  még '
Közel 109, 154, illetve 487 ezer forintos bruttó bérre van szükség ahhoz, hogy az idei családi adókedvezményt egy, kettő, illetve három gyerek esetén maradéktalanul kihasználja egy család. Sok gyereknél és alacsony fizetésnél még az is elképzelhető, hogy kevesebb marad a borítékban, mint 2010-ben, az adójóváírás csökkenése ugyanis többet visz el, mint amennyit a gyerekek hozni tudnak.

Forrás :Hogyan lehet kihasználni a családi adókedvezményt, minimálbér, magas kereset

Orbánt "saját stábja intézte el" - megszólalt a fotós

Az Economis összehasonlítása
Fotó: economist.com

Egy magyar fotós Orbán Viktorról készült felvétele új frontot nyitott a magyarországi események nemzetközi visszhangjában. A Hír Tv kikezdte az Economistot, akik visszaszóltak - végül a fotós is kommentálta a STOP-nak a történteket.
Manipulált fotót közöltek Orbán Viktorról - ezzel a címmel közölt riportot a Hír Tv a héten. A tudósítás arról számolt be, hogy az Economist egyik cikkét Orbán egy súlyosan manipulált fotójával illusztrálta. "A brit hetilap egy tavaly szeptemberi rendezvényről közölt olyan felvételt, amelyet eljárással megváltoztattak, a képaláírással pedig azt sugallták, hogy a magyar kormányfő maga az ördög" - hangzott el szó szerint a riportban.

A kérdéses felvételt tavaly szeptemberben készítette a miniszterelnökről Isza Ferenc, az AFP hírügynökség munkatársa. A képet aztán az Economist megvásárolta, majd közzétette oldalán, "Orbán eljön érted" képaláírással. A Hír Tv - és megszólaltatott szakértője, Petromán László is azt állítja: a képet egyértelműen manipulálták, egy olyan eljárást használva, amely "megváltoztatja a kontrasztot, a kép bizonyos tónuskülönbségeit felnagyítja, eltorzítja, aránytalanul mutatja be és emiatt alapvetően megváltoztatja a képnek a tartalmát. Tehát nem csak kicsit módosít: ez már képmanipuláció, nem csak képszerkesztés".

A csatorna arra sem volt rest, hogy megkérje Petromán Lászlót: egy bárányfelhős eget ábrázoló fotót viharos égboltot ábrázoló képpé változtatott. "Ez az eljárás a szakember szerint portréknál is jól használható, amely az egyszerű mimikát képes fintorrá változtatni" - kommentálták a történteket, hozzátéve: Szijjártó Péter szerint az ehhez hasonló támadásokhoz az elmúlt években már hozzászoktak. "Sajnos megszokhattuk - akár a 1998-2002 közötti időszakra gondolok vissza -, hogy milyen manipulált, hamis, hazug, becsmérlő állítások jelentek meg a miniszterelnökről, tehát meglepődni nem kell."

Talán a "manipulált, hamis, hazug" kifejezések keltették fel az Economist válaszadási kedvét, mert maga a főszerkesztő tett közzé a napokban egy írást a lap online kiadásában, amely a kérdéses fotóval foglalkozik. Nem írják körül a helyzetet: "Tegnap a Hír Tv magyar tévécsatorna riportot közölt, amelyben azt állítja, hogy publikálása előtt digitálisan manipuláltuk az Orbán úrról készült képet, oly módon, hogy jelentősen változtassunk megjelenésén. Ez nem igaz." A cikk felett egymás mellett elhelyezve bemutatták a kép vágatlan és általuk publikált változatát.

Az írásban ezek után közreadják a levelet, amelyet a Hír Tv főszerkesztőjének küldtek - ebből az is kiderül, hogy noha a csatorna riportjában azt állították, nem sikerült elérniük az Economistot, riporterük beszélt a képszerkesztővel.

Tisztelt Uram!

Azért írok, hogy visszautasítsak egy teljesen alaptalan és rágalmazó állítást, amelyet önök tegnap sugároztak. Az önök tudósítása a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor fényképének manipulációjával vádolt meg minket. Amint azt képszerkesztőnk is elmagyarázta önöknek, mielőtt a tudósítást bemutatták volna, ez nem igaz.

(...) Mint minden magazinban, a miénkben is színkorrekcióval jelennek meg a képek, hogy megfelelően nyomtathatók legyenek. A képet is levágtuk, hogy szélessége megfelelő legyen a hasáb méretéhez, de hát erre is van példa más lapok esetében. Ám a riport azt állítja, mi a rutineljárásnál jóval többet tettünk a fotóval, alapvetően változtatva meg annak tartalmát. Csatolom az eredeti képet, illetve a mi vágott képünket, amelyet a nyomdába küldtünk. Nyilvánvalóan nem történt manipuláció.

Tudósításuk elszomorító színvonalú riport volt. Újságírójuk elismerte képszerkesztőnknek, hogy igazából nem is hasonlította össze az eredetit a mi képünkkel, és azt sem tudta megmondani, hogy szerinte milyen módon manipuláltuk azt. Miután letette a telefont, nem jelentkezett újra, holott ezt ígérte. Feltehetőleg azért, mert továbbra sem tudott volna kiemelni olyan részleteket, amelyek a manipuláció jeleit mutatják. Való igaz, szerkesztőnk nem hivatalosan beszélt riporterükkel, ennek ellenére tudósításuk elmulasztotta közölni állítását, amely szerint nem manipuláltuk a képet. És többé nem kerestek meg minket, hogy hivatalos kommentárt kérjenek.

A The Economist számára semmi sem értékesebb, mint objektív és tisztességes tájékoztatásának elismertsége, amelyet kemény munkával szerzett meg. Kifogásaik, amelyekkel eljárásunkat illetik - és amelyek politikai haszonszerzés vágya által motiváltnak tűnnek -, rossz hírünket keltik, és nézőiket is sekélyes, szolgáltatásnak nem nevezhető híradásnak teszik ki.

Hogy mindezt helyrehozzuk, ezt a levelet a honlapunkon is közzétettük. Más magyar médiumoknak mélyebben szeretnék megismerni az önök tudósításainak objektivitását, mint ahogy önök próbálták felmérni a miénket.

Üdvözlettel,

John Micklethwait
főszerkesztő

Isza Ferenc: lezártnak tekintem az ügyet

A kérdéses felvételt készítő fotóst, Isza Ferencet a Hír Tv hivatalosan is megkereste - ő levélben válaszolt kérdésükre. Ebben leírta, a párizsi székhelyű Agence France-Presse (AFP) a világ egyik legnagyobb hírügynöksége, ahol figyelnek az ügyfelektől kapott, hosszú évek alatt - részben a pontos, torzításmentes és magas szintű fotóriporteri tudósításokkal - kiépített bizalomra.

"A szerkesztők nagy figyelmet fordítanak a beérkezett képekre, azok minőségére, tartalmára. Az ő hozzáértő szakértelmük biztosítja, hogy a fotográfiák teljesen torzítás-mentesen kerüljenek ki a szerkesztőségből. Erre egyébként már a fotóriporternek is gondolnia kell, mikor elküldi a képet. Miután a megrendelő megvásárolta a képet természetesen tovább módosítható, amiről viszont sem az AFP, sem a fotóriporter nem tehet" - írta a csatornának a fotós.

Később Isza Ferenc a Facebookon is kommentált egy diskurzust, amely ugyanerről a fotóról szólt. "Igazából nem tudok mit hozzátenni... teljesen kiveséztétek a képem és a témát. Talán csak a készítés körülményei... Képzeljetek el egy rosszul világított (sötét) bazinagy termet, ahol a sajtót (a Hír TV stábjával együtt) egy arra teljesen alkalmatlan dobogóra zsúfolták fel ahonnan csak igen nagy teleobjektívekkel (jelen esetben 400 mm) lehetett fotózni.

PMOV (Orbán Viktor miniszterelnök) megérkezett és a rosszul világított csarnokban fellépett a kemény, két oldalról több száz wattos lámpákkal laposan megvilágított emelvényre (nagyításban nézzétek a szemét, látni benne a rosszul elhelyezett világítást). Percekig nem látott. Ekkor vágta ezt az arckifejezést. Szakmai alkalmatlanságomat bizonyítottam volna, ha ez a kép nincs meg, csakúgy ahogy az azt követő összes gesztusa!

A lapos, túlvilágított helyen mindenki rosszul néz ki, ezt látnia kellet volna a sajtóstábjának is ha lett volna ott egy ehhez értő ember. A világítás művészet, mert fotóztam már amerikai elnököt hóesésben, ahol a természetes fényhez állították a világítást fénymérővel az optimális sajtófotózásért, akár félóránként. Nos tehát, ha úgy vesszük, PMOV-t saját stábja intézte el. Bár a fotó betöltötte feladatát, mert beszélnek róla, felhívta a figyelmet, egy érzést fejez ki a néző felé. Mi, ha nem ez egy KÉP feladata.

Egy politikus számolhat azzal, hogy ha nem felügyeli eléggé a mozdulatait, mimikáját, akkor nem túl előnyös képek készülhetnek róla, ha elég ügyes fotósokkal van körülvéve és a magyarok ilyenek! Mellesleg ismerek egy másik magyar fotóst is akinek a mai napig vitatkoznak a képe valódiságán, hogy vajon tényleg pont akkor halt meg a milicista?! Talán egyszer felnövök hozzá... úgy körülbelül maximum a bokájáig!

Isza Ferencet a STOP is megkereste, hogy kívánja-e kommentálni a fotója által az utóbbi napokban keltett sajtóvisszhangot. "Minden fotóriporter legfőbb feladata munkája során, hogy az olvasó szeme legyen és megmutassa a színtiszta valóság azon pillanatát, amibe bele tudja sűríteni a történések, érzések lényegét, mondhatni esszenciáját. Fotóriporterként, hírügynökségi tudósítóként több millió ember "szemeként" ez az egyetlen szempont, amit figyelembe kell vennem" - mondta el a fotós, hozzátéve, ezzel részéről lezártnak tekinti az ügyet.
Szerző: -nk- Forrás : www.stop.hu

Külföld: A világ tíz legkockázatosabb országa közt Magyarország - Hírszerző.hu

Görögország a világ legkockázatosabb adós országa, megelőzve Venezuelát, de a legmagasabb kockázatú államadósok tízes globális listáján négy további EU-tagállam is szerepel, köztük most először Magyarország.

A CMA DataVision 2010-es évzáró listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország átvette a sokáig listavezető Venezuelától az első helyet a törlesztési leállástól leginkább fenyegetett államadósok mezőnyében.
  
A legkockázatosabb tízes csoportban - Görögországgal együtt - összesen öt EU-tagállam van a legfrissebb kimutatás szerint, köztük két új: Magyarország és Spanyolország.
  
Ez utóbbi két uniós tagállam még nem szerepelt a CMA által összeállított előző negyedéves adóskockázati kimutatások felső tízes mezőnyében.
  
A tíz legkockázatosabb szuverén adós között van még az EU-tagállamok sorából Írország és Portugália, de ezek már jó ideje jelen vannak az első tízben.
  
Magyarország a lista összeállításához figyelembe vett december 31-ei zárószint alapján 378,0 bázispontos CDS-középárfolyammal került fel a legkockázatosabb tízes államadósi csoportba, ám azóta is jelentősen romlott a magyar államadósság-törlesztési kockázat megítélése a londoni piacon. A CMA DataVision adatsora szerint a magyar CDS-tranzakciók árazása az elmúlt heti londoni kereskedést 390,9 bázisponton zárta.
  
A pénteki zárásra kialakult árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 391 ezer euró körüli éves díjat kérnek minden 10 millió euró magyar államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre. A magyar CDS-kontraktusok így most csaknem 13 ezer euróval drágábbak középárfolyamon, mint a múlt év végén.
  
A CMA számítási modellje szerint a jelenlegi magyar CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac hozzávetőleg 24 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Magyarország mint szuverén adós nem fizetővé válását ötévi távlatban.
  
