Kövér
László 1959. december 29-én, a Veszprém megyei Pápán született.
Édesapja, Kövér László (1933-1993) lakatos, édesanyja, Ábrahám Erzsébet
(1939) nyugdíjas adminisztrátor. Testvére, Szilárd (1964) jogász.
1987-ben vette feleségül Bekk Mária néprajz-történelem szakos
középiskolai tanárt. Házasságukból három gyermekük született: Vajk
(1988), Botond (1989) és Csenge (1994). [3]
1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnáziumban.
1978-1979-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. Oklevelét az Eötvös
Lóránd Tudományegyetem jogtudományi karán szerezte 1986-ban, majd az
MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézetének
ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkásként dolgozott, majd
fél évre ismét bevonult. [1][2][3]
1987-ben ösztöndíjat kapott az MTA-Soros Alapítvány jóvoltából –
feladata egy éven keresztül a közép-európai társadalmi mozgalmak
kutatása volt. 1984-től 1988-ig a Jogász Társadalomtudományi
Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja,
szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984-től 1990-ig alapító
szerkesztője a Századvég című társadalomelméleti folyóiratnak, majd
1985-ben szervezési feladatokat látott el a Szarvason rendezett országos
szakkollégiumi találkozó körül. Ugyanebben az évben az első díjat
vehette át az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a Duna menti
népek konföderációs elképzeléseiről írott Halhatatlan utópia című
dolgozatáért. [3]
A KISZ-től való függetlenülés gondolata először az 1985. évi
szarvasi táborban fogalmazódott meg a Bibó kollégistáiban.
Elképzeléseiket 1988-ban meg is valósították. Kövér László egyike volt a
Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz) létrehozó harminchét fiatalnak.
1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz
megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője volt. 1988 októberében, a
Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották a
küldöttek, e tisztségét pedig 1989. október 15-én, a Fidesz II.
kongresszusán megerősítették. A Magyar Narancs című pártlap függetlenné
válásáig a lap felelős kiadója volt 1989 októberétől 1990 júliusáig. A
háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon tagja volt az Ellenzéki
Kerekasztal tárgyalócsoportjának a Fidesz képviseletében. A Nemzetközi
Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület vezetőségi tagjaként
tevékenykedett 1990 júniusától, majd 1994-ben a szervezet elnökének
nevezték ki. [3]
1990-ben a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként egyéni mandátumot
szerzett a pápai választókerületben az országgyűlési választásokon.
1991. október 15-ig a közigazgatási, önkormányzati, belbiztonsági és
rendőrségi állandó bizottság, 1991. október 15-től a mentelmi és
összeférhetetlenségi különbizottság tagjaként munkálkodott. 1990
decemberében megválasztották a nemzetbiztonsági különbizottság
elnökének, mely tisztségét 1993. április 26-ig töltötte be, majd
lemondott megbízatásáról frakcióvezetővé választása miatt. Ez utóbbi
pozícióját az 1998-as választási győzelemig töltötte be. Ezután tagként
dolgozott tovább a nemzetbiztonsági bizottságban. 1992 februárjában, a
IV. kongresszuson újra a Fidesz Országos Választmányának a tagjává, majd
1993 novemberében, az V. kongresszuson alelnökévé választották. Nagyban
hozzájárult a párt működési szabályzatának kidolgozásában, mely
dokumentum többek között eltörölte a felső korhatárt, mint gátló
tényezőt a pártba való belépéshez. Az 1994. évi országgyűlési
választásokon újra Veszprém megye 3. számú, Pápa központú
választókerületében indult, de az első fordulóban az összes szavazat
13,36 százaléka csak a negyedik helyre volt elegendő. Veszprém megyében
listavezető volt, a parlamentbe pártja országos listájának harmadik
helyéről került be. Az Országgyűlésben a nemzetbiztonsági állandó
bizottságban dolgozott. 1994. augusztus 30-tól 1995. szeptember 4-ig,
majd 1995. december 1-jétől újra a mentelmi, összeférhetetlenségi és
mandátumvizsgáló állandó bizottság tagjaként tevékenykedik. A bizottság
felhatalmazása alapján részt vett az Európai Unióhoz való csatlakozással
foglalkozó albizottság munkájában is. 1995. szeptember 5-től november
30-ig tagja volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó
bizottságnak. [3]
Az 1998-as országgyűlési választásokon a Veszprém megyei listáról
szerzett mandátumot, majd a választások után az országgyűlés a
Fidesz-FKgP-MDF kormány Titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli
miniszterévé (1998-2000) nevezte ki. Ezzel párhuzamosan az országgyűlés
Fidesz-frakciójának frakció-vezető helyettesévé választották. 2000-től
egy éven keresztül a párt elnöki tisztségét is betöltötte, amikor Orbán
Viktor távozott a párt éléről, miniszterelnöki teendőire hivatkozva. [1]
2001-ben lemondott pártelnöki pozíciójáról, majd újra a
nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, s a ciklus végéig annak
alelnökeként dolgozott. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke is volt.
