Benyújtották az Országgyűlésnek a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot.
A javaslatot négy kereszténydemokrata politikus Lukács Tamás, Vejkey Imre Varga László és Harrach Péter jegyzi. A tervezet bevett és elismert felekezetnek említi, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusát, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházat, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusát, a Magyarországi Unitárius Egyházat és a Magyarországi Baptista Egyházat.
A javaslat felsorolja a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt. Ezek név szerint, a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Hetednapi Adventista Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hit Gyülekezete, az Üdvhadsereg Szabadegyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége.
A melléklet további 23 egyházat sorol fel, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek; ezeknek elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazza. Közöttük szerepelnek egyebek mellett a mormonok, buddhista és iszlám vallási közösségek, a nazarénusok, a Jehova Tanúi és az anglikán egyház is.
A tervezet viszont Szcientológia Egyházat nem említi.
Az egyházak között meglehetősen érdekes közösségeket is fellelhetünk. A második kategóriába tartozó Hetednapi Adventista Egyház hazai közössége itthon, ezidáig nem mutatott romboló hatást, emellett ők is a világvégére készülnek folyamatosan, ám az amerikai adventista közösségek közül nem egyben követtek el rituális, tömeges öngyilkosságokat.
A harmadik csoportban található a Golgota Keresztény Gyülekezet, amelynek amerikai megfelelője a Calvary Chapel egyház. Ez a gyülekezet kezdetben Jézus-mozgalom néven indult, az 1960-as évek hippipünkösdista irányzata volt az Amerikai Egyesült Államokban. E mozgalom főbb jellegzetessége volt, hogy olyan, korábban drogfüggő hippiket toborzott, akiket a karizmatikus kereszténység gyakorlására vezetett. A mozgalom követői kommunákban éltek. A legtöbb egyház az Egyesült Államokban visszautasította a Jézus-mozgalom követőit, ám Chuck Smith a mai Calvary Chapel mozgalom létrehozója viszont támogatta őket.
Charles Manson „Család” nevű hippipünkösdista gyülekezete is a Calvary Chapel tematikáját alapul véve jött létre. Mint ismert ennek tagjai Manson felbujtására több brutális gyilkosságot hajtottak végre. Charles Manson egyébként börtönévei alatt szcientológiát is tanult.
Szintén érdekes közösség a Győrben tevékenykedő Keresztény Család Gyülekezet. Vezetője Jon A. Palmer. Az újkeresztényi vonásokat mutató vallásban is fontos az adományok szerepe, ugyanis honlapjukon is hallható hangfelvételek tanúsága szerint ennek fejében plusz áldást kapnak a hívek. A vallási közösség saját oktatási intézménnyel is rendelkezik. A Fundamentum Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a vallási közösség alapelvei mentén folyik a nevelés, oktatás.
A sarkalatos törvényekkel összefüggésben Mirkóczki Ádám a Jobbik országgyűlési képviselője fejtette ki véleményét honlapunknak.
„Alapvetően kijelenthető, hogy egy rendkívüli káosz uralta területen próbál rendet teremteni a törvényjavaslat, de azt nem teszi alaposan, sőt ennek ellenkezője tapasztalható. A kapkodás és a felületes kidolgozás, valamint a sok helyütt ellentmondásokat tartalmazó előterjesztés arról tanúskodik, hogy kellő mértékű szakmai egyeztetést nem folytattak, sokkal inkább gazdasági lobbik és politikai paktumok eredménye ez a javaslat. Szánalmas és teljes mértékben elfogadhatatlan az a logika, hogy a tartalmi és minőségi szempontok helyett, a kvantitatív kritériumok dönthetnek a jövőben a különböző egyházak bejegyzéséről. Ennek ékes bizonyítéka a kritériumként állított 1000 tag és 20 évet meghaladó működés. Ilyen kritériumok szerint 2000 évvel ezelőtt, Jézus Krisztus sem alapíthatta volna meg egyházát. Ez egy olyan "kapu", amely adott esetben lehetőséget teremt a destruktív szekták előtt és fordított esetben kizárhat valóban jószándékú, építő jellegű, valós hitéletet folytató vallási közösségeket. Nem tudni, hogy hol, kik, mikor és nem utolsó sorban, milyen alapon döntöttek például az automatikusan regisztrált "jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak", kategóriájába bekerülő egyházakról, amelyekkel a kormány megállapodást köt. Itt találhatjuk ugyanis bizniszszekták csúcsát, a Hit Gyülekezetét Az emberjogi bizottság ülésén az indok az előterjesztők szerint, az volt, hogy valóban hitéleti tevékenységet végez és közhasznú intézményeket tart fenn a Németh Sándor vezette gyülekezet. Kérdem én: ha egy sátánista szekta, amely a maga módján szintén "hitéleti" tevékenységet végez és saját célra iskolát és különböző szociális intézményeket működtet akkor szintén odakerülhet!? Nyilván nem. Ezzel a szélsőséges példával úgy gondolom, hogy meg is világítottam, hogy miért elsődleges a minőségi és a tartalmi vizsgálat a formaival és jogival szemben. A Jobbik a maga részéről megteszi a szükséges módosító indítványait, de az már most jól látszik, hogy nem lesz "sétagalopp" a törvény általános- és részletes vitája.” – nyilatkozta Mirkóczki Ádám a barikad.hu-nak.