A valószínűségi modell Görögország esetében ugyanerre - szintén ötéves időtávlatra szóló, halmozódó kockázati számítási módszerrel - csaknem 60 százalékos esélyt mutat a jelenlegi, ezer bázispontot meghaladó görög CDS-árazások alapján, vagyis a piac megítélése szerint Görögország két és félszer kockázatosabb államadós, mint Magyarország.
  
A görög szuverén adósi kockázat nagyon rossz megítélését jelzi az is, hogy Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is befektetésre már nem ajánlott, "bóvli" osztályzati kategóriába sorolt vissza.
  
A Londonban hétvégén kiadott negyedéves - egyben évzáró - összegzésben a CMA DataVision megállapította, hogy a feltörekvő Európának "jó negyedéve volt" a tavalyi utolsó három hónap, ám a térségen belül Magyarország volt az egyetlen, amelynek CDS-árazása, vagyis államadósság-törlesztési kockázati mérőszáma jelentősen - 18 százalékkal - emelkedett.
  
A CMA kommentárja szerint ennek fő tényezői között a kormány költségvetési politikájával kapcsolatos hitelminősítői aggodalmak voltak. A cég kiemelte, hogy a Fitch Ratings karácsony előtt egy fokozattal "BBB mínusz"-ra, a még befektetésre ajánlott sáv legalsó szintjére rontotta a hosszú futamidejű magyar devizadósi besorolást.
  
A világ legbiztonságosabb államadósai befektetői szempontból az észak-európai országok. A CMA pénteki negyedéves összefoglalója szerint a legkevésbé kockázatos szuverén adósok listájának élén változatlanul Norvégia áll, utána Finnország és Svédország következik. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Svájc, az Egyesült Államok, Hongkong, Dánia, Ausztrália, Németország és Szaúd-Arábia.

 

Külföld: A világ tíz legkockázatosabb országa közt Magyarország - Hírszerző.hu

Szabadkőművesség Magyarországon.

                             Szabadkőművesség - Mit  tudunk  róla ?  cimű  bejegyzés  általános  információkat  tartalmaz  a  szabadkőművességről.Szabadkőművesség  Magyarországon  cimű  bejegyzés  a  szabadkőművesség  kezdetéről  és  történelméről  szól  .De  több  listát  is  tartalmaz,melyeken  magyar  szabadkőművesek  nevei  találhatók.
                Minden  adat  nyilvános  és  az  interneten  találhatók.Forrás  anyagra  kattintva  több  információt  kaphat.A  statisztika  szerint  Magyarországon  több  mint  száz  szabadkőműves  van.Fontos,hogy  több  ismeretünk  legyen  és  nem  olyan  forrásokból  gyűjtsünk  információkat,melyek  nem  felelnek  meg  a  tényeknek.
               Elolvasva  az  egyik  listát,melyen  a  jelen  magyar   szabadkőműves  politikusainak  nevei  találhatók ,két  kérdést  tettem  fel : Miért  van  ilyen  helyzetben  a  magyar  társadalom?Mit  tett  a  magyar  szabadkőművesség  Magyarországért ? Nem  kritizálok,csak  kérdezek ' Remélem,hogy  érdekes  információkat  olvashatnak  ebben  a  bejegyzésben,  teljesség  igénye  nélkül '

                   Czike László

   

     A magyarországi szabadkőművesség

 Részlet

4 Magyarországon a Szabadkőművesség első páholyait az 1700-as évek közepén alapította. Az első patrónusai gróf Draskovich János és gróf Niczky István voltak. Megnyerte magának a magyar főúri réteg nagy részét, de az értelmiségieket és egyszerű iparos-embereket is. II. József kalapos király – nem merte a fejére tenni a magyar királyi koronát – uralkodása alatt a páholyok virágkorukat élték, tekintve, hogy a király maga is magasrangú szabadkőműves volt. A Martinovics-féle összeesküvés hatására a király 1795-ben betiltotta a Szabadkőműves-mozgalmat, mely azután csak 1848-ban éledt újra. 1861-ben báró Wenkheim Béla belügyminiszter a francia rendszerű „Grand Orient” főpáholyhoz csatolta a magyar páholyokat, és megindult a kíméletlen parlamenti csatározás a Katolikus Egyház ellen. Az 1908-ban alapított Galilei-kör, és az 1918-19-es „forradalom”, majd a „Tanácsköztársaság” vezetői is (vö.: a mai interneten, az elektronikus tömegkommunikáció világ-hálóján a Magyar Szimbolikus Nagypáholy honlapjának webcíme: www.galilei.hu) szabadkőművesek voltak. Az említett honlap jó információkkal szolgál az egykori magyarországi szabadkőműves-tagokról, a tényleges tag közéleti emberek, művészek névsoráról, tevékenységükről – az elmúlt 200-250 év tükrében. Ismertebb kiemelkedő szabadkőművesek voltak, a teljesség igénye nélkül:

Csokonai Vitéz Mihály, gróf Hadik András, gróf Ráday Gedeon, Diószeghy Sámuel, Kármán József, gróf Andrássy Gyula, gróf Festetich György, báró Orczy József és László, Horváth Mihály, Batsányi János, Bláthy Ottó, Benczúr Gyula, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, gróf Esterházy Ferenc és János, herceg Esterházy Miklós, gróf Széchenyi Ferenc, Bessenyei György, Martinovics Ignác, Laczkovich János, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, gróf Sigray Jakab, Klapka György, Bem József, Kossuth Lajos, Jókai Mór, Liszt Ferenc, gróf Teleki László, Sámuel és Sándor, Wekerle Sándor, Xantus János, Than Mór, Mechwart András, Bánki Donáth, Móra Ferenc, Frankel Leó, Szabó Ervin, Somogyi Béla, Jósika Miklós, Feszty Árpád, báró Podmaniczky Frigyes  (a róla elnevezett utcában áll az épület, amely 1945-ig a Szabad-kőművesek székháza volt, de amelyet máig nem kaptak vissza), Paulay Ede, Szabolcska Mihály, Ady Endre, Ignotus Pál, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kőrösi Csoma Sándor, Kresz Géza, Jászi Oszkár, Feszty Árpád, Benedek Elek és Benedek Marcell, aki az utolsó nagymester volt a II. világháború után.

Majd néhányan, már a hozzánk közelebbi időkből:

Bárdos Artúr, Cserés Miklós dr., Darvas József, Devecseri Gábor, Ferenczy Béni, Fodor József, Gábor Andor, Hajós Alfréd, Harsányi Zsolt, báró Hatvany Lajos, Hegedüs Gyula, Heltai Jenő, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Madzsar József, Maleczky Oszkár, Nádasdy Kálmán, Márai Sándor, Pataki Jenő, Polgár Tibor, Ravasz László, Schöpflin Aladár, Somló István, Supka Géza, Surányi Miklós, Székely Mihály, Szent-Györgyi Albert, Szőnyi István, Tamási Áron, Varannai Aurél, Vámbéry Rusztem, Vikár Béla, Zerkovitz Béla, Zipernovszky Károly, Benedek István, Bibó István…    

5 Rákosiék kommunista rezsimje 1950-ben betiltotta a szabad-kőműves páholyok működését, feltehetőleg azon megfontolásból, hogy amennyiben a „vakolás” állampárti, vagyis hivatalos szintre emelkedik, úgy a hatalom fenntartása, gyakorlása szempontjából kifejezetten felesleges és zavaró a titkos politikai tevékenységek párhuzamos-illegális tovább folytatása. Hivatalos formában 1989-ben alakult meg újra a Magyar Szimbolikus Nagypáholy, ámbár nyilvánvaló, hogy a patinás páholyok újjászervezése és modern, nyugati típusú páholyokká alakítása már a reform-kommunista rendszer erjedése során – 1985. körül – megkezdődött. Nem lehet nem megemlíteni, hogy 1985. és 1990. között Magyarországon két egyidejű társadalmi változási folyamat zajlott le, amelyek részint „fedésbe hozták” egymást, illetve egyfajta kettős, „öszvér-hatást” eredményeztek, mely komplex hatások összetevői – a politikai és gazdasági rendszerváltás (szocializmusból kapitalizmus, a piac teljes liberalizációjával és az állami vagyon teljes körű, kampányszerű privatizációjával) és globalizáció – mindmáig nem választhatók egymástól széjjel. Abban, hogy Magyarországon az ún. rendszerváltás vér, vagyis valódi forradalmi erőszak nélkül zajlott le, jelentős szerepet játszottak a „nemzeti” titkosszolgálatok (katonai hírszerzés, belbiztonsági szolgálat), és a velük globális értelemben együttműködő, újjáéledő szabadkőműves páholyok. A politikai elit ellentmondásos „leváltása” – ami sokkal inkább fúzió volt, mint csere! – sokáig el is fedte (vö.: „Rózsadombi Paktum) a baljós tényt, hogy a rendszerváltás elsősorban külföldi érdekeket szolgált, és „a komprádor burzsoázia” tagjait, s az ország leendő  vezetőit is ennek megfelelően alapvetően „a külföld” választotta ki, mely kiválasztásban fontos szerepet játszottak titkos társaságok.

Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetúnió még a Gorbacsov peresztrojkájával és glasznosztyával együtt sem lehet képes megválaszolni a Reagan vezette USA csillagháborús fegyverkezési kihívásait, akkor a szellemi értelemben a valóságban már régóta Aczél György és legközvetlenebb szabadkőműves körei által irányított MSZMP szellemi műhelyei megkezdték a felkészülést arra a „barba-trükkre” (grandiózus politikai szemfényvesztésre), ami végeredményében a mai képtelen közállapotokhoz vezetett.

A Grósz Károly, volt – „igazi” rendszerváltó? – miniszterelnökkel készített utolsó interjú (Orosz József volt a riporter, - elhangzott a Kossuth Rádióban, 1996. január 20-ikán) megvilágítja, hogy az MSZMP tudatosan felkészült arra, hogy csak színleg adja át a hatalmat az Ellenzéki Kerekasztalnak, hogy azonnal vissza is vegye, amint erre később lehetősége kínálkozik (így is lett). Olyan kádereket „választottak ki” – a páholyok külföldi segítségével – a „rendszerváltás” végrehajtására, illetve az új, kvázi-demokratikus Magyarország vezetésére, akik: (1) betegek, (2) fogottak, (3) eleve beszervezettek, (4) zsarolhatók, (5) szabadkőművesek, vagyis hát beavatottak voltak a rózsadombi paktum titkába, miszerint a globalizmus igazából világkommunizmus (vö.: az egységes világállam elképzelésével!), ezért nem kell a kommunistákat végleg kiakolbólítani a hatalomból, hanem meg kell egyezni velük. Az MSZMP „falból” alakult át szocialista párttá; valójában sem vezető kádereiben, sem világfelfogásában nem történt semmi változás, hacsak annyi nem, hogy a korábban kollektív magán-tulajdonukat elkezdték felosztani egymás és a Nyugat (hitelezők!) között – s ezt a vidám osztozkodást, szabadrablást nevezték el a későbbiekben igen tudományosan az állami vagyon spontán és kampányszerű privatizációjának.

A volt állampárt szalonképessé festette-varázsolta magát a Nyugat és a hazai szavazó polgárok előtt, mellesleg – minden eshetőségre készen -: ügynökei révén közvetlenül beépült az ún. rendszerváltó „történelmi” és egyéb polgári pártok tagságába és vezetőségébe, hogy már csírájában átvegye felettük a politikai ellenőrzést. Ezt a titkot fejtette fel Grósz Károly, több mint másfél órás interjújában. Nem kell túl nagy fantázia, hogy elképzeljük: az új demokrácia, az ún. negyedik (?) köztársaság nagyjából minden választott vezetője szabadkőműves kellett, hogy legyen, mert a teljes „beavatottság” hiányában nem felelhetett volna meg az új idők (New Age), illetve az új világrend (New World Order) követelményeinek. Aczél György és körei jó előre gondoskodtak róla, hogy mire Magyarország újra „felébredne”, addigra a legrosszabb változat az ún. nagykoalíció lehessen csak. Így is történt. Sem a belbiztonsági szolgálat, sem a katonai hírszerzés személyi állományát nem érhette a rendszer-váltással semmilyen „váratlan trauma” – vagy maradtak ott, ahol korábban szolgáltak, vagy kaptak egy nagydarab állami vagyont és kapitalisták lettek, vagy beléptek falból az MDF-be, de legelőbb valamelyik szabadkőműves páholyba, biztosítva a gondtalan jövőt. Mindenesetre tény, hogy 20 év leforgása alatt Magyarországon a szabadkőművesség újból felvirágzott, és ma már 357 a működő páholyok száma. Ha székház még nincs is – ott a Pesti Vigadó…            

Maguk a szabadkőművesek önmagukról, a Szabadkőművességről, azt állítják, hogy egyetlen-egyet kivéve, igazából nincsenek is titkaik: egyedül az a titok, hogy ki szabadkőműves. Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy nyoma sincsen titkolni, rejtegetni való aktivitásnak vagy tevékenységnek – „csak” az a titok, hogy az egyáltalán nem titkos cselekményeket kik végzik-követik el. Ez árulkodó – fából vaskarika. Ami nem titok, és semmilyen érdek nem fűződik a valaminek az eltitkolásához, úgy mi lehet az, amit mégsem lehet névvel, személyiséggel, teljes mellszélességgel fel is vállalni? Ha nem lehet megtudni senkiről, hogy szabadkőműves-e, vagy sem, akkor igazából az egész mozgalomról nem lehet tudni semmit sem. Élő ember még nem látta senkinek a tagsági belépő nyilatkozatát, személyesen aláírt szuper-titkos esküjét, vagy pláne a tagi nyilvántartó lapját-kartonját. Ez különösen áll a jelen idejű személyi adatok titkosságára – magyarán: „a legjobb esetben” is csupán utólag, évtizedekkel később tudhatjuk meg valakiről  a titkot; élő ember élő szabadkőművesről nem tudhatja meg, hogy tag, mint ahogy államtitok az (is), hogy valaki katonai hírszerző. Utóbbi a nemzetállam titka, előbbi a Világállamé. Ilyenformán a tájékoztatás és a közvélemény mindig csak az aktuális események után kullog - nincs a jövőt meghatározó, befolyásoló szerepe. Mindenki „obligón kívülre” kerül, aki nem a Rend tagja. A rendtagok pedig titokban építik a jövőt.  

Kik tagok akkor a befolyásos közéleti személyiségek közül?

Ilyen diktált körülmények között: senki és mindenki. Senkiről sem állíthatunk biztosat – mégis mindenki „gyanús”, aki jelentős befolyással bír, s hozzá még 8-10 funkció, hatáskör egyszemélyes gyakorlója.
Forrás : http://www.czl.gportal.hu 

 Szabadkőművességgel kapcsolatos információk és információforrások

Ezen a weblapon és a linkjein szabadkőművességgel kapcsolatos információkat teszek közzé. Főként a magyarországi szabadkőművességgel foglalkozom, de a kérdéskör természeténél fogva sokszor kerül majd terítékre a világ szabadkőművessége is.
A szabadkőművességgel kapcsolatban sok téveszme, félreértés, sőt számos szándékosan terjesztett rosszindulatú vád kering a köztudatban. Megpróbálom a kívülálló lehetőségei alapján tisztázni ezeket, s úgy vélem, hogy amennyivel többet tudnak nálam a beavatottak, legalább annyit pluszt jelenthet e szempontból az objektivitásom.
Az egyik legfőbb vád e szervezet titkosságát hozza fel érvként a szabadkőművesek ellen. Erre ad választ a weblap egésze - megmutatja, hogy szinte mindent meg lehet tudni a szabadkőművességgel kapcsolatban írásos anyagokból és korunk végtelen gazdagságú információforrásából, az Internetről.
A weblap egyik kiindulópontját az Index Szabadkőművesség fórumán közölt hozzászólásaim alkotják, amelyeket most blog formában közlök újra és folytatom önállóan is.
Fontos információforrás a szabadkőművesség tanulmányozásához a vele kapcsolatos irodalom bibliográfiájának feltárása és megismerése. Ehhez nyújtok segítséget egy saját bibliográfia összeállításával, amely persze a hasonló írásos és elektronikus forrásokra támaszkodik.
Ennek bővítéséhez viszont szükséges mind az újonnan megjelenő publikációk, mind az aukciókon előkerülő árverési tételek figyelemmel kísérése, beleértve az aukciók naptárban való nyilvántartását is. Szintén naptárban és weblapon gyűjtöm és publikálom a nyilvános szabadkőműves programok adatait. A szabadkőművességgel kapcsolatos hírek retrospektív weblapján a múlt és a jelen információit adom közzé.
Az Internetes keresések menüpontba gyűjtöttem össze azokat a - szerintem - jól használható kereső rendszereket, amelyekkel könyveket, aukciókat, műsorokat lehet keresni. Ezek többsége automatikusan szabadkőműves eredményeket ad, néhányuk esetén viszont nekünk kell beírni a kereső kérdést.
A Szabadkőműves páholyok és nagypáholyok áttekintő információt nyújt a jelenleg működő hazai szabadkőműves szervezetekről.
A naptárak és a blogformájú weblapok Google  account-tal  rendelkező előfizetőiknek jelzik a lapok újdonságait.
A szabadkőművesség történetének és "titkainak" megismerése a magyar és az egyetemes kultúra érdekességeinek tárházába vezet - fantasztikus összefüggések feltárója és izgalmas szellemi kalandok résztvevője lehet az ennek nekilátó.
Ehhez kíván eredményes böngészgetést és sok sikert az oldal létrehozója:

Lalo

lalo5555@gmail.com

Nyilatkozat

A honlapon összegyűjtött információk és írások a legjobb tudomásom szerint szabadon terjeszthetők, illetve saját munkám eredményei. Amennyiben az itt szereplő cikkek vagy információk tévesek vagy egyes személyek vagy szervezetek érdekeit vagy információs önrendelkezését sértik, ezt a körülményt a fenti e-mail címen jelezzék nekem.

Multimédia linkek
TV - M1: Ma reggel - Szabadkőművesek Trianon előtt - miért fordult radikális irányba a titkos társaság?. (2010. 12. 17. péntek 8:50 - 8:58)
TV - Echo: Időrosta - Szabadkőművesek Trianon előtt. (2010. 12. 12. vasárnap 8:30 - 9:30)
TV - Echo: Éjjeli menedék - Raffay Ernő a Szabadkőművesek Trianon előtt című könyvéről. (2010. 12. 03. péntek 22:30 - 23:00)
TV - Echo: Éjjeli menedék - Raffay Ernő a szabadkőművességről. (2010. 02. 21. vasárnap 9:30 - 10:00)
TV - M1: Prizma - Szabadkőművesség. (2010. január 18. hétfő 22:55 - 23:10)
Gondolat-jel - Szabadkőművesek két kötetben. Márton Lászlóval beszélget Ocsovai Gábor. (2009. november 1. vasárnap 11.05)
A Kultúrház műsorban Dan Brown: Lost Symbol című könyvével kapcsolatban Jászberényi József irodalomtörténészt is megszólaltatják a szabadkőművességről.(2009. október 4. 22:15) 

Forrás : http://mydisk.se/Profan/webpage/

                     A szabadkőművesség története Magyarországon 

Az első szabadkőműves-páholy a korabeli Magyarországon Brassóban alakult meg, 1749-ben. Ezt gyorsan követte a többi. A páholyok többnyire latin vagy német nyelven, illetőleg német vagy lengyel fennhatóság alatt működtek. Ebben az időben bécsi páholyokban is dolgoztak magyarok. Különös jelentősége van a Mária Terézia udvarában szolgáló testőríróknak, így például Barcsay Ábrahámnak, Orczy Lőrincnek, vagy Báróczi Sándornak, aki nevéhez fűződik az első nagyobb terjedelmű magyar szabadkőműves nyelvemlék. Ugyancsak Bécsben szabadkőműveskedett Born Ignác magyar származású természettudós, akiről minden valószínűség szerint Mozart a A varázsfuvola Sarastro nagymesterét mintázta. De nem szűkölködtek a magyarországi páholyok sem jelentős személyiségekben, elegendő csak – a teljesség igénye nélkül – Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Ráday Gedeon,Széchényi Ferenc vagy Kármán József nevét megemlíteni.

II. József igyekezett a szabadkőművességet a maga szolgálatába állítani, ennek megfelelően rendeletekkel szabályozta működését. 1795-ben azonban I. Ferenc császár egész birodalmában, így Magyarországon is betiltotta a szabadkőművességet. Az 1848-as forradalom nyomán kialakuló szabadabb légkörben Thoma Mihály Ágoston összegyűjtötte a Pesten élő szabadkőműveket, és megalapította a "Kossuth Lajos, a dicső fény hajnalához" páholyt, melybe Kossuth Lajos is kérte felvételét. A kezdeményezés elhalt az osztrák csapatok bevonulása nyomán.

1861-ben, egyelőre illegálisan, magyar nyelven dolgozó szabadkőműves-páholy alakult Pesten. A Szent István páholy néhány hónap után megszűnt, ám léte jelentős lökést jelentett a magyarországi szabadkőművesség újraindítása felé.

Mintegy fél évvel a Kiegyezést szentesítő törvények kihirdetése után, 1868 februárjában a belügyminiszter engedélyt adott szabadkőműves-páholyok alapítására Magyarországon. (Ezzel egy időben viszont Ausztriaban nem kapott zöld utat a szabadkőművesség, ott továbbra is érvényben maradt az 1795-ös betiltás, úgyhogy az osztrák szabadkőművesek átjártak Magyarországra. Ennek oka az a sajátos osztrák belügyi rendelet volt, amely lehetővé tette, hogy a civil szervezeteket a hatóságok bármikor átvizsgálhassák, részt vehessen üléseiken, és belenézhessenek az irataikba. Ebbe az osztrák szabadkőművesek - a szabadkőművesség jellegéből adódóan - nem egyezhettek bele.) Közülük az első, az Egység a hazában nevű páholy 1869-ben megkapta az Angol Nagypáholy elismerését. Innentől fogva egymás után jöttek létre az angol, illetve a francia orientációjú magyarországi páholyok, ezek egyesüléséből alakult meg először 1870-ben az angolszász rendszerhez tartozó Jánosrendi Nagypáholy, egy évre rá pedig a francia rendszerű Magyar Nagyoriens.

1886-ban a világon máig egyedülálló módon a két különböző orientációhoz, illetve Nagypáholyhoz tartozó magyar páholyok az ekkor létrejött Magyarországi Symbolikus Nagypáholy égisze alatt egyesültek. Innentől 1919-ig datálhatjuk a magyar szabadkőművesség virágkorát: ebben az időben közel száz páholyban mintegy 11 ezer szabadkőműves dolgozott, közöttük olyanok, mint Ady Endre, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Pulszky Ferenc, Benedek Elek, Kresz Géza, Heltai Jenő, Bláthy Ottó Titusz és sokan mások. A szabadkőművesség érezhető súllyal jelen volt a dualizmus kori Magyarország társadalmában, és ez nem csupán az akkoriban szabadkőművesi közreműködéssel létrejött jótékonysági intézmények nagy számában mérhető, hanem jelentős hatást gyakorolt a kor szellemi miliőjére is.

A Tanácsköztársaság betiltotta a szabadkőművességet Magyarországon, és ez nem változott a Horthy-korszakban sem.

1945-ben a hatóságok újra engedélyezték a szabadkőműves-páholyok működését, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy azonban ezúttal csak öt évig működött: Benedek Marcell nagymester minden igyekezete és diplomáciai képessége ellenére, mivel az államszocializmussal nem férhetett össze a szabadkőművesség gondolati szabadsága, 1950-ben megint betiltás következett. Ez így maradt 1989-ig, amikor is a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy újraindulásakor az angolszász rendszerhez csatlakozott, egyúttal reguláris nagypáhollyá vált. Az 1992-ben létrejött Magyar Nagyoriens ugyanakkor a francia rendszerhez csatlakozott, angol szempontból tehát irregulárisnak számít.

Forrás : http://mitoszokeslegendak.blogspot.com/2010/09/szabadkomuvesek.html  

               Kik voltak a szabadkőművesek?

L. NAGY Zsuzsa
Kik voltak a szabadkőművesek?
1977-ben jelent meg L. Nagy Zsuzsa munkája „Szabadkőművesség a XX. században” címmel. (Kossuth Kiadó, Bp. 1977.) Részben a tizenötezer példányban megjelenő könyv, részben a sokáig tartó hallgatás történetírásunkban a szabadkőművesség valós történeti szerepéről keltette fel valószínűleg az érdeklődést a téma iránt. A hozzánk beérkező ezirányú kérdések ösztönözték a szerkesztőséget, hogy a szerzőt felkérje ismereteink rövid összefoglalására. (A szerk.)
Aki ismeri Mozart Varázsfuvoláját, olvasta Lev Tolsztoj Háború és békéjét, vagy Thomas Mann Varázshegyét, már némileg megismerkedett a szabadkőművességgel. Hiszen pl. a Varázsfuvola története, Sarastro harca az Éj királynője ellen, a szabadkőművességet szimbolizálja; Mozart és a szövegíró Schikaneder is szabadkőművesek voltak.

A 18. századi kezdetek

A szabadkőművesség a 18. században született, a polgári átalakulás megindulásának, a felvilágosodás eszméinek századában. A feudális kiváltságokkal és abszolutizmussal, az egyház hatalmával szemben fellépő „harmadik rend”, a polgárság mozgalmát szolgálta. Liberalizmus, szabadgondolkodás, a természet és társadalom rendjének racionális megismerése, vallási türelem és a francia forradalom hármas jelszava szabadság – egyenlőség – testvériség) lelkesítette.
Az új eszmék követői testvéreknek tekintették egymást, bárhol éltek is, kis körökben, „testvériségek”-ben tömörültek. Összejöveteleiket kezdetben kocsmákban tartották, mert így kevésbé hívták fel magukra a rendőrség figyelmét. Az első európai nagypáholyt az Almafához címzett fogadóban alapították Londonban 1717. június 24-én.
A kezdeményezés az angoloké volt, mégis a francia, és általában a „katolikus Európában” kibontakozó szabadkőművesség vált jelentős társadalmi, közéleti faktorrá. A magyarázat egyszerű: ezekben az országokban a központi hatalom, az egyház konzervatív, feudális ereje miatt a szabadkőművesek, ha saját szabad tevékenységüket ki akarták harcolni, nem elégedhettek meg a páholyház csendjében folyó elméleti, filozofikus eszmecserékkel, jótékonysági, emberbaráti munkával. Támogatniuk kellett a polgárosodást szolgáló mozgalmakat, állást kellett foglalniuk társadalmuk aktuális kérdéseiben.
II. Kelemen pápa már 1738-ban kiátkozta a szabadkőműveseket, s XXIII. János pápa volt az első, aki ezt az átkot nem újította meg. A világi hatalom a francia forradalom után kezdte üldözni, betiltani a páholyokat.
Az évszázadok során mégis sok ismert történelmi személyiség, művész, tudós, író vált szabadkőművessé.
A szabadkőművesség igen szigorúan zárt szervezet. Egyes országokban és időszakokban, a hatósági tilalmak miatt, illegálisan, „titkosan” működött. Tevékenységét részletesen kidolgozott szabályok fogják keretbe, amelyek bonyolult rítus-rendszereket alkotnak (skót és szimbolikus rítus).
A magukat testvéreknek nevező szabadkőművesek páholyokban egyesülnek, ezek országonként és rítusonként nagy páholyokban tömörülnek. A páholy élén választott tisztségviselők állnak (főmester, felügyelő, szónok stb.), a nagypáholyt szövetségtanács irányítja, élén a nagymesterrel.
A szabadkőművesség szervezete, elnevezései, rítusai különböző elemeket ötvöznek egybe. A 18. századi felvilágosodás és racionalizmus hatása mellett a középkori misztika elemei épp úgy megtalálhatók, mint a deizmus, a panteizmus, a biblikus ószövetségi (zsidó) befolyás, az egyiptomi, ókori hagyományok. Az építő, alkotó munka tisztelete, a piramis és keresztény katedrális építők tudásának megbecsülése jut kifejezésre abban, hogy a jelvények, szimbólumok, elnevezések tekintélyes részét a kőműves mesterség köréből vették (körző, vakolókanál, kalapács, kőműveskötény, munka, vakolás, építészeti rajz stb.), A szimbolikus rendszerben, felkészültsége és munkája alapján, három fokozatot érhet el a „testvér”: inas, legény, mester.
A sokféle alkotóelem rugalmasan értelmezhető szimbólumok kialakítására vezetett. Az egyenlő szárú háromszög például épp úgy idézi Püthagorasz tanait, mint amennyire emlékeztet a francia forradalom hármas jelszavára, vagy akár a szentháromság-tan istenfogalmára (atya-fiú-szentlélek).
Az előírásoknak megfelelő, vagyis szabályos páholymunkának erre a célra szentelt és berendezett, a profán világ elől elzárt páholyházban kell végbe mennie. Ebben az egyes helyiségeknek és berendezési tárgyaknak megvan a maguk funkciója, különös jelentése. Tradicionális előírások szabályozzák az egyes tisztségviselők tevékenységét, öltözetét, az új jelentkezők („keresők”) felvételének rendjét.
A szabadkőművesség a férfiak szervezete volt, jórészt az is maradt, bár a 20. században, először Franciaországban, női nagypáholy is alakult.
A szervezet zártsága, titokzatossága, a tagjait összekötő szoros kapcsolat minden korszakban felkeltette a kívülállók kíváncsiságát vagy gyanakvását, Ez, valamint a szabadkőművesség és a polgári progresszió érintkezése az oka, hogy konzervatív, jobboldali körök a szabadkőműveseket egy nagy nemzetközi összeesküvés tagjainak tekintették, szervezetükben a plutokrácia vagy a zsidóság nemzetek feletti szervezetét láttak.
Magyarországra – a történelmi körülmények folytán – német, osztrák, illetve lengyel hatásra és közvetítéssel jutott el a szabadkőművesség. 1770-ben Eperjesen lengyel emigránsok alapították az első páholyt, 1774-ben Pozsonyban azok a magyarok szerveztek páholyt, akiket korábban Bécsben vettek fel. 1784-ben Bécsben létrejött az a nagypáholy, amely Ausztria, Csehország, Magyarország és Erdély páholyait fogta össze.
A magyar felvilágosodás és polgárosodás legjobb képviselői, a nemzeti nyelv és kultúra ápolói, az árutermelő nemesség élcsapata, a reformkor „első nemzedéke” szabadkőműves páholyokban szervezkedtek, Kazinczy Ferenc, Berzeviczy Gergely, a magyar jakobinusok voltak közöttük. Így 1795-ben a francia forradalom és a Martinovics összeesküvés leleplezése után a Habsburg-birodalom területén is betiltották a páholyokat.

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy

A 19. század második felében a 48-as nemzedék kiválóságai, Türr István, Klapka György, Horváth Mihály és mások voltak az új páholyok első alapítói, Pulszky Ferenc lett az első magyarországi nagymester. (Kossuth Lajos 1852-ben az amerikai Cincinnati városban lépett a „testvérek” közé.) Az első páholy alapszabályt 1868-ban hagyta jóvá a belügyminiszter, 1886-ban megalakult a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, majd Budapesten a Podmaniczky (ma Rudas László) utca 45. sz. alatt felépült az első páholyház.
A modern szabadkőművesség mindenütt a polgárság, a polgári értelmiség szervezetévé vált, függetlenül attól, hogy soraiban századunkban is akadtak arisztokraták, uralkodók. Ha munkások voltak is közöttük, parasztok sehol sem.
1918-ig 120-nál több páholyt és több mint 13 000 szabadkőművest tartottak nyilván Magyarországon, ami a lakosság csekélyke töredékét tette. Noha a szabadkőművesek politikai és világnézete különböző volt, maga a szabadkőművesség és a dualista rendszer polgári radikális, demokratikus ellenzéke mintegy szinonim fogalommá lettek. Jászi és köre, a polgári radikálisok alapították például 1908-ban a Martinovics páholyt, amelynek Ady is tagja volt, Jászi szerint a szabadkőműves „többé nem pusztán filantróp és filozofikus törekvések kontemplatív híve, hanem egyúttal bátor és harcos katonája az emberi haladás ügyének”. Szabadkőműves volt többek között Bölöni György, Pogány József, Varga Jenő, Kunfi Zsigmond, Vázsonyi Vilmos.
Szabadkőművesek alapították vagy támogatták az olyan társadalmi szervezeteket, mint a Társadalomtudományi Társaság Szabadiskolája, a Galilei-kör, a Gyermekbarát Egyesület, az Országos Anya- és Csecsemővédő Intézet, Mentő Egyesület stb. Ők tartották fenn és szerkesztették a Világ c. lapot, amely 1926-os betiltásáig a legkövetkezetesebb polgári ellenzéki újság volt.
A magyarországi szabadkőművesség 1918-ig vezető szerepet játszott az Osztrák–Magyar Monarchiában, mivel a birodalom ausztriai felén I. Ferenc József nem engedélyezte a szervezkedést. Az osztrák szabadkőművesek nyugat-dunántúli városokban alapítottak páholyokat.

Háború és forradalmak

Elvei ellenére, az első világháború idején a szabadkőművesség nem tudott felülemelkedni a hatalmi politikán, a nacionalizmuson. Az antant és a központi hatalmak országainak páholyai között megszakadt a „testvéri lánc”; a franciák és a német szabadkőművesek már 1870–71-től nem érintkeztek egymással.
Akárcsak külföldön, Magyarországon is sok szabadkőműves ellenezte a közéleti aktivitást, a béketörekvések, a demokratikus polgári mozgalom támogatását. Az 1918-ban megújított Szövetségtanács s a „testvérek” tekintélyes része azonban csatlakozott a polgári demokratikus forradalomhoz, annak szerveiben különböző tisztségeket is vállalt. Mi több, a Tanácsköztársaság kikiáltása után is kaptak fontos megbízást vagy egyetemi katedrát, mint Balassa József, Benedek Marcell, Kőhalmi Béla és mások.
A Tanácsköztársaság idején azonban önszántából, vagy a Forradalmi Kormányzótanács intézkedésére minden polgári párt és szervezet feloszlott, beszüntette tevékenységét. Ez történt a szabadkőműves páholyokkal is.

A betiltott magyar szabadkőművesség

Miközben Európában, a Duna-medencében 1918–19-től felvirágzott a szabadkőművesség, itthon az ellenforradalmi rendszer e szervezetet is felelőssé tette a történeti Magyarország felbomlásáért, a forradalmakért és 1920 májusában belügyminiszteri rendelettel betiltotta működését. A páholyházba beköltözött a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) és az Etelközi Szövetség.
Ennek ellenére a szabadkőművesek Balassa József vezetésével tovább dolgoztak. Kávéházakban, különböző társadalmi és jótékonysági egyesületekben találkoztak, helyreállították nemzetközi kapcsolataikat, többször fogadtak nagytekintélyű külföldi szabadkőműves vezetőket és „szabályos páholyéletet” külföldön éltek. Különösen nagy segítségükre volt a párizsi magyar Emberi Jogok Ligája, az osztrák, a szlovákiai magyar és a jugoszláv szabadkőművesség. A taglétszám alaposan lecsökkent, de a 30-as években már több új „kereső” jelentkezett.
A magyar szabadkőművesség erejéhez mérten támogatta a Horthy-rendszer baloldali polgári ellenzékét, részt vett a nemzetközi szervezetek antifasiszta munkájában, aminek alaphangját a francia nagypáholyok adták meg. 1926-ben a magyar delegáció is ott volt Belgrádban a szabadkőművesek első nagyszabású nemzetközi kongresszusán. A magyar szabadkőművesek nevében Balassa József írta alá azt az 1936-os memorandumot, melyben Roosevelt amerikai elnök közbelépését kérték a spanyol köztársaság védelmében.
A szabadkőművesség – egy jellegzetesen polgári eszmerendszer keretében – minden politikai rendszerrel szemben állt, mely az általa ideálisnak tekintett polgári demokráciától különbözött. Így, miközben fellépett a fasizmus ellen, egyidejűleg elítélte a szovjet rendszert, a kommunizmust.
A fasiszta mozgalmak és kormányok mindenütt üldözték, majd betiltották a páholyokat. A 30-as évek végére Európának a hitleri megszállás és befolyás alá került részén megszűnt, föld alá kényszerült a mozgalom.
A magyar kormány 1938-ban tiltotta be azokat a jótékonysági egyesületeket, amelyek addig a szabadkőművesek „fedőszerveiül” szolgáltak. Az antiszemita faji törvények a páholytagok nagyobb részét sújtották. A nemzetközi kapcsolatok a hitleri hódítások és a második világháború következtében megszakadtak.

A második világháború után

A szövetséges hatalmak győzelmét követően Európa-szerte s így a Duna-medencében szintén, ismét megnyíltak a páholyok. A tagok száma ugyan szerte a világon az 1960-as évekre jóval meghaladta az 5 milliót, négyötöde azonban az Egyesült Államokban élt. Európában a szabadkőművesség nem tudta elérni régi jelentőségét.
Magyarországon Supka Géza, majd Benedek Marcell vezetésével bontakozott az ismét legálissá vált páholyélet. 1949-ig azonban még a 2 ezret sem érte el a „testvérek” száma. Sokan pusztultak el a nácik koncentrációs táboraiban, a világháborúban; a régiek jórészt kiöregedtek. Csekély és rövid időre szóló, bár igen értékes utánpótlást jelentett annak az agilis, demokratikus irányt képviselő, főleg értelmiségi fiatalokból álló csoportnak a csatlakozása, amely kezdetben a szabadkőművesség keretében keresett magának cselekvési teret. A szabadkőművesek túlnyomó többsége a polgárt demokrácia híve volt, a „nyugati” és a „keleti” demokrácia „összeegyeztetésében” látta Magyarország s benne a páholyok feladatát. A páholytagok nemcsak a kor polgári pártjaiban helyezkedtek el, hanem sokan csatlakoztak a munkáspártokhoz. A szabadkőművesek között szellemi, művészeti életünk sok jeles képviselője volt található: Bernáth Aurél, Beér János, Csécsy Imre, Devecseri Gábor, Ferenczy Béni, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Maleczky Oszkár, Márffy Ödön, Nádasdy Kálmán, Remenyik Zsigmond, Székely Mihály, Vajda Imre, Vámbéry Rusztem, Zathureczky Ede stb.
A 1945 utáni konfliktus abból fakadt, hogy a szabadkőművesek többsége értetlenül fogadta a magyarországi fejlődés irányát és ütemét, s a 40-es évek második felének hidegháborús légkörében, a kiélezett belpolitikai küzdelemben a kormányzat részéről is értetlenség s türelmetlenség mutatkozott a szervezet iránt.
1948–1950 között, ahogyan a hatalomban végbement a fordulat, a népi demokratikus országokban rendeleti úton betiltották a szabadkőműves szervezeteket, vagy azok azt megelőzően kimondták a páholyélet „elaltatását” (felfüggesztését), mert azokat a népi hatalommal szemben állóaknak nyilvánították.
Magyarországon az 1950-es betiltás idejére a mozgalom bázisa egészen beszűkült, önként elhagyta a páholyokat a már említett fiatal, haladószellemű értelmiségiek zöme is. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy tágabban értelmezett szövetségi politikával gyorsabbá és zökkenőmentesebbé válhatott volna annak a haladó értelmiségnek a népi demokratikus rendszerbe való beilleszkedése, amely a szabadkőművesség szervezeteiben foglalt helyet.
A világon szétszórtan, diaszpórában élő magyarok között manapság sajátos szerepet játszanak a szabadkőműves páholyok: az egyházi, a különböző kulturális szervezetek mellett ezek is szolgálják a magyar nyelv és kultúra ápolását, egymás kölcsönös támogatását.
KI KICSODA?
BALASSA JÓZSEF (1864–1945) középiskolai tanár, nyelvész. A Tanácsköztársaság idején egyetemi tanár. A Horthy-rendszer eltiltja az oktatástól. 1920–1940 között a Magyar Nyelvőr szerkesztője. Ma is a hazai nyelvtudomány jelentős művelőjeként tartják számon.
SUPKA GÉZA (1883–1956) polgári radikális író, szerkesztő, régész. A Károlyi-kormány prágai követe 1918-ban. Bécsi emigrációja után a Literatúra c. irodalmi és bibliográfiai folyóirat szerkesztője. Ő kezdeményezi az első könyvnapot Budapesten 1927-ben. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 után a Nemzeti Múzeum elnöke, képviselő.
BENEDEK MARCELL (1885–1963) író, esztéta, műfordító szerkesztő. Benedek Eleknek, a nagy mesemondónak a fia. 1919-ig tanár, a Thália Kör egyik megalapítója. A Tanácsköztársaság idején a Tanárképző Intézet igazgatója. A Horthy-rendszerben eltiltják az oktatástól. Szépirodalmi munkássága mellett fordít, lexikont szerkeszt, kitűnő tudománynépszerűsítő. 1945–47-ben a kolozsvári, 1947–1962-ig a budapesti egyetem tanára. 1963-ban Kossuth-díjat kap.
Forrás : http://www.tankonyvtar.hu/historia-1980-04/historia-1980-04-kik 

       A magyar szabadkőművesek titkai 

A lassan száz éve aktív, zárt ajtók mögött működő budapesti SAS szabadkőműves páholy a kor elvárásaihoz igazodva az interneten is megmutatja magát.
A SAS-páholyt 1911-ben a budai Hajnal páholyból kiválva 28 szabadkőműves testvér alapította. Vezetőjük (rituális néven Főmesterük) Haypál Benő, református lelkész volt, akit a kamaraerdei Erzsébet Árvaház megalapítójaként ismerhetünk. Azt talán még kevesebben tudhatják róla, hogy ő eskette össze a szintén szabadkőműves Ady Endrét és feleségét, Boncza Bertát, közismertebb nevén Csinszkát.

SAS páholy

A Haypál vezetésével alakuló SAS páholy az akkoriban fénykorát élő Podmaniczky utcai páholyházban tartotta összejöveteleit, ahol heti rendszerességgel, keddenként tartottak munkát (gyűléseket). Elkötelezettségüket bizonyította, hogy ehhez a naphoz 1919 után is ragaszkodtak, bár a találkozások a szervezet betiltása után már nem a hagyományos rituális keretek között zajlottak, mivel a szabadkőművesek ekkortól családtagjaikkal együtt, a Császár-fürdő kertjében üzemelő vendéglőben tudtak csak gyülekezni.

Az 1945-ig tartó betiltás ideje alatt a szabadkőművesek évente legalább egyszer Bécsbe utaztak, hogy az ottani testvérek vendégeiként a rituális kereteket megkövetelő teendőiket ellássák (új tagok felvétele, tisztújítás, stb.). Bécsben külön a magyarok számára tartottak fenn két páholyt, a Labort és az In Labore Virtust, amelyek 1938-ig, Hitler bevonulásáig, azaz a szabadkőművesség ottani betiltásáig működhettek.

Rövid kitérőt érdemel, hogy míg a kiegyezést követően Magyarországon engedélyezték a szabadkőművességet, addig ugyanekkor Ausztriában nem, úgyhogy az osztrák szabadkőművesek abban az időben a magyar testvéreknél találtak "menedékre". Az osztrák testvéreknek nem kellett egészen Budapestig utazniuk, a magyar kőművesség Pozsonyban biztosított nekik munkavégzéshez szükséges körülményeket és munkaengedélyt.

A "szomszédolás", amit 1919-től a magyar testvérek is gyakoroltak, tehát már bevált módszer volt, 1945 áprilisáig tartott, amikor a szabadkőművességet Magyarországon átmenetileg újra engedélyezték. Az izgalmas történet folytatásához bőkezűen szolgál információkkal a páholy weboldala.

Az oldalon vázlatosan publikálják a szabadkőműves-szövetség izgalmas történetét, könyveket ajánl a bővebb ismeretek megszerzéséhez, irányt mutat az interneten való kutakodáshoz a szabadkőművesség témájában, elárulja a szervezethez való csatlakozás, vagyis a páholyba való felvétel feltételeit, sőt, kapcsolatfelvételi lehetőséget is biztosít. Az oldal különlegessége a rövid kvíz, amellyel a látogató kipróbálhatja, mit tud a szabadkőművesek több évszázados történetéről.

"A 20. századi történelem viharaiban többszörösen edzett magyar szabadkőművesek a sorozatos betiltások után is kitartottak. Követőik napjainkban is aktívan végzik munkájukat, küzdenek nemes céljaik eléréséért, féltve őrzik a hagyományaikat" - olvashatjuk a szervezetről.

Korábbi  cikkek

Az összeesküvés-elméletek története

A szabadkőművesek között kémkedett a spanyol Mata Hari

Újjászületésüket ünnepelték a spanyol szabadkőművesek

Móra Ferenc, a szabadkőműves médiaszemélyiség

 Forrás : http://www.mult-kor.hu/cikk. 

”Vallott” a magyarországi szabadkőműves nagymester 

 

Megszólalt a Magyarországi Nagyoriens szabadkőműves páholy nagymestere,Veres András, és a több évszázada működő világ-felfordítók hazai prominense mit is jelölhetett meg napjaink legfontosabb feladataként, mint a harcot a nacionalizmus és populizmus ellen. Ezt meg már az átlag olvasónak sem kell lefordítani.
A nagymester a STOP-nak mesélt arról, mik a szervezet évszázados titkai, és hogyan kell elképzelni a szabadkőművességet ma. Tartjuk annyira érettnek olvasóinkat, hogy az interjúban megérzik a világuralomra törő titkos erő igazi céljait.
- Hogyan lesz valakiből szabadkőműves nagymester?
- Talán a kérdés inkább úgy merül fel: hogyan lesz valaki szabadkőműves. Ritkább, hogy valaki jelentkezik; gyakoribb, hogy a szabadkőművesek megkeresik, és felajánlják, lépjen be közéjük. Azután hosszabb idő telik el, mire mesterré válhat, mert kipróbálják, hogy milyen feladatok megoldására képes. A nagymesteri tisztséget pedig csak demokratikus választás útján lehet elnyerni.
- Mit képvisel egy szabadkőműves?
- A mozgalom céljait ma is annak az emberbaráti, filozófiai hagyománynak a szellemében igyekszünk megfogalmazni, melynek szellemiségét a "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Kevesen tudják, hogy a nagy francia forradalom révén elhíresült naértékeket elsőként a szabadkőművesek kapcsolták össze.
- Mindez nagyon szép, de mit jelent a gyakorlatban?
- Valamikor a szabadkőművesek elsősorban az egyház befolyását akarták visszaszorítani, sokat tettek a szekularizáció, az elvilágiasodás megvalósulásáért. Szabadkőműves volt az a Wekerle Sándor is, akinek miniszterelnökségéhez fűződik a polgári házasságkötés törvénybe foglalása. A fejlődés árnyoldalaként jelentkező nagyvárosi elszegényesedést úgy próbálták enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává váltak. A magyar szabadkőművesek nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése.
- Nem csak a szabadkőművesek jótékonykodnak.
- Így van. És nem csak ők szorgalmazták a szekularizációt. De mint egy befolyásos mozgalom részesei igen sokat tehetnek. Nem annyira az eredetiség vezeti őket, mint inkább a jó ügyek felkarolása és megvalósítása.
- Miben rejlik a mozgalom ereje? Abban, hogy a tagjai befolyásos emberek, illetve gazdagok? Vagy abban, hogy egymás között jó kapcsolatokat ápolnak?
- Nem baj, ha a szabadkőművesek között akadnak befolyásos és gazdag emberek. Vagy olyan kiváló tehetségek, mint Voltaire és Mozart, Ady és Kosztolányi, Kossuth és Churchill. De a mozgalom erejét mindenekelőtt tagjainak összetartása, a testvériség eszméjének követése jelenti. Nem elhanyagolható a tagság létszáma sem. Például francia testvérrendünk ötvenezer tagot számlál, ami önmagában elegendő ahhoz, hogy befolyásos legyen. Jól mutatja ezt, hogy most, a francia elnökválasztás előtt, több jelölt is felkereste őket, és bemutatkozott a szabadkőműveseknek.
- Miért fontos, hogy a mozgalom titkos, ha úgy tetszik: diszkrét legyen?
- Azt gondolom, hogy a diszkréció elsősorban a szabadkőművesek védelmét szolgálja, és talán a működésük hatékonyságát is. E közösséghez tartozni ugyanis nem mindig veszélytelen, a magyar történelemből nem egy elrettentő példát lehetne felhozni. A szabadkőműves mozgalom ma már korántsem olyan titokzatos, céljairól és rituális munkájáról bőséges irodalom áll rendelkezésére bármely érdeklődőnek. A testvérek sokszor ki is lépnek a nyilvánosság elé, amikor felhívják a figyelmet valamilyen társadalmi bajra és orvoslásának módjára. Más kérdés, hogy a rituális munka része az önmeghatározásnak és a közösségteremtésnek, más szóval a beavatásnak.
- De akkor miért nem ismerhetik meg a kívülállók a rituálékat? Miért nem nyilvános egy-egy szabadkőműves páholy gyűlése?
- A rituálékat könyvekből bárki megismerheti. De a páholyok munkája kizárólag a tagokra tartozik. Nem csak azért, mert - mint minden közösség életében - csak az szólhat bele az ügyek intézésébe, aki felelősséget vállal érte. Hanem azért is, mert a szabadkőművesek számára a közös munka egy belső, szellemi fejlődés alkalma és színtere. Leképezi az ember útját a világ megismerésén át önmaga megismeréséhez. A szabadkőműves szimbólumokban és metaforákban megkülönböztetett jelentősége van az építésnek, ami egyúttal önépítést is jelent.
- Ha minden nyílt titok, akkor miért lengi körül mégis ezt a társaságot egyfajta homály?
- Talán mert a szabadkőművesség ellenfelei hatásos érvnek gondolják, hogy efféle legendákat gyártsanak és terjesszenek. Mellesleg ha van mozgalom, amely érdekeltnek tartja magát a homály oszlatásában, hát az éppen a felvilágosodás eszméiben gyökerező szabadkőművesség.
- Tele van a padlás profibbnál profibb civil kezdeményezéssel. Nem járt le a
szabadkőművesség ideje az internet korában? Hogy lenne képes hatékonyan működni egy több száz éves szervezet?
- A civil kezdeményezések jól megférnek egymás mellett. Az egyik szervezet nem váltja ki a másikat. Ha már létezik egy nagy hagyománnyal rendelkező mozgalom, botorság volna elhajítani csupán azért, mert időközben újabb mozgalmak születtek. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy a szabadkőművesség tud-e válaszokat találni az új kihívásokra.
- És tud? Mi a mozgalom szerepe a mai világban?
- Én úgy gondolom, hogy meg tud újulni. Legutóbbi nemzetközi találkozónkon például Közép- és Kelet-Európa hat szabadkőműves rendje cserélt eszmét a tennivalóinkról. Elfogadtunk egy közös nyilatkozatot. Kiderült, hogy térségünkben még az olyan hagyományos szabadkőműves feladatok is új értelmet nyerhetnek, mint a szekularizáció és a szociális bajok enyhítése.
Természetesen országonként más a helyzet, de szükségesnek tartjuk szavunkat felemelni a térségünkben teret nyert nacionalizmus és populizmus ellen. A szabadkőművesek szemében különösen fontos erény, a türelem. Szerintünk ez lehet a legjobb módszer a konfliktusok kezelésére.
- Jelenleg vannak ismert politikusok a szabadkőművesek között?
- Akadnak. De nem csak rajtuk múlik a dolog.
- És ismert személyiségek?
- Természetesen.
HunHír.Hu - stop nyomán
Forrás : http://szentkoronaradio.com/belfold/2007_04_26_%E2%80%9Dvallott%E2%80%9D-a-magyarorszagi-szabadkomuves-nagymester

Magyar szabadkőművesek listája

A 

• Abafi Lajos, irodalomtörténész, lepkekutató
• Ábrányi Emil, ifj., költő
• Ady Endre, költő
• Almásy Pál, az 1849-es debreceni országgyűlés elnöke
• Alpár Ignác, építész
• id. Andrássy Gyula, miniszterelnök
• Apáthy István, zoológus, a kolozsvári egyetem rektora, az erdélyi Nemzeti Tanács elnöke
• Apponyi Antal, politikus
• Aranka György, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója
• Auer Pál, politikus

B 

• Balassa József, nyelvész
• Balázs Ferenc, író, unitárius lelkész
• Bali Lajos,lelkész, feltaláló, festő
• Banda Ede, gordonkaművész
• Bánffy György, református főgondnok
• Bánffy Miklós, politikus
• Bánki Donát, feltaláló
• Bánóczi József irodalomtörténész, nyelvész
• Bányai Elemér Zuboly, újságíró, író
• Bárczy István, Budapest főpolgármestere
• Bárdos Artúr, rendező, intendáns, szakíró
• Barkóczy Ferenc, esztergomi érsek
• Báróczy Sándor, író, műfordító, testőr
• Baróti Szabó Dávid, költő, nyelvújító
• Barta Ernő, grafikus
• Bartók György, id., református püspök
• Batsányi János, költő
• Batthyány Alajos, politikus
• Baumhorn Lipót, építész
• Beke Manó, matematikus
• Benczúr Gyula, festő
• Benedek Elek, író
• Benedek István, író
• Benedek Marcell, író
• Berde Sándor, református lelkész
• Beregi Oszkár, színész
• Berény Róbert, festő
• Berinkey Dénes, politikus
• Bernády György, marosvásárhelyi polgármester
• Bernáth Aurél, festő
• Berzeviczy Albert, miniszter, az MTA elnöke
• Bessenyei György, költő
• Bethlen Gergely (gróf), honvédezredes
• Biás István, levéltáros, helytörténész
• Bibó István, politikus
• Bíró Lajos, író
• Bíró Mihály, grafikus
• Bláthy Ottó Titusz, feltaláló
• Bókay Árpád, tanár
• Bókay János, orvos
• Bókay János, ifj., író
• Boncza Miklós, politikus, Ady apósa
• Bonkáló Sándor, irodalomtörténész
• Born Ignác, geológus
• Boromisza Tibor, festő
• Bölöni György, irodalomtörténész
• Böszörményi Jenő, gépészmérnök
• Braun Róbert, szociológus
• Bruckental Sámuel, Erdély kormányzója
• Buchinger Manó, képviselő
• Búza Barna, költő

C 

• Cornides Dániel, történetíró
• Czakó Ambró, református lelkész
• Czetz János, honvédtábornok
• Csengey Gusztáv, költő
• Csáky Tivadar, képviselő
• Császár Imre, színész
• Csáth Géza, író
• Csécsy Imre, író, újságíró, politikus
• Csemegi Károly, büntetőjogász
• Csergő Hugó, író
• Csifó Salamon, unitárius teológus
• Csokonai Vitéz Mihály, költő
• Csontváry Kosztka Tivadar, festő
• Csornoky Viktor, kisgazdapárti politikus
• Cs. Sebestyén Károly, néprajztudós

D 

• Darvas József, író
• Dávid András, szabadkőműves nagymester
• Dayka Gábor, költő
• Dénes György, színész
• Dessewffy József, konzervatív politikus
• Devecseri Gábor, műfordító
• Diószegi Sámuel, botanikus
• Diósszilágyi Sámuel, orvos
• Ditrói Mór, színigazgató
• Domanovszky Endre, festő
• Draskovich János (gróf), katonatiszt
• Dutka Ákos, költő

E 

• Endrődi Sándor, költő
• Esterházy Ferenc, főkancellár
• Esterházy János, a kormányzó tanács tagja
• Esterházy Miklós, tábornagy

F

• Fabinyi Rudolf, vegyész, a Magyar Kémikusok Egyesülete alapítója
• Fekete János, cs. kir. kamarás, vezérőrnagy, író
• Feld Zsigmond, színész, színigazgató
• Feleky Géza, újságíró
• Feleky Miklós, színész, rendező
• Felsőbüki Nagy Pál, képviselő
• Ferencz József, unitárius püspök
• Ferenczy Béni, szobrász
• Festetich György, a Helikon alapítója
• Feszty Árpád, festő
• Földi János, természettudós
• Fodor József, költő
• Frankel Leó, hivatásos forradalmár
• Freyseysen Gyula Beregszász főbírája
• Fricsay Ferenc, politikus, legitimista
• Friedrich István, miniszterelnök

G 

• Gaál Mózes, író
• Gábor Andor, költő
• Gábor Ignác, irodalomtörténész
• Gabányi Árpád, színész, rendező
• Gál Gyula, színész
• Gelléri Mór közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja
• Góth Sándor, színész, rendező
• Granasztói Pál, építész
• Gundel János, vendéglős
• Gyarmathi Sámuel, nyelvész
• Gyöngyösi János, külügyminiszter
• György Oszkár, költő

H 

• Hadik András, tábornagy
• Hajnik Pál, politikus
• Hajnóczy József, jogtudós, jakobinus
• Hajós Alfréd, építész, olimpiai bajnok
• Halmi Ferenc, színész
• Harsányi Zsolt, író
• Hatvany Lajos, irodalomtörténész
• Hatvany Bertalan, műfordító
• Haypál Benő, református lelkész
• Hegedűs Gyula, színész
• Heltai Jenő, költő, író
• Hevesi József, színigazgató
• Hevesi Sándor, rendező, színigazgató
• Herman Lipót, festő
• Hock János, józsefvárosi plébános, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke
• Horn Ede, közgazdász
• Hornyánszky Gyula, klasszikafilológus
• Horváth Mihály, történész, püspök
• Hubay Jenő, hegedűművész
• Hunyady Béla országgyűlési képviselő
• Hunyady Sándor, író
• Huzella Elek, zeneszerző

I 

• Ignotus Pál, szerkesztő
• Ignotus (Veigelsberg Hugó), író, szerkesztő
• Istók János, szobrász
• Ivánka Imre, Kossuth-párti képviselő

J 

• Jakab Dezső, építész
• Jancsó Elemér, irodalomtörténész, kritikus
• Jánosi Zoltán, református lelkész
• Janovics Jenő, színházi rendező
• Jászi Oszkár, történész, szociológus
• Joannovics György, nyelvész, politikus nagymester
• Józan Miklós, unitárius püspök

K 

Kossuth Lajos felvételi kérelme a szabadkőműves mozgalomba

• Kabakovits József, politikus
• Kádár József, Szolnok-Doboka vármegye monográfusa
• Kadosa Pál, zeneszerző
• Káldy Gyula, zeneszerző, színigazgató
• Kálmán Oszkár, operaénekes
• Karinthy Frigyes, író
• Kármán József, író
• Kárpáti Aurél, kritikus
• Kassák Lajos, költő, festőművész
• Katona István, történetíró
• Kazinczy Ferenc, író, nyelvújító
• Kemény János, író, irodalomszervező
• Kerényi Károly, klasszika-filológus
• Kernstok Károly, festő
• Kertész Manó, nyelvész
• Kincs Gyula, újságíró, Ady tanára a zilahi kollégiumban
• Király György, irodalomtörténész
• Kisfaludi Strobl Zsigmond, szobrász
• Kiss József, költő
• Klapka György, honvédtábornok
• Kollár Ádám, jogtudós
• Kolozsváry (Kolos-Vary) Zsigmond, festő
• Komor Marcell, építész
• Komor Vilmos, karmester
• Koppi Károly, történetíró, piarista
• Koródy András, karmester
• Kosztolányi Dezső, író
• Kossuth Lajos, kormányzó
• Kovachich Márton György, jogtörténész, forráskutató
• Kovács János (1764–1834) pedagógus, mecénás, az MTA tagja
• Kőrösi Csoma Sándor, felfedező, nyelvész
• Kővágó József, Budapest főpolgármestere
• Kresz Géza, orvos
• Krompecher Ödön, sebész
• Kubinyi Ágoston, természettudós, régész
• Kubinyi Ferenc, politikus, régész
• Kuncz Aladár, író
• Kunfi Zsigmond, szociáldemokrata politikus
• Kürti József, színész

L 

• Laczkó Géza, író
• Laczkovich János, magyar jakobinus
• Lajta Béla, építész
• Lavotta János, zeneszerző
• Lavotta Rezső, zeneszerző
• Lendvai Márton, színész
• Ligeti Ernő, író
• Liszt Ferenc, zeneszerző
• Lovik Károly, író
• Löffler Béla, építész

M 

• Madarassy László, rocksztár
• Madzsar József, politikus
• Magyar-Mannheimer Gusztáv, festő
• Makai Ödön, ügyvéd, József Attila sógora és gyámja
• Makkai Sándor református püspök, író
• Maleczky Oszkár, operaénekes
• Maléter István, ügyvéd, Maléter Pál apja
• Mannheim Károly szociológus, filozófus
• Márai Sándor, író
• Márffy Ödön, festő
• Matkovits Leó
• Margó Ede, szobrász
• Maróczy Géza, sakkozó
• Martinovics Ignác, jakobinus
• Márton László, író
• Mechwart András, gépészmérnök
• Mezei Ottó, művészettörténész
• Molnár Antal, esztéta
• Dr Molnár Imre, Magyar Rádió alapítótagja
• Molter Károly, író
• Mónus Illés, képviselő
• Móra Ferenc, író
• Móricz Miklós, statisztikus, Móricz Zsigmond öccse

N 

• Nádasdy Kálmán, színházigazgató
• Nagy Endre, konferanszié
• Nagybaczoni Nagy Vilmos, hadügyminiszter
• Nagyváthy János, mezőgazdász
• Naláczy József, műfordító, testőr
• Németh József iskolai tanár,oktató,

O 

• Ódry Lehel, rendező
• Ódry Zuárd, bűvész
• Olgyai Viktor, grafikus
• Orbán Dezső, festő
• Orczy Lőrinc, költő
• Ordódy György, építész
• Ormay Ferenc, énekes

P 

• Paál Árpád, politikus, újságíró
• Pajor Gáspár, író, szerkesztő
• Pákei József, unitárius teológus
• Pákey Lajos, építész
• Pálffy Károly, kancellár
• Pálóczi Horváth Ádám, író, műfordító
• Pataky Jenő, színész
• Páter Béla, botanikus
• Paulay Ede, színész
• Péczely József, történetíró
• Perlrott-Csaba Vilmos, festő
• Petelei István, író
• Pfeiffer Ignác, tanár
• Pikler Gyula, jogtudós
• Podmaniczky Frigyes, politikus, akadémikus
• Polányi Károly, szociológus
• Poldini Ede, zeneszerző, zongoraművész
• Polgár Tibor, zeneszerző, karmester
• Pólya Tibor, festő, grafikus
• Puky Miklós, politikus
• Pulszky Ferenc, író, politikus, régész
• Purjesz Lajos, újságíró

R 

• Radványi Géza, filmrendező
• Rabinovszky Máriusz, művészettörténész
• Ráday Gedeon, költő, irodalomszervező
• Ráthonyi Ákos, filmrendező
• Ravasz László, református püspök
• Reinitz Béla, zeneszerző, zenekritikus
• Rékai Nándor, karmester, zeneszerző
• Reményi Ede, hegedűművész
• Remenyik Zsigmond, író
• Réthy Mór, matematikus
• Réti Ödön, író
• Richter Antal irodaigazgató
• Róna József, szobrász
• Róth Miksa, üvegfestő
• Rónay János Jácint, író, bencés szerzetes, pozsonyi nagyprépost
• Rózsa Sándor, betyár
• Rózsahegyi Kálmán, színész
• Rubinyi Mózes, nyelvész

S 

• Sajnovics János, matematikus, csillagász, nyelvész
• Sándor Pál politikus, gazdasági szakember
• Schedius Lajos, esztéta, irodalomszervező
• Schmidt József, nyelvész, indológus
• Schöpflin Aladár, irodalomkritikus
• Sebestyén Géza színész, színházigazgató
• Serly Lajos, zeneszerző, karmester
• Sigray Jakab, jakobinus
• Simonyi Ernő, Kossuth-párti politikus
• Sipos Pál filozófiai író, református lelkész
• Somló István, színész
• Sumonyi Zoltán, író, irodalomtörténész
• Supka Géza, politikus, újságíró, régész
• Surányi Miklós, író

SZ 

• Szabó Ervin, könyvtárigazgató, társadalomtudós
• Szabolcska Mihály, költő
• Szacsvay Sándor, a Magyar Hírmondó szerkesztője
• Szalatnai Rezső, író
• Szász Zoltán, publicista, író
• Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója
• Székely Mihály, operaénekes
• Szemere Pál, költő
• Szende Pál, politikus
• Szent-Györgyi Albert, biokémikus, Nobel-díjas
• Szenteleky Kornél, író
• Szentmarjay Ferenc, jakobinus
• Szerdahelyi Kálmán, színész
• Szigeti Csaba, irodalomtörténész
• Szimonidesz Lajos, művelődéstörténész, evangélikus lelkész, tábori püspök
• Szini Gyula, író
• Szobotka Tibor, író
• Szőnyi István, festő
• Sztehlo Gábor, evangélikus lelkész
• Sztojanovics Jenő, zeneszerző, zenekritikus

T 

• Tabéry Géza, író
• Tamási Áron, író
• Telcs Ede, szobrász
• Teleki Ádám, költő, műfordító
• Teleki László, politikus, író
• Teleki Sámuel, erdélyi kancellár
• Teleki Sándor, honvédezredes, Petőfi barátja
• Telepy Károly, festő
• Than Mór, festő
• Thék Endre, bútorgyáros
• Tompa László, költő
• Törzs Jenő, színész
• Türr István, altábornagy

Ü 

• Ürményi József, országbíró

V 

• Vágó József, építész
• Valentiny Ágoston, igazságügyi miniszter
• Vámbéry Rusztem, jogász
• Varannay Aurél, közgazdász
• Vásáry István, kisgazdapárti politikus, Debrecen polgármestere
• Vázsonyi Vilmos, igazságügyi miniszter
• Vedres Márk, szobrász
• Venetiáner Lajos, főrabbi
• Verő György, zeneszerző, karmester
• Vetter Antal, honvédtábornok
• Vikár Béla, etnográfus, műfordító, akadémikus
• Vukovics Sebő, honvédelmi miniszter

W 

• Wekerle Sándor, miniszterelnök

X 

• Xántus János, néprajzkutató

Z 

• Zárai Samu, kereskedő
• Zathureczky Ede, hegedűművész
• Zerkovitz Béla, zeneszerző
• Zipernowsky Károly, feltaláló

ZS 

• Zsolt Béla, író

Forrás : http://hu.wikipedia.org 

 A Sárdobáló – a jóval korábban beharangozottaknak megfelelően – az egyik nagy szabadkőműves páholy elnökével beszélgetett egy kiadósat. Íme:

– A szabadkőművesség vallás? Miben hisznek a szabadkőművesek?
– Nem vallás, és minden szabadkőművest egyenként kell megkérdezni, hogy miben hisz. Vannak olyan szabadkőműves szervezetek, ahol ezt meg is teszik. A mi páholyunkban – hiszen én csak a mi páholyunk nevében beszélhetek – senki ilyet a másiktól szabadkőműves minőségében nem kérdez. Tehát sem a páholy előtt, sem a páholytagok előtt senki nem hozható olyan helyzetbe, hogy meg kelljen vallania, vagy titkolnia kelljen a világnézetét. Mindenkinek magánügye, hogy miben hisz, és hogy erről kinek mit mond. – És ha nem vallás, akkor mi a szabadkőművesség célja?
– A szabadkőművesség célja az, hogy olyan jóravaló férfiakat gyűjtsön össze, akik ezek mellett az úgynevezett szabadkőműves eszmék mellett valamilyen szinten elkötelezettek, és ezekért hajlandóak tenni is, … betartani bizonyos szabályokat. Természetesen arról, hogy mik ezek a célok pontosan, és mik ezek a szabályok pontosan, csak bizonyos korlátok között beszélhetek.
– Na de mégis, mi az, ami elmondható ezekből a célokból és szabályokból?
– A szabadkőművesség az én olvasatomban tulajdonképpen a felvilágosodás hagyományainak továbbvitele. Az általános meggyőződés az, hogy a felvilágosodás valamiféle múltbeli dolog, amely átvezette az emberiséget a középkorból a modern korba, és hogy ez egy lezárt folyamat, és erről már csak múlt időben lehet beszélni. De ha elkezdünk beszélni bárhol, akár az interneten a felvilágosodásról, akkor rögtön kiderül, hogy a társadalmunkban van egy jó pár ember, aki szerint a felvilágosodás eszmerendszere nem általánosan elfogadott, sőt, egyátalán nem von maga után pozitív asszociációkat. És bizony, hogyha körbenézünk a világunkban, akkor azt vesszük észre, hogy a szép elvi deklarációk mellett búvópatakként tovább él még az a korábbi, egyenlőtlenségre, alávetettségre, irracionalitásra alapuló társadalmi rend, amely a felvilágosodás előtt jellemezte a világot.
– Azt értem, hogy Európán belül alapvetően a felvilágosodás bekövetkezett, és csak búvópatakként léteznek a régi rend maradványai, de hát vannak más részei is a világnak, például Afrika felvilágosodásával mi a helyzet?
– Igen, ez egy nagy vita, hogy a felvilágosodás értékei egyetemesek–e, vagy pedig csupán a nyugati civilizációnak az értékei. Nagyon érdekes kérdés az, hogy ha jön valaki, aki olyan civilizációból érkezik, ahol ezek az értékek többnyire ismeretlenek, akkor mennyire tud beilleszkedni a mi nyugati típusú világunkba. Ez a kérdés amúgy az interjú keretein túlmutat, de éppen azért, mert a szabadkőművesség egy egyetemes intézmény, nagyon sok olyan szabadkőművessel találkoztam az évtizedes szabadkőműves múltam során, aki olyan országból vagy kultúrából jött, amelyre nem igaz, hogy maximálisan a nyugati mezsgyén járna. És ezeket az embereket is nagyon hasonló gondolatok foglalkoztatták, nagyon hasonló gondolatok vezették el a szabadkőművességhez, mint azokat, akik mondjuk Magyarországon vagy Franciaországban születtek.
– Azt mondtad: férfiakat gyűjt egybe a szabadkőművesség. És mi van a nőkkel?
– Nők is lehetnek szabadkőművesek természetesen, de erre külön rendek léteznek. Ahogy mondtam, én csak a saját páholyom nevében beszélhetek, és ez a páholy egy olyan magyarországi és nemzetközi szabadkőműves szervezetrendszer része, amelyik csak férfiakat fogad soraiba. Ez nem azért van így, mert szerintünk a nők ne lennének egyenrangúak a férfiakkal, ezt senki nem is gondolja így a szabadkőművességen belül. Ez egyszerűen hagyomány, amelynek praktikus okai is vannak.
– Mindig azt mondod, hogy csak a saját páholyodról beszélhetsz. Nincs rálátásod a szabadkőművesség egészére, a többi páholyra?
– Van rálátásom természetesen, de általában egy szervezet nevében az arra jogosultak beszélhetnek csak. Én a saját páholyom jelenéről, múltjáról, elfogadott értékeiről tudok csak nyilatkozni; a nemzetközi szabadkőművességről egészen más szinten lehet csak véleményem. Ez természetesen nem jelent semmiféle elhatárolódást. Az én páholyom az egyik legnagyobb és legrégebbi magyarországi páholy, és integráns része a modern, francia bázisú szabadkőművességnek.
– Ezek szerint bármelyik nagykorú férfi lehet szabadkőműves mondjuk a ti páholyotokban?
– Legalábbis az, akit a szabadkőművesek méltónak találnak erre.
– Mitől lesz méltó az ember? Ez egy kiváltság? A szabadkőművesek jobbak, mint a többi ember?
– Bizonyos szempontból minden, magára valamit is adó társadalmi szervezet úgy érzi, hogy valamennyire szűri a társadalmat. Egy sakkörbe is azok jöhetnek, akik tudnak és szeretnek sakkozni, és ugyanígy a szabadkőművesek közé is az általános erkölcsi és érettségi kritériumok mellett kizárólag azokat várjuk, akik mentesek a szélsőséges politikai eszméktől, és szeretnének olyan társadalmat látni, amely jobban hasonlít a nyugati típusú társadalmakhoz. Ez persze egyátalán nem jelenti azt, hogy a nemzeti értékek negatívak lennének a mi szemünkben.
– Mit jelent szabadkőművesnek lenni gyakorlati szempontból? Mit csinálnak a szabadkőművesek?
– Tulajdonképpen a szabadkőműves páholyban folyó munka képezi a szabadkőműves titok egyik elemét, de annyit elárulhatok, hogy a szabadkőművesek alapvetően nem a páholyban fejtik ki tevékenységüket, hanem mindenki a saját társadalmi helyén tesz azokért a célokért, melyeket fontosnak tart. Ennek a munkának a páholyban tulajdonképpen az elvi összehangolása folyik.
– Összehangolás?
– Hát, valamilyen szinten. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a szabadkőművesek globális összeesküvéseket szőnek, bár nyilvánvalóan a történelem során nagyon sok olyan dolog történt, amire ez ráhúzható lett volna. De nem szeretném megerősíteni azok téveszméit, akik szerint Magyarországon minden rossz azért van, mert a szabadkőművesek összeülnek, elhatározzák a dolgokat, és aztán közgazdászként, jogászként, orvosként tesznek ezekért a dolgokért valamit. Annyi igaz a dolgokból, hogy ezen eszmék mentén éljük az életünket, és nyilvánvaló, hogy az adódó döntéshelyzetekben a társadalmi pozíciónknak megfelelő döntéseinket áthatja az, hogy el kell számolnunk a cselekedeteinkkel a szabadkőműves énünk felé is.
– Beszéltél nyugati típusú civilizációról, nyugati országokhoz való hasonlóságról, elvekről, melyekhez hűnek kell lenni. Melyek ezek az elvek?
– Csak példálódzásképpen a társadalmi egyenjogúság a leglényegesebb, tehát az, hogy a társadalom minden egyes polgára azonos szabályok mellett élhessen. Vagy a vitatottabb értékek közül itt van például a szekularizáció. Nagyon sok probléma származik abból, hogy a szekularizációt csak elvben vitték végbe akár a nyugati társadalmakban is.
– Minden szabadkőműves szervezetnek alapelve a szekularizáció?
– A szabadkőművesség nagyon sokféle. Más szervezetek is különböző ideológiák mentén elágaznak. Én csak a modern francia típusú szabadkőművességről beszélhetek, a GODF és a GLDF által vezetett irányzatról.
– Milyen egyébként ennek az irányzatnak a szerepe a világban? Milyenek az erőviszonyok a szervezetek között?
– Mivel ezek diszkrét társaságok – sokan nem szeretik titkosnak nevezni őket –, a pontos taglisták nélkül nehéz felmérni az erőviszonyaikat. Európai, latin–amerikai és afrikai országokban a francia típusú szabadkőművesség elterjedtebb. Azt szoktam mondani, hogy az angol típusú szabadkőművesség ott elterjedtebb, ahol baseballt játszanak, ahol pedig fociznak, ott a latin irányzat erősebb, persze pont Anglia kivételt képez ez alól.
– Mondod, hogy diszkrét ez a társaság. Miért kell titkolózni? Ahogy egy kommentelőnk kérdezte: miért kell titkos társaság, hogy a Biblia igazságát kissé elferdítve bár, de az "emberiségért" dolgozzatok?
– Én nem mondanám, hogy "a Biblia igazságát kissé elferdítve". A Bibliának annyiféle olvasata és értelmezése van, ahány ember, akár keresztény, akár nem keresztény. Én azt gondolom, hogy a nyugati civilizáció alapértékei ezek, és ezeken nem ferdít senki semmit.
– Na de a nyugati civilizációnak vannak keresztény gyökerei is.
– Persze, persze, hogy vannak. A nyugati társadalmaknak erős civilizációs összetevője a zsidó és keresztény kultúra. Nem kizárólagos, de fontos.
– És akkor miért is van szükség a titkolózásra?
– Azért, mert a társadalomban általában a megbélyegzés egy nagyon erős kifejezési forma, és a szabadkőművesség legföljebb elméletben törekedhet arra, hogy az egész társadalmat magában foglalja, hogy egyszer „testvér lészen minden ember”. Ez egy olyan utópia, amit soha nem fogunk elérni. Így azonban mindig lesznek szabadkőművesek és nem–szabadkőművesek. És a szabadkőművesség sokkal hatékonyabban tudja kifejteni a saját tevékenységét akkor, ha nem lehet valakit megbélyegezni a tetteiért azzal, hogy szabadkőműves.
– Gazdagok a szabadkőművesek?
– Vannak köztünk gazdagok és szegények, ahogyan a társadalomban is.
– És van valamilyen speciális etnikai eloszlás a szabadkőművességen belül? Tehát például mennyi cigány van közöttetek?
– Ismerek cigány származású szabadkőművest, ugyanúgy, ahogyan ismerek cigány származású jogászt és újságírót is. Társadalmunkban majdnem mindenki majdnem mindenkiről feltételez valamilyen származást, de mi egyáltalán nem törődünk a származással.
– Magyarországon és a világban mi köthető a szabadkőművesekhez? Milyen múltbeli vagy jelenlegi eredmények vannak?
– Ennek nagyon széles szakirodalma van. Példákat mondhatok: ilyen volt a nyelvújító mozgalom, a Lánchíd, a reformkor számos eleme, szabadkőműves volt a Kiegyezés több szereplője. Nem szeretnék neveket mondani, már csak azért sem, mert oldalakon át tartana a felsorolás.
– Mekkora politikai befolyással rendelkezik a szabadkőművesség?
– Ez országfüggő. Vannak olyan országok, ahol rendkívül naggyal, más országokban pedig nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik a szabadkőművességet, és a betiltás határán van. Magyarország a két véglet között valahol félúton van.
– Mi bizonyítja, hogy nem igazak a szabadkőművességgel kapcsolatos összeesküvés–elméletek?
– Semmi sem bizonyítja, de sok mindent nem lehet bizonyítani. Itt nem várhatunk olyan bizonyítékra, mint például, hogy a Föld körbehajózható. Akit felvettek a szabadkőművesek közé, az tudja, hogy nem veszünk részt semmilyen összeesküvésben. Akit pedig nem vettek fel, az vagy elhiszi ezt, vagy nem.
– Egy utolsó kérdés egy kommentelőnktől: "ha a szabadkőművesekről a sok rossz, vagy bármi rossz igaz volna, ön bevallaná nekünk?"
– Nem, legfeljebb nem vállalnám az interjút.

---

SZABADKŐMŰVESEK 2002-ben a magyar politikai életben.

Magyarországon 300 szabadkőműves páholy működik.
PÁHOLYOK: GRAND ORIENT francia
B"NAI-BRIT (USA) USA
Martinovics francia
PALLAS (német) német



Pártállások: Centrum Párt ( választási szövetség) CENTRUM
Fiatal Demokraták Szövetsége FIDESZ
Független Kisgazda Párt FkgP
Kersztény Demokrata Szövetség KDSZ
Magyar Demokrata Fórum MDF
Magyar Demokrata Nép Párt MDNP
Magyar Szociál Demokrata Párt MSZDP
Magyar Szocialista Párt MSZP

Tisztségek: Alkotmány jogász AJ
Gazdaság Kutató Intézet GKI
Hit Gyülekezete HIT
Köztársasági elnök KE
Magyar Nemzeti Bank elnöke MNB
Magyar Tudományos Akadémia MTA
Miniszter elnök ME
Nemzeti Olimpiai Bizottság NOB
TV-2 elnöke TV-2

Neve: PÁHOLY Pártállása: Fedőneve Tisztsége:
1 Áder János francia FIDESZ
2 Balsai István PALLAS (német) MDF
3 Bányász Rezső B"NAI-BRIT (USA) MSZP
4 Baráth Etele PALLAS (német) MSZP Kámzsás
5 Bauer Tamás B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
6 Bokros Lajos PALLAS (német) MSZP
7 Bolgár György B"NAI-BRIT (USA) MSZP
8 Boross Péter PALLAS (német) MDF KGB utódja
9 Dávid Ibolya B"NAI-BRIT (USA) MDF
10 Demján Sándor B"NAI-BRIT (USA) Trigránit
11 Demszky Gábor B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
12 Donáth Ferenc PALLAS (német) MSZP Evangélikus Lelkész
13 Elek István PALLAS (német) MDF
14 Eörsi István B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
15 Eötvös Pál PALLAS (német) MSZP Népszabadság
16 Eszterházy Péter francia SZDSZ
17 Farkasházy Tivadar B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
18 Füzesi Tibor francia KDSZ
19 Glatz Ferenc PALLAS (német) MTA
20 Horn Gyula PALLAS (német) MSZP
21 Isépy Tamás francia KDSZ
22 Jancsó Miklós (francia) B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
23 Jeszenszky Géza B"NAI-BRIT (USA) MDF
24 Kapolyi László B"NAI-BRIT (USA) MSZDP
25 Keleti György PALLAS (német) MSZP MOSZAD
26 Keleti Györgyné PALLAS (német) MSZP MOSZAD
27 Kerényi Imre PALLAS (német) SZDSZ
28 Kiss János B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
29 Konrád György PALLAS (német) SZDSZ
30 Kónya Imre PALLAS (német) MDNP
31 Kóródi Mária PALLAS (német) SZDSZ
32 Kosáry Domokos PALLAS (német) MTA
33 Kovács László francia MSZP
34 Kőszeg Ferenc PALLAS (német) SZDSZ
35 Kukorelly István PALLAS (német) MSZP
36 Kupa Mihály PALLAS (német) CENTRUM
37 Lengyel László PALLAS (német) MSZP
38 Liebmann Katalin PALLAS (német) FkgP
39 Lovas István B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ
40 Mádl Ferenc francia KE
41 Magyar Bálint B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
42 Makovecz Imre PALLAS (német) MDF
43 Martonyi János francia FIDESZ
44 Márványi Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ Riporter
45 Medgyessy Péter francia ME
46 Németh Sándor B"NAI-BRIT (USA) HIT
47 Orbán Viktor B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ
48 Paskai László PALLAS (német) Pacific Biboros
49 Pető Iván B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
50 Pintér Dezső B"NAI-BRIT (USA) TV-2
51 Pokorni Zoltán francia FIDESZ
52 Popper Péter PALLAS (német) SZDSZ
53 Pusztai Erzsébet PALLAS (német) MDNP
54 Smidt Pál francia NOB
55 Sólyom László PALLAS (német) AJ
56 Suchmann Tamás B"NAI-BRIT (USA) MSZP Rabbi
57 Sugár György B"NAI-BRIT (USA)
58 Surányi György B"NAI-BRIT (USA) MNB
59 Surján László PALLAS (német) KDSZ
60 Szabad György PALLAS (német) MDF
61 Szabó Iván PALLAS (német) MDNP
62 Szájer József PALLAS (német) FIDESZ
63 Székely Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
64 Szentiványi István B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
65 Szörényi Levente PALLAS (német) MDF
66 Timár György PALLAS (német) FkgP
67 Torgyán József francia FkgP
68 Varga László B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ CIA
69 Vértes Csaba PALLAS (német) GKI
70 Vizy E. Szilveszter PALLAS (német) MTA
71 Zwack Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
72 Tamás Gáspár Miklós B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ

Fentiek a Szövetség Fiai - alsó fokon !
A Szövetség: Isten /Jahve / és Ábrahám szövetsége: B"NAI-BRIT (USA)

A nevek listája egyéb forrásokból állt össze.

Forrás: Sárdobáló.blog.hu
  Forrás : http://corpuscuit.us 

Videók  > http://www.google.ro/search?client=firefox-prmd=ivns&

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. január 1. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosság

ellenőrzött