[1]
A Fidesz számára kudarccal végződő 2002-es országgyűlési
választásokon újra pártja országos listájáról szerzett mandátumot, s
ezúttal a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választják; frakciójának
pedig helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos
választmányának elnöke lett, s a Fidesz 2003-as átszervezésekor újra is
választották. [1]
A hírekbe elsősorban nem szakpolitikusi munkájával, hanem rendre
lakossági fórumokon tett, keményebb felszólalásaival került be.
Legnagyobb botránya az akasztásos beszédéből lett, amikor egy lakossági
fórumon azt mondta a 2002-es kampányban, hogy "menjünk le a pincébe,
keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonylag erős gerendát és
szöget és kössük fel magunkat" – ezzel azoknak üzent, akik ellenezték a
Fidesz által közzétett tervezetet, mi szerint élni kéne az olimpia
megrendezésére kiírt pályázati lehetőséggel. Emellett a Fidesz 2002.
februári kongresszusán is emlékezetes beszédet mondott, akkor strigákról
(emberből állattá változó lényekről) beszélt. Azt mondta: "Ezen a
kongresszuson a továbbiakban strigákról, s egyéb ártó lényekről,
honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert
ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva." [1]
Horn Gyulának is odaszúrt korábban: "Odajutottunk kérem
tisztelettel, hogy 94-ben egy effektív hazaáruló lett Magyarország
miniszterelnöke." [1]
A Fidesz országos választmányának elnöke korábban egy lakossági
fórumon gengszternek és megélhetési romának nevezte Horváth Aladárt, a
Roma Polgárjogi Alapítvány elnökét. Kijelentése szó szerint így
hangzott: „Ha azt akarjuk, hogy a cigányok tíz-tizenöt év múlva
megerősödő csoporttudata, néptudata, nemzettudata arra épüljön, hogy mi
vagyunk – a többségi magyarok – az ellenségeik; azt gondolják, hogy az ő
nyomorúságos helyzetükért mi vagyunk a felelősek, akkor ne keressünk
partnereket a cigányság körében, akkor hagyjuk a magyarországi
cigányságot meghódíttatni a Horváth Aladár féle gengszterek által”. A
roma vezető becsületsértési pert indított Kövér László ellen, majd a
bíróság negyedmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte Kövér
Lászlót. [4]
A későbbiekben Kövér László már sokkal megfontoltabban fogalmazott. A
privatizáció kapcsán "Gyurcsány-bandáról", mint vérszívó pióca-elitről
beszélt. Elmondása szerint a kormány a privatizációt az "amit ma
ellophatsz, ne halaszd holnapra" elv alapján vezeti. [1]
"Olyan gigantikus, sátáni erőkkel kell megküzdeni, amelyekhez képest
szinte mi nem is létezünk" – hangzott el egy kőszegi lakossági fórumon
Kövér László nyilatkozatában. A Fidesz választmányi elnöke arra is
kitért, hogy ez az erő legfőképpen a gazdaságon és a médián keresztül
gyakorol hatást az emberekre. 2005 őszén Villányban pedig azt mondta: ma
két Magyarország létezik, ahol a nemzet áll szemben egy szűk elittel,
egy luxusbaloldallal, mely csak saját érdekeit tartja szem előtt. [1]
A Fidesz számára szintén sikertelen 2006-os országgyűlési
választásokon pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az
Országgyűlésbe. Az újonnan megalakuló országgyűlés nemzetbiztonsági
bizottságának tagjává és a frakció helyettes vezetőjévé nevezték ki. [1]
Forrás:
[1]
http://valasztas2006.origo.hu/20060131kover.html
[2]
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6v%C3%A9r_L%C3%A1szl%C3%B3
[3]
http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/k308.htm
[4]
http://www.epa.oszk.hu/00800/00804/00221/36092.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése